Sziasztok!
Érdekelne ez a téma is.
Főbb kérdéseim:1.:Milyen rajzok kellenek bele?
2.:Milyen szövegeket kell beleírni?
Készítettem egy rajzot,várom az észrevételeket.
A rajz szép, de a gyakorlatban nem találkozunk ilyen rajzokkal. Mert nagyon sok vonalat kellene be rajzolni, ami már követhetetlen lenne. Ma inkább a csatlakozó helyeket ( lámpa, kapcsoló,stb.) jelölik a rajzon áramköri utalásokkal. Ehhez nélkülözhetetlen az elosztó rajza, részletezve az áramköröket, védelmet, vezetéket,stb. Neked kezdeni egyébként az ilyen jellegű rajzok jók, mert könnyebben átlátod. Viszont később élesben már az általam említett rajzok dominálnak véleményem szerint. De szerencsére több tervező kolléga is van fenn a fórumon, akiknek viszont nagy gyakorlatuk van a tervezésben is.
Kezdésnek jó ez a rajz, de csak annak. Szépnek azért nem mondanám, bocs! Legalább Te tanulni akarsz!
Aránytalanok a rajzjelek méretei, a vezeték érszámát jelölő vonalkák (ferdének kellene lennie) több helyen zavaróan nagyok. A lámpákhoz menő vezetékek nem mindig a körkerület közepéhez érkezik. Kötődobozokat nem szokás jelölni, nem egy vonalban vannak a vezeték nyomvonalak amikor találkoznak. Kapcsolók jelei túlméretesek pl. a dugaljakhoz képest. Bojler lóg a levegőben, (nincs bekötve), tűzhely rajzjele sem jó, rajzelem könyvtáradban kell lenni megfelelőnek, ha nincs küldök. Alaprajzra készített egyvonalas rajzok általában nagyok, nem biztos, hogy a keretre szükség is van, itt a kordináta számozás nem szükséges. A felirati mezők lehetnének alacsonyabbak, aránytalan sok helyet foglalnak. A lakáselosztó túl nagyra van ábrázolva, odamenő vezetékek feleslegesen keresztezik egymást. Itt nem cél a valóságos sorrend feltüntetése, inkább csak jelzésértéküen ábrázolni, hogy oda megy ill. onnan indul ki egy nyomvonal. Ide passzol Novill véleménye, jelezni kell az összefüggéseket. Szóval minél kevesebb keresztezést készíteni az átláthatóság miatt. A szinezés nagyon hasznos tud lenni, kifejezőbb, manapság szinesben nyomtatni nem extrém dolog(A4-nél), szebb is tud lenni tőle a rajz. Magyarázatot, jelértelmezést kigyűjtötten szokás készíteni a rajz valamely szabad területére, itt most nincs ilyen hely. Az épület alaprajza zavaróan összefolyik a villamos vezetékezéssel, érdemes szürkített kontúrokat használni, hogy elüssön a lényegtől, a villamos rajzolattól. Mellesleg az ajtók ábrázolása is csúnya. A falat szélessége is aránytalan, össze-vissza méretü.
Szövegek: attól is függ mennyire kifejező a rajz illetve a rajzjelek. A funkciókat, helyiség elnevezéseket mindenféleképpen ajánlatos odaírni. Ha túl sok szöveggel teleírunk egy rajzot az is zavaró tud lenni. Elveszik benne a rajz.
Rajz típusok: erről is sokat lehetne írni. A villamosság sok rétű, használatos rajzai is sokfélék. Kérdés az is, mit akarunk ledokumentálni, ábrázolni. Milyen célra kell egy rajz. Pl. egy gépgyártásnál, kapcsoló szekrény gyártáshoz többféle rajzot is szokás készíteni (műhelyrajzot). Az üzemeltető már nem biztos, hogy mindezeket meg is kapja, neki általában csak az áramköri rajz marad, jobb esetben sorkapocs rajzot, kábelezési rajzot is kap.
Folyt. köv...
Nem olyan rossz ez, az idő folyamán nagyon sok minden változik, és egyre jobb és jobb terveket készítesz.
Marton kolléga kifejtette véleményét a rajzjelekről. Ez egy családi ház. De arra figyelj, hogy a kapcsolók hány "zászlósak". A fürdőszobához leválasztó kapcsoló szükséges, te egysarkúval jelölted ezt is.
Az elosztótáblát sem így jelölik.
Egy más irányból szólnék ehhez hozzá.
A terven, a táblázatban meg kell adni a méretarányt.
Valamikor ezek a tervek mindegyikét M = 1:50 arányban kellett megadni, méterben.
A méretarányra szükség van, mert ezt a tervet ki is kell vitelezni.
Ahhoz viszont - a méretarányból - ki kell számolni a szükséges védőcsövek hosszát, és a vezetékeket is.
A kollégák már említették az elosztó táblát (szekrényt).
Ehhez szükséges egy egyvonalas rajz, melyen meg vannak határozva az áramköri elemek. Típusra, amperitásra, karakterisztikára, zárlati megszakítóképességre.
Az egyvonalas kapcsolási rajznak tartalmazni kell az elágazó vezetékek típusát, keresztmetszetét, érszámát.
Ezek mind szükségesek a kivitelezés, és költségmeghatározás céljából.
Egy villamos tervnek van műszaki leírása, tervezői nyilatkozata is.
A műszaki leírás - a teljesség igénye nélkül - nagyon sok mindent tartalmaz.
Előzményeket. Régi létesítmény esetén bontási tervet is.
Tartalmazni kell a tűzvédelmi osztályba sorolást. Az épület egészére és helyiségeire vonatkozóan.
Tartalmazni kell - felsorolás szerint - a létesítéshez szükséges rendeleteket, szabványokat, a szükséges megvilágítási értékeket.
A műszaki leírásban ki kell térni a kivitelezési előírásokra is.
Költségvetési tervet, darabjegyzéket is mellékleni szükséges.
Kapásból ami eszembe jutott, de ezzel nincs vége. :)
Köszönöm az ötleteket!
Novill válaszához azt tenném fel kérdésként hogy lámpa, kapcsoló,stb.jelölik a rajzon áramköri utalásokkal.Milyenek ezek az utalások hogy kell őket jelölni?
A kapcsolók akkor hova csatlakoznak ?Csak úgy csatlakoznak hogy lóg a levegőbe a vonal és mögé oda van írva egy szám?
Köszönöm a többiek válaszát is!Ez az arány is hasznos volt.
Nehéz ezeket mind megjegyezni és utána belevinni egy tervbe de nem adom fel gyakorolom ezt is.
Martontól már láttam rajzokat!Sokat segítene ha kapnék mástól is hogy minél több fajtát lássak hogy tudjam mire kell majdszámítani.
Köszönöm szépen!
Petike rajza kezdésnek nagyon jó a hibáival együtt. Tény, hogy vannak hibák, látszanak a hozzá szólásokban is. Most még lényeges neki, hogy hány szál vezetéket kell vinni például. Később már megtanulja a szabványok ide vonatkozó főbb előírásait, szerez kellő szakmai gyakorlatot. A majdani rajza úgyis más lesz már, mint ahogy az előző hozzá szólásomban is írtam. Áramköri utalásom össze cseng a JUVILL egyvonalas rajzával. Például: konyha résznél áramköri jelként V22.5, itt még fel van sorolva a teljesség igénye nélkül kismegszakító típusa és értéke (B16A), vezetékezés MÜ III-16/ MCu 2,5mm2, stb. Az alaprajzon e példa alapján a dugaszoló aljzat mellett a V22.5 jelölés van szerepeltetve. Így áttekinthetőbb lesz már a rajz. Ettől függetlenül ezt is lehet kifogásolni még.
Hát ehez a szakmai gyakorlatot szerezhez azt tenném hozzá hogy az iskolában erre nincs lehetőség.Nyári gyakorlati munkahelyem meg nincsen.Így nem tudok gyakorlatot szerezni.
Tavaly volt jó mert a bátyámnál volt munka.Így már van gyakorlatom a hronymarással,gipszeléssel,véséssel,kötéssel,stb..
Idén is jó lenne valami ilyesmi.
Ha valaki nem hiszi el küldök róla képeket.( A munkáról)
Üdv Petike!
Az előtérben az ajtó mögé rajzoltad a kapcsolót.
Köszönöm a vűlaszokat!
Szerintem a legjobb segítség egy példa rajz lenne.
Ez nem jó?Symalen holnapján teláltam.
http://www.symalen.hu/img/mintamuiii.pdf (http://www.symalen.hu/img/mintamuiii.pdf)
Ez egy sebtiben összepakolt családi ház költségvetése, ami nagyon távol áll a mai villamos tervektől, de ha a tulajnak jó és elfogadja, akkor OK, de egy közületi terv merőben más, többoldalas A0-A1, B0-B1 dokumentáció, ami talán neked még kacifántosabbnál kacifántosabb rajzjelekkel magyarázatokkal teli.
Néha nekem úgy tűnik némelyiknél, hogy a tervezőnek fogalma sem volt arról, hogy mit is akar, csupán azon erőlködött, mintha csak meg akarna felelni a pénzügyi elvárásoknak és a fizetség mihamarabbi átvételének. :-\
Oké akkor ez sem.
Nehéz így hogy nem kapok semmilyen rajzot.
Tudna valaki felraki?
Köszönöm szépen!
Igen, nagyon nehéz, mert ezeket szerzői jog védi és komoly összeget fizetnek érte és nem mindenki tart otthon ilyet. Ha a fórumon tartózkodó tervezők valamelyike önszántából fel nem tesz egyet, csak a Te kedvedért, akkor ezzel már csak élesben fogsz találkozni.
Értem köszönöm a válaszodat!
De ha nem is rajz akkor valami szabvány vagy valami hogy hogyan kell tervet készíteni jó lenne.
Ne izgulj Petike!
Látni fogsz annyi tervet, hogy egy idő után be fogsz tőlük görcsölni.
Este felé teszek fel egy most készült kiviteli tervet pdf anonim. A saját profilomra.
Nyakinak igaza van a jog védett dolgokkal kapcsolatban. Ezekkel a dolgokkal vigyázni kell.
FR.
Petike, ne erőlködj ezen, mert ez már tényleg meghaladja jelenlegi képességeidet, inkább koncentrálj arra, hogy amit eddig tanultál, azt minél hatékonyabban tudd elsajátítani a gyakorlatban.
Nem sok szabvány tartalmaz olyat, ami a tervezőkre vonatkozna, de olyan, ami a rajzjelekre és alkalmazhatóságukra,... na abból van egy rahedlivel, amit mire áttanulmányoznál, felfutna a tök a hátadon. Még nekem sem könnyű ezeket követni, pedig igyekszem és minél több új innováció jelenik meg, annál több lesz a rajzjel is. A tervezők sem véletlenül tanulják hosszú éveken keresztül a szakmát és még gyakran ez is kevés, ha az életben napra kész akar lenni, sőt a tervezőknek ismerni kell a mindenkori szabványokat, rendeleteket és azokból is napra készek kell (kellene) lenniük.
Van még erre időd, és ha mindenképpen ezen irányba akarsz elmozdulni a jövőt illetően, akkor azt tanácsolom, hogy egyenlőre azt tanuld meg kiválóan, amit az alapsuliban tanítanak, mert később ebből tudsz építkezni. A többit, majd ahogyan tovább tanulsz, meg fogod tanulni. A gyakorlati tudás persze a későbbi tervezőknek sohasem árt. Felesleges mindenbe egyszerre belekapni, mert amire használni tudnád, lehet meg is változik, vagy éppen feledésbe merül. :)
Köszönöm mindkettőtöknek a választ.
