Kéziszerszámok érintésvédelmi ellenőrzése

[Patics]

Tisztelt Kollégák!

Az elektromos kéziszerszámok viszgálataival kapcsolatban kérem a segítségeteket, pl, fúrógép, forrasztó páka, stb.

Elöször is mi a pontos megnevezése a szükséges vizsgálatoknak amiket úgy tudom évente kell végezni?
Elektromos kéziszerszámok/hordozható kéziszerszámok vagy mi, érintésvédelmi ellenörzése / szigetelés vizsgálata, stb?

Másodszor, mi módon kell elvégezni az ellenörzéseket, mit és hogyan kell vizsgálni, mérni?

Az sem teljesen világos, hogy milyen elektromos készülékek tartoznak bele? A "dugaszoló villával" ellátottak, a mozgathatók, a kézben tarthatók, stb? PL. egy dugaszoló villával, konnektorba csatlakozó 1 tonnás lézer marógép minek számít?

Üdvözlettel:

[Fecó]

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet ezt kéri:

1.1.22.1. A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője
a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként,

A 10/2016. (IV. 5.) pedig ezt:

(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;

Gondolom ezt a két rendeletet már ismered.

A kéziszerszámok fogalma nehéz ügy, egy könyvben ezt találtam, majd megvitatjuk:

"A kéziszerszám, mint fogalom nincs jogszabályban meghatározva. Azokat a szerszámokat tekintjük villamos kéziszerszámnak amelyekre az alábbi állítások mindegyike igaz:
- az eszközzel villamos munkát végeznek
- használat közben mozgatható (ha a kezelő egyedül nem tudja mozgatni akkor is)
- két használat között egyszerűen áthelyezhető
- bárki a villamos rendszerre csatlakoztathatja"

Ez teszi érdekessé például a dugóval csatlakoztatott esztergát, a marógépet és más termetes jószágot. Mert ha rögzítetten vannak csatlakoztatva, akkor a villamos berendezéshez tartoznak, és a létesítmény felülvizsgálatánál kellene foglalkozni velük 3 vagy 6 évente amúgy is, de ha villásdugó van szerelve, akkor már nem, mert csak villamos szerkezet, viszont kéziszerszámnak is érdekesek.

A jelenleg hatályos MSZ HD 60364 sorozatban nem találtam a kéziszerszámok vizsgálatára vonatkozó leírást. A kéziszerszámok gyártói ki tudja mi módon és milyen szabványok alapján ellenőrzik a gépeket? Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy egy egyszerű szigetelési ellenállásméréssel kipipálhatok mindent. A gépek nem épületek vagy létesítmények, íme egy kis példa hogy másként mennek a dolgok:

"7.411. Motoros villamos kéziszerszámok
Mérés: A védőcsatlakozó kapocs vagy a védőérintkező és sorban egymás után minden a védőcsatlakozással összekötött megérinthető fémrész között.
áramforrás: legfeljebb 12 V üresjárási feszültségű
mérőáram: legalább 10 A
védővezető ellenállása:
   ha a csatlakozó vezeték ≤ 5 m: legfeljebb 0,3 Ohm
   ha a csatlakozó vezeték  5 m: 5 m-enként további 0,12 Ohm"

Tehát egy gépekkel foglalkozó szerviz  képes csak szerintem (a gyártón kívül) normális vizsgálatokra. Valamiért nálunk ezt régi hagyományok útján megtartották a felülvizsgálóknak is. Alapvetően egy I. ÉVÉ osztályos gép esetében szerintem szemrevételezéses vizsgálat a csatlakozóra, kábelre, géptestre, gyártói jelzésekre, majd védővezető-folytonosság-mérés és szigetelési ellenállásmérés a védőérintkezőhöz képest. Kettős szigetelésű gépnél pedig jóformán csak a szemrevételezés marad, de ha vannak fémes részek méregethetsz szigetelési ellenállást, vagy bugyolálhatod alufóliába is ha kedved tartja. Ami talán fontos, a telephelyen kívül is használt gépeket azt hiszem matricázni kell hogy megtörtént a felülvizsgálat, és ne felejtsd el felnyalni a munka végén a lóvét. Jah, és a lakatosüzemben az amúgy hibátlan gépeknél amiről már lekopott az összes gyártói jelölés és azonosító, majd közöld hogy ezeket selejtezzék le mert sem a típust, sem a gyári számot, sem az érintésvédelmi osztály jelölését nem találod...

