Úgy gondolom erről kevés szó esett, pedig a gyakorlatban elég sok helyen előfordul.
Egy pár hozzászólást megérne, hol és hogyan néz ki ennek gyakorlati alkalmazása.
Kis zárlati áramú berendezés: az MSZ 1610/1 szerint
Kis zárlati áramú nullázás (a továbbiakban: nullázás) az érintésvédelemnek az a módja, amelynél a
kis zárlati áramú berendezés teste védővezetőn (nullázó vezetőn) keresztül fémesen össze van kötve az 1000 V-nál nagyobb feszültségű oldal üzemi földelésével.
FR.
Kis zárlati áramú berendezés!?
Sohasem értettem meg ennek a témának a lényegét, mert ha valami zárlatos, akkor akkor ott biz nagy áramok folynak, aminek csupán villamos hálózat kialakítása szab határt. Ha trafós üzemről beszélünk, akkor is előfordulhat simán nagy zárlati áram, csak a zárlat helyétől függ. ::)
Ennek a lénye az, hogy a kis zárlati áramú nullázás védőhatását a potenciálemelkedés megakadályozásával fejti ki.
Itt 1A-nél kisebb a testzárlat áram!
Ez viszont csak erre a célra kiépített fémes úton záródhat az üzemi földeléshez, és számottevő potenciálemelkedést nem okozhat.
Ha nincs kis zárlati áramú összekötés, vagy a vezető szakadt, akkor az áramkör testzárlata esetén bizonytalan természetes földeléseken, más fémszerkezeteken keresztül záródhat az áramkör, és 1000 V-nál nagyobb feszültségű, halálos érintési feszültség keletkezhet.
Üdv!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 05., 16:31:20 DÉLUTÁN
...és 1000 V-nál nagyobb feszültségű, halálos érintési feszültség keletkezhet.
Nem az átfolyó áram halálos?
Na szóval.
A szöveget szakkönyvből idéztem. ;D
Csak azért, hogy lehessen kekeckedni.
Egyébként a szabvány mindenhol, és mindenkor érintési feszültségről beszélt eddig is, és jelenleg is. :)
Ano fokozott biztonságú érintésvédelem esetén a megengedett érintési feszültség 42 V volt, egyszerű érintésvédelem esetén 65 V.
Ettől függetlenül áramütéses balesetekről beszélünk. ;)
És még egy megjegyzés, ha már itt tartunk.
Megengedett lépésfeszültségről beszélünk, nem "lépésáramról". ;D
Üdv JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 05., 17:06:29 DÉLUTÁN
Egyébként a szabvány mindenhol, és mindenkor érintési feszültségről beszélt eddig is, és jelenleg is. :)
Az elfogadható, nyilván azért beszél feszültségről, mert számításba veszi az emberi test átlagos ellenállását.
Ugyanakkor az emberi test bármekkora feszültség alatt is legyen, az nem halálos, még csak nem is észlelhető, ha az nem képes áramot áthajtani a testen.
Hiszen élettani hatása az áramnak van és nem a feszültségnek. Áramütésről beszélünk és nem feszültség ütésről :)
A köznyelv szerint a ceruza elem nem veszélyes (kivéve ha a torkán akad az embernek pl.) de a 20 kV már halálos.
Pedig nem feltétlen, csak nagyobb eséllyel lehet az. Amikor levesszük a műszálas pulcsit. 60-80kV csapkod körülöttünk.
Erre vajon vannak -e már érvényes új szabványok az MSZ 1610 és MSZ 172 szabványokon kívül?
Erre még az "európaiak" nem találtak ki újat, és tudomásom szerint az általad megadott szabványok érvényesek.
Üzenet összefûzve: 2013. január 05., 17:30:12 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Szirty Dátum 2013. január 05., 17:16:02 DÉLUTÁN
Üdv JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 05., 17:06:29 DÉLUTÁN
Egyébként a szabvány mindenhol, és mindenkor érintési feszültségről beszélt eddig is, és jelenleg is. :)
Az elfogadható, nyilván azért beszél feszültségről, mert számításba veszi az emberi test átlagos ellenállását.
Ugyanakkor az emberi test bármekkora feszültség alatt is legyen, az nem halálos, még csak nem is észlelhető, ha az nem képes áramot áthajtani a testen.
Hiszen élettani hatása az áramnak van és nem a feszültségnek. Áramütésről beszélünk és nem feszültség ütésről :)
A köznyelv szerint a ceruza elem nem veszélyes (kivéve ha a torkán akad az embernek pl.) de a 20 kV már halálos.
