Fi relé, RCD, áramvédő kapcsoló

[nova]

Eredeti cikk forrása: http://hu.wikipedia.org

FI relé vagy életvédelmi relé (angolul Residual-current device, németül Fehlerstromschutzschalter) egy elektromos felügyeleti eszköz, mely megvédi a hálózatot, amennyiben az L (fázis) vezetékben folyó áram eltér az N (nulla) vezetõben folyó áramtól a megengedett értéken felül.


Mûködése

Az L és a N vezeték azonos irányból van átvezetve az áramváltó üzemben mûködõ transzformátoron. Így ha mindkét vezetékben azonos nagyságú áram folyik, akkor a transzformátor vasmagját nem mágnesezi fel, mivel az áramok iránya éppen ellentétes. Amennyiben az L vezetõbõl a föld potenciál felé áram folyik, az így elfolyó áram nagyságával az N vezetõben a visszatérõ áram nagysága kisebb lesz. A különbség miatt a mágnesezések nem egyenlítik ki egymást, és a vas felmágnesezõdik. A vasmagon lévõ szekunder tekercsben feszültség indukálódik, de mivel zárt kört képez, áram folyik. Az elektronika észleli az áramot, és az érintkezõket bontja, így a fogyasztók felé menõ hálózatot leválasztja a bejövõ hálózatról. A lekapcsolás olyan gyors, hogy gyakorlatilag azonnal bontásra kerül. Lényeges szempont, hogy a föld vezetéket nem szabad átvezetni az áramváltón, hiszen akkor az azon visszatérõ árammal együtt már nincs különbség.
Hangsúlyozni szükséges, hogy rövidzár, túlmelegedés stb. ellen nem jelent a relé védelmet, hiszen akkor a visszajövõ ágban is ugyanakkora áram folyik.


Teszt kapcsoló
 
A készüléken található egy teszt kapcsoló, melyet mûködtetve az áram egy része nem folyik át az áramváltón, hanem kikerüli azt, ilyenkor a relének azonnal le kell kapcsolnia. Ez a vizsgálat azonban csak arról ad felvilágosítást, hogy a relé mûködik-e, de nem ad felvilágosítást arról, hogy a hálózat védett-e? Ezt beüzemeléskor, és évente célszerû ellenõrizni. Egy tetszés szerinti fogyasztót az L vezetõ és a föld vezeték közé kötve a relének azonnal le kell kapcsolnia.


Érzékenysége

A fi relé érzékenysége független a hálózatból felvett áramtól, és nem fogyaszt energiát. A készülék megszólalási érzékenységét a védett helytõl függõen választják meg. Mivel az emberre a 70 mA-nál nagyobb áram már életveszélyes lehet, a megszólalási érzékenységet általában 30 mA-re választják meg. Mivel (különösen nedves környezetben) mindig felléphet valamennyi átvezetés (szivárgás), ennél kisebb értékû megszólalási érzékenység a készülék felesleges lekapcsolásait okozhatná. Speciális célokra gyártanak 10 mA, 100 mA és 300 mA megszólalású készülékeket is.


Kivitele

A relé készülhet egyfázisú és háromfázisú kivitelben. Háromfázisú hálózatnál célszerû a háromfázisú relé beszerelése, bár a jól kiépített hálózatnál három egyfázisú relé is megfelel a feladatnak. Lényeges még, hogy a relé névleges árama pl. 25 A megegyezzen, vagy nagyobb legyen, mint az utána bekötött kismegszakító értéke.

[recens]

Kérdésem , a PFIM-63/4/003-XG/A.  típusú Fi relé lakás áramkörök védelmére használható -e?

[pkajos]

Igen, ez az RCD -kiegészítő védelem céljára- alapvetően megfelelő.

[Sztrogoff]

Miért csak arra?

[pkajos]

Azért, mert erre gyártották- alapvetően.
A kérdésre válaszolva: a lakásoknál erre az elvárásra teljesen meg is felel. 

[Sztrogoff]

Olyant, ami csak kiegészítő védelemre van gyártva, olyanról az utóbbi 40 évben nem hallottam. Miután kiegészítő védelem az az a szerep, hogy megfogják az áramvezetőt, és egy áramütés árán az ÁVK lekapcsol - ami önmagában nem engedhető meg, csak második vonalként. Még egy gyártmány papírjaiban sem olvastam, hogy nem jó másra, csak arra. Az ÁVK alapfeladata a védővezetős érintésvédelem kikapcsoló szerv szerepének ellátása.

[pkajos]

.....tehát egy kiegészítő védelem.

[Sztrogoff]

Nem, az nem az.  A kiegészítő védelemnek definíciója van a 41-es kötetben. Mást szakember már ne hívjon kiegészítő védelemnek. Ajánlom tanulmányozásra a 415.1.2. pontot a kiegészítő szerepű ÁVK-val kapcsolatban:
nem teszi szükségtelenné a 411–414. fejezetekben előírt valamelyik védelmi mód egyikének alkalmazását.
És a 411-ben esik szó róla, hogy, például TN-nél:
411.4.5. TN-rendszerekben hibavédelemre (közvetett érintés elleni védelemre) a következő védelmi eszközök alkalmazhatók:
– túláramvédelmi eszközök;
– áram-védőkapcsolók;
Ez itt nem a kiegészítő szerep, ez itt a hibavédelem kikapcsoló szerve.

[recens]

Ajaj, köszönöm a kimeritő válaszokat
Természetesen kismegszakitokkal alkalmaznánk kiegészitő védelemként. Inkább csak arra gondoltam, hogy valami késleltetős tipus,de akkor
ezekszerint nem. Az a G jelzés zavart meg.
köszönöm

[pkajos]

mielőtt elbizonytalanítanánk az érdeklődő "recens" kollégát..

Lakások esetében (TN) az említett  a "túláramvédelmi" eszközöket kell használni pl. kismegszakítót (bizonyos esetekben késes biztosítót...).. MSZ 447:2019

Az "egyedi háztartások" váltakozó áramú világítási végáramköreihez is (411.3.4) további "kiegészítő védelmet" 30mA-es névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót kell biztosítani.

A védelem mód: a táplálás önműködő lekapcsolása (hiba) esetén valóban a hibavédelem kikapcsoló eszközei lehetnek:  túláramvédelmi készülékek és áramvédelmi-kapcsolók is.
Lakásoknál az elvárt "kioldási" paraméterek -ezzel a "kiegészítéssel" válnak biztonságosabbá.

Az különösen nem mellékes, hogy a fürdőkádat, zuhanyzót tartalmazó pl. fürdőszobában "kiegészítő védelemként" működik az áramvédő-kapcsoló (701.415)  amelyet "recens" kolléga megfelelően kiválasztott.