Kéziszerszámok érintésvédelmi ellenőrzése

[Patics]

Tévedsz. Semmi különleges képesítés nem szükséges a műszer használatához. Sőt, egyéb területeken is hasznos a műszer, hibakeresésnél pl. De akár miért ne mérhetne hurokellenállást vagy fi-relé kioldóáramot egy villanyszerelő is? Csak nem állíthat ki minősítő iratot erről...

Mérhet, de minek? Saját maga szórakoztatására? Ha nem állíthat ki minősítő iratot akkor mérnie is felesleges, mivel a mérése "nem hivatalos." Nincs meg a szakképzettsége a mérés dokumentálására. Betanított tevékenységként elvégezheti a mérést és bediktálhatja az ÉV felülvizsgálónak aki ez alapján elkészíti a minősítő iratot. De ha nincs ott felülvizsgáló akkor mihez kezd a mérési eredményel? Leírja egy fickapapírra aztán ha jön az ellenörzés bemutatja?

[Fecó]

Na fussunk neki elölről.  Van a 40/2017 ami 2018.-ban lépett hatályba. 2 féle vizsgálatot ír le, ez a jelenlegi helyzet:

"22. szabványossági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát;

24. szerelői ellenőrzés: legalább erősáramú villamos szakképzettség alapján végzett ellenőrzés, amelyhez a szigetelésellenállás-mérésen kívül nem szükséges az áramütés elleni védelem alapvető hibáinak kimutatása céljából műszeres mérés és a mérési eredmények kiértékelése;"

Kicsit tekintsünk vissza az MSZ 172-re is, bár már a múlté.

"1.6.1. Szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, különleges szakképzettséget, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés.

1.6.2. Szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa: teljesíti-e az érintésvédelem a szabvány valamennyi előírását; általában a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazza, ezért elvégzéséhez külön ezirányú képzettség is szükséges."

Ugye látjuk, a 40/2017 már "becsempészte" a szerelői ellenőrzésbe a mérést mégiscsak, vélhetően pont a szerszámok miatt.

Arra ugye emlékszünk még, hogy a KLÉSZ igen sok helyre időszakos felülvizsgálatnál "csak" szerelő ellenőrzést írt elő.

"(2) Kommunális- és lakóépület esetén - kivéve ha az MSZ 172/1 egyes esetekben, illetve helyen, vagy egyes készülékek tekintetében ennél szigorúbb ellenőrzést ír el - elegendő a hivatkozott szabvány szerinti ,,érintésvédelem szerelői ellenőrzését" elvégezni hatévenként.
(3) Az ,,érintésvédelem szerelői ellenőrzését" legalább villanyszerelő szakképzettségű személlyel kell elvégeztetni. Az ,,érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatának elvégzésére külön jogszabály rendelkezései az irányadók."

Na most innen is látszik, nyilván a szerelői ellenőrzést is kell dokumentálni, csak annak is volt megfelelő formája, és nem tartalmazott minősítő iratot. Alapvetően szemrevételezésből állt és védővezető meglétének, folytonosságának az ellenőrzése. De csak akkor, ha megtörtént új korában a szabványossági felülvizsgálat, mert ez csak időszakosra vonatkozott.

Tekintsünk vissza még egy állomásra, aki céges munkavédelemmel foglalkozott ismeri 14/2004. (IV. 19.) FMM rendeletet.

"(3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel;

b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel;

c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel;

d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal."

Látod, régebben a céges részen is szinte minden szerelői ellenőrzéssel ment. A 40/2017 kicsit szigorított ezen, mert ami az alá tartozik, abban már csak felülvizsgálatok vannak. De a 10/2016 alatti dolgoknál még létező fogalom a szerelői ellenőrzés. Tehát cégeknél a kéziszerszámoknál elég egy villanyszerelő és egy szigetelési ellenállásmérő műszer. A dokumentum neve "Kéziszerszámok szerelői ellenőrzése". De ha te felülvizsgáló vagy, akkor megcsinálhatod "szigorúbbra" (bár ugyanazt fogod mérni és vizsgálni) kiállíthatsz olyan nevűt hogy "Kéziszerszámok szabványossági felülvizsgálata". De látod hogy kéziszerszámok esetében gyakorlatilag céges területen ugyanaz fog születni, csak más a jegyzőkönyv címe, és más végzettséget igényel. A legjobb lenne egyébként szerintem (és ebben talán megerősítenek a többiek is) hogy elfelejteni ezt az egész szerelői ellenőrzést (úgy sem csinálja szinte sehol sem a szerelő) és csak felülvizsgálat létezzen. Ez így érthető volt?

