Motorvédős leágazás alfa szorzó

Indította zz79, 2012. december 01., 19:09:28 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Marton

Tényleg van előtét biztosíték is a táblázatban de ott van a mágneses zárlati kioldó tudása is, így már duplázásról beszélhetünk.
  "A kioldás történhet mágneses működésű zárlati kioldóval vagy termikus túlterhelési kioldóval."

Villanyreszelő

Ha így van,a specifikációkban miért nincs feltüntetve a maximális zárlati áram?
Szerintem mert a biztosító dolga ennek elvégzése.

Marton

A zárlati kioldó áram értékét én is hiányolom, sehol sem olvasható, más gyártóknál sem.
A gyakorlatban mégsincs előtét biztosíték alkalmazva.

Villanyreszelő

Érdekes.
Ha bele gondolok teszem azt a világítási hálózaton sem védik a kapcsolókat,melynek tudjuk 10A a megszakító képessége,de kicsi a valószínűsége hogy zárlat alakul ki,vagy ha mégis a kapcsoló nélkülözhető ha meghibásodik.
Egy kismegszakító,ami életvédelmi szerepet is betölt, már nem nélkülözhető az áramkörből,ezekre rá is írják a zárlati megszakító képességét,melyet úgy szerelek fel,hogy kiszámolom a hurok,és az Uo hányadosát,vagy megmérem a maximális zárlati áramot.
Vagy teszem azt,a fi relét,melybe nincs beépítve zárlatvédelem,is az áramkör legelejére szerelem,de biztos van olyan is,hogy el vannak látva már zárlatvédelemmel.

Üzenet összefûzve: 2012. december 01., 22:36:35 DÉLUTÁN

Balzsi linkjén például olvasható a zárlati áram érték.

Üzenet összefûzve: 2012. december 01., 22:53:50 DÉLUTÁN

Idézetet írta: Marton Dátum 2012. december 01., 19:58:11 DÉLUTÁN
Milyen kioldó funkciókat tartalmaz a motorvédő és a biztosíték (kisautomata) ?
Mindkettő zárlati kioldót és bimetálos túlterhelés kioldót, tehát nem kell elé még egy biztosíték a motorvédő elé, kivéve ha a zárlati áram megszakító képessége nem megfelelő az adott sínrendszerhez képest. A motorvédő még azzal is több egy háromfázisú kisautomatánál, hogy beállítható a túlterhelési áram értéke valamint fáziskamaradásból adodó asszimetriát is felismer.

Üzenet összefûzve: 2012. december 01., 20:01:52 DÉLUTÁN

Fecó!
A biztosíték sem életvédelmi hanem zárlatvédelmi eszköz. Életvédő a védőföldelés és a hibaáram relé (Fi-relé).

Ha nem életvédelmi eszköz a biztosító,vagy a kismegszakító,akkor mi kapcsolja le alapvédelemként a hálózatot,ha hibaáram alakul ki a védővezetőn?

Fecó

Az érintésvédelmi kézikönyv kioldási időt határoz meg, amit a készülékekhez egyedileg kell vizsgálnunk, hogy teljesítik-e a feltételeket. Az egyszerűség kedvéért nálunk megengedik a jól bevált alfa szorzó használatát, amit táblázatban találunk a kismegszakítókhoz és olvadóbiztosítókhoz. Emiatt írtam hogy ezek a kikapcsolószervek elfogadottak. Motorvédőkre nem láttam érvényes alfa szorzó értékeket, csak azt tudom elképzelni, ha rendelkezünk a készülékekre vonatkozó dokumentációval, és ebből egyértelműen kiderül hogy a mágneses kioldónak milyen a jelleggörbéje, akkor fogadható el kioldószervként. Mi a helyzet, ha nincs infónk a készülékről? Megszorozzuk csak úgy a kismegszakítóknál ismert alfával és ennyi?
Szerintem csak abban az esetben vagyok köteles elfogadni a motorvédelmet érintésvédelmi kioldószervként, ha a dokumentációjából kiderül, megvalósulhat a kioldás a szabványban előírt időn belül. Az, hogy tud zárlat elleni védelmet egy jó dolog, de szerintem egy érintésvédelmi felülvizsgálatnál ennyi nem elég. Ez az elosztószekrényekben leegyszerűsíti a dolgot, valóban szükségtelen a plusz kismegszakító, de az érintésvédelem az érem másik oldala. Szerintem...

JUVILL

Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 01., 22:13:13 DÉLUTÁN

 

Ha nem életvédelmi eszköz a biztosító,vagy a kismegszakító,akkor mi kapcsolja le alapvédelemként a hálózatot,ha hibaáram alakul ki a védővezetőn?



Az eredeti témaindítás motorvédővel ellátott áramköri leágazásra vonatkozott.
Az idézetben már hálózatról van szó.
Szerintem a kettő nem ugyan az.

