Motorvédős leágazás alfa szorzó

Indította zz79, 2012. december 01., 19:09:28 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

balzsi

A témaindító zz79 küldött nekem privát üzenetet, melyben pár konkrétumot említ. "Az a helyzet, hogy most már megírom az ominózus motorvédő típusát, ami előtt nincs sem kismegszakító sem biztosító, hanem közvetlenül az elosztó gyűjtősínjére van kötve, onnan pedig egy sorkapocs után megy a motor kábelára. Ez több elosztóban is így van megoldva, a gyárban a motorok különböző kis szalagpályákat és kis ventilátor motorokat hajtanak meg. Tehát a motorvédő típusa: siemens 3VU1300-1MH00. Ha ez így megfelelő akkor milyen árammal és milyen alfa értékkel számoljam a hurokellenállást?" Mivel én nem vagyok szakavatott a témában, csak aktív tanulója és hobbi szintjén foglalkozom vele, ezért javasoltam, hogy a fórumba írja meg az adatokat, viszont úgy látom ez elmaradt, így én teszem ezt meg. A fentiekben említett motorvédő 3VU1300-1MH00 Siemens 29A-os zárlatvédelemmel rendelkezik. A fogyasztók alapján B,C, D kismegszakítók esetében az alfa szorzó értéke 5 lenne, javítsatok ki ha rosszul tudom. Az alfa szorzókat tartalmazó táblázatban találtam ilyet: kismegszakító korábbi típusok, motorvédő, 4-es érték. Gondolom ez nem a vitatott motorvédőre vonatkozik.

Villanyreszelő

" Háromfázisú motorvédő esetén egy elég akkor a másik két érzékelő túláramra ki fog kapcsolni, Ha két érzékelő megy tönkre nem indul a motor."

Pontosan,egy fázis hiányában nagyobb áramokat vesz fel a maradék fázisból,amit az előre beállított termikus védelem(Bimetál) lekapcsol.
Én pontosítanék,ha össze ég az érintkező a zárlati áramoktól,az össze hegged,mintha két fémet ponthegesztéssel nagy áramokkal összehegesztenénk,és az képes lehet vezetni a néhány amperes motor tekercs áramait,csak szétkapcsolni nem tud,mivel össze heggedt hibaáram esetén.

JUVILL

Idézetet írta: balzsi Dátum 2012. december 02., 17:12:37 DÉLUTÁN
A fogyasztók alapján B,C, D kismegszakítók esetében az alfa szorzó értéke 5 lenne, javítsatok ki ha rosszul tudom. Az alfa szorzókat tartalmazó táblázatban találtam ilyet: kismegszakító korábbi típusok, motorvédő, 4-es érték. Gondolom ez nem a vitatott motorvédőre vonatkozik.
Ezzel nem nagyon értek egyet.
A 4-es "alfa" kioldási szorzót lehetett alkalmazni, míg az MSZ HD 60364 számú szabvány, vagy még az MSZ 2364 szabvány nem lépett életbe.
Ezeknél a szabványoknál a motorok, már mint végáramkörök szerepelnek.
B karakterisztikás kismegszakítónál az "alfa" értéke 5, C karakterisztika esetén már 10, és  D karakterisztika esetén már 20.
Oda kell figyelni ezekre, mert meghatározzák a megengedett hurokellenállás értékét.

Szelei

Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 02., 17:31:13 DÉLUTÁN
" Háromfázisú motorvédő esetén egy elég akkor a másik két érzékelő túláramra ki fog kapcsolni, Ha két érzékelő megy tönkre nem indul a motor."

Pontosan,egy fázis hiányában nagyobb áramokat vesz fel a maradék fázisból,amit az előre beállított termikus védelem(Bimetál) lekapcsol.
Én pontosítanék,ha össze ég az érintkező a zárlati áramoktól,az össze hegged,mintha két fémet ponthegesztéssel nagy áramokkal összehegesztenénk,és az képes lehet vezetni a néhány amperes motor tekercs áramait,csak szétkapcsolni nem tud,mivel össze heggedt hibaáram esetén.

Tudomásom szerint 10 A alatt közvetett fűtésűek és az felett direkt. Nagyon kicsi az esély, hogy a vékony cekász szigetelésen keresztül zárlatot képezzen. A közvetlennél anyag saját kialakítása végett szinte kizárt ilyen zárlat létre jötte.

Inkább szakadás esete fog bekövetkezni a hibás vagy túl nagy zárlati áramtól. A leírt motorvédő 6 KA os zárlati áram bontására is alkalmas mit kismegszakító.

balzsi

Ezek szerint én már elavult táblázatot néztem, mert az általad felsorolt értékek a "hordozható készülékekre" vonatkoztak a mellékelt táblázatban.

JUVILL


Jó a táblázat, a létesítés idejére alkalmazható.
A legújabb európai szabvány (MSZ HD 60364) szerinti már ez.

Villanyreszelő

Idézetet írta: Szelei Dátum 2012. december 02., 17:48:23 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 02., 17:31:13 DÉLUTÁN
" Háromfázisú motorvédő esetén egy elég akkor a másik két érzékelő túláramra ki fog kapcsolni, Ha két érzékelő megy tönkre nem indul a motor."