[tothgyula]

A hordozható fogalomra a korábbi MSZ1600-1:1977 szabvány 2.73pontja azt írja, hogy "a 18kg-nál nagyobb tömegű gyártmány,csak akkor tekinthető könnyen átvihetőnek,ha az átvihetőség céljára megfelelő kialakítású hordszerkezete van."
A feltett fúrógépen nincs hordszerkezet, tehát nem kéziszerszám.Túl azon, hogy még utólag egy 230V-os lámpát is rászereltek, ami nem megengedett. A hosszabbítókra, hosszabbítódobokra viszont sokkal fontosabb odafigyelni, különösen az építőiparban. A hosszabbítók céljára javasolt kábelek (pontosabban kábelszerű vezetékek) tipusa: HO5RR-F (korábban GT), Polikloroprén (CR)  és 3x2,5mm2-es keresztmetszettel .                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                       

[Fecó]

Na, pont ez a másik anomália. Egyet értek Tóth Gyula Úrral, a hosszabbítók kiemelt figyelmet érdemelnek. De miért is? Ezek kéziszerszámok? De hát nem is velük végezzük a munkát, csak ehhez csatlakoztatjuk a kéziszerszámot. Vagy a villamos berendezés részei? Az sem, mert nem rögzítetten csatlakozik. Vagy szerepel bármilyen rendeletben a hosszabbítók felülvizsgálata címszó? Ez pont ugyanaz az agyrém, mint mikor az üvegajtós állóhűtőre kérik az érintésvédelmi felülvizsgálatot. Oké, pénzért mindent megcsinál az ember, de büntetnek is érte ha nincs valakinek a hűtőjére érvényes érintésvédelmi jegyzőkönyv? Csupa kérdés, mai napig nincs ez tökéletesen szabályozva, a munkavédelmisek elképzelései meg sokszor köszönőviszonyban sincsenek a valós előírásokkal...

[S/K]

...már miért ne kéne az üvegajtós hűtőre érintésvédelmi irat? Villamos berendezés?
A kihelyezett hűtők, automaták a gyártónál kerülnek először érintésvédelmi felülvizsgálat alá. Ezzel a dokumentummal kerül átadásra az áruházba vagy akárhová is. Itt ismét kéne rá egy érintésvédelmi mert üzembehelyezés történik.
Sajnos volt példa hogy szállításkor sérült lett a csatlakozó vagy a kábel. Árufeltöltőt áramütés érte, mentők, munkaügyi bíróság stb.
Azóta az az áruházlánc kéri a beszállítótól a jkv-et és csináltat egyet amikor üzembehelyezi. (bedugja a konnektorba a villamos szakember/karbantartó)

Kéziszerszám  meg az amit üzem közben kézben tart az ember, legyen az akár hajsütővas, hajszárító, gyorsvágó, pisztolyfúrógép stb. És a hosszabbítókat is nézem évente. Ahol a körülmények olyanok ott H07RN-F típust javaslok.

[Fecó]

A hűtő nem villamos berendezés! Pont ez a baj. Kivéve, ha rögzítetten, mondjuk egy főkapcsolón keresztül csatlakozik a hálózathoz. Ha villásdugóval, akkor csak villamos szerkezet. A felülvizsgáló pedig érintésvédelmi felülvizsgálat alkalmával villamos berendezést vizsgál. Egy fodrászatban pedig a hajsütővas, hajszárító bizony kéziszerszám. Üzembe helyezés előtti első felülvizsgálat szintén villamos berendezés témakör. Látott valaki az MSZ HD 60364-6 szabványban hűtőmérést?

