Itt a fórumon több témában is azt olvastam, hogy többek is úgy vélekednek, hogy egy Á.K.= 1 L+1 N+ 1 PE vezeték külön-külön, tehát minden Á.K. külön 3, az elosztótól elvezetett vezetékből áll. Ezzel kapcsolatban szeretnék egy brainstormingot tartani, hogy kinek mi a véleménye arról, hogy nem minden esetben érdemes a PE vezetőt különválasztani Á.K.-öknél, hanem több kört is meg lehet védeni egy PE körrel.
Vegyünk egy átlagos családi házat, 32 A egyfázisú betáppal, fő elosztóban PEN bontással, fi relével, 8 kismegszakítóval biztosított Á.K-rel. A bejövő L és PEN 10 mm2-es, földelőszonda csatlakoztatva a PE sínre. A világítási Á.K-ök B10-es kismegszakítóval védettek 1,5 mm2 MCu vezetékek, a dugalj körök B16-osak, 2,5 mm2 MCu vezetékek.
Ebben az esetben véleményem szerint szabvány szerint elegendő lenne egy darab (vagy több, de nem feltétlen 8 különálló) 2,5 mm2-es PE gerincet körbevinni a házon, és ebbe bekötni 2,5 mm2 vagy 1,5 mm2 MCu-val (fázisvezető keresztmetszete szerint) a dugaljakat, lámpákat, gépeket stb.
Félretéve a szabványt, még az is érdekelne, hogy kinek mi a véleménye arról, hogy L vezetővel megegyező keresztmetszetű PE vezetőt kell használni 16mm2 alatt. Na most, ha a ház FI relével védett, aminek az érzékenysége 30 mA, akkor mi értelme van ekkora keresztmetszeteket használni, ha gyakorlatilag a védővezetőn egyszerre elméletileg 30 mA-nél nagyobb áram nem is folyhat soha. Hiszen, ha az "L-ből kivett áram nem az N vezetéken keresztül távozik", akkor a relé helyes müködés esetén leold.
Szakmai anyagban ezt találtam:
Navigálás a változó előírások tengerében XI. MSZ HD 60364-5-54:2007 földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők (http://www.villanyszaklap.hu/lapszamok/2013/junius/2389-navigalas-a-valtozo-elirasok-tengereben-xi-msz-hd-60364-5-542007-foeldelberendezesek-vedvezetk-es-ved-egyenpotencialra-hozo-vezetk)
Fázisvezetőtől külön vezetett védővezetők – nem a vezeték részei vagy nincsenek közös burkolatban vele – minimális keresztmetszetére vonatkozó előírás réz esetén 2,5 mm2, alumínium esetén 16 mm2, ha van mechanikai védelem, és réz esetén 4 mm2 vagy alumínium esetén 16 mm2, ha nincs mechanikai védelem.
Most nézzünk egy olyan követelményt, amelynek alkalmazását sokszor elfelejtik, pedig igencsak leegyszerűsíthetnénk vele a dolgunkat. Egy védővezető több áramkörnek lehet közös védővezetője. Ebben az esetben 1) a keresztmetszet meghatározásánál az áramkörökben előforduló legnagyobb várható zárlati áramot és kapacsolási időt kell figyelembe venni; 2) az áramkörökben előforduló legnagyobb keresztmetszetű fázisvezetőhöz kell igazítani. Egyszerűen fogalmazva, egy védővezető több kör védővezetője lehet, amennyiben a legszigorúbb követelményű körnek felel meg. És most nézzünk pár gyakorlati területet.
Talán nem is gondoltunk rá, de ezt eddig is így tettük. Ha egy lakáselosztó PE-sínjéről ágaztattuk le a PE-vezetőket, akkor a lakáselosztó betáplálásának védővezetőjét több áramkör PE-védővezetőjeként használtuk. Persze eszünkbe sem jut méretezni, hiszen 16 mm2-ig úgyis a fázisvezető keresztmetszetével azonos keresztmetszetű.
