Adva van egy 5x6 mm2-es betápláló vezeték. Ennek fogadása az elosztószekrényben különbözõ lehet.
Mi a gyakorlat a szabványos szerelésre?
Kapcsoló készülékrõl kivetett sorkapocsra gondolsz, melynél megfelelõ lehetõségek vannak az érkezõ 5x6 -os kábel rögzítésére.
Lehet, hogy rosszul tettem fel a kérdést.
Egy elosztószekrény betáplálására gondolok. Ebbe a szekrénybe érkezik egy 5 eres betápláló kábel. Ennek a kábelnek a nulla- és védõvezetõjének a szabványos bekötésére. Ha sínre érkezik, ha sorkapocsba érkezik.
Akkor szerintem ugyanarra gondoltunk csak én visszafelé gondolkodtam, a szekrény fõbiztosítója felõl a sorkapocs felé. :)
Ez gondolom egy alelosztó. Én egy megfelelõen méretezett sorkapocsba csatlakozom. A PE vezetõ akár mehet a PE sínre is. De a PEN vezetõ már adott esetben több PEN sínt is jelenthet a több ÁVK miatt is. (Errõl jut eszembe az egyik mûszer forgalmazója szerint nagy átalakítás a szoftver frissítésnél, hogy nem ÁVK-t ír ki, hanem RCD-t. Ezt nevezik magyartalanításnak a magyarul gondolkodok körében.) Ha mi állítunk össze elosztó szekrényt, akkor csatolni kell hozzá a CE minõsítést is.
A témát az alábbiak miatt indítottam.
Gyakorlatom során -a betáplálás elosztószekrényekben fogadására - nagyon sok megoldással találkoztam. Volt, van, olyan betáp aminek nulla- és védõvezetõje külön-külön nulla- és védõvezetõ sínen van fogadva, vannak olyanok, ahol sorkapocsban, és ezek variációi. Itt kifejezetten most azokról beszélünk, ahol a becsatlakozó kábel, vezeték 5 eres. Itt eleve már szétválasztva érkezik a PEN vezetõ. (PEN vezeték esetén 4 érrõl beszélünk, megfelelõ keresztmetszettel, és másabb a betáp kialakítása is.)
Tegnap volt egy térvilágítás felülvizsgálatom. A betáplálás vezetéke MBCu 5x6 mm2-es. A szekrény szabadtéri, GEYER. A betáplálás fogadására ebben 2 sín volt kiképezve (de már házilag). Az egyik a szekrény szerelõpaneljére fémesen rögzített, erre csatlakoztatták a nulla vezetõt, és innen ágazott el a többi is.
A védõvezetõt egy burkolattal ellátott - OBO gyártmányú - EPH sínre csatlakoztatták. Innen ágaztak el a védõvezetõk. Nevezzük most ezt a sínt védõvezetõ sínnek, itt semmi köze az EPH-hoz. De ez a sín teljesen ki volt szigetelve a szekrénytõl. Sõt mi több, rögzítetlenül volt ,a vezetékek tartották. Nekem meg van a véleményem a szerelésrõl, de szeretném kikérni a tiéteket is, hogy szerintetek szabványos-e a szerelés?
A betáplálás nulla- és védõvezetõje a létesítmény fõelosztójában van szétválasztva, innen érkezik. Ez a szekrény az érintésvédelmet, a távoli pontban összekötött PEN sínrõl kapja, a szekrény szerelõpaneljére fémesen rögzített nulla sínrõl. Mi a vélemény?
Ebben az esetben úgy gondolom, hogy nem megfelelõ a kialakítás. A nulla vezetõ sínnek elszigeteltnek kell lennie, a védõvezetõ sínnek már van közvetlen fémes kapcsolata a fémszekrénnyel.
Véleményünk megegyezik. Fordítva van bekötve a betáplálás. A védõvezetõnek kellene érkezni a szekrény szerelõpaneljére fémesen rögzített sínre, a nulla vezetõnek pedig a kiszigeteltre.
Elsõ kérdésem; minek kellett egy OBO 1801, vagy 1809-es EPH sínt beapplikálni ide, amikor ebben a -talán mûanyag- Geyerben nincs helyi ("B"-s, "C"-s, esetleg B+C-s) túlfeszvédelem? Bár, mivel szabadtéren álló világítást lát el, mely világítás ugye ki van téve villámcsapásnak, ezért mindenképp fontos lenne legalább egy "C"-s eszközt betenni a mindenképp késes(sé avanzsáló) fõbiztosítók után, párhuzamosan kötve. Miért nem volt ide elég egy "mezitlábas" PE sín? Aztán miért van fémes kapcsolatban a szekrény szerelõlapjával az N sín, hisz a PE-t KELL fémesen érintkeztetni a szer lappal? Aztán, volt-e, s ha nem, akkor miért nem helyi földelõ szonda leverve, hiszen függetelnûl attól, hogy 5x6-os (MT, vagy MBCu, vagy kiskábel?) kötötte össze a fõelosztót a GEYER-rel, tehát ettõl függetlenûl -mivel gondolom, nem 1-2 m távolság van a fõelosztó és a GEYER közt- ki KELL építeni helyi földpotenciált, mint ahogy azt minden olyan épületnél, illetve alelosztónál is ki kell építeni, mely akár 5 m távolságra helyezkedik el a fõelosztótól! J,s mert ugye ide már külön érkezik a PE, illetve az N, ezért ezeket összekötni TILOS, fõként ha van RCD a fõelosztóban!
