Földelés, eph, gázkazán csere némi káosszal fűszerezve

[morcikutya]

Sziasztok!
Gázkazán (és még sok más ) csere után vagyok, szeretném beüzemeltetni a kazánomat, ilyenkor megkövetelik az érintésvédelmi jegyzőkönyvet. Szabványos bilincsekkel összekötöttem a víz, gázcsöveket, gázmérő óra áthidalva, szépen obo-eph gyűjtőbe bekötve földeléssel közösítve. Még némi kozmetikázás hátravan de gondoltam mérni már lehet. Megérkezett a "szaki", szemrevételezésre bólogatás, előkerül az év műszer. Vonali hurokimpedancia 0,27 Ohm, földelési hurokimpedancia 44 ohm. A ház vásárolt nem mi építettük.
Két kérdés: valószínűleg hiányzik a helyi védőföldelés, ezt ma pótoltam 2 db 2 m-es szabványos földelőszondával kültéri kötődobozban 10-es MKH(zöldsárga), szabványos kötőelemmel összekötve a szondárol jövö 10 es köracéllal) mivel csak a mért oldalhoz férek hozzá, ide fogom bekötni a PE  sínre. Ez így szabályos ?
Másik kérdés: ahol eddig jártam ill az előző házunknál is fázis és PEN jött be, de itt úgy látom hogy a méretlen oldalon bejön a 3 fázis + N + PE. (3 fekete 1 kék és egy zöldsárga). Tehát egy TN-C-S már a méretlen oldalon..... létezik ilyen vagy nem látok valamit?

[tothgyula]

A hurokméréssel eldönthető a dolog. Ha az L1-L2-L3-PE között és az L1-L2-L3-N között is közel azonos (0.27OHM) az érték,akkor a PE vezetőre kösd az új földelőket! A jegyzőkönyvben ennek szerepelnie kell!

[morcikutya]

Értem köszönöm. És ha eltérő értéket mérnek annak mi lehet az oka? Lehet hogy csak valahol a villanyoszlopon van közösítve még a pen és onna n már szétosztva kapom?

[Sztrogoff]

Én azért lenni pár dolog nem érteni. A vonali hurokellenállás az ugye semmire nem jó, csak összehasonlítási alapként. Ha TN rendszer lenne, akkor a "jelző nélküli" hurokellenállásnak is nagyjából annyinak kéne lennie, mert a vezetékek, ahol külön mennek, ott egyforma keresztmetszetűek. Ha ilyent nem mért, akkor nincs TN rendszer. Valóban nincs? És hivatalosan nincs, vagy annak kéne lennie, de nem az van?
De ha nincs, akkor a PEN műszó itt nem értelmezhető. Ha nem TN van, akkor TT van, és akkor a földelési hurokellenállás egy elég nagy értékű földelési ellenállást mutat, ami, látatlanban mondható, ha nincs ÁVK, akkor nem felel meg egy szokásos kismegszakító értéknek se. Akkor az nem elég, hogy 2 db földelő, hanem meghatározott értéket kell produkálni.

[morcikutya]

Szívesen válaszolnék a kérdéseidre, de nem tudok. Eddig azt hittem hogy szolgáltatótól mindenképpen bejön 1 (vagy 3) fázis ill. egy PEN. A házat 1993-ban fejezték be nem tudom mi lehetett akkor a szabvány bekötés). Azt honnan tudnám megmondani hogy minek kéne lenni ? EON-t hívjam fel?
Igen a vonalit csak azért mérte hogy legyen összehasonlítási alapja.

