Felülvizsgálati anomáliák

[Sztrogoff]

Ez következne szerinted a definícióból?

[nyaki]

Érintésvédelmi szempontból a szakinak fel kell készülnie arra, hogy a PEN akár aktív vezető is lehet, hiszen azon üzemi áram folyik, tehát egy PEN szakadásakor és hiányos vagy rossz földelő csatlakozás estén, megjelenik rajta akár a teljes fázisfeszültség, azonban normál estben, üzemviteli szempontból nem minősül aktív vezetőnek.

[tothgyula]

Úgy látom, hogy ezt a kérdést még egyszer fel kell tenni az "ELEKTROTECHNIKA" ÉVÉ MuBI számára.
Mert amit most "NYAKI" KOLLÉGA leírt, az is megállja a helyét és sajnos a gyakorlatban is előfordulhat.
Egyik esetben illetéktelenek "megcsapolták a bejövő 4x25ös méretlen kábelt, és az ÁRAMSZOLGÁLTATÓ csak a földből feljövő füstre(gőzre) lett figyelmes.Mondanom sem kell sérült a PEN VEZETŐ, AMINEK SÚLYÁT LAIKUS NEM TUDJA FELMÉRNI. De légvezetékhálózaton is lehet PEN szakadás, különösen ilyen viharos időben.Hiába írja elő az MSZ151 a 7szeres szélteherre való méretezést.

[istvan01]

Érintésvédelmi szempontból a szakinak fel kell készülnie arra, hogy a PEN akár aktív vezető is lehet, hiszen azon üzemi áram folyik, tehát egy PEN szakadásakor és hiányos vagy rossz földelő csatlakozás estén, megjelenik rajta akár a teljes fázisfeszültség, azonban normál estben, üzemviteli szempontból nem minősül aktív vezetőnek.

Akkor egy kérdés kisfogyasztó oldaláról. Ha utcai szigetelt légvezeték szigeteletlen PEN vezetője leszakad köztem és az utcai KF/400V trafó között, fázis vezetők megmaradnak, akkor az utcában utánam végig megemelkedik a most már gyengén, alig földelt PEN vezető feszültsége. Itt lépne be az utcai oszlopok 300méternekénti  földelése és az egyes ingatlanok soha nem ellenőrzött helyi földelése. Az utcai oszlopok földelése elég gyalázatosnak látszik a környékünkön, mérni még soha nem láttam hogy mérték volna. Másik megjelenése ennek a hibának, hogy ha nálam most már 1-2ohm közeli a ház üzemi eredő földelése az egyesített villám földelések által, akkor hozzám sokkal nagyobb PEN áram fog befolyni az utcáról a földelésemre mint a környék többi földelései felé. A hozzám befutó PEN áramhoz semmilyen túláram védelem nem működik. Ez milyen veszéllyel járhat PE-N feszültség emelkedésen felül?

[Fecó]

Azért azzal is számoljunk, ha valamennyire szimetrikusan vannak elosztva a hálózaton a terhelések, azért nem fog 100 A átfolyni senkinek a földelésén. A körzethatároknál, két trafókörzet PEN vezetőjét is össze szokták kötni...

Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről

[nyaki]

Érintésvédelmi szempontból a szakinak fel kell készülnie arra, hogy a PEN akár aktív vezető is lehet, hiszen azon üzemi áram folyik, tehát egy PEN szakadásakor és hiányos vagy rossz földelő csatlakozás estén, megjelenik rajta akár a teljes fázisfeszültség, azonban normál estben, üzemviteli szempontból nem minősül aktív vezetőnek.