Dr.Juvill (hisz mint oly sokan nálunk, te is rendelkezel doktorival, nemde?!) ;D : jól morfondíroztam??? ::)
Doktor nem vagyok, és nincsenek is ilyen szándékaim.:)
Írtam már egy magasabb fokút, elég ez.:)
Jól morfondíroztál!
Azért dobtam be a témát, hogy a disszertáció elõtt is tanuljunk valamit.:)
Mikor kinyitottam a szekrényt, elfogott a mosoly.
A szekrény mûanyag, ez rendben, de a szerelõpanel az fém, van rajta egy-két anyag. /Szakszerûen egy csomópontba fogva a 3 elmenõ kábel.:)/ A betáp földelve nincs, kb. 40 m-rõl érkezik "zsinórban". ÁVK sehol nincs a telephelyen, túlfeszvédelem az igen, B - C - D fokozatokba szerelve. Ez jó is, de itt semmi. Ettõl függetlenül nem értettem a szerelést. Abban viszont biztos vagyok, hogy a kivitelezõnek nem volt "honosított" vizsgája.
Juvill, pedig te akár lehetnél a villamossági Dr-ja, sõt itt a legtöbben jogosultak lennénk, lehetnénk erre, természetesen nem crtl+c; crtl+v módon... Esetleg 1-2 képet fel tudnál tenni a helyszínrõl, ha ez publikus?!
Végülis, ha 5x6-os MBCu v. MT. v fekete kiskábellel van megtáplálva, akkor oly nagy gáz nincs, hisz a központi PE hálózatba be van kötve, gondolom, ez a betáp kábel egy max fázisonként 32A-es fõbiztire érkezik, vagy egy fõkapcsolóra és onnét megy tovább a fõbiztire. Én azért egy Fi-relét tennék be ebbe a szekrénybe, hiszen a kültéri lámpákat általában bekapcsolt állapotban szokták szerelgetni, legalábbis a fényforrás csere -amúgy logikusan- felkapcsolt állapotban történik. Legfeljebb, ha egyebet is javítani, cserélni kell, akkor szokták az oszlop aljában lévõ olvadó biztit kicsavarni. Szóval, részemrõl kukkolnék...
Fotóm nincs róla, ezt elcsesztem, és azon a telephelyen egyenlõre be is lett fejezve a munka. De ha érdekel, lefotózom. Ez elõreláthatóan 04.07-én történhet meg, mivel egy kicsit messze van nekem. Egyébként budapesti cég. Ha akkor még részedre aktuális lesz, vállalom.
Ez egy MBCu 5x6 mm-es betáp. Fõbizti, fõkapcsoló az nincs. Beérkezik egy kapcsolóra, onnan van elosztva egy csomóból, a kapcsoló elõttrõl. A 3 leágazásnak 3 db kapcsolója és 3 db Nm00 késes biztije van. 3x35; 3x20 és 3x20 A-ral vannak biztosítva a leágazások. Semmi extra benne. Az ÁVK viszont jó ötlet, és nem ártana egy fõkapcsoló sem.
A doktorátus mellõzzük.:)
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. március 31., 22:40:33 DÉLUTÁN
Fotóm nincs róla, ezt elcsesztem, és azon a telephelyen egyenlõre be is lett fejezve a munka. De ha érdekel, lefotózom. Ez elõreláthatóan 04.07-én történhet meg, mivel egy kicsit messze van nekem. Egyébként budapesti cég. Ha akkor még részedre aktuális lesz, vállalom.
Ez egy MBCu 5x6 mm-es betáp. Fõbizti, fõkapcsoló az nincs. Beérkezik egy kapcsolóra, onnan van elosztva egy csomóból, a kapcsoló elõttrõl. A 3 leágazásnak 3 db kapcsolója és 3 db Nm00 késes biztije van. 3x35; 3x20 és 3x20 A-ral vannak biztosítva a leágazások. Semmi extra benne. Az ÁVK viszont jó ötlet, és nem ártana egy fõkapcsoló sem.
A doktorátus mellõzzük.:)
Sziasztok!
Ismét felhomályosításra szorulok. Régebbi hozzászólásokat olvasgatva bukkantam erre és egy dolog nem világos számomra. Adott egy MBCu 5x6 m-es betáp, mely szerény tudomásom szerint max. 25 A-rel biztosítható. Amennyiben ez így van, abban az esetben mi értelme a3x35 A-es késes biztinek?
Ez a téma egy ez évi felülvizsgálatból lett feldobva részemről.