Pedig nem feltétlen, csak nagyobb eséllyel lehet az. Amikor levesszük a műszálas pulcsit. 60-80kV csapkod körülöttünk.
Szirty!
Szóval akkor a 60-80kV csapkod körülöttünk.
De a kV nem áram. ;)
A témánál maradva.
Gyakorlatodban hol ismersz kis zárlati áramú berendezést?
Szereltél már ilyet,vagy ellenőrizted az érintésvédelmét?
Hogy az esetlegesen fellépő 1000 V-nál nagyobb feszültség ne okozzon halálos áramütést. ;)
Üdv JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 05., 17:19:26 DÉLUTÁN
Szirty!
Szóval akkor a 60-80kV csapkod körülöttünk.
De a kV nem áram. ;)
De még mennyire, hogy nem! És épp ezért nem hal bele senki abba, mert leveszi a pulcsiját. Tehát nem a feszültség öl, hanem az áram.
IdézGyakorlatodban hol ismersz kis zárlati áramú berendezést?
Nem tudom mi a neked (magabiztos hivatkozásodnak) megfelelő pontos definíciója az ilyen berendezésnek.
Ha csak annyi, hogy 1000V-nál nagyobb fesz, 1A-nál kisebb zárlati áram, akkor annyit tudok mondani, hogy vannak berendezések, amiben van 1000V-nál nagyobb feszültség 1A-nél kisebb zárlati árammal.
Pl. egy hagyományos (CRT) televízió készülék vagy monitor vagy egy rovarcsapda is tipikusan ilyen.
Ha már szakmai fórumnak nevezzük ezt a fórumot, azért nem árt pontosítani. De az is lehet le vagyok nagyon maradva, akkor elnézést kérek mindenkitől. De a pap is holtig tanul igaz. Célszerű mindig a lehető legpontosabban fogalmaznunk, mert így válhat egy fórum igazán hasznossá. Sokan vagyunk akinek egy szabvány számot feldobunk és már érthetővé válik az egész. Mert az illető tudja már a szabvány sorozaton belül melyiket kell értelmezni. De vannak itt tanulok is ezért pontosítok az említett szabványok tekintetében:
- MSZ 1610-1:1970: általános előírások és száraz helyiségre vonatkozó előírások 1000 v-nál nagyobb feszültségű berendezések számára.??
- MSZ 1610-6:1979: kis zárlati áramú berendezések.
- MSZ 172-4:1978: 100 V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú berendezések.
Úgy tudom, hogy az MSZ 1610 szabványt az MSZ EN 61936-1:2011 1KV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések. Általános szabályok. szabvány váltja. Ezt viszont nem ismerem ha valaki ismeri netán ismeri megoszthatná velünk, hogy a témát érinti-e.
Megbocsáss, de a rovarcsapdákkal nem igazán szoktam foglalkozni. ;D
Én inkább ebben a témában az ideillő berendezésekről, azok érintésvédelméről, létesítéséről szeretnék beszélni a továbbiakban.
Mint például ilyenek a neon reklámok, nagyfeszültségű gyújtású világítási berendezések, a röntgenberendezések, PVC hegesztők.
Gondolom egy párat fel tudsz sorolni te is.
Üdv!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 05., 17:53:59 DÉLUTÁN
Gondolom egy párat fel tudsz sorolni te is.
Megtettem, felsoroltam hármat. Abból egyre azt írtad, hogy azzal nem foglalkozol, kettő fölött elsiklottál.
De nem értem pontosan miért fontos ez.
Novill!
Az MSZ EN 61936-1:2011 számú szabvány számából megítélve 2011-es kiadású.
Ez nekem sincs meg.
Ez már hatályos, vagy itt is megadatik a 2 éves bevezetés?
Kérdezem én is, az MSZ 1610 számú szabványsorozat minden szabványa ezzel hatályon kívülre került?
Üdv Novill!
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. január 05., 17:47:35 DÉLUTÁN
Ha már szakmai fórumnak nevezzük ezt a fórumot, azért nem árt pontosítani. De az is lehet le vagyok nagyon maradva, akkor elnézést kérek mindenkitől.
Nem szeretném ha félreértenétek. Nem áll szándékomban senkinek a szakmai tudását, hozzáértését megkérdőjelezni.
