Lakáselosztó kialakításához jó tanácsok / jól bevált praktikák

[hvgy]

Kedves fórumtársak!

Félig-meddig laikusként kérek útmutatást tőletek, mert bár van elektromos végzettségem az előző évezred végéről, de a gyakorlatban már nem ezt a szakmám mélyítettem tovább, szóval a gyakorlati tanácsot szívesen veszem (és az elméletet is, ha tartozik mellé).

A)
Jelenleg egy 3 fázison üzemelő elektromos sütőt 3 db egypólusú kismegszakító véd (lakást így vettem), tehát ezek most fázisonként függetlenül működnek. Kérdésem, hogy ez mennyire problémás és ha már én inkább profibb szeretnék lenni és 3P-s-re cserélném, abból elektromos sütő kapcsán a 3P vagy a 3P+N fajta az ami ildomos beépítésre? Nulla megszakításnak van itt értelme?

B)
Lakáselosztót is frissítek, ami kapcsán egy 3x12 modulos szekrény példánnyal szemezgetek. Adja magát, hogy 3 fázissal felszerelt lakásom kismegszakító szekrényét így fázisonkénti egy adott sorba szervezzem és elég lenne soronként egy darab egyfázisú sorolósínnel szépen összekötni majd, ami oda kerül éppen. A dilemmám viszont, hogy így pl. az elektromos sütőhöz tartozó 3P kismegszakító beépítését külön kell alakítgatnom mégis, hiszen oda mindhárom fázist egymás mellé kell "varázsoljam". Kérdésem, hogy egyáltalán jó ötlet-e ez a fajta egy fázis-egy kismegszakító sor szekrény szervezés vagy inkább hagyjam és mindhárom kalapsín sorba számoljak 3 fázisú soroló sínnel (ez úgy 3x drágább is ) és így minden sor vegyesen mindhárom fázisra tartalmazhat megszakítókat, köztük tehát 3P-st is.  Milyen szempont dönthet egyik vagy másik modul/szekrény elrendezés mellett/ellen? Esetleg hagyjam ezt az egész sorolósín témát el és inkább csak szépen kábelezzem össze a fázis bemenő oldalt is türelmesen ahogy a nagy könyvben meg van tervezve, ami így kellően rugalmas modul szervezést enged meg nekem?

C)
Az megvan, hogy 2,5 mm2 rézkábelt max. 16A-ig illik terhelni, azonban a kábel keresztmetszethez tervezett kismegszakító karakterisztikáját kell-e figyelembe vegyem a mértezésnél és az alapján "biztonsági" aláméretezést alkalmazni a kismegszakítónál? A kérdés még érthetőbben és közelebbről az, hogy egy ilyen 2,5mm2 kábelen lévő jelenlegi B16-os kismegszakítót cserélhetek-e C16-osra vagy már csak C10-es az ami okos dolog. Azt értem, hogy a 16A tartozik a 2,5 mm2 réz átmérőhöz és a B és C karakterisztika "csak" a túláram leoldási görbében tér el (B gyorsabb, C lassabb...azaz nagyobb áramnál aktiválódik a megszakító emiatt szokás az induktív fogyasztóknál (pl. villanymotorok->mosógép) a C-t bevetni, ahol az induló áram tüske nagyobb). Mégis, a gyakorlatban mi a biztonságosabb és kell-e ezzel számolni egyáltalán, vagy elhanyagolható a különbség a kábel szempontjából, olyan kicsi a delta idő tüske, nem melegszik annyi idő alatt. Szabad-e B16-os helyére átkábelezés nélkül is C16-t tenni vagy már csak C10 inkább?

Tudom, kis kérdések ezek, de talán emiatt nem is tart sokáig pár jótanácsot adni ezekhez, amit ez úton előre is köszönök mindenkinek! ! Szép napot!

[Simon Endre]

Ha segít, tudatom veled vannak 13 amperes kismgszakítoúók is.