Egy lakáson belül általában 1,5 és 2,5 mm2-es vezetőket használunk. Általában az öszszes körhöz külön elviszik a PE-vezetőket, jelentős felesleges munkát és költséget okozva saját maguknak. Ha a lakások – üzemi helyiségek – vezetékeinek elhelyezése lehetővé teszi, elég csak egy 2,5 mm2-es PE ,,gerincet" végighúzni, és 1,5 mm2-es vagy 2,5 mm2-es leágazásokat létesíteni, attól függően, hogy mekkora az adott áramkör keresztmetszete.
A téma jó,de egy Pe vezető gondolata rossz szerintem. Az elmélet és a gyakorlat két különböző téma. A be idézett cikk íróval nem értek egyet. Íróasztal mögül mérnökként és felügyelőként nézve más és más a helyzet, mint a gyakorlati szakember szemével nézve. Mi az amit tudunk: a szabványok előírásának a betartása megadja az elvárható minimális biztonsági szintet. Vagyis a betartása némi jogi védelmet ad a szerelőnek és a felhasználónak is műszakilag. Minden szakembernek szereléskor mérlegelni kell az ésszerű műszaki biztonságot. Ebbe még az is bele fér, hogy magasabb biztonsági szinttel végzi a szerelést, de semmiképpen alacsonyabb szinten. Az egy Pe vezető elmélkedés ugyan igaz lehet, hogy csak hiba esetén folyik rajta áram. Viszont meghibásodáskor semmi sem garantálja, hogy csak 30mA folyik rajta át. Mert ha fi relé leold meghibásodik és nem találják meg a hiba okát átfogják kötni úgyis, még ha nem helyes is. A gyakorlatban sajnos sok ilyen átkötéssel találkoztam már. Ekkor már több hiba áram is folyhat. Minden esetre szerintem maradjunk meg abban, hogy minden áramkörhöz külön Pe vezető tartozik. Gondoljunk bele ha egy Pe vezető lenne csak kiépítve javításkor milyen nagy gondban lennénk. Áramköri Pe vezető esetén az elosztó táblánál ki tudjuk keresni a hibás szakaszt. Leválasztható lesz a hibás szakasz, így a többi része a hálózatnak üzemképes lesz. Nemcsak fázis vezető és Pe vezető között lehet hiba, hanem a nulla vezető és Pe vezető között is lehet hiba. Ez a közös vagyis egy Pe vezető egy új hullámos gondolat menet. Innen egy lépés a közös nulla vezető és kisebb keresztmetszetek alkalmazása, mivel csak egy led lámpa van rajta, így jó már 0,5 -ös vezeték is. Ebbe a gondolat világba már az is belefér, hogy egy áramkörön belül az elmenő oldalon különböző keresztmetszetű vezetékeket alkalmazunk, illetve kötünk össze :D ;D. Kíváncsi leszek a gyakorló tervező kollégák véleményére is, hogy a tervezéskor a terveken alkalmazni fogják- e az egy közös Pe vezetőt? Szerintem ez még odébb van gondolom. A régi időkben alkalmazott falra rögzített, szín jelölt közös földelő ( általában lapos vas) vezetőnél is a gyakorlatban kiépítettük a védővezetőt is. Szerintem ez inkább az EPH vezető elődje lehetett, még ha nem is neveztük így.
Üdv
Hát az elméleti sík és a gyakorlati kivitelezés nem mindig találkozik.Gyakorlatban az egy áramkör L N PE.És szerintem ez a korrekt.Hiba keresés,leválasztás szempontjából,kivitelezés szempontjából,és egyszerűbb is szerintem sok esetben például kábeles szerelésnél.
