Potenciál rögzítõ földelés minõsége

Indította pillangó, 2011. november 15., 20:08:24 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

pillangó

Üdvözlet mindenkinek !

Nincs felülvizsgálói gyakorlatom. Ahhoz kérnék ötletet, hogy a hálózati lecsatlakozások- pl. egy családi ház, társasház már meglévõ "potenciál rögzítõ földelésének" jóságát vagy szétterjedési ellenállását hogyan lehet ellenõrizni. Bár tudom hogy a szabvány értéket nem ad meg és az új szabvány "lazábban is" kezeli mint az MSZ172, de egy felújításnál jó lenne tudni. A földelési ellenállás mérés feltételei itt általában nem adottak. Azt gondolom egy föld-hurok ellenállás mérés hálózati feszültséggel balesetveszélyes és tilos. Az újabb földelési ellenállás mérõk ha jól értelmeztem, telepekrõl, négyszögjel fezsültséggel mérnek, egyfajta leválasztott feszültséggel. Ezzel talán lehetne egy föld-hurok ellenállást mérni, de nem tudom biztosan. Ehhez kérnék tanácsot.

Novill

A felülvizsgálat megkezdésekor Célszerû bejövõ ponton a PE vezetõt leválasztva megmérni a földelési ellenállás értékét.  A gyakorlatban a felülvizsgálók többnyire a hurokellenállás mért értékének a felezett értékével számolnak. Mindenképpen tisztázni kell, hogy van-e megfelelõ értékû földelésünk. A gyakorlati tapasztalatom szerint a megtörtént villamos baleseteknél a nem megfelelõ érték közvetlen elõidézõje volt a balesetnek. Több olyan eset fordult elõ, hogy a házi elosztóban a nulla vezetõ és a védõvezetõ össze volt kötve. Ezekben az esetekben a hurok értékek szinte a megengedett érték határon voltak. Ezért azt tudom tanácsolni ha a hurok érték a határon van vagy közel hozzá, akkor a vizsgálatot tovább célszerû folytatni. És ki kell deríteni, hogy miért ilyen nagy a hurok érték. Hiszen a felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a létesítéskori szabvány elõírásokat. Így elõfordulhat, hogy vissza kell nyúlni az MSZ 172/1 szabványhoz. Ami ma is megállja a helyét  sok esetben biztonságtechnikai szempontból. Régen az volt a bevett szokás, ha a földelési ellenállás 10 ohm vagy ennél kisebb, akkor a nullázás belsõ feltételei közül egy már teljesül. Valóban az MSZ EN 2364 és az MSZ HD 60364 már másként kezeli, mint az MSZ 172. A földelési ellenállás mérésre ma már sok mûszer  és több módszer is áll a felülvizsgálók rendelkezésére, ennek határt csak a pénztárcánk szab csak. A bejövõ pont PE értékének meghatározása után vissza állítjuk az eredeti állapotot. Innen indulunk ki  mérjük a hurok ellenállási értékeket, és rögzítjük a zárlati áramvédelmi értékeket. Melyek a kiértékeléshez szükségesek.  Talán indulásnak ennyit errõl, helyet hagyva a kollégák véleményének is.

Novill

Folytatva tovább az elõzõ témát.
A felülvizsgálat során sok érdekes eset merül fel. Egyik alkalommal a EPH jellegû panasszal kerestek, ráznak a csapok. Ekkor a konnektornál PE vezetõ folytonosság volt, feszültség szint 230 V körüli érték megfelelõ volt. Hurok ellenállás viszont magas értéket mutatott 2,6 ohm   B 16 A-nál. Ez az érték ugyan megfelelõ lenne ennél a régi lakásnál. De a mérõ és a mért fürdõszobai dugaszoló aljzat távolsága max. 10m lehetett.  A házi elosztónál a PE és PEN vezetõ megbontásával hasonló érték volt a nulla vezetõnél és a védõvezetõnél.  Ezeknél az adatoknál egy szerelõben gyanakvás merülhet fel. A vizsgálat végén ki derült, hogy a társas ház fõvezetéke alul méretezett, védõvezetõt nem vittek. MAl 10-es fõvezetékkel már régen is öt vezetékkel kellett volna szerelni. A védõvezetõ a nyomravezetõvel a mérõ alatt volt össze kötve. A méretlen fõvezetéket tovább vizsgálva megállapítható volt az elsõ elágazó doboznál, hogy a védõvezetõ nincs tovább vezetve. Vagyis a háznak nincs védõföldelése és EPH kialakítása. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy a bejövõ tokozottnál a nullbontó szét volt égve. Az elégett 10-es nulla vezetõ az elégégést követõen hozzáérve a bejövõ nulla fém csavarjához oda égett.  És ezen nulla vezetõn  keresztül üzemelt a ház. Ilyen esetben elméletileg a nulla vezetõ szakadásakor háromfázisú rendszer esetén feszültség emelkedés következik be. Melynek hatására készülékek szoktak tönkre menni.