Egy EBF alkalmával, az elkészített egyvonalas kapcsolási rajzokat - táblázatszerűen - ki kell értékelni. A táblázat tartalmazza: szükséges - biztosító - megszakító- hőkioldó - vezeték - megjegyzés rovatokat.
Egy berendezés hálózati betáplálását is ellenőrizni kell ezek alapján.
A hálózati lekapcsolást (mivel ezt említetted) nem feltétlenül biztosító, vagy kismegszakító végzi. Végezheti megszakító is.
Előző hozzászólásomban pont erről beszéltem.
A megszakító helyes beállítását kell ellenőrizni - zárlat és túlterhelésvédelmi érték szerint - és ennek az értékét kell minősíteni a táblázatban.
Ha nincs védelmi szerv, akkor nem megfelelő a minősítés. Ha van, de műszaki szempontból teljesítményigényre és beállított értékekre nem megfelelő, az egyvonalas rajz táblázatában javaslatot kell adni a szükséges védelmi szervre, annak megfelelő beállított értékére. A megjegyzés rovatban fel lehet tüntetni egy azonosító számot, melyre szám szerint hivatkozva, a minősítő iratban még jobban ki lehet fejteni véleményünket a műszaki megoldás megvalósítása céljából.
Itt meg is kell indokolni a javaslatot.

Fecó

Juvill kollégával egyet értek, de az eredeti kérdés érintésvédelemre vonatkozott. Ha a motorunk végberendezésnek számít és nem elosztónak, akkor van egy szabványos kioldási időnk, ami 0,4 s. Ezt az időt vagy a készülék jelleggörbéje alapján társítjuk egy árammal, vagy használjuk a kioldási alfa szorzót (kismegszakítók és olvadóbiztosítók esetén) A motorvédő egyenértékű egy megszakítóval, vagy csak egy kombinált készülék kiegészítő zárlatvédelmi funkcióval?

JUVILL


Fecó!

Megbocsáss, én Villanyszerelő kolléga írására válaszoltam, és korábbi hozzászólásomban már képlet szerint is megadtam a szükséges érintésvédelmi lekapcsolásra vonatkozókat.
Ott is, és az előző hozzászólásomban is érintésvédelemtől beszéltem, a megszakító beállított kioldási értékéről, mellyel számolni kell a helyes érintésvédelem megvalósítása érdekében.
A lekapcsolási időt illetve, természetesen igazad van.
Villanyszerelő kolléga már a hálózatról beszélt, erre vonatkozott az idézete is és válaszom.

Villanyreszelő

"A megszakító helyes beállítását kell ellenőrizni - zárlat és túlterhelésvédelmi érték szerint"

Pontosan erre világítottam én is rá.
Tudom a téma érintésvédelem,de hogy jön ide a zárlat?
Elindulnak a csúnya zárlati áramok a motortól,vagy a betápkábeltől ha megsérül.
Összeégeti a motorvédő érintkezőit,ha nincs zárlatvédelme,és valahol leold egy zárlatvédelmi eszközt.
Villanyszerelő kolléga megszünteti a zárlat okát,és lecseréli a biztosítót,vagy visszakapcsolja a kismegszakítót.
Ha csak a motorvédőt nem ellenőrzi,ami összeéghetett a zárlati áramoktól zárlatvédelem hiányában,akkor simán fut a rendszer tovább,és hibás motorvédőnk nem biztos hogy kapcsol fázishiányból adódó túláram esetén,és teszem azt motor testre érkező hibaáram esetén.
Én így látom,és szerintem senki nem követ el hibát,ha tesz egy biztosítót,vagy egy kismegszakítót a motorvédő után.

Szelei

"Ha csak a motorvédőt nem ellenőrzi,ami összeéghetett a zárlati áramoktól zárlatvédelem hiányában,akkor simán fut a rendszer tovább,és hibás motorvédőnk nem biztos hogy kapcsol fázishiányból adódó túláram esetén,és teszem azt motor testre érkező hibaáram esetén."

1.) Háromfázisú motorvédő esetén egy elég akkor a másik két érzékelő túláramra ki fog kapcsolni, Ha két érzékelő megy tönkre nem indul a motor.

2.) A motor testre érkező feszültséget, áramot a földelő vezetéknek kell korlátozni a biztonságos feszültség szintre, ami általában túlterhelést okoz és ki kapcsolja a kismegszakítót, ki olvassza a biztosítékot.

3.) Minden "villanyszerelő" által szerelt motorindítás zárlatvédelemmel szerelt, vagy maga a motorvédő kettős szerepű azaz zárlatvédő és túláramvédő egyben. Itt külön állítható a max motoráram ( Ezeket eleve a motor névleges árama alapján kell kiválasztani)!