Én azt tartanám ésszerűnek, hogy természetesen nem egy PE vezetőt behúzni egy egész házra, ami bárhol megszakadhat, de ilyen egyszerűsítések szerintem elfogadottak lehetnek:
- Van egy szoba dugalj körrel és világítás körrel, ami konkrétan egy darab mennyezeti ledes lámpa. Ebben az esetben én körönként egy L és N vezetőt vinnék 1,5 mm2 és 2,5 mm2-rel, de a lámpa egy darab védővezetőjének nem húznék ki egy külön PE vezetéket az elosztóról, hanem egyszerűen rákötném a dugaljkör védővezetőjére.
- Indukciós beépíthető főzőlap és elektromos beépíthető sütő, összesen 3 db. 2,5 mm2 Mcu L-N vezetékpár megy hozzájuk (1 fázis) külön védőcsőben a főelosztótól, toldás nélkül. Ebben az esetben sem érdemes 3 db. PE vezetőt kiépíteni szerintem, mivel a főzőlapba eleve csak egyet lehet bekötni a PE vezetőből (legalábbis én így emlékszem, ha valaki nagyon nem ért egyet, akkor megnézem, de most nem bombáznám szét a főzőlapot, L-N-nek két párt lehet tutira). A sütő mehet külön PE vezetővel, főleg ha azt nézzük, hogy mostanság az a divat, ha a sütő nem a főzőlap alatt van, hanem teljesen máshol.
Persze más a helyzet, ha valaki otthon magának csinálja, meg más a helyzet, ha valakinek pénzért, felelősséget vállalva. Utóbbi esetben nem jelent nagy spórolást az a néhány 10 méter PE vezető megtakarítása. Meg lehet az is a helyzet, hogy adott a csövezés, és a vezetékek mennyiségével azért kell spórolni, mert szűkös a hely a csőben vagy a kötődobozban.
Ha a FI relé meghibásodik, akkor természetesen nem garantálja semmi, hogy nem folyhatna rajta nagyobb áram is. Bár az szerintem elég egyedi helyzet lenne, ha úgy tudna nagyobb mennyiségű áram folyni rajta, hogy kvázi üzemszerű vezetőként viselkedjen, és emiatt tartani kéne attól, hogy a vezeték elég. Hiszen ilyenkor általában rövidzár szokott fellépni, és akkor a kismegszakító leold. Az meg megint ritka helyzet szerintem, ha egy L vezetőkkel megegyező keresztmetszetű PE gerinc több környi áramot vegyen fel, hiszen ekkor már több hálózati elemnek egy időben kellene ugyanazt a hibát generálni.
Én amondó volnék, hogy ahány kismegszakító, annyi PE vezető, kivéve a 3 f. táplálású készülékek, hiszen oda elegendő az egyetlen PE vezető is.
Fogalmi zavar. Van egy fázisú és háromfázisú áramkör. Az indukciós tűzhelynél pedig két fázisú áramkör, de itt a harmadik fázis a sütőhöz menő szokott lenni sok esetben. Általánosságban a tűzhelyhez három fázisú áramkört építünk ki. Vagy ott vannak a háromfázisú villany motorok, mint háromfázisú áramkör. Nyaki kollégával értek egyet. A lényeg egy áramkör ( 1-3 kismegszakítóval védett) egy Pe vezető szükségeltetik. A szomorú helyzet a gyakorlatban, hogy alkalmazzák egy Pe vezető és egy N vezető megoldásokat, ezek az olcsó szerelők akikkel nem lehet versenyezni árban. Viszont járhatunk utánuk javítani vagy épp szakérteni :) ;) :D. Na persze mindenki úgy szerel, ahogy jónak tartja a saját felelősségére.
(Bocsánat, kissé alaptalanul kapcsolódtak össze dolgok. Ma hazánkban az átlag kisfeszültségű hálózat TN rendszerű. TN rendszerben a testzárlat esetén zárlati áram folyik, amely a csúcsértékét 0,005 másodperc alatt éri el. Mivel az átlagos FI-relé ennyi idő alatt nem kapcsol le, a ne azzal számoljunk, hogy a védővezetőn 30 mA folyik.)