pillangó

Novill : Hogyan tudok képet vagy grafikát, vagy dokumentumot a hozzászóláshoz csatolni, ill. beilleszteni?

nova

Képet a képfeltöltés nevezetû gomb (smile alatt) segítségével tudsz a hozzászóláshoz csatolni. Ha nem képet hanem valamilyen dokumentumot szeretnél csatolni a hozzászóláshoz akkor azt a hozzászólás alatt a további opció részben a csatolás menüben tudod megtenni.
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

pillangó

Novill : A földelési ellenállás mérést így gondoltad? Hurokellenállás módban szabad így mérni? ( a feszültséget a hálózatból véve)


Novill

Pillangó: Igen erre gondoltam. A szükséges biztonsági ellenõrzések elvégzése után a nulla vezetõ és a védõvezetõ összeköttetésének a megbontása után az L és a földelõ között mérünk. A hurokellenállás felezett értékét tekintjük a földelési ellenállás értékének. Ha nem bontanánk meg nem tudnánk meghatározni a földelés értékét.

gyulagy

Sziasztok!

Abban kérném a segítségeteket, mely szabvány tartalmazza a következõ elõírást:
TN-renszer esetén minden betápláló fõvezeték épületbe való becsatlakozása közelében az erõsáramú betáplálását biztosító vezetékrendszer PEN vezetõjét a szétválasztás pontján az alapozásföldelõhöz vagy egy önmagában is számottevõ értékû mesterséges vagy természetes földelõhöz kell csatlakoztatni.
Sajnos nincs a közelemben egy szabvány sem és jó lenne ma estére.

Köszönöm

Safety

Sajnos egyetlen szabvány sem tartalmazza ebben a formában az általad leírt szöveget. Legjobban az MSZ 172-1:1986 szabvány szövegére hasonlít, de mára ez a kötelezettség megszûnt. Az MSZ 2364-410:1999 és a jelenleg hatályos MSZ HD 60364-4-41 szabványok alapján már csak ajánlássá szelídült ezt a régebben kötelezettségnek számító szabály. Azért idézem a pontos szabványszöveget:


MSZ HD 60364-4-41:2007
411.4. TN-rendszerek

411.4.2. Az energiahálózat nulla- vagy középpontját földelni kell. Ha nincs nulla- vagy középpont vagy nem hozzáférhetõ, akkor az egyik fázisvezetõt kell földelni.
A berendezésben lévõ testeket védõvezetõ segítségével össze kell kötni a berendezés fõ földelõkapcsával, amelyet az energiahálózat földelt pontjához kell csatlakoztatni.

1. MEGJEGYZÉS: Ha vannak más hatásos földcsatlakozások is, akkor a védõvezetõket, ahol csak lehet, ajánlatos ezekkel a pontokkal is összekötni. Annak érdekében, hogy hiba esetén a védõvezetõk potenciálja minél közelebb maradjon a földpotenciálhoz, szükség lehet további, lehetõleg egyenletesen elosztott pontok földelésére is.
Nagyméretû, például igen magas épületekben a védõvezetõkön további földelések alkalmazása gyakorlati okokból nem lehetséges. Ilyen esetben hasonló funkciót láthat el a védõvezetõk és az idegen vezetõképes részek egyenpotenciálú összekötése.

2. MEGJEGYZÉS: A védõvezetõket (PE vagy PEN) ajánlatos ott földelni, ahol azok az épületekbe vagy a helyiségekbe belépnek, figyelembe véve bármilyen földön át záródó nullavezetõ-áramot.



Mint kiemeltem látható, ebben a szabványban már mindössze egy megjegyzésre futotta errõl a régi idõkben szépen kidomborított témáról.

gyulagy

Talán a KLÉSZ elõírásai is alátámasztották, de megkaptam azt az arcomba, hogy olyan szabványra hivatkozik amely megszûnt, de szakmai könyvek és egyéb kézikönyvek a kell szót használják.
Alapjában véve a helyzet az, hogy van egy mérõhely (áramváltós) közterületen, tõle kb. 100 m-re egy földszintes, teljesen felújított épület, abszolút új hálózattal 630 A-os 04 többmezõs elosztóval.
Vizsgálat során se EPH, sem üzemi földelés nyomát nem találtam (pedig azért gépészet is rendesen van az épületben). Az EPH bekötést (5-54) fejbõl alátámasztottam, de úgy gondoltam, egy ekkora 04-es mezõ és minden adott egy normális üzemi földelés elkészítésére, akkor miért ne rögzítsük föld potenciálon a PEN vezetõt.