ÁVK alkalmazása

[Nyirirobert]

Kedves Kollégák!

Egy kérdéssel fordulnék hozzátok. Adott egy lakás, melyet régóta nem újítottak fel. A lakás 16A-es betáplálással rendelkezik, MM-fal szerelésű vezetékekkel szerelve, de mindenhova külön védővezető lett kiépítve, fürdőszobát is tartalmazó helyiség is van. A lakáselosztó le lett cserélve, de nem lett kiépítve áram-védőkapcsoló (kiegészítő védelem). Ilyen esetleg Ti hogyan adjátok ki a jegyzőkönyvet? Az ÁVK pótlását javasoljátok? Elfogadjátok így a rendszert, hogy nincs ÁVK? Ilyenkor részlegesen megfelelőként, megfelelőként, vagy nem megfelelőként minősítitek?

Köszi a segítséget!

[tothgyula]

T Nyirirobert!
A legjobb időpontban tetted fel ezt a sokakat foglalkoztató szakmai kérdést. Ugyanis a "Villanyszerelők Lapja" ezévi első száma részletesen foglalkozik ezzel is.A 40/2017.(XII.4.)NGM rendelet előírása alapján, ha bérbeadás vagy eladás történik, el kell készíteni a VBF-ot. Ez alól csak azok a lakások kivételek, ahol az összes fogyasztó ÁVK-val védett és a lakások villamos hálózatában nincsen 32A-nél nagyobb leágazás. Itt idézek a cikkből: " A minősítésben három féle megállapítás szerepelhet:
-A felülvizsgálat idején érvényes követelményeknek megfelel.
-A felülvizsgálat idején érvényes követelményeknek nem, de a létesítés idején érvényes követelményeknek megfelel.
-A létesítés idején érvényes követelményeknek sem felel meg."
"Ha hibákat tár fel a vizsgálat, akkor azt ki fogja kijavíttatni.Fontos megjegyezni,hogy a jogszabály nem hiba nélküli villamos berendezést ír elő az eladás-bérbeadás feltételeként, hanem csak a felülvizsgálatot."
Magam részéről én a harmadik minősítő pont mellett döntenék.Azért, mert a földelő értéke mindíg kérdéses (van-e egyáltalán?).
A vezetékkötések örökké kérdésesek, és hát kell az ÁVK és az EPH (egyenpotenciálra hozó rendszer,gármérő áthidalás,stb.) A fogyasztó készülékek száma mindíg növekedni fog és az a 1,5-es 2,5-es MM fal is szulfátosodik!
De még biztosan kiegészítik a Kollégák. Jó munkát és a biztonság mindenek felett.

[Tret]

Üdv!

Bár a kérdés már nem friss, de a téma még aktuális. Előttem a kolléga megadta a formulát, vagyis a három lehetőség közül kell értelemszerűen választani, én az alábbiak szerint minősíteném:
- Teljeskörűen megfelelő
-A felülvizsgálat idején érvényes követelményeknek nem, de a létesítés idején érvényes követelményeknek megfelel.
- NEM megfelelő
A nem megfelelő jelenti hogy nem szabványos, hiszen a felülvizsgálat lényege hogy a villamos berendezés szabványos állapotát ellenőrizzük, ennek ellenére a nem megfelelő kifejezés a laikusok számára talán egyértelműbb. A későbbiekben a hibalistában kell kategorizálni a hibákat, közvetlen életveszélyt jelentő, vagy veszély áll fennt, potenciális veszélyt jelentő, és a jelen esetben is alkalmazandó szabványossági hibák közül lehet válogatni. Ha a létesítés idején nem volt előírás az áram-védőkapcsoló beépítése, attól a villamos berendezés még lehet biztonságos, de mindenképpen a minősítésben fel kell tüntetni hogy a felülvizsgálat idején érvényben lévő követelményeknek nem felel meg, a hibalistában szintén fel kell tüntetni hogy a berendezés nem szabványos emiatt. Az elosztócsere viszont felvet kérdéseket, ezzel kapcsolatban, hogy ez a villamos berendezés javítását szolgálta-e? Alap esetben lehet karbantartásról beszélni, ami a létesítéskori állapotok fenntartására irányul, lehet javításról beszélni amikor egy villamos szerkezet cseréjére irányul a dolog például, de véleményem szerint egy elosztóberendenés cseréje már felújításnak minősül, hacsak nem pontosan ugyanolyan paraméterekkel rendelkező új szerkezetek kerülnek beépítésre és a villamos berendezés funkciója, kiterjedése, nem változik. (Egészen pontosan a 40/2017 ből: 2. § *  E rendelet alkalmazásában:
1. átalakítás: minden olyan beavatkozás, amely villamos berendezés eredeti funkciójának, műszaki kialakításának, technológiai paramétereinek megváltoztatását eredményezi;) Mert ha igen, akkor bizony felújításról beszélünk, ami az érvényben lévő követelményeknek való megfeleltetést jelenti az egész berendezésre vonatkozólag, és itt már kérdés lehet az, hogy miért nem került beépítésre áram-védőkapcsoló illetve hogy a többi részen miért maradt el a felújítás, az elosztó dokumentációról meg ne is ejtsünk szót, mert lakókörnyezetben ilyennel találkozni hogy úgy mondjam nagyon ritka/esélytelen.
Vagyis ha a fenti berendezésben az elosztó cserét felújításként értelmezzük akkor nem megfelelő a minősítés, ha csak javításként akkor csak nem szabványos.