[Fecó]

A)
Nem probléma a sütő/főzőlap kombónál a 3 db 1 pólusú kismegszakító. A nullavezető megszakítása napjainkban TN rendszer esetén nem követelmény.

B)
Én 3 fázisú rendszerben 3 fázisú "fésű sínben" gondolkodnék. Értem hogy drágább, de ez kell hozzá, ne drótozgass. Gondold át, lehet 1 FI-relén az egész ház, de szétbonthatod 2-3 ÁVK-ra is a köröket. Terrmészetesen így külön nullasíneket is létre kell hozni, de szelektívebb a védelem. Ha a hálózat nagysága indokoltá teszi, mindenképp szedd szét legalább 2 ÁVK körre.

C)
Az érintésvédelmi kioldószerv az ÁVK, tehát egy testzárlat esetén ez jóval előbb meg fog szólalni mint a kismegszakító. A hurokellenállás értékének itt lenne a jelentősége. A vezetékek méretezésére vonatkozó szabvány nem tesz különbséget B és C karakterisztikájú kismegszakítók között. Ha indokoltnak érzed, rakj C-t. Kategórikusan nem lehet ezt kijelenteni, hogy az 1,5 az 13A a 2,5 az 16 A, egyéb dolgok is közrejátszanak, de iránynak jó.

[980POWER]

A 3 pólusú kismegszakítót olyan eszközhöz javasolnám, amely bármelyik fázis hiánya esetén vagy egyáltalán nem működne vagy meghibásodáshoz vezetne 2 fázissal üzemeltetni. (Gondolok itt a 3 fázisú motorokra. Sütővel háztartási méretben eddig csak 1 fázisúval találkoztam, a másik 2 fázis a főzőlapokra ment.) Direkt bekötésű készülékeknél kellene a nullát is szakító kismegszakító, a kombinált elektromos tűzhely pont ilyen, de ha 3 egy pólusúval van védve akkor meghibásodás esetén a hibás készülék rész fázisát lekapcsolva, előfordul, hogy a javítás megkezdéséig, részben továbbra is használhatóak a hibátlan részek.
A 3 sorba rendezve a 3 fázis az nem rossz dolog, főleg ha soronként egy-egy Fi-relé is van beiktatva, természetesen 2 pólusú. Természetesen ez esetben 3 különálló N sin is kell. Ez a tűzhely esetén nem járható út, de van olyan is ami a sütönek 1 null csatlakozást lehetővé tesz, de a főzőlapon is ki lehet venni a N sinet és 2 nullával lehet megtáplálni. (Nem próbáltam nincs tapasztalatom)
Ha a lakást 20 kőrüli külön áramkörre szét tudod osztani, akkor egy áramkörre nem kerülhet akkora pillanatnyi össz terhelés, hogy a B 16 A kis megszakító lemenjen. Ha mégis leveri valami akkor az nem háztartási gép, vagy gyenge minőségi pontatlan kismegszakító. Háztartásba mehet a "B" .( sokszor látok csak "C_"-vel szerelt lakást, nem is megy le egy se ottbent, csak az óránál, mert az "B_"-és és ugyan úgy 16 amperes. Az megvan hogy a világítás kapcsolók 10 vagy kevesebb amperre vannak tervezve. Van amikor világitásnak csak 6 ampereset teszek. (kisebb is elég, okos háznál 2 amper) Van amikor világitás 6 amperes a dugaljak és a többiek pedig 13 amperesek, igy meg lehet fűzni 1,5 mm² vezetékkel.