Még azt fűzném hozzá hogy ha majd egyszer villanyszrelő leszek én nem tervezni fogom a rajzot hanem olvasni és aszerint dolgozni nem? ;D :D
Petike!
Csak érdekesség képen egy épület 1 szintje. Ha nagyítod akkor a részletek is jobban előjönnek.
Hogy hol van a cső meg a vezeték meg a szereléstechnika meg a többi, na az van a fejben, meg a rutin.
Ehhez tartozik egy költségvetési kiírás tervezői részről ami soha nem passzol a valósággal. Ha reális és versenyképes árajánlatot kell adni akkor az egész rajzát át kell vizsgálni. Mire ebből költségvetés lesz min 4-5 nap, teljes segédeszköz használat mellett.
Ja és ez 5 szint, mindegyik más.
FR.
Most akkor egy tevrajzon nem szerepelnek a csövek? :D
A darabjegyzék szokta tartalmazni.
De egy villamos szakembernek tudni kell, hogy adott helyen és csőbe mennyi vezetéket tud behúzni.
Ez is csak egy skiccnek felfogható, igen, igen hiányos, de valóban így kezdődik. ;)
Sziasztok!
A tervről azt mondtátok hogy nem kell jelölni A kötődobozok helyét.
Akkor elég egy csomópont?
Egy szobában hány kötődoboz lehet?És azok hol helyezkedjenek el hogy ne legyen csúnya?Ma mi a technika ezen a téren?
A terv az szó szerint terv, tehát egy elképzelés, vázlat. Már mint a kötődobozokat illeti. Mint előttem már írták
Idézetet írta: flatskerrobert Dátum 2013. január 05., 17:15:32 DÉLUTÁN
Csak érdekesség képen egy épület 1 szintje. Ha nagyítod akkor a részletek is jobban előjönnek.
Hogy hol van a cső meg a vezeték meg a szereléstechnika meg a többi, na az van a fejben, meg a rutin.
FR.
A dobozok pontos helyét alaprajzon nem lehet meghatározni, az a megvalósuláskor a helyszínen döntődik el. Csupán funkcionális kapcsolatot kell jelölni a terven, pl. elágazást egy ponttal a nyomvonalon. A kötődobozok számát nem korlátozza semmi előírás. Azt a hálózat bonyolultsága határozza meg, meg a praktikum. Minél kevesebb doboz annál jobb. Ha MüIII-as csövezés van akkor ugye az a falsík felső részén vezetendő. Én úgy tanultam, hogy a belmagasság 10%-át kell vissza mérni a födémtől és ott van a vizszintes nyomvonal és a leágazó kötődobozok. De bizonyosan erre pontosabb választ kapsz azoktól akik kivitelezéssel foglalkoznak.
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. január 18., 18:49:33 DÉLUTÁN
Sziasztok!
A tervről azt mondtátok hogy nem kell jelölni A kötődobozok helyét.
Akkor elég egy csomópont?
Egy szobában hány kötődoboz lehet?És azok hol helyezkedjenek el hogy ne legyen csúnya?Ma mi a technika ezen a téren?
Petike! Én két képpel járulnák hozzá kérdésedhez, itt a maximális távolságról írnak a kötődobozok esetében.
balzsi!
Megkérdezhetem, hogy honnan másoltad be a védőcsövezés képeket?
A vezeték összekötésnél első helyen a forrasztott kötés áll, ezt így tanítják?
Ezt nem hiszem el!
Már 20 éve létezik a Wago, 35 éve meg VIV-fix + a Kipszer-fix KF.
FR.
Idézetet írta: flatskerrobert Dátum 2013. január 18., 22:30:08 DÉLUTÁN
balzsi!
Megkérdezhetem, hogy honnan másoltad be a védőcsövezés képeket?
A vezeték összekötésnél első helyen a forrasztott kötés áll, ezt így tanítják?
Ezt nem hiszem el!
Már 20 éve létezik a Wago, 35 éve meg VIV-fix + a Kipszer-fix KF.
FR.
A könyv első és utolsó oldalát mellékelem. Ha jól látom, akkor 2008-as könyv.
Balzsi ezt a könyvet figyelembe véve el kell hozzá olvasni a vonatkozó szabványokat. És ennek figyelembe vételével a szabványt kell figyelembe venni. Ha például a felülvizsgálat során forrasztott kötéssel találkozom, azt bizony lehibázom :).
Na hogy felfrissítsem a témát: Milyen szöveges dokumentációkat kell tartalmaznia a tervnek?
És milyen rajzokat?
Köszönöm!
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. január 19., 13:15:26 DÉLUTÁN
Balzsi ezt a könyvet figyelembe véve el kell hozzá olvasni a vonatkozó szabványokat. És ennek figyelembe vételével a szabványt kell figyelembe venni. Ha például a felülvizsgálat során forrasztott kötéssel találkozom, azt bizony lehibázom :).
Én valójában a két kép végett töltöttem föl, melyben semmilyen szabvány nem szerepel, csupán ajánlás az elhelyezésükre Természetesen a forrasztással egyetértek, viszont mióta tanulmányozom a villanyszerelést, több könyvet is olvasgatok és nem egy esetben szembesültem már hasonló esettel, amikor nem a korunk szabványainak megfelelő tananyag szerepel benne.
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. január 19., 13:23:54 DÉLUTÁN
Na hogy felfrissítsem a témát: Milyen szöveges dokumentációkat kell tartalmaznia a tervnek?
És milyen rajzokat?
Köszönöm!
Természetesen minden tervhez csak a szükséges tervfejezeteket kell mellékelni.
A következő tervfejezeteket ismerem:
- Szöveges
- Fedlap
- Tartalomjegyzék
- Változási jegyzék
- Műszaki leírás
- Tűzvédelmi terv
- Tűzvédelmi tervezői nyilatkozat
- Munkavédelmi terv
- Munkavédelmi tervezői nyilatkozat
- Környezetvédelmi terv
- Környezetvédelmi tervezői nyilatkozat
- Sugárvédelmi terv
- Sugárvédelmi tervezői nyilatkozat
- Anyagjegyzék
- Költségvetési kiírás
- Kábel (és cső) jegyzék
- Applikációs jegyzék
- Karbantartási utasítás
- Telepítés műszaki leírása
- Üzembe helyezési utasítás
- Átvételi utasítás
- Minőségterv
- Tartalék alkatrész jegyzék
- Üzembe helyezési tartalék alkatrész jegyzék
- Számítások
- Rajzjegyzék
- Darabjegyzék
- Felirati tábla
- Szoftverek kommentekkel
- Szoftverleírások
- Szoftverkezelési utasítás
- Beállítások jegyzéke
- Érzékelők jegyzéke
- Motorok jegyzéke
- Rajzos
- Műszerezett technológiai kapcsolási terv
- Egyvonalas kapcsolási terv
- Áramutas terv
- Elrendezési terv
- Sorozatkapocs bekötési terv
- Kábel bekötési terv
- Cső bekötési terv
- Nyomvonalterv
- Kábel összefüggési terv
- Cső összefüggési terv
- Applikációs terv
- Főösszeállítás
- Részösszeállítás
- Alkatrészrajzok
Idézetet írta: flatskerrobert Dátum 2013. január 18., 22:30:08 DÉLUTÁN
balzsi!
Megkérdezhetem, hogy honnan másoltad be a védőcsövezés képeket?
A vezeték összekötésnél első helyen a forrasztott kötés áll, ezt így tanítják?
Ezt nem hiszem el!
Már 20 éve létezik a Wago, 35 éve meg VIV-fix + a Kipszer-fix KF.
FR.
Én nem rég végeztem.
Nekünk a wagos szerelést tanították,és a sorkapcsos szerelést.
A tanár nem engedélyezett forrasztott kötést az iskolában.
Czapi:
Szinte tökéletes a felsorolásod.
Bár ahogy elnézem, ebben azért van bőven irányítástechnikai is.
FR.
Czapi:Először is köszönöm ezt a tartalmas választ.
Lenne egy pár kérdésem a fogalmakkal hogy ezek mit tartalmaznak?
-Motorok jegyzéke
-Műszerezett technológiai kapcsolási terv
-Áramutas terv
-Elrendezési terv
-Sorozatkapocs bekötési terv
-Kábel bekötési terv
-Cső bekötési terv
-Kábel összefüggési terv
-Cső összefüggési terv
-Applikációs terv
-Főösszeállítás
-Részösszeállítás
-Alkatrészrajzok
Egyenlőre ezek nem tiszták nem tudom mit tartalmaznak.Ha egy kicsit írnál mindről azt megköszönnném! :P
Nagyon szépen köszönöm!
Üzenet összefûzve: 2013. január 20., 07:59:16 DÉLELŐTT
Ja és még valami:Ha valaki tudna ilyen példát szerezni az nagyon jó lenne.
Köszönöm!
Helló petike199600!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. január 20., 07:42:14 DÉLELŐTT
Lenne egy pár kérdésem a fogalmakkal hogy ezek mit tartalmaznak?
Sajnos ezen elnevezések nagy része elég egyedi. Az egyik tervezőprogram így, a másik meg máshogy hívja, általánosságban ezért nehéz meghatározni. De a legtöbb elnevezés beszédes.
Amelyikről sejtem mi, azt leírom :)
Motorok jegyzéke nyilván egy lista amiben szerepel az összes motor, azok tulajdonságaival tervjeleivel esetleg kereszthivatkozásokkal együtt (hogy az áramút tervben hol található).
Áramutas terv maga a rajz, ami pontosan meghatározza, hogy logikailag melyik elem melyikkel hogyan van összedrótozva. Lényegében a kapcsolási rajz.
Elrendezési terv egy szép ábra arról, hogy a kapcsolószekrényben az elemek hogyan helyezkednek el. Legnagyobb haszna (szerintem) ennek az, hogy segít eldönteni hogy a szükséges elemek elhelyezéséhez mekkora méretű szekrény szükséges. Kivitelezésnél pedig megmondja mit hova kell rakni vezetékelés előtt a szekrényben.
Sorozatkapocs bekötési terv. Ebben szerepel az összes sorkapocs (és esetleg egyéb) csatlakozási pont ami a szekrényből elmenő és oda érkező kábeleket fogadja. Ebből rendszerint kiderül, hogy az adott sorkapocs pontra milyen kábelt kell bekötni. persze ez kiderül az áramút tervből is, hiszen abban is fel van tüntetve, de a sorkapocs bekötési tervben össze vannak gyűjtve egymás mellé. A sorkapocspontok melletti hivatkozások megmondják azt is ált.ban hogy az adott kapocspont a rajzban hol van (kereszthivatkozás).
(Más tervezőprogramokban ezt sorkapocslistának nevezik és egy táblázat)
Kábel bekötési terv. Gondolom a szekrény és a terepen távol elhelyezett elemek, kötődobozok közötti kábelösszekötéseket gyűjti össze és ábrázolja. Akár szöveges vagy grafikus is lehet. Egy kiterjedtebb és összetettebb ipari berendezésnél sok kábel sokfelé megy, vezérlőszekrények is össze vannak egymással kötve, vannak terepi kötődobozok, stb.
Ezt a kapcsolási rajzos témát nem értem.
Most akkor egy házról kell kapcsolási rajz?
De hogy? az egész házról egyben vagy pedig helységenként?
Sorkapocsterv: Ez csak a szekrényben lévő sorkapcsokat foglalja magában?
Köszönöm!
Helló petike199600!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. január 20., 10:35:25 DÉLELŐTT
Ezt a kapcsolási rajzos témát nem értem.
Most akkor egy házról kell kapcsolási rajz?
Nem. Egy tervező szoftver igyekszik univerzális lenni. "Egy házhoz" gondolom egyvezetékes áramútterv kell, amiben csak annyi szerepel, hogy honnan hova megy hány darab "drót" de az nem hogy az adott elembe azt hova kell konkrétan bekötni.