[S/K]

40/2017 (XII.4) NGM rendelet

"2.1.1. Minden 50 V-nál nagyobb névleges feszültségű váltakozó áramú, valamint 120 V-nál nagyobb feszültségű egyenáramú villamos szerkezetre igazolni kell, hogy az kielégíti az élet-, testiépség-, egészségvédelem, a tűz- a környezet- és természetvédelem, valamint a műszaki és vagyonbiztonság követelményeit."

"31. villamos szerkezet: minden olyan szerkezet, amelyet a villamos energia felhasználására alkalmaznak;"

[Fecó]

De ezzel folytatódik a sor:

"2.1.2. A szerelés helyszínén vagy a szerelés részeként előállított, egyedi alkalmazású villamos szerkezetek 2.1.1. pont szerinti megfelelőségéről azok tervezőjének, tervellenőrének és kivitelezőjének nyilatkozatot kell adnia, és ezt az 1.2.3. pont szerinti átadási iratainak részeként kell kezelni.

2.1.3. Az 50-1000 V névleges feszültségű váltakozó áramú, valamint a 120-1500 V névleges feszültségű egyenáramú villamos szerkezet megfelelőségét igazolja

a) a CE-jelölés a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet hatálya alá tartozó villamos szerkezeteknél;

b) az a) pontban említett rendelet hatálya alá nem tartozó villamos szerkezeteknél a biztonsági követelmények kielégítésére vonatkozó gyártói nyilatkozat és akkreditált tanúsító szervezet által kiadott, az előírások teljesítését bizonyító tanúsítvány.

Gyári számmal el nem látott tömeggyártmányoknál - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megfelelőséget igazoló egyedi igazolás nem szükséges."

Az lehet hogy igazolni kell, de hol írja hogy érintésvédelmi felülvizsgáló tegye ezt meg? Ez csak általános megfogalmazás, amely minden műszaki dologra igaz, és szerintem gyártói célzattal írja. Szó sem esik benne érintésvédelmi felülvizsgálatról, pedig a rendelet nagyon is tudja hol, milyen időszakonként kell felülvizsgálatokat végrehajtani. Azért az "élet-, testiépség-, egészségvédelem, a tűz- a környezet- és természetvédelem, valamint a műszaki és vagyonbiztonság" kicsit túlmutat az érintésvédelmi felülvizsgáló hatáskörén, erről nyilatkozzon csak a gyártó inkább helyettem. Meg is teszi, az én dolgom a CE jel megkeresése. Villamos szerkezeten a fenti rendelet alapján méréseket, csak javítás után kell végezni. Azt meg végezze el a gépeket szervizelő cég, ne a felülvizsgáló.

"22. szabványossági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát;"

A fenti meghatározás villamos berendezést említ, nem villamos szerkezetet. Természetesen ettől még ha megfizetik, lemérem én a zseblámpát és napelemes vakondriasztót is, csak nem kötelező, nem írja elő semmi...

[MoonWalker]

Tévedsz. Semmi különleges képesítés nem szükséges a műszer használatához. Sőt, egyéb területeken is hasznos a műszer, hibakeresésnél pl. De akár miért ne mérhetne hurokellenállást vagy fi-relé kioldóáramot egy villanyszerelő is? Csak nem állíthat ki minősítő iratot erről...

Mérhet, de minek? Saját maga szórakoztatására? Ha nem állíthat ki minősítő iratot akkor mérnie is felesleges, mivel a mérése "nem hivatalos." Nincs meg a szakképzettsége a mérés dokumentálására. Betanított tevékenységként elvégezheti a mérést és bediktálhatja az ÉV felülvizsgálónak aki ez alapján elkészíti a minősítő iratot. De ha nincs ott felülvizsgáló akkor mihez kezd a mérési eredményel? Leírja egy fickapapírra aztán ha jön az ellenörzés bemutatja?

Árad a szakmai gőg...
Gusztustalan

[Patics]

Árad a szakmai gőg...
Gusztustalan

EZ nem gőg, hanem logika.. Elmagyarázzam, hogy mi az?