Akkor egy kérdés kisfogyasztó oldaláról. Ha utcai szigetelt légvezeték szigeteletlen PEN vezetője leszakad köztem és az utcai KF/400V trafó között, fázis vezetők megmaradnak, akkor az utcában utánam végig megemelkedik a most már gyengén, alig földelt PEN vezető feszültsége. Itt lépne be az utcai oszlopok 300méternekénti  földelése és az egyes ingatlanok soha nem ellenőrzött helyi földelése. Az utcai oszlopok földelése elég gyalázatosnak látszik a környékünkön, mérni még soha nem láttam hogy mérték volna. Másik megjelenése ennek a hibának, hogy ha nálam most már 1-2ohm közeli a ház üzemi eredő földelése az egyesített villám földelések által, akkor hozzám sokkal nagyobb PEN áram fog befolyni az utcáról a földelésemre mint a környék többi földelései felé. A hozzám befutó PEN áramhoz semmilyen túláram védelem nem működik. Ez milyen veszéllyel járhat PE-N feszültség emelkedésen felül?

Ha a PEN közted és az oszlopvezeték között szakad meg, akkor az aszimmetrikus terhelések árama által okozott fázisfeszültségek nagysága változni fog, ami gyakorlatilag az N-L között 0-400V-ig bármilyen értéket felvehet. Mivel a mérőnél történik a PEN bontás és jó esetben itt van összekötve a földelővel, a PE és N vezető potenciálja együtt fog mozogni. Ha ekkor megmérnéd, hogy pl. 1Ω-os földelőd esetén, milyen áram folyik a földelő felé, akkor ki lehetne számolni azt, hogy a földelő vezetéked potenciálja milyen mértékben emelkedik meg, mely potenciálemelkedés ott fog lógni az épület minden N-PE és a leszakadt PEN vezető végén. Ha van nálad beépítve ÁVK, úgy megérintve az N vagy PE vezetőt, max. 30mA lesz a rajtad átfolyó áram, de ha a leszakadt PEN végét valaki óvatlanul "megnyalintja", akkor nagyobb "élményben" lehet része. Nyilván minél nagyobb a főbiztosítód értéke, úgy a N/PE/PEN-en megjelenő potenciálemelkedés is annál nagyobb lesz.

[tothgyula]

Az igazi kérdés az volt, hogy az utcai szigetelt légvezeték PEN szakadása esetén mi történik?
És tételezzük fel, hogy a 2 trf. körzet PEN vezetője nincs összekötve. Ha még PV kiserőművem is van, akkor az inverter lekapcsol-e?

[nyaki]

Köszi az észrevételt, én másként értelmeztem a szakadási pontot. 
Vegyük azt az esetet, ha van visszatáplálós inverter. Ezek nagyon intelligens jószágok és mindent IS figyelnek. Pl. a fázisok közötti aszimmetria miatt, a beállításokban megadott határokon túl, az inverter le fog kapcsolni. A hálózati engedéllyel rendelkező típusok üzemi specifikációjában nagyon szűkre vannak szabva a nominális értékektől való eltérések. Én úgy látom, hogy a valós veszély nem az inverteres táplálásban rejlik, hanem a KIF hálózat felőli folyamatos üzemben, mert az biz nem fog lekapcsolni.
Ha a Fecó általi esetet nézzük, azaz a tr. körzetek PEN vezetője össze van kötve, akkor annyiban változik a végkifejlet, hogy a szakadás helye és a legközelebbi másik tr. üzemi földelője/PEN kitáppontja között elhelyezkedő földelők értékei össze fognak adódni. Ha a tr.-ok fázisai nincsenek összekötve (több irányú betáplálás nincs), a hibás szakaszon meg fog szűnni a nullázás és csupán az Anyaföld fog összekötni a hibás szakasz trafójával, ami potenciálemelkedést fog okozni a szakadás utáni közös PEN vezetőn, miközben a másik tr. szakaszhoz tartozó földelőberendezéseket és a PEN-t többletterhelés éri. A közössé vált PEN szakasz potenciálemelkedésének mértéke attól fog függeni, hogy a trafótól milyen távolságban történt a PEN szakadása és az épen maradt PEN szakasz, valamint a másik tr. PEN szakasz közössé vált földeléseinek értékei és kötései milyen jóságúak, valamint a hibás szakaszon milyen nagyságú áramok folynak az L-PEN vezetők között. A hibás szakaszhoz tartozó épületekben a L-N feszültségek a korábban említettek szerint alakul, míg a hibátlan tr.-os szakasz felhasználói érdekes jelenségnek lehetnek szenvedői, hiszen olyan hibafeszültség fog megjelenni az épületek vezetékhálózatán, amit nem a saját trafós rendszerükben keletkezett hiba, hanem egy idegen potenciál okoz úgy, mint ha idegen feszültséggenerátort kapcsoltak volna a PEN-jükre. Ez a feszültség minden fogyasztón idegen áramot fog áthajtani, ami a fázishelyzetektől függően csak kis mértékű feszültségingadozást fog okozni.
Ha nincs összekötve a két tr. PEN-je, akkor a szakadás utáni PEN potenciálemelkedése szempontjából csak a hibás szakasz földelőberendezéseinek és kötéseinek jósága lesz a mérvadó, ami az előző esethez viszonyítva, nyilván magasabb lesz. Ha valamely épületnek jobb földelése van, mint a másiknak, akkor az ő földelője felé fog folyni több hiba/üzemiáram, azonban a közös PEN miatt, a rajta megjelenő hibafeszültség minden, erre a hibás szakaszra csatlakozó épület PE vezetőjén azonos lesz és a L-N feszek is a korábban említettek szerint alakul.
Az ÁVK mindkét esetben elengedhetetlen.