De pl. egy vezérlést tartalmazó tervben a többvezetékes rajzolási módot használják, ami egzakt módon meghatározza a berendezés minden kapcsolódási pontját. Lásd: "Ablaknyitás önműködő vezérlése" c. témát.
Tehát a tervező szoftver, mivel igyekszik univerzális lenni, tudja ezt is, azt is. A tervező/rajzoló meg azt használja amire ebből szüksége van.
IdézSorkapocsterv: Ez csak a szekrényben lévő sorkapcsokat foglalja magában?
A sorkapocsterv tartalmazza a tervben szereplő összes sorkapocspontot!
Ha nincs sorkapocs, akkor erre a tervre nincs szükség, hisz akkor nem volna értelme.
czapi kolléga is írta: "Természetesen minden tervhez csak a szükséges tervfejezeteket kell mellékelni."
Köszönöm a válaszodat.
Tehát akkor a sorkapocsterv tartalmazza a ház összes kötődobozának a kötéseit?
Ha nem sorkapocs hanem WAGO van akkor mivan?
Petike!
Kissé megzavar a sokfajta rajz forma, más féle rajzok kellenek egy épület szereléshez, meg másfajta a gépekhez, vezérlésekhez. Szerintem Te a lakóépületek rajzaira gondolsz elsősorban.
Egy (lakó)épület villamos tervénél nincs sorkapocs terv(rajz). Ha csak nem egy olyan kiterjedésü elosztó szekrényről van szó ahol a kimenő pontok pl. sínre felfűzött sorkapcsokra vannak bekötve. A kötődobozokban lévő kötéseket nem rajzoljuk meg, ott mint írtad is, jellemzően "lengő" lemezes(Wago) kötőelemek vannak, azt hogyan is ábrázolnánk. Ezek ugye viszonylag egyszerű áramkörök.
A sorkapocs rajz pl. gépek, automatikák szekrényeinél szükséges, vagy nagyobb épületek kapcsoló-elosztó szekrényeinél. Ez utóbbi esetben nem egyszerű fázi-nulla- föld kiágazásokról van szó hanem mindenféle főáramköri és vezérlési jelek sokaságáról. Ez utóbbinál nagyon hasznos a rajz a kivitelezéshez is meg a késöbbi hibakeresés-mérés segítéséhez.
Köszönöm!
Te szerinted milyen rajzok szükségesek akkor?
Petike!
Szerintem nem kell ennyire belebonyolódni a rajzokba, majd később.
Maradjunk a lakás szerelésnél konkrétan. Magánál az installációs hálózat áramköri elágazásoknál nincs sorkapocs terv, csak vezeték kötés az elágazó dobozokban. Amit a lakáselosztóknál szoktam csinálni az az, hogy az elmenő áramkörök vezetékeit jelölöm meg, vezeték vég számozóval. Ha van egy 15 áramkörös elosztó akkor 1 -től fölfele megszámozom a fázist nullát és a földet ez mondjuk a 1 áramkör, tehát a feketére, kékre és zöld/sárgára is 1 -es számot teszek. És így tovább.
Így az elosztóban a nulla és PE sorkapocsblokkon látni, hogy az egyes áramköröknek melyik a nullája és melyik a PE vezetője. Hibakeresésnél, vagy később FI relét kell beépíteni akkor hamarabb meg lehet találni annak az áramkörnek a nulláját. Az elosztóról egyvonalas kapcsolása rajzot kell készíteni és arra ezeket jelöléseket át kell vezetni és az egészet ledokumentálni.
A lakásszerelésről nyomvonal rajzot készítesz, és lefotózod a helységek falát, az alapszerelés után, de vakolás előtt.
Egyébként tudsz MÜIII-as 16 csőre különböző sugarú ívet hajtani, de gyűrődés nélkül?
FR.
Hajlítottam már sokat a nyáron de egy kis gyűrődés mindeggyiken volt a belső ívnél.
Van valami titkod? :P
Köszönöm!
Üzenet összefûzve: 2013. január 21., 16:53:28 DÉLUTÁN
Sziasztok!
Összegezném amiket eddig a fórumon láttam hogy mik kellenek egy Családi ház tervébe.Soroljátok majd hogy mi hiányzik.
Fedlap, Tartalomjegyzék, anyagjegyzék,költségvetés, számítások,teljesítmény igény,Motorok jegyzéke.
Na még Czapinál láttam egy olyat hogy "Kábel (és cső) jegyzék" ez mit jelent és mit tartalmaz?
Csak a szöveges rész írtam le előbb ez legyen jó javítsátok ki és ,majd utána a rajzos rész.
Köszönöm!
Hahó ;D
Valaki biztos udja miaz a Kábel és cső jegyzék.
Köszönöm!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. január 20., 18:13:40 DÉLUTÁN
Hajlítottam már sokat a nyáron de egy kis gyűrődés mindeggyiken volt a belső ívnél.
Van valami titkod? :P
Köszönöm!
Petike.
Betolod a csőbe a csőhajlító betétet, elkezded melegíteni és mikor kellően fel lágyult a térdedre téve a lágy rész közepét enyhe húzás mellett kezd hajlítani a kellő szögig. Majd várj egy kicsit míg elkezd meg szilárdulni és ezzel kész is. Nem keletkezik így hullám a belső részen. :)
Hogy szokatd felmelegíteni? Milyen módszerrel?
Hidegen nem lehet?
Arra a kérdésemre nem tudod a választ hogy mit tartalmaz ez a Kábel és Cső jegyzék?
Köszönöm szépen!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. január 22., 15:42:01 DÉLUTÁN
Hogy szokatd felmelegíteni? Milyen módszerrel?
Hidegen nem lehet?
Arra a kérdésemre nem tudod a választ hogy mit tartalmaz ez a Kábel és Cső jegyzék?
Köszönöm szépen!
A melegítés több módon is lehetséges.
1. Gáz lámpával, vagy elektromos hőfúvó készülékkel.
2. A helyszínen talált cementes zsák papír csomagolását szétszedve és kis-seb tüzet rakva belőle.
3. Öngyújtót, gyufát mindig tartsál magadnál az ilyen esetekre mert mással nem tudsz tüzet gyújtani.
A kábel és cső jegyzék mint a nevében is benne van azokat a kábeleket, csöveket tartalmazza ami beépítésre kerül.
Értem!
De mit írnak az ilyen jegyzékbe bele?
Hogy milyen kábelek és csövek vannak a falban vagy mi? :D
Bocsánat hogy ennyit kérdezek :-\
Mind a falba mind a falon kívüli csövek felhasznált mérete, hossza szerepel. Illetve a kábelek esetén ugyanez érvényes. Mind a kettő esetén meg van jelölve az is hogy melyik szakaszon milyen cső vagy kábel. Tervjel szerint.
Milyen jelölés lehet ez?
Szám vagy esetleg valami más?
Köszönöm szépen!
A tervjelek tartalmazhatnak mind szám mind betű kombinációt. Minden terv eltérő, tervezője válogatja.
Összegezném akkor hogy mit is tartalmaz egy terv.
Kérlek figyelj és pótold a hiányosságokat.
Szövegrész:
Fedlap,Tartalomjegyzék, Teljesítmény igény, számítások,Motorok jegyzéke,érintésvédelem,anyagjegyzék,Kábel és cső jegyzék, Költségvetés.
Ebből ami még nem tiszta fogalom számomra az a számítások.Ide mit írjak le?A vevőt érdekli hogy hogy számoltam? Mi kell ide írni?
Rajz rész:
jelmagyarázat,elosztó tervek ( főáramör,egyvonalas rajz,)
Ebből nem tiszta a főramkör hogy mit is tartalmazzon ez.
földelő rendzser( ez mit tartalmaz ?)
nyomvonalterv
Ennyi jutott eszembe amiket kérdésként feltettem azokra jólenne tudni a választ meg a hiányosságokat még szeretném pótolni.
Köszönöm szépen!
Üzenet összefûzve: 2013. január 22., 17:27:54 DÉLUTÁN
Még valami:
Azt sem tudom még hogy az érintésvédelem mit tartalmaz.
Sziasztok!
Na hogy fel lendítsem a témát valaki tudna feltenni egy képet egy villamos tervnek a fedlapjáról hogy hogyan is néz ki?
És még lenne annyi kérdésem hogy a műszaki leírásba miket kell beleírni?
Köszönöm szépen!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. február 16., 11:45:41 DÉLELŐTT
Sziasztok!
Na hogy fel lendítsem a témát valaki tudna feltenni egy képet egy villamos tervnek a fedlapjáról hogy hogyan is néz ki?
És még lenne annyi kérdésem hogy a műszaki leírásba miket kell beleírni?
Köszönöm szépen!
Szia Petike
Csatoltam egy fedlap mintát amit szoktam használni. Amúgy maga a terv tartalma határozza meg mi legyen rajta.
Mellékeltem egy EPLAN mintatervet.
Elég sok tervfejezet megvan benne. :)
Műszaki leírás tartalomjegyzéke:
1. TERVEZÉS TÁRGYA ÉS ELŐZMÉNYEI
2. VILLAMOS ENERGIAELLÁTÁS
3. A KAPCSOLÁS ISMERTETÉSE
4. SZERELÉS
5. KÁBELEK, VEZETÉKEK
6. ÉRINTÉSVÉDELEM
7. FELÜLVIZSGÁLATOK
8. KEZELÉS, KARBANTARTÁS
9. KORRÓZIÓVÉDELEM
10. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK
11. TŰZVÉDELMI TERV
12. TŰZVÉDELMI TERVEZŐI NYILATKOZAT
13. MUNKAVÉDELMI TERV
14. MUNKAVÉDELMI TERVEZŐI NYILATKOZAT
15. KÖRNYEZETVÉDELMI TERV
16. KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEZŐI NYILATKOZAT
17. TERVEZŐI NYILATKOZAT
Szia Czapi!
Mennyire jellemző ez a részletesség a tervekben? Amikkel én idáig találkoztam, azok nem hasonlítottak ehhez. A német tervek még valamelyest részletesek, de a magyar, csak a villanymotorokra, az ahhoz tartozó védelemre vonatkozó leírásokat tartalmazta.
Idézetet írta: balzsi Dátum 2013. február 16., 16:34:34 DÉLUTÁN
Szia Czapi!
Mennyire jellemző ez a részletesség a tervekben? Amikkel én idáig találkoztam, azok nem hasonlítottak ehhez. A német tervek még valamelyest részletesek, de a magyar, csak a villanymotorokra, az ahhoz tartozó védelemre vonatkozó leírásokat tartalmazta.
A mintaterv az EPLAN lehetőségeinek egy részét mutatja be, ezeket nem minden terv tartalmazza.
Az hogy milyen részletességgel van kidolgozva a terv, attól függ mit tartalmaz a tervezési szerződés, mennyit szán rá a megrendelő,
de a lehetőség meg van az EPLAN rendszerben a teljes kidolgozáshoz.
A műszaki leírás az általunk használt formátum tartalomjegyzéke.
Véletlen nincs arra ötlet, hogy az EPLAN mért rajzolja rá az adatokra a négyzeteket?
Idézetet írta: balzsi Dátum 2013. február 16., 17:42:04 DÉLUTÁN
Véletlen nincs arra ötlet, hogy az EPLAN mért rajzolja rá az adatokra a négyzeteket?
Szerintem revíziójelölések.
A nézet menüben be van kapcsolva a revíziójelölés?
Köszönöm a mintákat!
Czapi:
Olyan terved esetleg nincsen ami inkább a családi házakkal foglalkozik? Ezek inkább vezérlések nem?