[Patics]

Köszönöm, teljesen egyetértek én is igy gondolom, de vannak még nyitott kérdések.

A konkrét helyzet az én esetemben, hogy a reklámcégnél ahol alkalmazott vagyok, nekem kell a telephely és a kéziszerszámok 3 illetve 1 éves érintésvédelmi ellenőrzéseit elvégezni. Ebben az a külön gáz, hogy nem kapok érte külön pénzt, "munkaköri kötelességem".

A fix bekötéssel rendelkező elektktromos gépekkel nincs is gondom, ahogyan írod is : "villamos berendezéshez tartoznak, és a létesítmény felülvizsgálatánál kellene foglalkozni velük 3 évente".

A kéziszerszámoknál ezek szerint:  "Iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámok, áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos szabványossági felülvizsgálata." Lehet a megnevezés. ?

Továbbra is kérdés, hogy hová soroljam be a dugvillás, általad felsorolt feltételekbe nem beleillőket: lézermaró (1 tonna), lapfűrész gép (1 tonna), elszívó ventillátor, olaj keringtető motor, mikro sütő, kévéfőző, ventillátor, asztali karos lámpa, számítógép, rádió, erösítő, akkutöltő adapterek, hűtőszekrény, stb. Valamint, hogy ezeknél mit kellene mérni? Ugyanazt mint a kézben tartott kéziszerszámoknál és évente vagy 3 évente?

"7.411. Motoros villamos kéziszerszámok
Mérés: A védőcsatlakozó kapocs vagy a védőérintkező és sorban egymás után minden a védőcsatlakozással összekötött megérinthető fémrész között.
áramforrás: legfeljebb 12 V üresjárási feszültségű
mérőáram: legalább 10 A
védővezető ellenállása:
   ha a csatlakozó vezeték ≤ 5 m: legfeljebb 0,3 Ohm
   ha a csatlakozó vezeték  5 m: 5 m-enként további 0,12 Ohm"

Ezt értem, bár eddig nem így mértem. 12V 10 A? Nem is tudom van-e ilyen a műszeren? Én 500V-al mérek. Az a szigetelési ellenállásméréshez van, ezek szerint védővezető-folytonosság-méréshez nem jó? Miért nem?

"Alapvetően egy I. ÉVÉ osztályos gép esetében szerintem szemrevételezéses vizsgálat a csatlakozóra, kábelre, géptestre, gyártói jelzésekre, majd védővezető-folytonosság-mérés és szigetelési ellenállásmérés a védőérintkezőhöz képest."

Szigetelési ellenállásmérés a védőérintkezőhöz No, ennek mi a kivitelezése? Mit kellene mérni, mihez? Egyik, majd a másik dugvilla érintkező a fém testhez (védővezetőhöz) képest. Fázis-nulla nincs, mert dugvilla fordítással cserélődik. Ja, bocsi, ez beugrott, össze kell zárni a két érintkezőt és úgy mérni. De, mihez kezdjek méréskor a készülék kapcsolójával? Főként olyan esetben ami mágneskapcsolós vagyis csak üzemi feszültség alatt tudom bekapcsolni? Kikapcsolt állapotban csak a vezeték szigetelési ellenállását tudom megmérni, hiszen a mérő feszültség (500V) be sem jut a kélszülékbe kikapcsolt állapotában. Hogyan juttassam be a készülékbe az 500 V-ot ha maga a készülék 230 V-os? Azt tudom, hogy fűtő berendezéseknél pl. forrasztópáka üzemmeleg állapotban kell mérni.

"lekopott az összes gyártói jelölés és azonosító,", no ilyen is van bőven...


Jelenleg ezekkel vagyok tanácstalan..

