Tisztelt Kollégák!
Villámvédelmi berendezés tervezéséhez az elkészült betonalap földelő fém szerkezeteiről kér a tervező folytonossági méréseket 10 A-es mérőárammal.
METREL műszerem 200mA-el vizsgál, de mint megtudtam (mert utána érdeklődtem) a C+D-nél létezik műszer ami tudja a 10A-es vizsgálatot. (745 eFt+áfa)
Melyik szabványban van leírva a 10A-es folytonossági vizsgálat villámvédelemnél a betonvasak összeköttetésének ellenőrzéséhez? Ha jól tudom 0,2ohm-nál nem lehet nagyobb az ellenállásuk.
10A-es vizsgálat meg ha jól rémlik a védővezetőt lehet vizsgálni törpefeszültséggel.
A pontos 10 ampert itt nem kell komolyan venni jó ehhez egy kommersz lakatfogó és a szekunderétől megfosztott mikrosütő transzformátor is. A méréshez a szükséges hosszban levágott, (megvásárolt) 10-16-os sodrott szigetelt vezeték kell, amiből annyit tekercselünk a transzformátorra amennyi a kivánatos áram létrehozásához szükséges. A vezeték induktivitása (és természetesen rezisztenciája is) jelen lessz a vizsgálatban. Az "áramgenerátoros" üzemmmód is megoldható a primer körbe iktatott 600-2200W-os fogyasztóval vagy 250 W-os higanygőz folytótekercsel. Modjuk a betonvasak bebetonozása előtti szemrevételezése talán ésszerűbb és tényszerübb vizsgálat lenne. A vizsgálat eredménye, (megfelelőség) a 10A áram megléte vagy egyéb, pl. ellenállás, feszültségesés ? Amennyiben ez a kész betonalap utólagos földelési ellenállás mérése akkor a szokásos hálózati árammal is elvégezhető a méréshez legalább 2,5-3,3 kW soros fogyasztó kell. A mérés alatt a területen személyek ne tartózkodjanak a terület lezárását ajánlom. A betonozás utáni közvetlen mérés nem értékelhető a kötésíg várakozni kell !
Köszönöm.
1,5 éve épült 4 szintes lakóház melyben laknak. "elfelejtettek" villámhárítót rakni. Átadáskor hatóság előírta az elkészítését. Feltárták a betonalapot, megvésték ,megkeresték a vasalatot/betonvasat és hozzá hegesztették a földelőket. Ezek után terveznék meg a villámhárítót. Hálózati feszültséggel nem mérném meg (leválasztva a potenciál földelő, hiradástechnikai kábelek, persze épület leválasztva a hálózatról) mert nem tudni még mit és hol hegesztettek, kötöttek a fém szerkezetekhez hova juthat el a méréskor az "áram".
Azért ez elég meredek. Az a vasalat, amit a betonban találtak, nem villámvédelmi céllal készült. Ha azzal készült volna, akkor a takarás előtt átesett volna egy részleges felülvizsgálaton. Szabványos kötőelemekkel van kötve? Oké hogy lesz egy mérés, de a vasalat anyaga, bevonata, kötőelemei megfelelnek a szabványi előírásoknak? Ilyen esetben szerintem a tervezőnek más megoldást kellene találni, mindenképpen egy új földelőrendszer lenne az igazi. Ha a műszer alapján folytonos, akkor azt mondja a szabvány hogy jó? Az a vasalat nem földelés céljára készült, szerintem nem is szabad úgy kezelni. Egyébként az MSZ EN 62305 ezt írja: "lehetőleg 0,2 Ω-nál ne legyen nagyobb, erre a célra alkalmas műszerrel mérve." Szó sincs 10 A-ról.
Teljesen egyetértek Fecóval -mint mindig-, azonban ki kell egészíteni azzal, hogy bizony van szó 10A mérőáramról. Csatolom a fotót, ami az MSZ EN 62305-3:2011 szabványból származik. (Remélem nem kövez meg érte senki!) Sajnos a szabvány angol nyelvű, de jelenleg ez a hatályos verzió. Igaz az ábra a természetes betonvasalás levezetőként való alkalmazására vonatkozik. Szerintem a kész betonvasalást mérés ide, vagy oda nem lehet figyelembe venni villámvédelmi célból, mivel utólag nem ellenőrizhető -ahogy Fecó is írta- a belefűzött horganyzott vezető megléte, kötésének kialakítása stb.
Köszönöm a válaszokat. Találtam én is leírást az "új" 2011-es szabványból.
Hátha elolvassa valaki és segítség neki is.
https://www.e-villamos.hu/files/cikk4924_MMK_ELT_FAP_4_1_2014_MELLEKLET_EN62305-3_szabvanyvaltozasok.pdf
Bocsánat, gonosz módon megjegyezném, hogy a MEE által kiadott Villámvédelem III. 2014. című füzetben szó esik a 2011-es változások között erről is.