Köszönöm szépen!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. február 16., 18:43:39 DÉLUTÁN
Olyan terved esetleg nincsen ami inkább a családi házakkal foglalkozik? Ezek inkább vezérlések nem?
Üdv Petike!
Az ipari létesítmények, berendezések, gépek villamos és irányítástechnikai tervezésével foglalkozunk, családi házakkal nem.
Kerestem neked családi ház villamos tervet (http://www.coroflot.com/stilusteremto/300m2-hungarian-minimal-retro-modern-tuscany1)
Köszönöm!
Esetleg még egy fedlapot kérhetnék?
Köszönöm szépen!Ha lehet ez is valamennyire kapcsolódjon már az általam érdekelt témához.
Tudom ez nehezebb de hátha akad.
Köszönöm!
hmm, milyen kis kellemes ez az Anett és még nagyon ügyes, kreatív is, bár én konkrétan hányok a halogén spotoktól -többre becsülök egy sűllyesztett FD-D kompaktos lámaptestet, vagy egyéb LED-es lámpákat, mint a 12V-os (hőt termelő, gyakran lángbaboruló trafós) spotokat, de a GU 10-es spotoktól is kiver a veríték, kivéve ha powerLED-es ( 3 db nagy LED, csavarral összeerősített fém házban) a kicsike... De Anettnek ezt is elnézem, főként ha ő készítette a vill terveket is a minden bizonnyal finom kicsi kacsóival... ;)
Idézetet írta: czapi Dátum 2013. február 16., 18:05:57 DÉLUTÁN
Idézetet írta: balzsi Dátum 2013. február 16., 17:42:04 DÉLUTÁN
Véletlen nincs arra ötlet, hogy az EPLAN mért rajzolja rá az adatokra a négyzeteket?
Szerintem revíziójelölések.
A nézet menüben be van kapcsolva a revíziójelölés?
Pontosan az volt a baj. A zseni kapásból tudja a megoldást. :)
Köszönöm szépen.
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. február 16., 19:31:17 DÉLUTÁN
Köszönöm!
Esetleg még egy fedlapot kérhetnék?
Köszönöm szépen!Ha lehet ez is valamennyire kapcsolódjon már az általam érdekelt témához.
Tudom ez nehezebb de hátha akad.
Köszönöm!
Nem kell ezen sokat agyalni, szerintem azért kell a fedlap mert így nem a tömény szöveggel vagy rajzzal kezdődik a dokumentáció.
Csinálsz egy egyszerű Word dokumentumot.
A fejlécbe balra felírod a megrendelő adatait, jobbra a saját adataidat mint kivitelező
A dokumentum közepére pozicionálva hogy miről szól a dokumentum.
Alulra dátum, aláírás.
Czapi; lájk!! ;) Te Ongán laksz? Jó a cég logója is! El sem hiszitek, a qualitatív melóvégzésen túlmenően milyen fontosak is ezek a "nüansznyi" dolgok, mint pl a logó, a megjelenés, a névjegy kártya, egyéb megjelenési formák; pl a céges kisteherautó állapota, oldal designja, a belbecse, tehát hogy a szerszámok, kábelek, egyéb szerelési anyagok, tervek, miegymás hogyan, hová, milyen rendezettséggel vannak bekészítve. Fiatalság; figyelem! Amennyiben komolyan gondoljátok, hogy ti is eszelős villanyászok szeretnétek lenni, akkor kéretik nagygyon komolyan venni a "nagy öregek" tanácsait -többek közt- a külső megjelenés, 1. benyomás keltés témakörében is, mert sok esetben konkrét melókat bukhattok el, ha kupi hegyek vesznek körbe benneteket! Nagyon fontos a saját megjelenés is, konkrétan az öltözék, séró (ne legyen rendezetlen, csapzott, zsíros) , saját állapot, tehát lehetőleg ne kialvatlanul, csipás szemmel, mosatlan szájjal vonuljunk fel és ezzel egyenértékű a szerszámaink állapota; azaz ne legyenek redvásak, lepusztultak a szigetelt szerszámok, a különböző gépek, stb. A beépítendő anyag pedig MINDIG hibátlan, sértetlen legyen, hiszen annak beépítéséből szeretnétek megkeresni a kenyereteket, eltartani magatokat, az esetleges segédeiteket, a családotokat! Higgyétek el, lehet valaki a legcooolabb villanyász, lehet jéghideg profi tudása, rutinosan forgathatja a kábel blankolót, ha nem bizalomgerjesztő a megjelenése, a kocsija, a szerszámai, nem fogja tovább ajánlani az aktuális ügyfél!
Na, most lebuktam. :)
Sziasztok!
Valaki tudna egy példát küldeni egy műszaki leírásról?
Nagyon király lenne!
Előre is Köszönöm!
Van egy panzió 8 szoba, 8 fürdőszoba, mindegyik szobában 3 dugalj földeléses és egy egy kapcsoló+ világítótest. A fürdökben egy falikar+ földeléses dugalj.
Minden szobának külön áramkör 10A -1,5 CU vezeték (világítás+konektor egy áramkörön) Minden fürdöszobának 6A-10mA FI relé van szerelve.
Helyes-e hogy a szobákban a dugalj és a világítás egy áramkörön van vagy szét kell választani a világítást a dugaljtól, ha kell miért?
Szerintem nagyon nem helyes, sőt helytelen, hogy egy "intézményben" -de még egy lakóházban sem!- egy Á.K-ra van kötve a világítás és az "erőátvitel". Bár a 10A végülis nem jelent extrém kábelterhelést, de amennyiben vagy valamelyik lámpánál, vagy dugaljnál történik vmi gixer, nos akkor sötétbe borúl a szoba. A fürdőben -ha jól értem- 6A-nyi kakaó áll rendelkezésre? Ez kissé sovánka... :( Ha én viteleztem volna ki ezt a penziót, akkor -hiszen talán 3 fázisú betápja van az objektumnak?!- a szobákhoz felvittem volna a 3 fázist és 2 szobánként raktam volna modjuk 2 világítási, ill szintén 2 szobánként 2 dugalj Á.K-t, melyből az egyik a fürdő dugalj Á.K lett volna és arra az Á.K-ra került volna mondjuk egy 16A 30mA-s kombi RCD. Így tehát a szobák szinti ("szimpi ;D) elosztójába bekerült volna egyrészt 3 db 1 fázisú C25A-s kismegszakító, 1 db szinti ármatalanító főkapcsoló, továbbá 8 db C6A-s világítási, valamint 4 db C10A-es, valamint további 4 db B16A 30mA-es kombi Fi-relé a fürdőknek. Ez az egész hóbelevanc belefért volna egy 36 osztásegységes Mű. a (süllyesztett)elosztóba, oszt jónapot!
Fogalmazzunk úgy, hogy nem ez a jellemző. :)
Világításnak 1,5 mm2-es vezeték (réz), dugaszoló aljzatoknak 2,5 mm2-es.
Külön áramkörök, külön - külön biztosítva. Világítás 10A, dugaszoló aljzatok 16A.
A 10 mA-os ÁVK is kicsit "szigorú". 30 mA-os lenne a célszerű.
Kérdés. Van a szerelésről dokumentáció? Mit ír az? Mi szerepel a rajzon?
Így lett tervezve? ;)
Előző felülvizsgálatról van minősítő írat? Mi a záradék?
Erre én is kíváncsi vagyok melyik szabvány melyik pontja írja elő, hogy külön - külön áramkörön kell lenni a világításnak és dugaszoló aljzatnak?
Egyetértve a korábbi hozzászólásokhoz az alábbi kiegészítést tenném.
Mivel itt konkrétan hotel vagy szálloda vagy panzió szobáról van szó ebben az esetben, azért egy kicsit más a helyzet. Vendég szobáknál nem tudom, hol van az szabvány ami tiltja, hogy külön áramkörön kell lennie a dugaljnak és külön a világításnak, de ma szinte mindenhol egyébként így is tervezik, hogy minden külön van amúgy így is logikus üzemviteli szempontból az igaz, hogy költségesebb a beruházás, de így jobb.
Visszatérve a dugaljakra, nem célszerű a szobákban 6A-nál a fürdőszobában 10A-nál a világításra szintén 6A-nál nagyobbat betenni. A keresztmetszetek 1,5 és 2,5 ez ok.
Jellemző, hogy bizonyos vendégkörök a szobákban sütnek, főznek, gyorsforralót, hajsütő vasat használnak, holott tilos a szobahasználatban is le van írva. A múlt szezonban is két TV keretét szétolvasztották, és ha felgyújtják a szobát? A fürdőszobában fix beépített hajszárító van, és egy db dugalj 10 A-ral 2,3KW terhelhetőséggel ez bőven elég, ez a tapasztalat. A szobákban pedig laptop töltő meg egyéb ilyen dolgok bőven elmennek 6A-rel. De külön van a TV-nek dugalj FI-vel és a hidegen tartónak 6A. Külön az ágyaknál dugalj FI-vel, külön a fürdő dugalj FI-vel. A szobai világítás 6A LED, a fürdő világítás 6A LED. + az elszívók, még sok is. Tulajdonképen a kismegszakítókkal van korlátozva a fogyasztás.
Mert egyébként a szállodai szolgáltatást vegyék igénybe a kedves vendégek.
FR.
Gyakorlat szerinti megközelítése a témának
2 hete a villanyszerelő barátaimmal össze ültünk meg beszélni a múltévi eseményeket egy pár sör mellet. Szoba került ez a téma is. Az egyik kolléga évekig volt kint németben. Kinti szokást átvéve mindig úgy szerel, hogy egy szoba egy áramkör. A világítást, és a duhajat egy kismegszakítóra köti.
A másik villanyszerelő barátom meg külön húz ki tápkábelt a dugóaljnak, és a villásításnak. Amennyiben nincs kiviteli terv azt szoktam tapasztalni, hogy a szerelő saját bejáratott szokása szerint alkotja meg a művet.
Amikor én tervet készítek jelenleg a külön áramkör kialakítást szoktam alkalmazni. A következő praktikus okok miatt.
Elvi megközelítés
A villamos csatlakozókhoz elővon írva az RCD használata 230V 16A-re. A világításra nem kötelező az RCD használta.Abban az esetben ha lekapcsol az RCD, akkor marad az épületben villásítás. Nem kel a sötétben botorkálni és felkapcsolni az RCD.
A fürdőszoba villamos berendezéseire előírás az RCD, de már nem elő írás a leválasztás. A MMH nem kérte , hogy külön RCD legyen a dugóaljnak, és a világításnak. Arra a következtetésre jutottam ez által, hogy ha vizes párás helységekben lehet egybekötni a világítást, akkor az épület többi részén sem kel külön választani. Az más kérdés, hogy nem mindig célszerű. Azért van pár áramkör amit biztos hogy külön kel rakni tűzjelző, riasztó.
Kivitelezési szempontból.
A panziót a kivitelezést átgondolva el lehet fogadni műszaki szempontból. A 1,5 vezeték lehet biztosítva 10A-re.
Itt azért kérdés mikori a kivitelezés, hogy kel e a dugóaljra RCD. A 6A fürdőszoba 10 mA RCD elfogadható. A 10 mA helyet 30 mA is elég a szabvány ajánlása szerint. Valószínűleg a biztonságra mentek. Én célszerűbbnek tartom a külön áramkörre szerelni a világítást és a dugóaljt. Ne menjen el a világítás ha leold a kismegszakító.
Azt hogy hol írja elő a szabvány a külön áramkört a világításnak,és a dugóaljnak utána fogok nézni.