[Sztrogoff]

C)
Az megvan, hogy 2,5 mm2 rézkábelt max. 16A-ig illik terhelni

Nos, ez egy országos félreértés. Mert ha:
1. A régi szabvány táblázata került a kezedben, amelynél 3 csoportra vannak osztva a vezetékek, ott van egy utolsó oszlop, amelyikben valóban 16 A van túláramvédelemre írva, de ez egy hibás táblázat, ilyen utolsó oszlop a szabványban nem volt, ezt a szerző el... És csodálkozom is, hogy senkinek soha nem jut eszébe az ellentmondást feszegetni, hogy 16-34 A közötti értékek vannak terhelhetőségre, és akkor 16 A-re lehet biztosítani. A szerző, aki ezt el..., a könyvének következő oldalán ezt írja: Ha a terhelhetőséget megállapítottuk, akkor a biztosító áramerőssége a terhelés értékéhez legközelebb eső, annál kisebb ( vagy egyenlő) legyen. Na, ez viszont érvényes tétel volt akkor is, és ma is.
Meg kell jegyeznem, hogy ebből a szabványból volt három kiadás, általában a középső idejében kiadott villanyszerelési könyvből van a táblázat, a csoportbeosztás viszont lényegesen változott az utolsó, 1979-es kiadásban, amit általában senki sem ismer. Abban a lakás általános célú (azaz nem villanyfűtés) vezetékei a C csoportba tartoznak. Az már teljesen mellékes, ha a csoportbeosztásban azt olvasod, hogy egyszerű, akkor az egy elgépelés, mert egyerű volt a szabványban.
2. Ha az új szabvány szerinti táblázatban levő értékeket nézed, az A csoportban, akkor valóban nincs a terhelhetőség 20 A felett, tehát csak 16 A-es kismegszakító lehetne. Igen, de nem az A csoportot kellene általában nézni, mert az hőszigetelt falra vonatkozna, tehát szokásos, vakolat alatt elhelyezett csőben lötyögő vezetékekre (B1 csoport) nem a 18-19 A terhelhetőség vonatkozik, hanem 21-24 A (előbbi 3 terhelt vezetékre, utóbbi kettőre, de ha egy csőben megy egy áramkör, akkor általában kettő terhelt vezető van, ha meg sok vezeték megy egy csőben, akkor persze úgyis csökkenteni kell a terhelhetőséget). És az alapelv ma is az, hogy a terhelhetőséggel vagy egyező, vagy kisebb legyen a túláramvédelem névleges árama.

kismegszakító karakterisztikáját kell-e figyelembe vegyem a mértezésnél és az alapján "biztonsági" aláméretezést alkalmazni a kismegszakítónál? A kérdés még érthetőbben és közelebbről az, hogy egy ilyen 2,5mm2 kábelen lévő jelenlegi B16-os kismegszakítót cserélhetek-e C16-osra vagy már csak C10-es az ami okos dolog. Azt értem, hogy a 16A tartozik a 2,5 mm2 réz átmérőhöz és a B és C karakterisztika "csak" a túláram leoldási görbében tér el (B gyorsabb, C lassabb...azaz nagyobb áramnál aktiválódik a megszakító emiatt szokás az induktív fogyasztóknál (pl. villanymotorok->mosógép) a C-t bevetni, ahol az induló áram tüske nagyobb). Mégis, a gyakorlatban mi a biztonságosabb és kell-e ezzel számolni egyáltalán, vagy elhanyagolható a különbség a kábel szempontjából, olyan kicsi a delta idő tüske, nem melegszik annyi idő alatt. Szabad-e B16-os helyére átkábelezés nélkül is C16-t tenni vagy már csak C10 inkább?