Az előző tulajdonosnő apukája volt villanyszerelő és ő szerelte végig a házat. Bár egy-két mozzanat láttán kétségeim támadtak hogy valóban jó döntés volt-e, hogy villanyszerelőnek állt. Pl vezetékek tekerése, a mérőtől érkező vezetékekről úgy ágazott le hogy a vezeték megblankol másik vezeték ráteker és szigetelőszalag. A dugaljakban mindenhol (legalább következetesvolt) jobb oldalon van a fázis. Ma jöttem rá arra is hogy pl a vilanytűzhely 1 db B16 kismegszakítóról (méretlen) van betáplálva úgy hogy a mért oldalon a tűzhelyet utána egy C10 és sorba kötve még egy B16 a főzőlapot  pedig egy B16 biztosítja (nesze neked szelektivitás)... de még sorolhatnám. A mai napom délutánja azzal ment el hogy lekapcsoltam az összes kismegszakítót, majd egyenként felkapcsolva néztem hogy mi működik  a házban. Így lassan kezdem kiismerni a villamos hálózatot (ha ezt az őskáoszt annak lehetn nevezni).

Nekem van egy olyan sanda gyanúm (bár ez már lehet hogy tényleg marhaság) hogy nem 4 vezeték érklezik be hozzánk hanem 5 (így a PEN már az oszlopn szét lett választva, de nyugodtan hülyézzetek le ha ilyen nincs)....

[Sztrogoff]

Kevés ember érti megfelelő színvonalon a szakmáját, legyen az agysebész, földrajztanár vagy villanyszerelő.
A vezetékek összetekerése régen általános szokás volt, noha tilos volt. Nem volt normális, kisméretű, gyorsan szerelhető és megbízható kötőelem.
Zárlat szempontjából nincsen szelektivitás a kismegszakítók között, csak a túlterhelésvédelemben.
A fázis bármelyik oldalon lehet, nincs előírás, bár némelyik régi villanyszerelési könyvben a bal oldalra jelölték (a többiben meg nem jelölték sehogy).
"a mérőtől érkező vezetékekről úgy ágazott le" a mérőtől érkező vezetéken az elosztótáblának kellene lennie és ott szétágazni.
Azt elég nagy magabiztossággal kijelenthetjük, hogy oszlopon nem ágaztatják szét a PEN-t N-vá és PE-vé. Ha nálad 5 vezeték jön valahonnan, akkor vagy a mérő alatt/környékén lenne az elágazás, vagy az ötödik alighanem egy földeléstől jön. Erre utóbbira - TT rendszerre - utal az, hogy nem látunk hurokellenállás értéket a leírásban.
De azért ez így a neten át eléggé a pirosat vágjam el vagy a kéket? kategória...

[morcikutya]

Szia!

Köszi a választ mégegyszer.
Természetesen láttam régi szereléseket, ahol az egyes vezetékeket úgy kötötték hogy a VÉGE lecsupaszol, összeteker, majd szigetelőszalaggal jó vastagon beteker. Ezek ha elég vastag a szigetelőszalag és nem piszkálják akár jó pár 10 évig is "megfelelő" (tudom ma már nem szabályos és szabványos) kötést alkothatnak. De olyat még nem láttam hogy a vezeték vége előtt 10 cm-rel lecsupaszol egy darabon és oda ráteker majd szigetelőszalag (olyat láttam amit így kötöttek, de legalább összeforrasztották).

A szelektivitást azért említettem mert ha egy B16 után teszek egy ill több kismegszakítót amik C10-ek akkor túlterhelésnél jó eséllyel előbb leold a B16 mint a C10, vagy legalábbis erősen határeset.

A második kérdésemre nem vártam betonbiztos választ és a távgyógyításban sem hiszek egyszerűen csak nem értem, amit nem értek az érdekel, mert meg akarom érteni. Itt meg nagytudású szakik vannak akik láttak már egyet s mást és hátha azt mondják hogy na VALÓSZÍNŰLEG ez meg ez lehet:-) .
Egyébként a TT  még ennyire jellemző Magyarországon? Az utcában a helyiek szerint a a közcélú hálózatot 80-as évek végén építették ki, akkoriban meg már nem a TN volt divatban?

Azonkívül hogy hívok egy regisztrált villanyszerelőt aki plombát bontani is jogosult honnan tudhatom meg, hogy nálam mi a helyzet (TT vagy TN stb) ? Eont felhívhatom, de nagyjából előre sejtem mi lesz az eredménye....

