Napelemes autóparkoló villámvédelme

[S/K]

Üdvözletem!
100 méter hosszú 5 méter széles és 3 méter elöl 2.5 méter magas hátul, fém szerkezetű napelemekkel fedett gépkocsi parkolóra/építményre szükséges-e villámvédelem kialakítása?
A szerkezet horganyzott acél (I gerendák/vasak) beton talapzatra csavarozva. Tetőszerkezet fém, héjazat maga a napelem melyek a rögzítésük a tetőszerkezethez csavarosan rögzítve, folytonosnak tekintendő. (más kérdés hogy a napelem maga kettős szigetelt, de a napelem körül lévő fém kereten keresztül van rögzítve. 1 napelem kb 1.20mx80cm, ebből van kb 300 db a gk.beállón)
Műszaki ellenőr szerint nem kell, katasztrófavédelem szerint kell, kockázatelemzés szerint nem kell, szerintem kell az OTSZ alapján.
OTSZ 12. táblázat:
6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására,
feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási
alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület
vagy szabadtér
LPM II   SPM II

[tothgyula]

S/K Üdvözletem!
Természetesen kell. De ez a villámvédelmi tervező feladata.TVMI, OTSz, kockázatkezelés!
TothGyula felülvizsgáló

[Simon Endre]

Mivel töltik az autókat, gázzal, vagy netán hidrogén keletkezik?

[Fecó]

Azért egy épületet "Robbanásveszélyes osztályba" sorolni, igen erős indok kell. Az OTSZ egyértelmű kijelentést lakóépületeknél fogalmaz meg, hogy mikor nem kell. Gépjárműtárolók esetében szerintem nem lehet sarkosan fogalmazni hogy kell vagy nem kell, azért találták ki a kockázatelemzést. A tervező beviszi a paramétereket egy programba, ami kidobja a konkrét kockázati adatokat az emberi élet elvesztésére, anyagi javakra, és még pár egyébre. Ezeknek a számoknak kell egy bizonyos határon belül lennie. Ilyet ki tud megmondani csak úgy ránézésre? Ami viszont talán az anyagi javak esetében lényeges, a fém tetőre szerelt napelemek valószínűleg ki vannak téve a közvetlen villámcsapásnak, és viszonylag már jó kis anyagi értéket képviselnek a hozzájuk kapcsolódó inverterekkel és töltőberendezésekkel együtt. Elképzelhetőnek tartom, hogy a napelemek "védett" térbe történő helyezésével csökkenthető a kockázat, és villámvédelem kialakítása elenyészőbb értékű mint a közvetlen villámcsapás által tönkremenő teljes rendszer ára. A töltőkön "lógó" autók elektromos berendezéseiről nem is beszélve, amik szintén nem örülnek ha a kósza villámcsapás valahogy meglátogatja a töltőelektronikájukat. Ez a kockázatelemző feladata és felelőssége, a villanyszerelőt akkor kell érdekelje a dolog, ha kiviteli terv lesz belőle...

[Safety]

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Ez a kérdés nem szubjektív módon, "szerintem kell" alapon dől el, hanem kőkemény műszaki elemzést követően egy villámvédelmi tervező állapítja meg. Amennyiben a kockázatértékelést azt az eredményt adja, hogy nem szükséges, onnantól kezdve nincs vitatkozási alap. Azt én sem értem, hogy került ide a robbanásveszélyes témakör, ez nem az a hely, ahol ilyen kockázattal számolni kellene. A napelemek általában nem befolyásolják a villámvédelem szükségességét, azt a "gazdaépület" besorolása dönti el. Amennyiben a gépjármű tárolóra nem kötelező villámvédelmet létesíteni, úgy a napelemek miatt ez a helyzet nem fog megváltozni.

[Simon Endre]

Az akkumulátoros gépjármővek esetében még is van robbanásveszély, megpedig maga a gépjármű, pontosabban annak akkuja a robbanásvely, mivel 500 Ah felett ez nem is jelentéktelen kockázati tétel. Egy alkalommal 80voltos 500 Ah savas akkutelep robbanása után láttam a következményeket egy javítóműhelyben, csak az építmény nem károsodott, (modjuk a padozatot leszámítva.) A villámcsapás következményeként lehet ez is potenciális veszély, mert az akkutöltő kimenő oldali zárlata (amennyiben nincs bíztositva) ezt is előidézheti.

[Fecó]

Természetesen ilyen történhet. De itt savas akkumulátort emlegettél, ami minden autóban van, ezen az elven mindenhol, ahol savas akkus gépjármű megfordul, az legyen robbanásveszélyes. Ez azért nem ilyen egyszerű, természetesen elismerem hogy igen súlyos károkat okozhat ez a dolog. Sőt, mobiltelefonban lévő akku is felrobbanhat. Ettől még nem lesznek a telefonszaküzletek robbanásveszélyes övezetbe sorolva, pedig van tucatszám telefon. Ahogy Safety kolléga is írta, ezen ne a villanyszerelő feje fájjon, mi csak végrehajtó szerepet töltünk be a kivitelezési és felülvizsgálati munkák kapcsán, legyen ez a kockázatelemzést készítő feladata, fájjon az Ő feje

[S/K]

Köszönöm a válaszokat, de valahogy félrement a történet.
Nincs autótöltés, nem töltőállomás csak normál parkolóhelyek közintézmény területén, tehát hatósági átadás van. Ezen átadás után jött ki a katasztrófavédelem ellenőrizni és hiányolta a VV- t. (  találkoztam olyan kockázatelemzéssel ahol a négyszintes lakóépületre nem szükséges VV., )
Van kockázatelemzés a parkolóra ami szerint nem szükséges, de ajánlott.

[nyaki]

Az első használatba vételt megelőzően ugye 2 villamos doksi szükséges:
1. ÉV minősítő irat
2. VV minősítő irat vagy hiánya esetén a felelős VV tervező kockázatelemzése.
Itt ugye mind kettő meg van.... tehát mi is a gond?
A hatóság időnként túlbuzgó szokott lenni.

[tothgyula]

S/K üdvözletem!
Nyitott térnek vagy szabadtérnek minősül a gk. tároló?A régi jó 1600/12-es szabvány szerint a gépjármű tárolókban 1,25m alatt robbanás veszélyes (akkor1600/8 szerinti) előírásoknak megfelelően kellett szerelni. Hány db. benzin vagy gázüzemű gépjármű befogadására alkalmas a tároló? Itt az anyagi érték elvesztésének a kockázata nagy! A Műszaki ellenőr végezhet-e kockázatelemzést? Sokismeretlenes az egyenlet!
További együttgondolkodást kívánok.
TothGyula.