Én személy szerint jó megoldásnak az áramkörönkénti védővezetőt tartom, de a közös védővezető természetesen megfelelő, szabványos megoldás, így az nem lenne kifogásolható. Volt is ilyen lehetőség mindig - üzemekben ment a laposvas körbe a falon. Megjegyzendő, hogy ez ma akkor, ha a túláramvédelem látja el a hibavédelmet, tilos, régen meg a hurokellenálláshoz hozzá kellett adni az így fellépő reaktanciát.
Ami viszont nagyon is kifogásolható, az az, ha a szerelés félrevezető. Márpedig ha a fentebb említett példában (van egy szoba...) a dugalj kör és a világítás kör külön-külön csőben megy el, és az egyik csőben van mindkettő védővezetője, akkor külön figyelemfelhívás nélkül vidáman előfordulhat az, hogy a védővezetős csövű körön munkát végez a szakember, s ezáltal a másik kör érintésvédelme megszűnik. Sőt, ebben még az a bónusz is van, hogy ekkor fellépő testzárlat esetén nemcsak a készülék használója kaphat áramütést, hanem a szerelést végző is. Itt meg megjegyzendő az, hogy ha ténylegesen megtörténik az áramütés, leugrik a FI-relé, mint a kiegészítő védelmi szerepben - de ez nem engedhető meg.
Úgyhogy ha én járnék arra véleményezni, ebben a szobában, feltenném a kérdést, hogy van-e esélye annak, hogy az üzemvitel szigorú, a megvalósulás megfelelően van dokumentálva, a munkavégző megkapja a munka előtt a szükséges kioktatást? és a bekövetkező zavart csend vagy hangos kacaj megadta a választ.
Az is kérdés, hogy a rézzel való ilyen spórolás megéri-e a többletmunkát ,ami akkor adódik, ha a közös védővezetős áramkörök egyikét megszüntetem, áthelyezem, felbővítem, lecsökkentem, stb, mert akkor az egymástól függéseket figyelembe kell venni.
Hogyan alakulhatna ki áramcsúcs 5ms alatt, mikor az 50Hz-es frekvencia esetén a periódusidő 20ms?
A Un x √2 által generált áramcsúcsot ebben az időpontban éri el, minden más esetben ettől kisebb lesz. A 30mA-es ÁVK-k egy része már ezen idő alatt is képes leoldani. Természetesen PE zárlat esetén nem mA-eket fog az ÁVK megszakítani, hamem az adott időponthoz tartozó zárlati áramot.
Bocsánat, a periódusidő alatt egy teljes szinusz játszódik le. Tehát eljutni a csúcsig az a periódusidő negyede.
No persze azzal az egyszerűsítéssel éltem, hogy nulláról megy felfelé az áram, de ha éppen nulla felé tart, és még 1 ms, míg eléri a nullát, akkor 6 ms múlva éri el a csúcsot, stb. De mivel zárlati áramról beszélünk - lusta vagyok kiszámolni, hogy az idő mely hányadában van az áram 30 mA alatt, de igen kicsi lehet.
Bocsánat. Való igaz, hogy rosszul írtam.
Félperiódus esetén, 5ms-nál lesz a félhullám a csúcson, azonban ilyenkor nem a teljes feszültség hat, így nem is alakulhat ki az 50Hz-re jellemző csúcstól csúcsig ható áramcsúcs. Normális esetben 10ms-onként éri el ezt a pontot vagy félhullámos hajtásnál 20ms alatt, de itt már csak Un x √2/2 beszélhetünk. ...vagy nem?
Novill:
Hát igen, ezek a főzőlapok is megérdemelnének egy külön topicot, emlékeim szerint volt is valahol valami hasonló itt a fórumon.