[Fecó]

Külön érdekesség hogy munkahelyeken a 10/2016 szerint "csak" szerelői ellenőrzés van A 7.411. mérés nem a mi gyakorlatunkból való, csak példaként tettem be hogy mit vizsgálnak mondjuk egy kisgépszervizben, hogy lássuk vannak más előírások is azon kívül amit mi ismerünk. Hát a főkapcsolót kapcsold be, és sok sikert az olyan mérésekhez ahol tápfeszültség nélkül úgy sem kapcsol be a gép, pl. mágneskapcsolók vagy más elektronika miatt. A kérdéseid csupa olyanok, amit a mai napig nem tudunk megválaszolni mi sem hitelesen, mert ebből semmi nincs leírva feketén-fehéren. Az megint csak hab a tortán, hogy a 10/2016 nem vonatkozik a veszélyes munkaeszközökre. A kisfelxhez kell védőszemüveg mondjuk, mert  a munkavállaló testi épsége sérülhet? Vagy esetleg igaz lehet a villamos szerszámok esetében, ha a védelmi módja (mondjuk kettős szigetelés) megsérül, akkor a kezelő biztonsága veszélybe kerül? Mert ha igaz, akkor ezek veszélyes munkaeszközök!

10/2016. (IV.5.) NGM rendelet:

2. § E rendelet alkalmazásában:
a) ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkaeszköz szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző - vizsgálat;

b) időszakos ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköz - munkáltató által meghatározott gyakoriságú - felülvizsgálata, amely a károsító hatások lehetősége miatt, a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő;

1993. XCIII. törvény:
(2) *  A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

87. § E törvény alkalmazásában:
11. *  Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

[Patics]

"Külön érdekesség hogy munkahelyeken a 10/2016 szerint "csak" szerelői ellenőrzés van "

Ez esetben ezt nem értem. A munkavédelmi ellenőr kereste a "Kéziszerszámok érintésvédelmi jegyzőkönyvét.", amit évente el kell készíteni, szerinte. Akkor ezt kell vagy nem kell? Ha kell, akkor ki készíti el és mit kell tartalmaznia?

Az ÉV továbbképzésen (1 hónapja) azt mondta az oktató: "A szerelői ellenörzést elvégezhet villanyszerelő szakember de jegyzőkönyvet az ellenörzésről nem készíthet. Jegyzőkönyvet csak ÉV szakember készíthet. Ezért nincs értelme ÉV vizsga nélkül szerelői ellenörzést végezni, mert azt dokumentálni is kell, ha meg egy ÉV szakember dokumentálja akkor előtte úgyis leellenenőrzi és felesleges kétszer ellenőrízni ugyanazt."

Most komolyan, ennyire hiányos lenne a rendelet? Nincs benne egyértelműen, hogy pl. egy dugvillás, nyomógombos mágneskapcsolóval indítható asztali körfűrészen milyen érintésvédelmi vizsgálatokat kell elvégezni és milyen gyakorisággal?

Például egy betonkeverő az építkezésen ugyanez... Pedig oda nagyon is kellene az ÉV.

[Fecó]

Kell az évenkénti ellenőrzés mindkét rendelet szerint a kéziszerszámok esetében, csak mást kér a két rendelet. Munkahelyekre a 10/2016 vonatkozik. Abban meg szerelői ellenőrzés van kérve. Nem véletlenül azt oktatták hogy "minősítő iratot" csak évé felülvizsgáló állíthat ki? Mert szerintem a szerelői ellenőrzést is lehet dokumentálni, nem hiszem hogy tiltva lenne, de a "minősítő irat" amit nem tartalmazhat a doksi. Ha felülvizsgáló vagy nyugodtan csinálj "Kéziszerszámok szabványossági felülvizsgálata" jegyzőkönyvet, nem baj, hiszen elvileg az "komolyabb" mint egy szerelői ellenőrzés, és a munkavédelmis is roppant boldog lesz. Sajnos a rendeletekkel vannak bajok, de próbáljuk "kiszolgálni" ezeket a lehetőségekhez mérten. Rögzítsd a dokumentumban a gépeket, amennyire csak lehet azonosító, típus egyéb alapján, ha nincs rajta semmi, legalább valami sorszámot ragasszatok rá. Nézzétek át szemrevételezés folyamán, sérülés, repedés, törés, komoly szennyeződés ne legyen rajtuk. Ahol tudsz, mérj, ha van szekrény mágneskapcsolóval, és nyitható, ott is mérj. ahol a gép szerkezetét kéne bontani, az már nem a te kompetenciád szerintem. Nekem van olyan Hilti 76 ATC fúrókalapácsom, ahol a gép "bedugása" után 3-4 másodpercel kattanás halható, és csak utána lehet működtetni a gépet. Nyilván nem fogom szétszedni hogy áthidalgassak benne dolgokat a mérés miatt. De egy könnyen kinyitható szekrényben, mondjuk a mágneskapcsoló utáni áramkörök lemérhetőek. A keverőgépek esetében érdemes megjegyzésben rögzíteni, hogy "csak 30 mA kioldóáramú áramvédő kapcsolóval védett dugaszoló aljzatból üzemeltethető"