Igen a 1,5-es Cu vezető védelme a régi ( MSZ 16000-1) szabvány és gyakorlat szerint más volt, mint a mostani MSZ HD 60364 szabvány sorozat szerint. Most egyértelműen a 20 A alatti felügyelet nélküli aljzatokra elő van írva az ÁVK, idegen kifejezéssel RCD. Ami általában bevett gyakorlat a villanyszerelők között még az európai szabványok előttről, még ma is, hogy lakásokat egy vagy több ÁVK-val védjük. Ez ugyan eltér a szabványtól. De úgy gondolom nagyobb biztonságot jelent a teljes lakás védelme, ha mindent védünk. A tervezői és villanyszerelői be vett szokások jellemzően alakítják ki a teljes szerelési szokásokat. De csak azokat a magyarázatokat lehet elfogadni amit pontosan szabványra és szabvány pontokra hivatkozik, és ezt meg is lehet védeni. A külön áramkörre kötések mellett ugyan lehet érveket hozni, itt mindenkinek a maga érve felsorolása mellett. Nagyon sok ilyet érvet hallgattam már meg. ilyen volt az itt említett külön áramkörre kötés, ÁVK alkalmazása, de volt amikor meg magyarázásra kerül, hogy 0,75-ös Cu vezeték megfelel a világítási áramkörre. Hozzá tartozik az egészhez, hogy a tervező és villanyszerelő saját maga a szakmai szabadsága mellett olykor el tér az előírásoktól, ha ez a biztonság javára történik nincs is probléma. Ennek olykor a beruházó szab határt, ami a költségek csökkentése miatt előfordul, hogy nem üti meg a szabványok által elvárt szintet. És itt van a mi nagy felelősségünk, hogy mit vállalunk fel.
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. február 19., 17:13:00 DÉLUTÁN
Sziasztok!
Valaki tudna egy példát küldeni egy műszaki leírásról?
Nagyon király lenne!
Előre is Köszönöm!
Üdv Petike!
Mellékeltem egy minta dokumentumot, ez a mi saját formátumunk, a többieké ettől jelentősen eltérhet.
Czapi! Nagyon szépen köszönöm!!
Király vagy!!! :D
Üdv Novill!
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. február 19., 21:31:53 DÉLUTÁN
Erre én is kíváncsi vagyok melyik szabvány melyik pontja írja elő, hogy külön - külön áramkörön kell lenni a világításnak és dugaszoló aljzatnak?
Nem tudom erre a választ, de szerintem is, ahogy azt Gyurmaúr(fi-relé) is említette ésszerűségi oka egyértelműen van:
Este bedugja a delikvens a zárlatos borotváját, aztán nem elég, hogy meg@xsza az áram, félig borostásan a tök sötétben botorkálva a macska alomba való belelépés kellemetlenül váratlan érzése miatt keresztül vágódik a felállított ruhaszárítón és lefejeli a WC csészét...
Tehát a védelem működése elhárít egy lehetséges problémát, de okoz néhány másikat. A jó védelem mindkettőt kerüli :-)
Igen a szubjektív és objektív magyarázatok mindig előfordultak. Érvek és észévek is különböznek. A biztonság és a takarékosság is jellemző a szereléseknél a különbözőség során. Nagyon sokszor találkozom a legkülönbözőbb magyarázatokkal, az hogy ebből ki mit fogad meg az mindig az egyéntől függ. Az adott esetben ha el kell dönteni , hogy mi a helyes megoldás nem egyszerű eldönteni. Ha viszont szakértő kerül bevonásra első körben mindig a vonatkozó szabványokra és rendeletekre való hivatkozással kerül eldöntésre a szakmai megfelelőség vizsgálata. De vissza térve a témához
Változatlanul a szabvány pontokra való hivatkozásokat tartom előre mutatónak. Ettől függetlenül lehet érvelni ez vagy az mellett. A magam részéről minden mérőhely kialakulásnál beépítem az ÁVK-t a teljes lakás védelmére. Vagyis a kiinduló érintésvédelem minden esetben biztosítja teljes körűen a védelmet. Bele értve a földelési ellenállási értéket is. Ha viszont a lakást is én szerelem, akkor két ÁVK-t szerelek minimum. Itt szelektálva az ésszerűséget, tehát a külső fogyasztók és a vizes helyeket külön teszem, mert ott gyakoribb lehet a szivárgó áram keletkezése. A zárlat keletkezése meghibásodás esetén vagy hibás fogyasztónál bármikor előfordulhat. Ha pedig a szelektív védelem nincs kialakítva, akkor meg így is úgy is sötétbe borulhat a lakás. Külön áramkörök kérdésében a terhelések alapján rakom külön. Így a lakásoknál külön áramköröket jelent egyenként mosógép, mosogatógép, sütő, riasztó, bojler, szauna, tűzhely, stb. Az egyéb részeknél a világítás és a dugaszoló aljzat áramköri kialakulása függ a megrendelői költségvetéstől is. Ha nagyobb a keret MCU 2,5-es Cu vezetékkel B16A védelemmel. Ha kisebb a keret akkor 1,5-es Cu vezetékkel B10-13A védelemmel oldom meg. Tekintve, hogy ezen az áramkörökön már nincs nagy terhelés itt már a világítás és dugaszoló aljzatokon is közös áramkörön vannak. Természetesen ha terv van akkor a terv szerint kerül kivitelezésre. Én személy szerint az érintésvédelmet fontosabbnak ítélem meg, mint a túlfeszültség védelmet. Természetesen a túlfeszültség védelem is fontos, sőt van ahol elő is van írva. De ez nem olcsó lakás esetében egy komplett védelem. Sajnos ritkaság számban van az anyag költség miatt.
Üdv Novill!
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. február 21., 09:57:51 DÉLELŐTT
Igen a szubjektív és objektív magyarázatok mindig előfordultak.
Mivel másmilyen nincs is! Hiszen egymás ellentétei lévén ez a kettő az összeset lefedi :-)
Az élet tele van kompromisszumokkal. Ha megvizsgáljuk az eredményt (amit a kompromisszumok szültek) és megpróbáljuk "eljátszani" ugyanazt magunkban, gyakran más eredményre jutunk (én máshogy csináltam volna tip. esete) hiszen eltérő feltételek vagy körülmények között hozzuk az eredményt...
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy lakások tervénél kell e teljesítmény terv vagy valami ilyesmi féleség.Tehát ami tartalmazza a berendezéseket és azok teljesítményét.Vagy milyen részben kell azt leírni hogy hogyan választottuk ki hogy milyen kismegszakító kell és milyen vezeték?Hogy néz ki egy ilyen?
Köszönöm szépen!
Helység neve, lista mi lesz benne milyen áramkörhöz tartozik teljesítménye
áramkörönkénti teljesítmény ha nem használják együtt egyidejűséggel korrigálva ebből számolva keresztmetszet ellenőrizve fesz esésre és plusz várható zárlati áram kalkuláció ebből lehet választani milyen A érték és milyen zárlati megszakító képesség. A forma szabadon választott.
Köszönöm szépen!
Zárlati áramot még nem tanultunk számítani az iskolában.Leírnád hogy kell?
A feszültségesést tanultuk nagyjából. Ellenőrizd már le kérlek hogy jól tudom-e.
Először kell a vezetőn eső feszültség. Uv=E*Ut/2
Utána kell a vezető ellenállása. R=Uv/I
Utána ebből lehet kiszámítani a keresztmetszetet ami ha jól emlékszem így van: Ró*2l/R
Így tanultuk.
Köszönöm a válaszodat!
Itt egy kis áttekintés:
Köszönöm ezt a lírást Czapi! Nagyon jó leírás csak nem találtam meg benne azt hogy hogy kell zárlati áramot számolni,hogy kell kiválasztani hogy milyen kismegszakító kell zárlati megszakítóképesség szempontjából.Erre lennék kíváncsi hogyan kell ezeket meghatározni.A feszültségesést megtaláltam de én teljesen másképp tanultam és nagyon bekavar a képbe. Mikor én tanultam akkkor nem kell a cosϕ se a λ se a sinϕ.Teljesen másképp tanultam.Most akkor jó az amit tanultam vagy nem jó?
Köszönöm szépen!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. április 08., 06:53:32 DÉLELŐTT
Köszönöm ezt a lírást Czapi! Nagyon jó leírás csak nem találtam meg benne azt hogy hogy kell zárlati áramot számolni,hogy kell kiválasztani hogy milyen kismegszakító kell zárlati megszakítóképesség szempontjából.Erre lennék kíváncsi hogyan kell ezeket meghatározni.
A 46. oldaltól látható a zárlatszámítás.
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. április 08., 06:53:32 DÉLELŐTT
A feszültségesést megtaláltam de én teljesen másképp tanultam és nagyon bekavar a képbe. Mikor én tanultam akkkor nem kell a cosϕ se a λ se a sinϕ.Teljesen másképp tanultam.Most akkor jó az amit tanultam vagy nem jó?
Köszönöm szépen!
Nem tudom mit tanultatok, de váltakozóáramú hálózatokban a feszültség és az áram csak ideális esetben van egymással fázisban.
A vezetők is különböző elrendezésben és távolságra helyezkednek el egymáshoz képest, itt jön képbe a vezető fajlagos reaktanciája.
Köszönöm Czapi ! Megtaláltam és azt hiszem értem is de egyvalami nem világos.
Az 50-dik oldalon van az R kiszámítása és ott van nc. Az nc a párhuzamos vezetők száma.
Az nem világos hogy mire érti hogy párhuzamos vezetők száma? Tehát hogy egy csőben hány vezeték van vagy pedig egy érben belül?
Mondjuk egy 3 eres kábelnél?
Ez hogy van?
Köszönöm szépen!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. április 08., 14:09:48 DÉLUTÁN
Köszönöm Czapi ! Megtaláltam és azt hiszem értem is de egyvalami nem világos.
Az 50-dik oldalon van az R kiszámítása és ott van nc. Az nc a párhuzamos vezetők száma.
Az nem világos hogy mire érti hogy párhuzamos vezetők száma? Tehát hogy egy csőben hány vezeték van vagy pedig egy érben belül?
Mondjuk egy 3 eres kábelnél?
Ez hogy van?
Köszönöm szépen!
A kábel ereinek száma
Köszönöm!
Légyszíves még annyit mondj már meg nekem hogy amit NagyPS írt nekem az jó-e.
Köszönöm szépen!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. április 08., 15:39:02 DÉLUTÁN
Köszönöm!
Légyszíves még annyit mondj már meg nekem hogy amit NagyPS írt nekem az jó-e.
Köszönöm szépen!
Szerintem rendben van.
Köszönöm válaszaidat! :) ;D
Esetleg tudnál nekem mutatni egy ilyen számításos mintát ami a tervekben szerepel.Tehát a berendezések teljesítménye,majd az ebből kiszámított áramerősség,meg ilyenekre lennék kíváncsi.
És még annyit szeretnék kérdezni hogy amit korábban belinkeltél nyomvonaltervet azt mennyire vehetem komolyan?
Esetleg nem tudsz ebből is még egy példát valahogy mutatni nekem? Ház nyomvonalterve érdekelne igazán.
Köszönöm szépen!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. április 08., 15:59:46 DÉLUTÁN
Köszönöm válaszaidat! :) ;D
Esetleg tudnál nekem mutatni egy ilyen számításos mintát ami a tervekben szerepel.Tehát a berendezések teljesítménye,majd az ebből kiszámított áramerősség,meg ilyenekre lennék kíváncsi.
A tervekben nem szoktuk megjeleníteni a számításokat, azt az iskolai példákban kell.
Az értékeket a Schneider Ecodial (http://www.schneider-electric.hu/sites/hungary/hu/termekek-szolgaltatasok/villamosenergia-elosztas/termekek/range-presentation.page?c_filepath=/templatedata/Offer_Presentation/3_Range_Datasheet/data/hu/local/electrical_distribution/my_ecodial_l.xml&p_function_id=11&p_family_id=154&p_range_id=1832&f=NNM1:Szoftverek~!NNM2:Villamos+tervez%C5%91i+szoftverek~!NNM3:My+Ecodial+L) programjával szoktuk ellenőrizni.