Az indukciós főzőlap (legalábbis az én Ikea márkajeles Electroluxom, a többit nem tudom) beköthető 1 fázisú és két fázisú megtáplálásra is, most a sütővel ne foglalkozzunk, az külön berendezés. Ha ugye 3 fázis van bevezetve, akkor úgy érdemes, hogy L1+L2+N+PE. De beköthető 1 fázisra is (ha ugye 1 fázisú a betáplálás és ezt az adottságot fenn kívánjuk tartani), akkor két külön áramkört kell vinni, tehát L1+N1+PE1 ÉS L2(=L1)+N2+PE2. De ebben az esetben nem lenne értelme PE1-et és PE2-t vinni szerintem, hanem csak egy PE-t, ami be van kötve bele.
Sztrogoff:
Én úgy gondoltam a példában, hogy a szobában egy védőcsőben megy az összes (dugalj+világítás) erősáram vezetékezése, tehát ebben az esetben 5 vezeték a 6 helyett. Abban persze igazad van, hogy ilyenkor ha kikötjük a közös PE-t, de az egyik kör bekapcsolva marad, akkor annak a védelme megszűnik. De ha közös kötődobozban vannak a kötéseik, akkor abba is bele kell gondolni, hogy szereléskor lehet, hogy ígyis-úgyis szét kell szedni mind a két kört, mert útban van a másik kör kötése vagy a védőcsőben a vezeték, ne adj Isten szerelés közben cibálástól szétmegy a PE kötés. Szerintem a szerelés közbeni állapotot külön kéne választani rendkívüli állapotnak az üzemszerű állapottól, mert normál esetben a villanyszerelés elkészül, aztán utána jó sokáig nem kell hozzá nyúlni, az meg ritka, ha valaki nem villanyszerelő és hobbiból utána nekiáll szerelgetni, tuningolgatni.
ájjjájjáj, :o Szóval nézzük a sütő & főzőlap kombót, mely még ha külön is áll, akkor is 1 és ugyanazon Á.K keretén belül teszi mindezt, azaz L1,L2 főzőlapok, L3: sütő. Mivel ezt a jószágot előírás szerint 3 fázisú (vagy a mért főelosztóba, kalapsínre pattintott 16A-es , vagy a konyhában egy könnyen elérhető, akár félig a falba süllyesztett KKM0-ás főkapcsolóval köll szerelni, ezért ugye ennek betáp kábele 5x2.5mm2, mely kábel utóbbi esetben a KKM0-tól ágazik ketté; 1 db 4x2.5-ös és 1 db 3x2.5-ös, immár a készülékek kapcsaihoz érkező kábelre, tehát a PE a szakaszoló áramtalanítóig közös, onnantól mindegyik készülékhez önálló PE és N érkezik. Ha azonban a kapcsinger a mért főelosztóba kerül, akkor az onnét induló 5x2.5-ös betáp kábel először a nagyobb össz.teljesítményű készülékhez érkezik és ott -annak háta megett- lesz egy csini elágdobozka segítségével szétágaztatva az 1db 4x2.5-ös ,illetve 1 db 3x2.5-ös kábelekre. Ami az ahány Á.K annyi PE vezető című témát illeti; ha 1x kábelek ezek az egyes Á.K-k betápjai, akkor úgyis adott a PE vezető mindegyik kábelben, ergo irreleváns a téma, hiszen ha már ott van, akkor beköti az emberfia. Pl. itt az NSZK-ban (de még az ex NDK-ban is) ugye -sajnos- 1-1 betáp kábele van mindegyik helyiségnek, tokkal-vonóval, mely érkezik a helyiség világítási kapcsolójának süllyesztékébe és ott van "megwagozva", azaz onnét megy szét a dugaljak (szintén felfűzve az egymás utáni dugaljak), illetve a lámpák felé, így tehát helyiségenként 1-1 PE kerül szétosztásra,ami egy méretes baromság, ugyanis amennyiben (volt már itt rá számos példa) az adott betáp kábel PE ere sérül, akkor game over az adott helyiség TELJES PE hálózatának, annak minden negatív következményével. Zárójelben: nem véletlen KÖTELEZŐ itt az E-check 5 évente!! Ami az egyes PE hálózatok 1-1 távoli pontban történő összekötését illeti; én abszolút támogatom, így ugyanis amennyiben sérül egy Á.K betáp kábele (annak PE vezetője), ettől még védelem alatt marad az adott Á.K-n lévő mindegyik csatlakozási pont.