[Sztrogoff]

Kinek mi volt a meggyőződése arról, hogy a tekerés hogyan üzembiztos. Lehet, hogy nálatok sem égett le róla a szigetelés... Ezzel persze nem azt mondom, hogy jó ez így. Mint ahogy már mondtam, csak ezek szerint félreértetted ("tudom ma már nem szabályos és szabványos"), a tekerés SOSEM volt szabványos.

Nem, a TT egyáltalán nem jellemző már, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs.
És különbséget kell tenni a közcélú hálózat minősítése, és az ingatlanban megvalósult rendszer között. A kettő közötti kapocs egy, a szakmával és a helyi viszonyokkal egyszerre überprecizen tisztában levő villanyszerelő, hát, ilyen meg nem sok volt régebben. Sok helyütt lehetséges az, hogy mikor 30 év áttértek TN akkori megfelelőjére, senki nem szólt az ingatlantulajdonosoknak, hogy ők is módosítsák a berendezésüket. Vagy ha megjelent az akkor még virágzó helyi újságban egy közlemény, azt pont nem olvasta el Mari néne, de ha elolvasta volna, akkor sem érdekelte volna. Nem szabadna keverni, de hát ez van.

[morcikutya]

Tényleg félreértettem, azt hittem ez valamikor szabályos volt, ma megint tanultam valamit.

"Lehet, hogy nálatok sem égett le róla a szigetelés.." háááát az eredetileg fekete szigetelés némileg fehéres szinezetet és habosított felületet kapott ennek lehet köze némi hőmérsékletemelkedéshez ??  szóval: De. Tudom ez legkevésbé sem vicces de én már kínomban nevetek, elnézést kérek.

Holnap du rendberakom, még addig megnézem egyenként felkapcsolt kismegszakítóknál hogy melyik kmsz milyen kört, kb milyen teljesítményszükségelettel (lakatfogós árammérés tudom nem atomprecíz de tájékozódásra jó)  biztosít.
Szsiszifuszi munka (pincébe le kmsz felkapcs felcaplat és végignéz két szintet) de jelen állípotában (ill kiosztásban) nem szeretném hagyni, mert nem "átgondolt".

Egyébként ha elkövettem volna egy olyat ma reggel (nem tettem mert ugye ilyet nem szabad), hogy odamentem a telkünk sarkán csücsülő szakaszbiztosító szekrényhez, ahonnan hozzánk érkezik a betáp, és belenéztem volna és ott azt látnám hogy van három db 125A késes biztosító, valamint egy szép szál alusodrony amit földelés jelöléssel látnak el csavaros rögzítéssel a doboz belsejében levő sínhez rögzítve, valamint ez a doboz aztán szintén egy alusodrony laposföldeléshez kapcsolódik, ami mélyen a földben végződik akkor a köczélú hálózatot TN hálózatnak minősíthetném? (gondolom a KLÉSZ-ben ennél sokkal több minden és sokkal szakmaibb megfogalmazással és nagyobb tartalommal ad arról információt hogy mi tekinthető TN-nek)

[Sztrogoff]

Régen volt összevisszaság a fejekben. de legalább az előírások egységesen vonatkoztak mindenkire. Ma már az előírások sem egységesek. Dióhéjban: TN akkor lehet egy hálózat, ha a PEN vezető megbízhatóan földpotenciálon van (ami elég sok, itt ott és amott elhelyezett földelést jelent, azon kívül, hogy gondosan van szerelve, satöbbi), és magán a hálózaton teljesülnek a TN méretezési feltételei. És TN akkor lesz egy hálózat, ha annak minősítik, ahhoz meg az is kéne, nagyjából, hogy minden fogyasztó a körzetben át van térítve TN-re. Azért a fogalmazás feltételes módja, mert a régi szabványok megszűntek, és ami azon előírásokból hiányzott, azt vagy átemelték a szolgáltatók vállalati előírásokba (egy pár ilyent láttam), vagy nem, de lehet, hogy az elmúlt 20 év alatt felét fölöslegesnek is látták, nem újították meg, satöbbi. Felelősséggel az áramszolgáltató műszaki szakembere tud nyilatkozni.