Az eredményeket szoktuk a tervbe beírni, ami kb. ilyen:
Üzemi feszültség: 3PEN~50Hz 400/230V
Beépített teljesítmény: 350kW
Egyidejű teljesítmény: 240kW
A tervezett új 0,4kV-os elosztó berendezés egyszeres betáplálású, egy gyűjtősínes berendezés.
Az elosztó paraméterei a következők:
Névleges szigetelési feszültség: 1000V AC
A gyűjtősín névleges áramerőssége: 630A
Zárlati szilárdság: 30kA eff
Védettség: IP55
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. április 08., 15:59:46 DÉLUTÁN
És még annyit szeretnék kérdezni hogy amit korábban belinkeltél nyomvonaltervet azt mennyire vehetem komolyan?
Ezt a kérdést komolyan gondoltad? >:(
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. április 08., 15:59:46 DÉLUTÁN
Esetleg nem tudsz ebből is még egy példát valahogy mutatni nekem? Ház nyomvonalterve érdekelne igazán.
Köszönöm szépen!
Nem foglalkozunk ház villamosítással.
Köszönöm szépen a válaszodat!
Szóval programmal csinálják a nagymenők...
Lesz egy hülye kérdésem: Nem tudnál egy olyan linket adni ahol ezt lelehet tölteni?
Az eredmények egy ilyen táblázatban szerepelnek?
Zárlati megszakítóképességet csak egyszer kell számolni nem? Mármint úgy gondolom hogy amikor megvan a teljesítmény akkor abból jön hogy hány Amperes kismegszakító kell és utána jön a zárlati megszakítóképesség.
Ezek amiket írtál az Üzemi fesztől azok hol szerepelnek? A terv ennek részének az elején vagy a végén?
Köszönöm a türelmedet!
Nagyon érdekel ez a téma! Remélem nem baj. ;D
Egyébként milyen végzettség kell ahhoz hogy valaki ilyen tervező lehessen?
Köszönöm szépen! ;D
Vannak demo programok AutoCAD nak stb. De ezekkel nem lehet menteni és nyomtatni (max képernyő kép mentése).
Mindent értelem szerűen kell csinálni, a táblázat is logikusan, minden tervező irodának, sőt sok esetben tervezőnek sk sablonja van amit a saját szakterületére és munkáihoz igazít az évek során.
A lakás nyomvonalrajza nagyon egyszerű, simán a csövezés, kábelezés helyét berajzolják az alaprajzra és ha nagyon precíz egyes részekhez egy számot írnak és a rajz mellékletében egy külön lapon táblázatba beírja hogy 1. es rész: 3 db 20as MUI-es védőcső 1. cső vezérelt 3x4mm2 MKH, 2. cső 4x2,5mm2 MKH stb.
A dobozokhoz is számot vagy betűt ír és szintén listázza hogy A doboz: 200x200 as csavaros fedél stb.
De nem szokták. A rajzon rajzjelekkel viszont feltüntetik hogy melyik milyen szerelvény.
A főbb paraméterek fesz a szöveges leírás legelején, plusz a teljesítmény és egyéb fontos műszaki adat, így hol van az EPH csomópont, a FI relé és milyen, és a biztosító tábla. Majd egy külön fejezetben részletezi hogy hány kör ezeknek mi a funkciója ehhez milyen biztosíték van rendelve és vezeték, itt szokták jelölni ha a vezetéket a végpontig nem lehet megszakítani.
Jogok:
tervezés 4 lakásos társasházig Mestervizsgával rendelkező villamosszakember, e felett egyetemi vagy főiskolai végzettség regisztrált mérnökkamarai és ott kiadott tervezési jogosultság. Plusz vagy alkalmazottként teheti meg vagy e.v. ként mert adószám is kell hozzá. Aztán a kivitelezői építőipari regisztrációnak is meg kell lennie.
Köszönöm ezt a pontos választ ! Hasznos volt!
Szóval az elején vannak a feszültség,teljesítmény stb. Ide a legelejére kell a zárlati megszakítóképesség. Bár mondjuk ez rossz kérdés volt nem? Mert majd a későbbi részben kell leírni a zárlati megszakítóképességet minden kismegszakítóhoz.Ugye?
A teljesítményt azt hogy érted? Az összteljesítmény? Sokan mondták már de tőled is megkérdezem. A nyomvonalrajzon szokták jelölni a kötődobozokat? Azt hogy érted hogy a rajzon rajzjelekkel feltüntetik hogy melyik milyen szerelvény?
Köszönöm szépen! :)
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem a terv készítéssel kapcsolatban.
A családi házak tervén az elosztószekrény rajznál színes rajzok vannak? Kell élethűen rajzolni márka szerint? Tehát hasonlítson az igazira márka szerint? Vagy elég egy sima egyszerű és egyszínű kismegszakító amire rá van írva a névleges áram, karakterisztika, zárlati megszakítóképesség,feszültség meg stb..
Mit kell ráírni a rajzon? Nem kötelező családi házra érteni a kérdéseket. Ha valaki tudna egyet mutatni az nagyon jó lenne.
Köszönöm szépen!
Üzenet összefûzve: 2013. április 12., 17:49:53 DÉLUTÁN
Van még egy kérdésem a zárlati áramszámítással.
Pl egy szobánál megvan adva mondjuk 3 Kw teljesítmény ( Csak mondtam egy számot )
Most ennél hogy kell zárlati áramot számolni? Megvan egy olyan hogy Nc azaz párhuzamos vezetők száma, na most ilyenkor megint mi van ( a múltkor mondta Czapi hogy a kábel ereinek száma ) ez dugalj előtt rendeben is van hogy 3 vezető de mikor van kapcsolószál is akkor 4 vezeték van vagy csillárnál 5 -ös. A múltkor nem kérdeztem meg de gondolom csak egyszer kell zárlati áramot számolni áramkörönként nem pedig minden berendezésre. Ugye? Na akkor mi a teendő ilyen eseteknél amikor van kapcsolószál is. Külön kell számolni a világításnak a zárlati áramát és a dugaljba csatlakoztatott készülékekét?
Köszönöm a válaszokat!
Hali!
Zárlati áramot nem készülékre, hanem vezetékkeresztmeszetekre és hosszra, ezzel összefüggésben pedig hurokimpedanciára számolunk és ennek megfelelően is kell a megszakítókat kiválasztani.
Nyilvánvalóan egy lakóépületi végáramkörnél, ahol a legtöbb esetben max. 2,5mm2-es vezeték van, oda a jelenleg kapható bármely 3kA-nál nagyobb zárlati megszakítóképességű kismegszakító megfelel. Csak gondolj bele abba, hogy ahhoz, hogy ezt a 3kA-t elérd, a teljes vezetékszakasznak kb. 0,077Ω-nak kellene lenni +/-10% a felharmonikusokat is figyelembe véve. Az épületekben előforduló vezetékszakaszok impedanciája ettől majd egy nagyságrenddel nagyobbak. Ettől nagyobb zárlati áramok csak a erősáramú villamos táphálózatokon fordul elő, de ott a megszakítók is bikábbak.
...mit nem mondtam még? ::)
Köszönöm a válaszodat!
Csináltam egy számolást légy szíves ellenőrizd már le.
l=20m
Fázisfesz: 230V
Sc: 2,5 Cu
Nc: 3
Maximális zárlati áramra nekem 5,43 kA jött ki.Ez lehetséges. Még arra a kérdésre nem válaszoltál hogy mivan olyan helyeken ahol van a kapcsolószál is?
Köszönöm!
Nem számoltam utána, biztos jó a vége..., de az biztos, hogy az ilyen nemű számolásnak akkor van értelme, ha ezt a 2,5mm2-es vezetékszakaszt egy Rb=0 generátorról hajtod, ami a valós életben nem releváns.
He, há, hó!? Milyen kapcsolószál? ::)
Oké. A kapcsolószálat meg úgy gondoltam hogy pl van az Nc azaz a párhuzamos vezetők száma. Ez dugaljnál ugye 3 szál de addíg ok de pl kapcsolónál ez már 4 szál. Ilyenkor nem kell külön számolni?
Szerinted fontos egy tervben ez az adat? Te azt írtad hogy ahol 2,5 mm2 -es vezeték van oda bőven jó a 3kA-tól felfele levő kismegszakító szóval akkor nagyon számolgatni sem kéne.
Még mindig nem értem ezt a kapcsolószálat, meg hová, meg minek kell 4 db belőle? Egy áramkör minden esetben 2 szálon záródik, egy oda egy vissza. Ugye ez világos. Ha egy speciális kapcsolóhoz monnyuk 6 szál megy (108, vagyis 106+6), akkor meg ezzel számolunk? Nem! Minden esetben az áramhurkot vizsgáljuk.
Igen, a lakásokban nagy eséllyel nincs nagyobb zárlati áram és oda elég az is és nyilvánvaló az is, hogy nagy hibát nem követsz el, ha a kereskedelemben kapható bármely kismegszakítód berakod. Zárlati áramot is nagyon ritkán tüntetünk fel a jegyzőkönyvekben, csupán a kismegszakítók ezen képességeit értékeljük a háttérbeli számítások és mérések alapján.
Úgy gondoltam hogy egy csőben levő vezetékek.Gondolom így már érted de már én értem hogy csak az adott hurkot kell számolni.
Ezzel kapcsolatban nincs több kérdésem. Szóval akkor tervekben sem szokták feltüntetni ennek az értékét.Oké.
Volt még egy korábbi kérdésem amire nem kaptam választ:
A családi házak tervén az elosztószekrény rajznál színes rajzok vannak? Kell élethűen rajzolni márka szerint? Tehát hasonlítson az igazira márka szerint? Vagy elég egy sima egyszerű és egyszínű kismegszakító amire rá van írva a névleges áram, karakterisztika, zárlati megszakítóképesség,feszültség meg stb..
Mit kell ráírni a rajzon? Nem kötelező családi házra érteni a kérdéseket. Ha valaki tudna egyet mutatni az nagyon jó lenne.
Köszönöm szépen!
A rajzon nem a márkát tüntetik fel, csak az áramköri elem rajzjelét. A hozzá tartozó értékeket és a márkát, az anyaglista tartalmazza, melytől eltérhetsz, de kérdőre vonás esetén neked kell megindokolni az alkalmazásának miértjét, ezért ajánlatos kezdőknek a terveket követni, abból nagy baj nem lehet.
Elrendezési rajzra gondoltam.
Gondolom ott nem rajzjel van ott. :P :)
Mellékelek egy rajzot ez milyen?
Üzenet összefûzve: 2013. április 13., 07:10:14 DÉLELŐTT
Jó reggelt!
Azt hol kell megadni a tervben hogy a kismegszakító milyen karakterisztikával rendelkezzen? Tehát hogy B vagy C arra van valami különösebb számolás? Vagy mi alapján válasszuk meg ezeket?
Köszönöm!
Üzenet összefûzve: 2013. április 13., 07:25:14 DÉLELŐTT
Mellékleten csatolok egy táblázatot.
Kérdésem az hogy mit kell rajta alakítani? Teljesítményigény-re csinálnám.
Mit kell beleírni még,milyen adatok szükségesek még?