"az ábra a természetes betonvasalás levezetőként való alkalmazására vonatkozik" írja Safety, és teljesen igaza van. Ide tehát nem tartozik belefűzött horganyzott vezető.
Vannak azért érvek, de tény: itt a földelésről van szó, nem levezetőről. De továbbra is fenntartom, az egyszeri "vak" mérés nem helyettesítheti a szemrevételezéses, eltakarás előtti felülvizsgálatot. A korábbi magyar nyelvű szabvány egyértelműen kijelenti, hogy a betonacélok villámvédelemre való kialakításának feltétele, a jó csatlakozás. Erre a szorítókat és a hegesztést tartja a legalkalmasabbnak. Kijelenti továbbá, hogy a kötőhuzalos megoldás, csak kiegészítő EPH, illetve EMC célokra alkalmas. Mint felelős felülvizsgáló, ezért kell eltakarás előtt ellenőrizni ezeket a részeket, sőt fotókat készíteni. Az a véleményem, hogy a "verjük le a betont, aztán hegesszünk a rozsdás vasra egy szálat, jó lesz az" megoldás egyfajta költségtakarékos megoldása egy korábban elbaltázott és figyelmen kívül hagyott villámvédelemnek. Szerintem marad a "számoljuk újra, körben verjünk le pár új, normális szondát, és kössük össze horganyzott köracéllal" megoldás, amit a felülvizsgáló is normálisan tud kontroll alatt tartani az elejétől...
Ez mind igaz, de..., ha nem tudjuk az előzményeket akkor csak egy 10-es horganyzott köracélt látunk kiállni az épület négy sarkán. (az épület körbe nem járható, teljes utca hosszban beépülve épületekkel) Mérések alapján 1,28-1,67ohm négy vezetékes módszerrel mérve. Az más kérdés hogy eltakarás előtt nem volt vizsgálat, mert a kockázatelemzés szerint "nem szükséges villámhárító, de ajánlott." Kivitelező persze hogy nem "rakott rá", de még egy csavar. Az épület építésekor kettő betonpillérben (átlósan) van 10-es horganyzott köracél. Kivitelező nem egy emeletes lakóházat épített már tudta/sejtette hogy kell. Kockázatelemzés a betonozás után érkezett de még a tető elkezdése előtt. Megkapták hogy nem kell VV, ott hagyták a köracélt a padláson. Na ezt a köracélt kérték 10A árammal vizsgálni. Földben hova merre megy nem tudni. Elmondás szerint a kettő össze van kötve. (mérés is ezt mutatja 0,08 ohm, igaz ez 200mA-el) Ezt szeretném 10A-el megmérni. Jó lehet 12V 120 W egyen? Akkor egy akkumulátorról megoldható.
Az óvatosság kedvéért mérd meg mindkét polaritással, és ezt a jegyzőkönyvben is írd le.
S/K Üdvözletem!
Van itt még egy szempont.
Azt írod, hogy az "épület körbe nem járható, a teljes utcahosszban beépülve épületekkel."
De milyenek a szomszéd épületek villámvédelmi rendszerei? Nem esik-e a védendő épület a szomszéd villámvédelmek védett terébe?
A régi 274-3:1981 sz. 4.4 szakasza foglalkozott ezzel a lehetőséggel. Természetesen kellett a szomszédok beleegyező nyilatkozata.
Üdv:TothGyula.
S/K Üdv!
Ha még aktuális a téma, az MSZ EN 62305-3:2011 sz. E5.1 szakasza írja: " Ha a szomszédos épületek rendelkeznek villámvédelemmel, akkor ezeket ajánlatos összekötni a vizsgélt épület villámvédelmi rendszerével."
TothGyula.
Üdv tothgyula!
Aktuális illetve folysmatban van. Méréseket elvégeztem, tervezőnek továbbítva. Várjuk a terveket.
Köszönöm a válaszokat, ezt a szomszédos épületekkel való összekötést megemlítem a tervezőnek.Az elején volt olyan felvetés hogy nem lesz levezető a homlokzaton a levezetés rá lesz kötve a a két oldalon lévő ház levezetőjére plusz a pillérben található levezetők lesznek. A válasz az volt hogy akkor az épület nem rendelkezik önálló villámvédelmi rendszerrel.
S/K Üdv!
Ez az önálló villámvédelmi rendszer, a szomszéd épületek bevonása nélkül gyengébb (sebezhetőbb) lesz, hiszen a szomszéd épületekkel való összekötések csak javítanak a villámáramok eloszlásában.
Ezért is írja ajánlásképpen és nem kötelezően a szabvány.
De döntsön a tervező, az ő felelőssége és joga.
Üdv:TothGyula.