A vezetékeket 20 év élettartamra tervezik. Azt még nem láttam leírva, hogy a megengedett áramerősséggel terhelve egyfolytában, vagy valami statisztika alapján megfogva a változó terhelést. De ugyebár a megengedett 70 fokos vezetőhőmérsékletet (ez a szokásos maximum az egyszerű PVC szigetelésű vezetékre) kissé túllépve más nem történik, mint hogy gyorsabban öregszik a polivécé. A C karakterisztika nyilván többet enged meg átmenetileg áramból. Ezt viszont neked szabadságodban áll eldönteni, hogy vállalod-e, hogy a tervezett 20 év helyett 2 nappal, vagy 2 évvel előbb éri el a PVC azt a törékenységet, amit meghatároztak a gyártóknak, hogy ennyi. Ez nyilván attól s függ, amit szintén nem lehet tudni, hogy a következő 20 évben hányszor lesz olyan, hogy a B kismegszakító leugrott volna. Nos, szégyellem magamat, de nálam is 1982-ben berakott vezetékek vannak a falban, és bizony átalakításkor érezhetően nagyobb erő kellett már a Stripax csupaszítónak, mint régen. Úgyhogy, mivel bővítés miatt elosztótáblát kéne cserélnem, és a régen szokásos divat szerint a tartalékokat telefonzsinór jellegűre tekertem, már nem is tudom, "kihúzhatom"-e ezeket egyenesre, vagy lesznek már hajszálrepedések a szigetelésen. De ebből neked az a lényeg, hogy senki nem fog pontosat mondani. Ha aláterheled a vezetékeket, a PVC akkor is öregszik. Mennyire? Ki tudja. Magyarországon ugye nem szokás tervszerű rekonstrukciót végrehajtani, mielőtt le nem ég a ház, a 80 éves nénike, aki az ő születése előtt 50 évvel villamosított lakásban lakik, felpöccenti a kapcsolót, kigyullad a 40-es körte - hát jó ez még...
És még arra is kell ügyelni, hogy ha véletlenül állandó tartós terhelés lenne, az meg a kismegszakító névleges árama felett valamivel van (ugye az 1,13*Inévl-nél még egy óra alatt nem old ki, tehát mondjuk jól szellőzött kismegszakító az 1,1-szeres névleges áramot a végtelenig bírja, és 10 % áram az 21 % többlet melegedés!), abból is lehet élettartam-rövidülés.
Egyéb szempontok is lehetnek, például zárlatnál a B kisebb rombolást végez. Vagy ha a hibavédelemnél a kismegszakítót is számításba vennéd, akkor, mint Fecó írja, lehet, hogy a C által megkövetelt hurokellenállás már nem teljesül.


Én, ha te ennyire értesz hozzá, azt tanácsolnám, pakold tele B-vel, és ha évente egynél többször leold nagy motorok indulására, akkor próbaképp cseréld át azt C-re (ki indít manapság nagy motorokat a tisztaszobában? )

[Csabrep]

Üdvözlök Mindenkit!
A következo témában szeretnék tanácsot kérni.
Régi 80as èvekben létesitett fa villanyòra szekrényben(hatásos+vezérelt) vannak elhelyezve a kismegszakitok.
Szeretném az oradoboz mellé kirakni a kismegszakitokat, uj lakaselosztoba. Problemam hogy a villanyorabol kijövő kék és fekete vezetekek kb. 30 cm hosszuságuak igy nem érnek el az uj elosztoba. Azt olvastam hogy ezek mért fővezetékek és nem lehet őket megtoldani. Szerintetek mit csinalhatok ilyenkor?

[pkajos]

A mért fővezetéket nem szeretjük toldani. Az mindig kockázat növelő dolog.

A korábbi  MSZ447:2009 még tiltotta, a jelenleg érvényben lévő  (2019-es) szabvány nem tiltja.

De ilyenkor a két vezető pontos státuszát különösen érteni/vizsgálni kell (keresztmetszet, N? PEN? vezetőről beszélünk?). Célszerűbb jól körüljárni a kérdést és a legbiztonságosabb megoldást választani.   

[Csabrep]

Mellekelek egy kepet a jelenlegi helyzetrol.
PEN rol van szo, az ora utan van foldelve

[pkajos]

Kicsit zavaros a helyzet, ahogy elnézem...
Remélhetőleg az RCD-n (áram-védőkapcsolón) átvezetett vezetők a fázis (L1) és a nulla (N).
A "PEN" vezetőbe nem szabad RCD-t szerelni!
A PE (védő) és N (nulla) vezető már "előtte" szétválasztásra került!