Lakások és közületi intézmények esetén nem tudod, hogy a dugaljakra éppen mi fog kerülni, ezért célszerű a vezeték keresztmetszetekre vonatkoztatott "C" típusú kismegszakítókat elhelyezni, így bármilyen motoros üzemű (pl. porszívó) készülék nem okozhat gyors leoldást. Ha a dugaljakhoz 1,5mm2-es vezetőt viszel, oda 10-13AC kismegszakító igen jó és szabványos alternatíva, kivéve a nagyobb dugvillás fogyasztók, mint pl. egy beépíthető sütő, gőzfejlesztő 2,5-2,9kW-os teljesítménnyel, ahova már 2,5mm2-es vezető kell és 16AB/C kismegszakító ajánlott.
Innen nézve a dolgot a táblázatod, csak akkor nyer értelmet, ha a jelölt dugaljra fix beépítésű készülék kerül, minden más esetben általánosítani kell, a már említett vezetékhez viszonyítva.
A blokkvázlaton feltüntetett jobboldali ÁVK általános felhasználás esetén helytelenül kapcsolódik az N-sínre! Annak N bemenetére szintén a bejövő N vezetőt kell kötni és annak kimeneti N pontjára ismételten külön N-sín kell, hacsak nem egyetlen készüléket lát el. A túlfeszvédőd földelőpontja is rossz helyre megy, mert azt is a PE sínre kell kötni, de a legjobb, ha a kialakított EPH-sínre. Ha az EPH-sín és a PE-sín valamilyen oknál fogva közösítve lenne, akkor szintén az általad jelölt PE-sínre kell menjen.
Sok mindenben ugyan egyet értek. Mi ami alátámasztja egy lakás vonatkozásában a "C" kismegszakító alkalmazását, mi írja ezt le, hogy így szabványos vagy nem szabványos? A szabvány pontos hivatkozására is gondolok itt, hogyan látják a felülvizsgáló és szerelő kollégák ezt a kérdést?
Nem ismerek olyan előírást, mely lakások estén előírná a "C" karakterisztikás kismegszakító alkalmazását.
Ha valaki ismer ilyet, megkérném írja le a szabvány vonatkozó pontját.
Hogy "C" vagy "B" karakterisztikás kismegszakító van szerelve például lakásban, ez nagymértékben függhet a lakásban mért nullázásos hurokellenállás értékétől.
Amennyiben végáramkörről beszélünk, "C" karakterisztikás kismegszakító esetén a megengedett hurokellenállás értéke pont a fele a"B" karakterisztikás kismegszakítóval védett berendezéshez viszonyítva. Ezt az "C" vagy "B" karakterisztikás kismegszakítók "alfa" kioldási szorzója határozza meg.
Tehát megint hová jutottunk el? ÉV mérés; mindig, mindenütt, minden esetben, mert abból baj nem lehet, sőt mi több, világos képet kaphatunk -ez főként olyan (lakó)épületeknél fontos- az egyes különálló épületek földelésének milyenségéről, hurokimpendancia értékeiről, az azokat tápláló (föld)kábelek keresztmetszeteinek megfelelő méretezéséről, az egyes alelosztókban található késes, Db III, Db II olvadóbiztik, valamint a B,C, esetleg D karakterisztikájú kismegszakítók helyes alkalmazásáról, stb. Én ahol csak tehetem, B-s kismegszakítót, ill gyors kioldású olvadóbiztit teszek be, nyilván kivétel ezalól azon helyiségek köre, ahol magas indulóáramú gépek, illetve kisülő lámpák (nem fcső armatúráról beszélek, mert az nem lök akkorát, mint mondjuk egy fémhalogén, főként ha EVG-s!), egyéb motoros és hegesztő masinák vannak. alapesetben egy (családi)kecó nem ilyen, viszont a garázs, műhely, sufni, raktár már igenis bőven lehet ilyen, épp ezért lakás céljára szolgáló épületben inkább B-s, míg egyéb "bütykölős" helyiségekben C-s, nagyon ritkán D-s kismegszakító kerül be az elosztókba...
Mindenesetre; hajrá, petike; lesz még búza, lesz még lágy kenyér!!! ;) Egyébként, szerintem az lenne a legjobb, ha bekukucskálnál 1-2 frissen installált -lehetőleg combosabb- fő, vagy alelosztóba, mert ott testközelből láthatod, mit hová, miért, meddig, s mikor kell kötni...
A szabvány közvetlenül nem foglalkozik azzal, hogy milyen helyre és készülékekre, milyen karakterisztikájú és értékű biztosítót teszünk, viszont közvetve azzal igen, hogy milyen keresztmetszetű és végpontú készüléket óhajtunk vele védeni, ahol egyben meghatározza az α tényezőhöz és biztosító értékéhez tartozó hurokellenállást, aminek mérésével rögvest kiderül az is, hogy az alkalmazni kívánt kioldó eszköz alkalmas-e a feladatra vagy sem.
Mivel lakások minden áramköre végpontnak tekintendő így α=10 értékkel kell számoljunk, amihez tökmindegy, hogy B-s vagy C-s karakterisztikájú védelmet használunk, de a tartós üzembiztonság figyelembevételével, én jobbnak tartom a C-s kismegszakítókat, bár hivatalos megnevezésben a valós vezetékvédő kismegszakító a B-s.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. április 13., 18:57:53 DÉLUTÁN
Mivel lakások minden áramköre végpontnak tekintendő így α=10 értékkel kell számoljunk, amihez tökmindegy, hogy B-s vagy C-s karakterisztikájú védelmet használunk, de a tartós üzembiztonság figyelembevételével, én jobbnak tartom a C-s kismegszakítókat, bár hivatalos megnevezésben a valós vezetékvédő kismegszakító a B-s.
Elnézést, de nem így van!
Először is. Teljesen mindegy, hogy lakás, vagy nem lakás áramkör végpontról beszélünk.
Másodszor. Mivel végáramkörről beszélünk, csak "C" karakterisztikás kismegszakító estén számolunk 10-es "alfa" kioldási szorzóval, "B" karakterisztikás kismegszakító esetén az "alfa" értéke 5.
Üzenet összefûzve: 2013. április 13., 19:53:37 DÉLUTÁN
Igen, ezen én is elgondolkoztam utólag és igazad van, sőt betéve tudom a táblázatot. ::)
Azt azért megjegyezném, hogy abban azért van igazság, hogy ha egy áramkör végén rögzített szerelésű, de dugvillás készülék van és bár B-s karakterisztikájú kismegszakítóval védett, ott azért α=10 értékkel számolok.
Gondolom nagyon nem lövök mellé, ::) .... legalábbis emlékeim szerint.
Nálam a biztonság mindenek felett van.
Sziasztok!
Azt szeretném tőletek kérdezni hogy jó-e az előző oldalon mellékletként feltöltött táblázatom.Ott van leírva mire szánom.
Köszönöm!
Petyó, alapvetően okés, de ha javallhatnám, akkor inkább a Fi-relébe érkezzen a betáp és onnét ágazzon ki párhuzamosan a "C-s túlfeszvédelmi unitba menő L,N vezető, mely egyébként 6mm2-nél kisebb nem lehet! Mellesleg a C"-s PE kapcsát -azt inkább 10-es vezetékkel- kötheted közvetlen a PE sínbe,hiszen az ugye a fő PE vezetővel van összeköttetésben,s az ugyebár a fő EPH-val, melybe érkezik -többek közt- a földelő szondától érkező 16-os MKh. Egyébként ez milyen objektumnak a főelosztója, mert nem pite értékű kismegszakítók vannak megjelentetve?? ::) Ahol már ilyen számok szerepelnek, ott inkább 3 fázisos betápban érdemes gondolkodni, mert ha egy ilyet 1 fázissal csinálsz, akkor alsó hangon 50A betáp kell,azt meg annyira nem kamálják az áramszolgák...
Azontúl jót teszel az ügyfeleddel is, mert a 3 fázissal megnyilnak a "határtalan" lehetőségek; pl fullos kerámialapos (akár indukciós) tűzhely, valódi GÉPEK használatának lehetősége. Én pl ma már csak 3 fázisos, 400V-os hegesztőgéppel hegesztek,sőt az egyik haverom is használta a minap és odáig volt meg vissza, hogy mennyivel jobban lehet vele varrni, mint a 230V-os jószággal. De ugyanez a helyzet pl a vízszivattyúkkal, egyéb motoros gépekkel is, nem is beszélve a 2-3 (36W), vagy 4-6 (18W) fénycsöves armatúrákkal, melyek szintén kiegyensúlyozottabban világítanak 3 fázisos bekötéssel. Nem véletlenűl gyártják őket 5 eres kábel bekötési lehetőséggel..
Gyurmaúr!
Köszönöm a válaszodat!
A sok kérdésem az elejétől kezdve ebben a témában a mi házunk tervéről szól. Nálunk jelenleg egy fázis van,régi fa dobozos villanyóra szekrény és felette az szekrényben van a guman tábla és azon 3 db kismegszakító.A fő kismegszakító 25A-s (Elműére értettem).
Szerintem egy jó ideig nem lesz 3 fázis szóval inkább maradjunk 1 fázisnál.Régi földelés van.A régebbi szobákban alumínium vezető az újabbaknál ( pl.: fürdőszoba) réz van.Előfordulhat réz-alumínium kötés is.(Ezt nem néztem meg).Kamrára te mekkora kismegszakítót ajánlasz? És mekkorát a szobákra ahol van számítógép,porszívó meg gondolom te tudod mik vannak.Konyhára mit javasolsz?A mosogatógépet és tűzhelyet meg a mosógépet külön automatára tenném. Vezérelt áram nincs,Bojler nincs ( GÁZbojler VAN ;D )
Az előző kérdésemet nem a rajzra értettem hanem az alatta mellékelt PDF fájlra.nem baj mellékelem most is.Megtennéd hogy belenézel abba a pdf fájlba és mond el milyen adatokat kell még megadni egy tervben.
Mellékelek egy nyomvonalrajzot is. Ez is a mi házunk rajza. Mond el légyszíves hogy mit kéne rajta változtatni.
Köszönöm szépen!
Üzenet összefûzve: 2013. április 18., 10:20:52 DÉLELŐTT
Teszek még fel kettő rajzot,megtennéd hogy belenézel ezekbe is?
Nagyon szépen köszönöm !
Petike!
A világítást nem vegyíteném a dugalj áramkörökkel. Tehát nem helyiségekként csinálnák biztosíték köröket hanem funkcionálisan. Az összes világítást egy B10A kisautomatáról táplálnám (vagy két ilyen körröl). A dugaljakat és egyéb fogyasztókat természetesen több körre biztosítanám, akár 16A-re is, szükség szerint.
A Fi reléket nem kötném sorba, még ha külömböző kioldási áramuak is. A világítást akár a Fi relé elöl táplálnám. A jelenlegi terv szerint ha valahol földzárlat vagy hasonló szivárgó áram van, akkor a RCD1 mindent lekapcsol. Igaz, hogy jelenleg nálam is egy közös FIrelé van csak beépítve, de most akarom több szakaszra bontani a hálózatot. A több körös Fi relének hátránya, hogy a nulla vezetőket körültekintéssel, nem összekeverve kell használni.
Petike!
Már írtam, hogy a második ÁVK-t kösd közvetlenül a bejövő vezetékekre, azaz párhuzamosan az első ÁVK-val! Mint tudod, ekkor mindkét ÁVK-hoz külön N-sínt kell alkalmazz.
A konyha két ajtajához raknék egy-egy váltókapcsolót.
Köszönöm a válaszokat!
Hát Marton! Ha még a világítást is külön tenném akkor még több vezeték és kismegszakító kellene.Tudom ha zárlat van dugaljnál és levág akkor nem boruljon sötétségbe a ház hanem a világítás menni fog tovább.Lehet kijavítom,gondolkozok rajta.Köszönöm a tippet!
A világítást a Fi-relé elől tápláljam ? Arra nem kell "vigyáznia" ? Lehet ezt is megcsinálom.Ezt is köszönöm! Ezek jó ötletek!