[tothgyula]

Tehát ott tartunk, hogy a PEN vezető különböző helyeken történő szakadása, különböző mértékű PE-N feszültségemelkedést okozhat.(istvan01). Egyfázisú betáplálású lakások, fogyasztók esetében ez készülék (fogy. berendezés) esetén nem okozza azok meghibásodását.
De 3 fázisú betáp. esetén a bekapcsolt fogyasztó készülékek sorba kapcsolódnak vonali feszültségre és a leggyengébb láncszem tönkremegy. De vissza az érintésvédelmi (áramütés elleni védelmi) részére. Ha van ÁVK, és az védené is az egész lakást,(ház,fogyasztó berendezéseit) nem biztos, hogy le fog oldani. Tehát ebben az esetben is kaphatok áramütést. Ez a helyi földelő,EPH (mostani fogalommal: (védőösszekötő-vezető hálózat) földelési ellenállási értékétől erősen függ.
"Nyaki" Kolléga szakvéleményének azon részére, "miszerint a mérőnél történik a PEN bontás"csak részben igaz.(Régi 20-50éves szereléseknél nem biztos.) Az MSZ447:1998 sz. 2.4.2.szakasza előírta, hogy TN esetén a PE vezetőnek a PEN vezetőről való leágaztatását vagy az első túláramvédelmi készülék melletti nullabontó előtt vagy a FOGYASZTÓI FŐELOSZTÓBAN kell megvalósítani. ÁVK-t csak a mért fogyasztói hálózatban szabad alkalmazni.
Akár légvezetékhálózatról, akár pedig kábelhálózatról van szó a PEN vezetőn mindíg folyik valamennyi üzemi áram. (Szivárgó áram csak a töredéke.)És itt kanyarodnék vissza a PEN vezető aktív vagy nem aktív vezető voltára. Lehet, hogy előbb-utóbb ismét aktív vezető lesz?Mert most EGYEZMÉNYESEN NEM AZ.

[Sztrogoff]

Hát, nem tudom, minek minősítsem ezeket. Most attól lesz a PEN aktív, hogy szakadás hiba esetén feszültség jelenhet meg rajta? Akkor a fázisvezető meg nem lesz aktív, hiszen 5 évente egyszer egy munkánál földelik. Hová vezet ez? Sehová.
Amellett ugyan ne feledkezzünk meg arról, hogy a PEN az combosabb vezetéken kimondottan a védővezető is. Védővezetőt már csak ne hívjunk aktívnak azért, mert a rosszul működő érintésvédelem esetén az is ráz.