Késes biztosító

Indította petike199600, 2012. december 23., 11:05:44 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

Szirty

Üdv!

Ismét csak csatlakozom az előttem szólóhoz!
Nekem a személyes kedvencem konkrétan ez a típus:

Rendkívül praktikus, könnyített bakelit aljzat, aminek az alja van a szerelőlapra csavarozva és a késes érintkezőt alumínium szegecsek rögzítik a bakelithez. Alapvetően kétféle műanyag létezik: a hőre lágyuló és a hőre szenesedő, itt a gyártó az utóbbit alkalmazta.
Igen biztonságos, amikor feszültség alatt (de lekapcsolt fogyasztó mellett) a megfelelő fogóval kivesszük a betétet, akkor szépen letörik az aljzatról a felső, betáp oldali érintkező és rajta marad a betéten amit immáron a kezünkben tartunk, húzzuk a kábellel és betéttel együtt, benne a feszültség. Jobb esetben van a közelben valaki aki ki tud menteni ebből a helyzetből :)

A gyártmány másik párját ritkító előnye a kis helyigény. Ha a képen is látható módon szerelik fel teljesen egymásba tolva, akkor olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a szomszédos fázisok olvadóbetétjeinek fém részei között mm-es távolság marad. Egy betét behelyezése feszültség alatt úgy, hogy ne készüljön fénykép, ne harsanjon fel a trombita, nem kis kihívás (mellesleg ezt tudva komoly vakmerőség is).
Ezt a problémát a tervező is felismerhette (vagy utólag szóltak neki) mert lehet hozzá kapni ilyen kis "sárhányókat", amik hőre lágyuló, rugalmas, többnyire fehér műanyag szigetelő lapok és be lehet helyezni az aljzatok közé, ami ha magától nem esik ki, akkor maga a szaki fogja kivenni legközelebb, mert a "vasaló" (NKI fogó) nem fér hozzá ezektől a lapoktól a betétekhez.

Ha a fenti kettőt sikerül átvészelni, akkor jön a képen is jól látható "C" alakú szorító rugó rendkívül elmés kialakításának köszönhető tulajdonsága, miszerint olykor hajlamos lepattanni a helyéről a betét behelyezése vagy kivétele közben. Valamilyen tudományosan nehezen magyarázható okból a lepattanás után leírt útvonala lényegében ütközőpálya a szomszédos biztosíték aljzat legközelebbi feszültség alatt lévő pontjával.

Villanyreszelő

Ahogyan ezt prezentáltad,az mindennel felért  :D

Novill

Na ebből is látszik a fejlesztő mérnöknek nem ártott volna előtte  egy időt eltölteni villanyszerelőként. Nem akarok senkit megsérteni, de azok a mérnökök akit lentről indultak felfelé azok valahogy általában jobb gyakorlatias mérnököké váltak az életben. Igaz nekik már az egyetemen az elektrotechnikai alap elméletet nem kellett megtanulni, mert már úgy érkeztek oda. Így könnyebb is volt nekik tovább fejlődni, magasabb szintre jutni.  De ugyanez elmondható a technikusainkról is akik előtte szakmunkás képzőt végeztek.

flatskerrobert

      Teljes mértékben egyetértek Szirty retrós dizaine kiértékelésével.
Ezeket még lehet vásárolni?
Egy kis megjegyzés: Ehhez a típusú aljzathoz volt egy olyan NKI fogó ami a két választólap közé is befért. Csak az a baj, hogy az  a fogó nem mindig volt kéznél.
FR.


Szelei

Tisztelt Szirty.