Nyaki!
Oké a Fi-relét kijavítom, átkötöm.Köszönöm a tanácsodat!
Egy valamit megnéznétek még nekem? A rajzok fölött a mellékleteknél az előző hozzászólásomnál ott van egy terv.pdf dokumentum.
Azt nézzétek már meg legyetek szívesek hogy milyen adatot kell még beleírnom.Ha kész van a terv úgy is fel fogom tölteni!
Köszönöm szépen!
Üzenet összefûzve: 2013. április 19., 15:53:31 DÉLUTÁN
Sziasztok!
Nem kell átnézni azt amit kértem helyette rakok fel már terv részletet ha lehet így mondani.
Teljesítmény igényt rakok fel.Nézzetek bele és mondjátok ha van valami hiányosság vagy ha valamit nem így kéne.
Hasonlít egy tervhez egyáltalán valamennyire?
Ez az eleje ennek a tervrészletnek.
Mellékleten az tervrészlet!
Köszönöm szépen!
Petya, ha 1 fázisod van, akkor kérj 32A-es főbiztit a mérőhöz, mert annyi ugye "alanyi jogon" (komolyan, ettől a szókapcsolattól ebben a kontextusban nekem mindig BESZA-BEHU érzésem van! Méghogy, "alanyi jog" itt, az áramszolgáltatásban, ugyanmá... Nah, mind1; nem stresszkelem sem magamat, sem benneteket!) Szóval, kérj bővítést,s ha okés a ?társasház? méretlen főelosztója, valamint a felszálló méretlen vezetéke, illetve a ti mért fővezetéketek, akkor megadják,akár "C" karakterisztikás kismegszakival. Figyu, ha már több Fi-relét alkalmazol, akkor lehet a fő Fi 100mA-es S (azaz szelektív) betűs és akkor a fürdőnek, konyhának, ill a kecó további Á.K-inak kötheted a 30mA-es al Fi-reléit a fő után! Ekkor ugye az azokba menő N vezető már a fő N sínről ágazhat le! Ha én lennék te, akkor emígyen csinálnám, hiszen így egy valóban szelektíven működő hálózatod lesz, ahol a világítási Á.K-k -ban előálló grimbusz esetén csak az azokat védő RCD megy le és ugyanez vonatkozik a konya/fürdő, illetve a kéró többi "erőátviteli" Á.K-it védő RCD-kkel is! Marton kolléga már mutatja is mindnyájunknak a jó irányt, amikor átépíti több RCD-sre a mért főelosztóját! Kövesd őt!!! 8)
Gyurmaúr!
Köszönöm a válaszodat! Ezen a 32A-en én is gondolkodtam, majd meglássuk mi lesz belőle.
Valami mindíg elkerüli a figyelmedet. Erre lennék a legjobban a kíváncsi.
Az előző hozzászólásaimnál mindegyiknél ott van egy terv.pdf fájl ha abba lennél szíves belenézni és mondani ha van vele valami baj azt nagyon megköszönném.
Valamint ott van a nyomvonalterv is.
De mellékelem ehhez a hozzászólásomhoz is.
Légy olyan szíves nézz már bele, ez nekem fontos lenne.
Megnéztem a tervet, szerintem alapvetően jó, csupán egy olyan kérdésem lenne, hogy a mért (tokozott) főelosztó akkor ezek szerint a külső falon lévő ( szintén tokozott) szabvány mérőszekrénnyel alkot 1 egységet? Mert ugye a rajz alapján ezt feltételezem? Ami a főelosztó tervet illeti; mindenképp célszerű úgy elkészíteni, hogy -ez főként a 3 fázisú betáp esetén érvényes, pláne ha 2 oldali (24h-s és vezérelt) betáplálású- a fő,illetve az al Fi-relék külön-külön sorba kerüljenek, tehát a fő RCD után jöhetnek olyan kismegszakítók felfűzve a fésűssínre, melyek nem kapnak al RCD-t, illetve azok, melyeknek lesz és az al RCD-ket egy sorral lejjebb helyezd el, hiszen azokat nem tudod összefűzni fésűssínnel. Azok L (L1,L2,L3), valamint N betápja rendre a kismegszakítókból, illetve az N sínről érkezik. Ez persze csak akkor van így, ha egy valódi szelektív rendszert akarsz kialakítani. Természetesen, a 2 oldali betáplálású Á.K-k teljesen elkülönítetten kötendők a csak 24h-s Á.K-tól, így ezért azoknak is önálló RCD, valamint leválasztó főkapcsoló dukál!
Köszönöm a válaszodat!
Mennyire tekinthető komolyan egy ilyen terv? Ha meglátja egy villanyszerelő én nem azt karom hogy kiröhögjön.Tudom te is villanyszerelő vagy de nem tudom hogy más mit fog hozzá szólni.
Teszek fel képeket az villanyóra szekrényről.
Üzenet összefûzve: 2013. április 21., 16:07:44 DÉLUTÁN
több képet egyenlőre nem tudok feltenni mert azt írja ki hogy túl nagy a fájlméret.
Petike!
Ez tényleg felújításra szorul. Érdekes a nullbontó megoldása. Nagyon szegényes az áramkörök szakaszolása. A C20A mit és mekkora keresztmetszetü vezetéket biztosít, kétlem, hogy túlbiztosított az áramkör.
A szivattyúnak és a kamrának mindenféleképpen külön FI relé kört alakítanák ki. Gondolom ott lenne műhely tevékenység is. Azt célszarű külön kezelni.
A C20A kapcsolja a konyhát az egyik szobát,előszobát,fürdőszobát.
A másik 10 amperes az meg a Kamrát az egyik szobát meg a szivattyút.
Tudom hogy felújításra szorulna ezért készítek terveket.Nagyon régi szerelés ez.
A nullbontónál lehet látni hogy az egyik oldalon réz van a másikon meg már alumínium vezeték.Az alumínium vezeték keresztmetszete 2,5 mm2 és néhány helyen 1,5 mm2.Az újabb részeken van réz vezeték is.A kötések csavart, forrasztott majd leszigetelt kötések.
Sziasztok!
Tanáromtól kaptam terv mintákat.
Az lenne a kérésem, hogy nézzetek bele és írjátok le minél többen a véleményeteket róla.
Mennyire vehetem ezt komolyan?
Mellékleten PDF formátumban csatolom a tervet.
Üdv Petike!
Nekem ami feltűnt,a lap végén a betartandó szabványoknál az MSZ 172-1 nem hatályos szabvány
Ha tévednék,majd javítanak. :)
Írok egy - két gondolatot a tervről, a kollégáknak is van véleményük, és kiegészítik.
Ez egy nagyon gyenge villamos terv. Nekem ez a véleményem.
A terv 2006-ban készült, ezért talán megbocsátható, hogy még az MSZ 172/1-1986 számú érintésvédelmi szabványt veszi figyelembe. Ez nem olyan nagy baj, de a kábelméretezésnél már az MSZ 2364 számú szabvány szerepel. Ezért egy kicsit "összvér" a leírás is.
Nagyon régóta foglalkozom érintésvédelemmel, de olyan érintésvédelmi rendszer, hogy TN-S nullázás + EPH nem nagyon ismerek.
Ezek külön fogalmak. TN-S hálózat van. Ez ötvezetős.
A nullázás, az az MSZ 172/1 számú szabvány szerint érintésvédelmi mód. Az EPH az megint egy más előírás. A terv sehol nem hivatkozik a 8/1981 IPM rendelettel kiadott KLÉSZ-re, pedig a létesítmény ebbe a körbe tartozik.
Az épület terve foglalozik a villámvédelemmel.
Igaz ez is a régi szabvány alapján, de pontatlan. Azt írja, hogy MSZ 274/1. ... 3.
Ez a szabvány 4 fejezetet tartalmazott, igaz a 4. fejezet a felülvizsgálatra vonatkozik, de akkor is. (Ez most az úgynevezett nem norma szerinti villámvédelem.)
A villámvédelmi csoportosítás szerint villámvédelem nem szükséges, de van tervezve rá. Ám legyen.
Az egyvonalas kapcsolási rajz is számomra - a betáplálásnál - elég zavaros.
A terv leírása 4 x 16 mm2-es kábelt tartalmaz, a rajzon nem látom tisztán a PEN vezető N és PE vezetőre történő szétválasztását. Lehet, hogy csak nekem, de érdekesnek vélem, hogy a betápláláshoz kiépített túlfeszültségleveztő EPH csomópontba csatlakoztatását. Úgy gondolom inkább a PE sínre kellene csatlakoztatni. Az EPH csomópontról ágazzanak le az EPH vezetők.
Nem látom a terveben feltüntetve hivatkozásként az érvényben lévő OTSZ-t, és hiányolom a létesítési biztonsági szabályzatot. Legyen ez MSZ 1600, vagy MSZ 2364.
Nincs tervezői nyilatkozat, és munkavédelmi fejezet sem.
Első nekifutásra jelenleg ennyi.
Sziasztok!
Tudnátok arra válaszolni, hogy egyvonalas tervben a vezetéken az áthúzás mikor mit jelöl a szabvány szerint? Én úgy tudtam a vezetékek darabszámát, de bizonyos kritériummal jelenthet fázisszámot is? Például szöveg/szám nélkül, vagy megfelelő kiegészítő jelöléssel? Milyen esetben használható fázisszám jelölésére egyvonalasban?
Nem a szabvány szerint, de remélem segít a táblázat.
Ha szigorúan vesszük, mivel a TN, TT, IT, stb, azok a "rendszer" jellemzőit is magukban foglalják, ha ez az épület magyar közcélú hálózatról kapja ellátását, akkor nincs olyan, hogy TN-S, hiszen a házig általában PEN vezető megy. Talán lehetne pontosítani, hogy a házon belüli villamos berendezés TN-S, de igazából a fenti okfejtéssel akkor is némileg ellentétes a dolog. Az utoljára érvényes meghatározás szerint: TN-S rendszer: amelynél az egész rendszerben külön védővezető van.
Bocsánat, de a korábban olvasottat kissé pontosítanom kéne, már az MSZ 172/1:1986 is a TN rendszer kifejezést használta a nullázás helyett. Bár sokszor a nullázás és a TN-rendszer egymás mellett szerepel (egyik zárójelben), de aztán előfordul a TN-rendszer önállóan is.
Idézetet írta: 980POWER Dátum 2016. május 25., 22:12:20 DÉLUTÁN
Nem a szabvány szerint, de remélem segít a táblázat.
Köszönöm!
Látom, hogy jelölhet vezetékszámot és fázisszámot is.
Az ábrákból számomra az következik, hogy ha a nullával együtt mennek a fázisok, akkor csakis úgy alkalmazható fázisszámok jelölésére a kis ferde áthúzás, hogy jelölve van a nulla is a másik típusú jellel, különben minden más esetben csakis vezetékszámként értelmezhető?
Kiegészítésként annyi, hogy nem vezeték, hanem csak ér számot jelöl (hibásan lett a kérdés feltéve, de egyre gondolunk. Az a baj, hogy én nem sok rajzzal találkozom és sajnos nehezen értelmezem, legalábbis nagyon lassan, nem mondom, hogy egy-két szekrény rajzába nem botlottam, de azok önmagukban egyenként is 200 oldal körüliek voltak az egyéb kiegészítésekkel.
Csak nyomvonal rajzot készítettem, illetve kapcsolási rajzokat, de azok csak egyszerűek.
Szerintem az egyfázisú rendszernél is lehet a fázis N PE külön jelölni, de nyilván csak ott, ahol ennek jelentősége van. Nem tudjuk milyen egyvonalas rajzról van szó, ez azért lényeges.