Raktár polcrendszer

Indította wakeup, 2021. március 24., 08:11:18 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

wakeup

sziasztok!

Adott egy polc, ahol a raklap alatti rész ki tolható. A kérdésem az, hogy a ki tolható  részt külön be kell-e kötni az EPH-ba?


tothgyula

T.wakeup!
Ha ez munkaeszköz, akkor igen.
A 10/2016.(IV.5.)NGM rendelet 2.§-a így írja: munkaeszköz használata: a munkaeszközzel vagy a munkaeszközön végzett tevékenység, beleértve az elindítást,leállítást,alkalmazást,szállítást, javítást,átalakítást,karbantartást,szervizelést,valamint a tisztítást:
Tehát itt a fogalmat kell először tisztázni.

pkajos

.. kétszer is elolvastam, de nem értem, hogy abból, hogy vélhetően munkaeszközről van szó -és a szerencsétlen, és szakszerűtlen 10/2016 NGM rendelet esetleg vonatkozik is rá- miért is kell a kihúzható részt védő-összekötéssel (EPH) ellátni?

Még az sem biztos, hogy magát a polcot be kellene kötni.

Ugye ismerjük az "eszetlen" és értelmetlen salgópolcos bekötéseket is.
Vicces lenne, ha pl. egy fém szekrény kihúzható fiókját is bekötnénk, mert CSAK.

DE ha a munkavédelmis kéri - azért mert CSAK- akkor kösd be, okos enged. Hadd örüljön

Fecó

Már maga a polc bekötése a jelenleg hatályos MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány szerint is érdekes kérdés, mert:

- nem az épületbe "bejövő" fémes rész, nem hurcol be kintről idegen potenciált
- nem épületben lévő közüzemi csővezeték
- nem szerkezeti idegen vezetőképes rész, mely a helyi föld potenciálját vezeti
- nem vasbeton épületszerkezet hozzáférhető része

A hiba abból ered, hogy még a mai napig sokan a KLÉSZ és MSZ 172 előírásaiból építkeznek, ezért van különböző tézis erre. Sokaknak feldereng, hogy "nagykiterjedésű fémszerkezet" rémlik hogy 5 méter hosszú, de találkoztam olyan munkavédelmissel is, aki négyzetméter felületeket emlegetett, és számolta a polcokat.

Most őszintén, az a nyamvadt kihúzható fémrész, ha már a polc egésze be van kötve az EPH-ba, az a vacak fémsín milyen "idegen potenciált" varázsol oda? Honnan? Ha ragaszkodunk a régi szabványokhoz ezt tudnám idézni:

"Azokat a fémszerkezeteket, amelyek egyes részeinek egymás közötti vezetői összekötése bizonytalan (pl. festett részek csavarkötések nélküli mechanikai illesztése), egy közös szerkezetnek kell tekinteni, de két (általában a két végük közelében lévõ) helyen kell az EPH hálózatba kötni."

Sztrogoff

Igen, de szerintem ne keverjük össze a nem kell-t a tilossal. Maga a magyarázatos szabványkiadás is azt mondja, hogy:
Elhagyható az olyan épületelemek (pl. lépcsők, erkélyek, és függőfolyosók korlátjainak, ablakpárkányok bádoglemezeinek) bekötése, amelyek idegen potenciállal való érintkezése nem valószínű, továbbá az épületek olyan külső fémszerkezeteinek a bekötése, amelyek az épület rendeltetésszerű használata során csak nehezen érinthetők.
1. MEGJEGYZÉS: Az ,,elhagyható" azt jelenti, hogy ezen szerkezetek egyenpotenciálú hálózatba való bekötése előnyös lenne ugyan, de a megoldás gyakorlati nehézsége miatt ez nem kötelező.


Fecó

Természetesen a lehetőséget nyitva kell hagyni, de a kérdésben lévő "kell" szó miatt  gondoltam a kötelező voltát cáfolni :)

Sztrogoff

Igazából nem a te hozzászólásodra gondoltam, hanem az eszetlen és értelmetlen jelzőkre Pkajostól.

pkajos

..igen, cáfolni kellett..  Különösen a mobil rész miatt..
Az ilyen kihúzom betolom rendszereknél különösen "nyűgös" lenne egyedileg, utólag JÓL megcsinálni. Ráadásul senki nem tapogatja.  A 10/2016 NGM-et akkor lehetne itt értelmezni, vizsgálni, ha a tálcát valamilyen kisfeszültségű villamos hajtás tologatná ki-be.