Köszönöm a költői le írást.
Sajnos ez 30-40 év óta változatlan kinézettel gyártás alatt van! Viszont a tervezők ennyi idő alatt sem értették meg a távolság növelése biztonságot jelent. De a gyártó sem talált ki megfelelő elválasztó anyagot. Számomra ezért is nagy öröm a mostanában egyre terjedő ajtóba épített NKI tartós aljzatok. A rugóval teljesen egyetértek a leg váratlanabb pillanatban képes ki ugrani. Mivel sok szekrény alatt szerelő akna, pince van ennek a rugónak meg keresése lehetetlen. Vastagabb kábelsaru esetén (alumínium) esetén le kellet bontani, hogy csavart lehessen cserélni. Csak két kulccsal lehetett meg húzni, ami a bekötött kábelerektől igen kalandossá vált. ;)

Sztrogoff

100 A-t ki lehet kapcsolni a fogóval.

Simon Endre

A " kapcsolni" szó itt  nem találó.

Atis57

Idézetet írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 21:05:15 DÉLUTÁN
Üdv!

Ismét csak csatlakozom az előttem szólóhoz!
Nekem a személyes kedvencem konkrétan ez a típus:

Rendkívül praktikus, könnyített bakelit aljzat, aminek az alja van a szerelőlapra csavarozva és a késes érintkezőt alumínium szegecsek rögzítik a bakelithez. Alapvetően kétféle műanyag létezik: a hőre lágyuló és a hőre szenesedő, itt a gyártó az utóbbit alkalmazta.
Igen biztonságos, amikor feszültség alatt (de lekapcsolt fogyasztó mellett) a megfelelő fogóval kivesszük a betétet, akkor szépen letörik az aljzatról a felső, betáp oldali érintkező és rajta marad a betéten amit immáron a kezünkben tartunk, húzzuk a kábellel és betéttel együtt, benne a feszültség. Jobb esetben van a közelben valaki aki ki tud menteni ebből a helyzetből :)

A gyártmány másik párját ritkító előnye a kis helyigény. Ha a képen is látható módon szerelik fel teljesen egymásba tolva, akkor olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a szomszédos fázisok olvadóbetétjeinek fém részei között mm-es távolság marad. Egy betét behelyezése feszültség alatt úgy, hogy ne készüljön fénykép, ne harsanjon fel a trombita, nem kis kihívás (mellesleg ezt tudva komoly vakmerőség is).
Ezt a problémát a tervező is felismerhette (vagy utólag szóltak neki) mert lehet hozzá kapni ilyen kis "sárhányókat", amik hőre lágyuló, rugalmas, többnyire fehér műanyag szigetelő lapok és be lehet helyezni az aljzatok közé, ami ha magától nem esik ki, akkor maga a szaki fogja kivenni legközelebb, mert a "vasaló" (NKI fogó) nem fér hozzá ezektől a lapoktól a betétekhez.

Ha a fenti kettőt sikerül átvészelni, akkor jön a képen is jól látható "C" alakú szorító rugó rendkívül elmés kialakításának köszönhető tulajdonsága, miszerint olykor hajlamos lepattanni a helyéről a betét behelyezése vagy kivétele közben. Valamilyen tudományosan nehezen magyarázható okból a lepattanás után leírt útvonala lényegében ütközőpálya a szomszédos biztosíték aljzat legközelebbi feszültség alatt lévő pontjával.

Szia!
Pont ezért nem is véletlenül;a Bánya Biztonsági Szabályzatban  az akkori VGK főkapcsoló után következhetet csak az NKI betét.
Igy feszültségmentesen cserélhető lett.
Természetesen a VGK kapcsolókat is addig fejlesztették mig nem használhatatlan lett. (Ganz KK sorozat ?) Ez meg még pár tipus  ki is volt tiltva a bányabeli felhasználásból.

Volt egy időszak amikor az  NKI betétek elé az NDK-s FLTA szakaszolót kellett beépiteni.
De azután ez is letűnt.

Milyen érdekes; Az MSZ 1600 -53  szerint  az akkori  NKI aljzatokból csak  azonos fázisúak lehettek egymás mellett !
Tehát a 3 betét esetleg 3db tokozottban volt !
Vajon mi motiválta az akkori mérnölölet?

Sztrogoff

Gondolkodtam is, de úgy döntöttem, ha az MSZ 1585-nek jó volt ez, nekem is jó.