Olykor reagálok olyan dolgokra amiben ellentmondást vagy pontatlanságot vélek felfedezni. Továbbá szívesen vizsgálom a dolgokat "más" szemszögből, ahonnan esetleg máshogy néznek ki.
Kérem, hogy senki ne vegye ezt személye ellen irányuló támadásnak vagy sértésnek!
Szirty: nincs ezzel semmi probléma. Meg fér itt minden szakmai szint. Nem hiszem, hogy bárki is megsértődne. Nem könnyű ma a szakmai szintet növelni, karbantartani. Egy részt nem mindenki fér hozzá a szabványokhoz, más részt nem mindenki kapja meg az iskolában a szükséges szakmai szintet, harmad részt a technikai megoldások, rendeletek, szabványok folyamatosan változnak. Tehát sajnos a lehetőségeink is korlátozottak. Ezért szerintem nagyon jó ez a fórum, hogy egymástól tudunk tanulni. Én sem tudok mindent, sőt még nagyon sokat kellene tanulnom. Ez a szakma nagyon nagy területet ölel át, képtelenség is lenne mindent megtanulnunk. Viszont egy téma jó kibeszélése, boncolgatása előre mutató. Itt van JUVILL kolléga kérdése amire nem tudom a választ, csak azt, hogy megjelent az MSZ EN 61936-1:2011 szabvány. Nem láttam, nem olvastam. Az is lehet, hogy angol nyelvű. Minden esetre jó volna többet tudni róla, hogy az MSZ 1610 hez képest mi a változás.
De legalább megtudtam, és megtudtuk, hogy van megint egy új nagyfeszültségű szabvány az MSZ EN 61936-1:2011.
Már ez egy előrelépés!
Megmondom őszintén, mikor a témát indítottam fogalmam sem volt, hogy már van új szabvány, ami érinti, vagy teljesen megváltoztatja az eddigi ismereteimet.
Ezért jó a fórum.
Novill megadta a szabványt, bízunk abban, hogy valakinek lesz információja a kérdésre.
Hogy vitatkozunk? Nem olyan biztos az, hogy halál komoly.
A viták csak előrébb viszik a tudásszerzést.
Szirty kolléga bedobott egy - két villamos berendezést.
Mosolyogva írtam, de visszakérdezek, mert nem vagyok vele tisztában.
A rovarcsapda is ide tartozik?
Biztos. Megnézem.
A TV és monitorkészülékeket eddig én II-es és I-es érintésvédelmi osztályú berendezéseknek tudtam. A rovarcsapda is szerintem kisfeszültségű hálózatra csatlakozik.
Hogy ezek kis zárlati áramú berendezések?
A kollégák is szerintem kifejtik erről véleményüket.
Üdv JUVILL!
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 05., 19:30:42 DÉLUTÁN
A TV és monitorkészülékeket eddig én II-es és I-es érintésvédelmi osztályú berendezéseknek tudtam. A rovarcsapda is szerintem kisfeszültségű hálózatra csatlakozik.
Hogy ezek kis zárlati áramú berendezések?
A kollégák is szerintem kifejtik erről véleményüket.
Azt gondolom, hogy a hozzászólásom teljes megértéséhez el kellene vonatkoztatnod a szabványoktól, rendeletektől és kategóriáktól...
Sajnos sok áramütéses balesetes esettel találkoztam az életemben, mint fel kért szakértő. Amit ki lehet biztosan jelenteni, hogy 1 A alatti aramérősségnél is meg lehet halni.
Itt a szópárbajt olvasva az az érzésem, nem egészen lett figyelembe véve, hogy a Villanyszerelő Szakmai Fórumban a (természetes) alap az az erősáram. Mint ahogy a kis zárlati áramú berendezések definíciója is az erősáramú villamos berendezések számára készült, akkor még érvényes Villamos Biztonsági Szabályzatból van.
Ami a tévéket és monitorokat illeti, az erősáramú felülvizsgáló nem értékeli a benne levő szépségeket. Azokra vannak külön szabványok. Az a része, amit bedugnak a konnektorba, hát, az meg kisfeszültségű erősáramú berendezés, melyre a létesítés hibavédelmi részét tekintve a most meghirdetett MSZ HD 60364 erősáramú szabványsorozat vonatkozik, az meg előrelátóan nagyon ügyesen kivédte ezt az eszmei tetyergést, mert az alkalmazási területben benne van, hogy: a készülékek belső áramköre kivételével.
Az előbb említett 61936, 1000 V fölé, az is energetikai berendezésekről szól.