Gyurmaúr:
A főzőlapok bekötésére van valami extra szabvány vagy egyéb szabályzat az általános villanyszerelésin kívül, ami kimondja, hogy miképpen lehet bekötni? Ha a gyártóelőírása szerint beköthető a készülék 1 fázisos betáplálás esetén is (a készüléken két N bemenet van és két L bemenet, 400 V-ot nem igényel), akkor miért lenne nekem kötelező 3 fázissal bekötni? Tehát miért nem köthető egy fázisról két áramkör segítségével? (két N vezetékkel, természetesen nem közössel)
A főzőlap két áramkör, a sütő egy harmadik különálló áramkör. A főelosztóban van nekik egyenként három egypólusú B16 kismegszakító, KKM0 kapcsoló nincs. A főelosztótól a főzőlaphoz külön, a sütőhöz is külön megy gégecső, főzőlap és sütő mögött is van 100x100 elágazó(érkezető) kötődoboz. A főzőlaphoz 5x2,5 mm2 megy (két fekete, két kék, egy z/s) a sütőhöz 3x2,5 mm2 (fek, kék, z/s).
A saját főzőlapomat nem találtam meg, de találtam egy hasonlót, 28. oldalon taglalja a bekötést:
http://static.saxon.hu/gorenje2/datafiles/P/24/24288_it_641_kr_hasznalati_utasitas.pdf
Általános bekötés:
• 3 fázisos és 1 nullás csatlakoztatás (3 1N, 400 V~/ 50 Hz):
- A feszültség a fázisok és a nullák között 230 V~. A két fázis
közötti feszültség 400 V~. Szereljünk fel egy csatlakozó
hidat a 4-5 csatlakozó pontok közé. A 3. fázis nincs terhelés
alatt. A csoportok legalább (3x) 16 A-es biztosítékkal kell
hogy rendelkezzenek. A csatlakozó kábel átmérője legalább
2,5 mm2
kell hogy legyen.
• 2 fázisos és 2 nullás csatlakoztatás (2 2N, 230 V~ / 50 Hz):
- A fázisok és a nullák közötti feszültség 230 V~.
- A csoportnak legalább (2x) 16 A-es biztosítékkal kell
rendelkeznie. A csatlakozó kábel átmérője legalább 2,5
mm2
kell hogy legyen.
Nemrégiben "fejtágításon" jártam, ahol az előadó Rátai Attila volt. Ha jól tudom, Ő villamosmérnök, műszaki felügyelő (Budapest Főváros Kormányhivatala Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságánál) Az előadás kezdetén rögtön megígérte, hogy fog több olyan dologról is beszélni, amit lehet hogy nem tudunk az új szabványokkal kapcsolatban, de ha megfogadjuk, akkor máris visszajön az előadás költsége. Pont az egyik téma a közös védővezető volt. Jelenleg a szabvány megengedi, az itt elhangzottaknak megfelelően, az áramkörök legnagyobb fázisvezetőihez méretezve a közös védővezetőt. Nos, pro és kontra vannak vélemények, ismétlem, a szabvány megengedi, és úgy érzem, ha valaki így szerel, és odafigyel a kötések gondos kialakítására, stb. ettől még nem lesz kókler. Persze mi van ha elszakad a védővezető, és akkor most több áramkör is védővezető nélkül marad. De mi van ha elszakad a védővezető, és csak egy áramkör marad védelem nélkül, és pont ott történik baleset? Szerintem azért igen nehéz bármit úgy megszerelni, hogy ötszörösen túlbiztosítsunk valamit, ráadásul még mindez jó áron is legyen. Értem Én, hogy az emberi életet nem lehet forintban kifejezni, és biztosan többet ér mint 200 méter zöld-sárga vezeték. De akkor ennyi erővel vigyünk minden áramkörnek legalább 2 