Pontosan,egy fázis hiányában nagyobb áramokat vesz fel a maradék fázisból,amit az előre beállított termikus védelem(Bimetál) lekapcsol.
Én pontosítanék,ha össze ég az érintkező a zárlati áramoktól,az össze hegged,mintha két fémet ponthegesztéssel nagy áramokkal összehegesztenénk,és az képes lehet vezetni a néhány amperes motor tekercs áramait,csak szétkapcsolni nem tud,mivel össze heggedt hibaáram esetén.

Tudomásom szerint 10 A alatt közvetett fűtésűek és az felett direkt. Nagyon kicsi az esély, hogy a vékony cekász szigetelésen keresztül zárlatot képezzen. A közvetlennél anyag saját kialakítása végett szinte kizárt ilyen zárlat létre jötte.

Inkább szakadás esete fog bekövetkezni a hibás vagy túl nagy zárlati áramtól. A leírt motorvédő 6 KA os zárlati áram bontására is alkalmas mit kismegszakító.

Elképzelhető.
De azt is tudjuk hogy a 80 Amperes hegesztő trafóval összeég a 2 elektróda alig tudom szétszedni.
Ha az üzemben megsérül a betápkábel,ami megint csak elképzelhető lehet közvetlen rövidzárlat.
Ez esetben már van zárlatvédelem,így már csak a max.zárlati áramra kell ellenőrizni a motorvédőt.
Az érintkezők anyaga tanulmányaim szerint réz,és wolfrám ötvözet, amiben a réz a jó vezető képességet biztosítja,a wolfrám,pedig a mechanikai keménységet,én már láttam összeégett érintkezőket.

Marton

Időközben jobban utánna néztem a zárlati kioldó áram értékeknek és tényleg van ilyen adat. Katalógus lapon és a készüléken is. Általában 4-5A-es típusokig 100kA a megszakító képesség 400V-on, ettől nagyobb névleges áramúaknál meredeken csökken az érték. 10A fölttieknél már előtét olvadó biztosíték értéket is megadnak. Ennek magyarázata lehet, hogy a nagyobb névleges áramúak zárlati kioldó árama jelentősen kissebb mint a kisáramúaké.
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 01., 22:13:13 DÉLUTÁN

Idézetet írta: Marton Dátum 2012. december 01., 19:58:11 DÉLUTÁN

Üzenet összefûzve: 2012. december 01., 20:01:52 DÉLUTÁN

Fecó!
A biztosíték sem életvédelmi hanem zárlatvédelmi eszköz. Életvédő a védőföldelés és a hibaáram relé (Fi-relé).

Ha nem életvédelmi eszköz a biztosító,vagy a kismegszakító,akkor mi kapcsolja le alapvédelemként a hálózatot,ha hibaáram alakul ki a védővezetőn?
Továbbra is azt mondom, hogy a biztosíték önmagában nem egy életvédelmi készülék hanem csak egy tűzoltó eszköz, eredetileg is az volt a feladata, hogy ne engedjen a vezetékre olyan nagyságú áramot amelytől az túlhevülne, szigetelése és környezete kigyulladna. Attól lesz majd "életvédelmi eszköz", hogy a kioldási áramnak megfelelő hurokellenállás értékü védőföldelést alakítunk ki, ennek a meghatározásáról szól ez a fórum téma is.
Idézetet írta: Szelei Dátum 2012. december 02., 16:54:41 DÉLUTÁN
2.) A motor testre érkező feszültséget, áramot a földelő vezetéknek kell korlátozni a biztonságos feszültség szintre, ami általában túlterhelést okoz és ki kapcsolja a kismegszakítót, ki olvassza a biztosítékot.
Ha egy fémtestű készüléket csupán két vezetékkel táplálunk be és a készülék háza testzálat miatt feszültség alá kerül, a biztosíték nem olvad ki mert hiányzik a védőföldelés. Tehát életveszélyes áramütést szenvedhet az azt megérintő személy. Életvédő a védőföldelés a Szelei kolléga megfogalmazásában leírva.

Fecó

Rengeteg oldalról megközelítettük a témát, de a kérdés továbbra is az, lehet-e érintésvédelmi kikapcsolószerv egy motorvédő? Ha igen, akkor mi alapján számolom az alfa szorzót? (Motorvédő tagok alfaszorzói táblázatot nem találtam) A biztosíték valóban nem alkalmas közvetlen életvédelmi feladatra, de nullázott berendezés esetében a földzárlat gyakorlatilag rövidzárlat. Érintésvédelmi kioldószervként minden szakirodalomban a biztosító, kismegszakító (megszakító) és ÁVK szerepel. Van hivatkozás motorvédőre valahol?

JUVILL


Úgy gondolom, hogy már megadtam a választ.
A kapcsolószerv kioldási árama.
Ezzel kell számolni.
Ez esetben nincs alfa kioldási szorzó.
Z(s) x I(a) kisebb egyenlő U(o)
I(a) a kapcsolószerv kioldási árama.