Hogy mit ér a 35 A-os biztosító?
Hogy a 6mm2-es kábel az MSZ HD 60364 számú szabvány szerint hány amperrel terhelhető, és mennyi a megengedett biztosító értéke, azt kapásból nem tudom.
A 25 A szerintem kevés, inkább 32 A, de meg kellene nézni.
A témában indított szerelés régi. Mint ilyet, mindig a létesítés idején érvényes szabvány alapján kell felülvizsgálni. Erre a létesítésre az MSZ 14550/1-79 számú szabvány vonatkozik, amely A - B - C terhelhetőségi csoportokat határoz meg.
Ha a kábel alumínium, akkor A csoport esetén 25A, B csoport esetén és C csoport esetén 35A a megengedhető legnagyobb biztosító értéke.
A létesítés B csoportba tartozik, ezért elfogadható a 35A-os biztosító.
De ha a létesítés idején érvényes MSZ 13207-70 számú szabvány mellékletében megadott kábel terhelhetőségi táblázatot nézem, abban is 35A a megengedhető legnagyobb biztosító érték.
Ez az értelme. ;)
balzsi, ez a téma, mármint, hogy pl egy 5x6-os -mondjuk MBCu- kábel fázisonként hány amperes biztosítékkal védendő, nos ez sok mindentől függ, azaz nem fehér, vagy fekete! Többek közt elsősorban függ a kábel hosszától, hiszen más-más feszültségesés áll fent egy 10m-es és teljesen más pl egy 50m hosszú kábelnél. Aztán a 35Amper önmagában megint semmit nem jelent, hiszen lehet az a késes -de akár a Db III-as- betét is R, aza gyorskioldású és lehet gG/gL, tehát ún. lomha,sőt még van NOLG,NOLGD, stb, melyek kioldási karakterisztikája között igen nagy eltérések vannak, már ami a túlterhelési kioldást jelenti. Épp ezért én azt mondom, hogy egy 6mm2-es keresztmetszetű kábelt én max B32 A-s kismegszakítóval biztosítanék, kivéve, amennyiben az adott kábelszakasz max 5 méter, akkor elmegy a lomha 35A, esetleg a B40 A is. Ja, itt most csak Cu erű kábelről esett szó! ;)
Köszönöm szépen a válaszokat, én a mellékelt képen szereplő táblázatból vettem az adatot. Azt nem tudom, hogy azonos-e a JUVILL által említett MSZ HD 60364-es szabvában lévővel. Amennyiben jól értelmezem a biztosítás dolgot, akkor számomra ez úgy helyes, hogy az előírt biztosító betét /kismegszakító/ értékét felfelé nem szabadna túllépni, viszont ha a melegedés, vagy a feszültségesés szükségessé teszi, abban az esetben csökkenteni lehetne. Arra viszont én nem gondoltam, hogy a kivitelezés még egy korábbi szabvány idején történt.
Balzsi kérdéséra a kollégák a kábel terhelhetőségét jól megválaszolták.
Adott egy MBCu 5x6 m-es betáp, mely szerény tudomásom szerint max. 25 A-rel biztosítható. Amennyiben ez így van, abban az esetben mi értelme a3x35 A-es késes biztinek?
Van egy másik lehetőség is. Ha a kábel egy 0,4 KV állomás x mezőjéből van leágaztatva akkor el tudok képzelni NKI biztosítékot. Nyilván azért mert az állomás előtt lévő transzformátor nagyon nagy mögöttes zárlati teljesítménnyel rendelkezik. Ha a kábel fogyasztói oldalánál valamilyen üzemzavar, zárlat lép fel akkor ezt a zárlati teljesítményt még a 10 KA kismegszakítók sem mindig bírnák elviselni talán még a Db sem.
Méretezni kell nem csak terhelésre meg feszültségesésre, meg melegedésre ha nem zárlati áramra is ilyen helyeken.
FR.
Balzsi táblázata jó.
Nekem egy nagyon régi tolótáblázatom van az MSZ 14550/1-79 szabványból.
6 mm2-es réz vezeték esetén 35A legnagyobb értékű biztosítót határoz meg a B terhelhetőségi csoportban.
Gondolom, akik az általam felülvizsgált szerelést létesítették, azok is ezt vehették alapul.
Az új létesítéseknél elfogadom a 25A-os biztosítót.
Ez ugyan az a szituáció, ami már megfordult a fórumon. Az 1,5 mm2-es vezeték biztosítása. Most megengedett 13A rézerű vezetéknél. Korábban 16A volt a megengedett.
Akkor is leírtam, most is. Ha a Magyar Szabvány magasabb terhelhetőséget állapított meg, és akkor nem égtek szét ezek a vezetékek, akkor most sem. ;)
Bátorkodom megjegyezni. 13A-os kismegszakítót régebben nem gyártottak, de 32A-ost sem. :)
Bár ilyen precíz lenne lenne minden műszaki tartalom az MSZ HD 60364 szabványsorozatban. ;)