védővezetőt, dupla keresztmetszettel, és mondjuk 2 irányból, mert így már igen kicsi az esély egy balesetre. Ha valaki egy normálisan megszerelt családi ház esetén megsérti vagy elszakítja a védővezetőt, igen ritka hogy nem észlelik, pláne most már a FI-relé is kötelező. Ha elfúrják általában több vezetéket érint, ha elvésik, szintén, töredék esély van rá hogy csak a védővezető elszakadjon. De ha így történik, és ennyire peches a dolog, akkor sem lehet ezért majd a villanyszerelőt okolni szerintem, hiszen Ő a szabványt betartotta. Hibakeresés szempontjából egy nulla-föld "átvezetésnél" szerintem a nullák kikötögetésével ugyanúgy behatárolható a hiba (sőt, inkább az üzemi vezetőket kötözgessük ki mint a védővezetőt, persze 3~ rendszerben nem mindegy a dolog erre külön figyelni kell), de behatárolható lesz, fázis-föld zárlatnál a fázisok lekapcsolásával, kikötésével szintén. Valaki felvetette itt az összes védővezető másik végeinek az összekötését is biztonsági okokból, így meg már végképp nem lehet leválasztani ezeket egyesével az elosztóból, tehát ilyenformán hibakeresésénél ez is érdekes. Természetesen az N vezető külön kell minden áramkörre. Szerintem egy normálisan, megfelelő nyomvonalon vezetett vezetékrendszerrel kiépített házban, ahol nem barkácsolnak, hanem szakemberek dolgoznak, és 6 évente betartják a KLÉSZ előírásait is, még közös védővezetővel is kicsi az esély a balesetre. Sajnos az emberek igen erősen feszegetik a határokat, sok olyan helyen dolgoztam, ahol azon csodálkoztam, hogy nem halt meg még senki.
Természetesen csak azon készülékek köthetőek be -hasonlóan pl. a Stiebel Eltron forróvíztárolóihoz- 3 fázisra, melyeknek van L1,L2,L3 kapcsa. Ezek általában a 10kW-ot meghaladó összteljesítményű, hőlégbefúvós sütővel rendelkező egybe épített, vagy különálló főzőlapos és sütős készülékek. Ezeket nem véletlen gyártják úgy, hogy 3 fázisra legyenek bekötve.
Fecó, a PE gerinceket csak és kizárólag BONTHATÓ módon szabad távoli pontokban összekötni, pontosan azért, hogy mérések esetén ez ne okozzon gubancot. Nyilván egy többszintes családi kecó esetében nem kötjük össze az összes PE gerincet, de pl. szintenként a rizikós (pl. fürdő, konyha, egyéb nedves hidegpadlós helyiség) helyiségekét érdemes összekötni egy szomszédos helyiségbe vezető kábel PE vezetőjével és azt az elágdobozt jól látható módon megjelölni (pl. PE összekötési pont sárga/zöld alapú kis tábla).
Az ötlet valóban megfontolást érdemel, de figyelembe véve a mai elvárásokat, még a dobozokat sem fogjuk megtalálni egy év múlva, nemhogy a felragasztott jelöléseket, mert a festő minden el fog tüntetni. Ezek a kis biztonsági kiegészítések már hab a tortán, sajnos az alapdolgok is sok helyen hiányoznak, mai napig előfordul, hogy valaki a lámpákhoz nem húz földelést, összetekert kötéseket csinál (azt is csőben) nem alkalmaz FI-relét, stb. Ha legalább a szabványi alapkövetelmények meglennének tisztességesen, csak legalább az alapok, még akár normális közös védővezetővel, jelentős javulás lenne...