[Patics]

Örülök, hogy átbeszéljük ezt a témát kár, hogy csak ketten, más nem szól hozzá?

Tehát szerinted: "Munkahelyekre a 10/2016 vonatkozik. Abban meg szerelői ellenőrzés van kérve.."
Ez esetben a munkahelyeken nem kell szigetelési ellenállást mérni a kéziszerszámokon évente?

Ha jön a munkavédelmis mondjam meg neki, hogy érintésvédelmi ellenörzése nincs a kéziszerszámoknak mert nem kell, de van szerelői ellenörzése?

Én szigetelési ellenállást is mérek már 18 éve és erről írok évente minősítő iratot, a cégnél ahol dolgozom, "Kéziszerszámok érintésvédelmi ellenörzése" néven, mégpedig 240 darab "dugaszolóvillával csatlakozó elektromos kéziszerszámon/berendezésen. De ha már van ÉV vizsgám, akkor ahogyan írod is, lehetséges egy "komolyabb" ellenörzés is.

Viszont ha nem az én kompetenciám, akkor nem probléma, hogy vannak gépek amiken már több mint 10 éve nem volt érintésvédelmi szigetelési ellenállás mérés?

Pl. álványos, asztali fúrógép (fotó) . Kéziszerszám mert mindenben megfelel az "elektromos kéziszerszám" követelményeinek.
Szemrevételezem szerelői ellenörzéssel, megvan, ok.
Védővezető folytonosságot mérek védőérintkezőtől a fém részekig, ÉV méréssel, megvan, ok.
Mérnék szigetelési ellenállást az aktív vezetők és fémtest között, de nem tudok, mert nyomógombos, mágneskapcsolós indítású. Így nem tudom, hogy a mágneskapcsoló utáni belső vezetékezés, motor, munkamegvilágító lámpa elektromos részei milyen szigetelési ellenállással bírnak a védővezetőhöz képest. Ezt belevegyem a minősítő iratba, pl. NA jelöléssel, vagy teljesen hagyjam ki?

Ezek szerint a munkahelyemen SOHA nem lesz szigetelési ellenállásmérése a kéziszerszámoknak?

Én pl. belevonom az ellenörzésbe a hoszabbítókat is, van 24 darab, próbakábeleket ( is, hiszen azokkal is "dolgozunk" és elektromosságot vezetnek munka közben. Jól teszem?

[Fecó]

Frankó, de a 40/2017 definiciója szerint, a szerelői ellenörzésbe már beletartozik a szigetelési ellenállásmérés is [emoji2]

Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről

[Patics]

Frankó, de a 40/2017 definiciója szerint, a szerelői ellenörzésbe már beletartozik a szigetelési ellenállásmérés is [emoji2]

Szigetelési ellenállásmérés sima villanyszerelő szakmunkásbizonyítvánnyal??? Itt valami nem stimmel.
Szerelői ellenőrzéshez nem kell ÉV vizsga, de a szigetelési ellenállásméréshez igen. Vagy tévedek?

[Fecó]

Tévedsz. Semmi különleges képesítés nem szükséges a műszer használatához. Sőt, egyéb területeken is hasznos a műszer, hibakeresésnél pl. De akár miért ne mérhetne hurokellenállást vagy fi-relé kioldóáramot egy villanyszerelő is? Csak nem állíthat ki minősítő iratot erről...

Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről