Keresztmetszet

[marci1981]

Sziasztok!

szoktam látni videókon, főleg régi paneloknál, hogy bejön a fázis nulla fogyasztói elosztóba pl 6mm2 , onnan valaki ezt beviszi sorkapocsba és úgye a 40A ÁVK-ba 10mm2 köti be a sorkapocsból , itt van egy keresztmetszet váltás, ami még a fázisnál nem is gond , de mi van a nullával, ott már visszafele folyik az áram? (megkockáztattom , hogy ilyen régi házaknál még az is előfordul , hogy nincs is meg 10mm2 a PEN-nek, ugye akkor itt kell szétválasztani a fogyasztóiba...) köszönöm

[pkajos]

1., A bejövő áram nem nagyobb, mint a mérőnél lévő túláramvédelem pl. 1x16A.
Nyilván a nulla vezetőn sem folyik ennél nagyobb. 

2., A fogyasztó felé történő nagyobb keresztmetszet senkit sem zavar, sőt..
3., Az RCD ha itt éppen 40A-es - annak a védelme is megfelelő. -
Már előtte (RCD) meg kell történnie a PEN szétválasztásának.., a PEN-be nem tehető RCD.

Igazából valami infó kimaradhatott, mert a "gond" nem igazán értelmezhető így - szerintem

[Fecó]

Azért a panelok sem tegnap épültek. Nem lehet mindenre ráhúzni a jelen kor előírásait. Csak példaként, mondjuk 1981-ből:

"Régi szerelésű lakóépületek érintésvédelmének nullázással való kialakításakor megengedett az üzemi áramokat vivő 6 mm² keresztmetszetű réz és alumínium nullavezető védővezető céljára való felhasználása."

Vagy egy kis gondolat 1978-ból:

"Nullázás esetén az MSZ 172/1 szabvány 10 mm² (régi szerelésű lakóépületek nullázott érintésvédelmének kialakításánál 6 mm²) vagy ennél nagyobb vezetőkeresztmetszet esetén megengedi az üzemi áramot vivő nullavezetőnek védővezető céljára való felhasználását a rögzített (tehát nem dugaszolóaljzat után csatlakozó) vezetékekben."

Szóval azért a 70-es években is voltak előírások, amikor a szabvány nem ajánlás, hanem kötelező volt. De mi a valós probléma? Hogy a 6-os aluból nem lehet 10-es rezet csinálni? Vagy hogy a 6-os nem PEN? Vagy nem innen a sorkapocsból van leágaztatva a védővezető?

[marci1981]

köszönöm , igazából megadtátok a válaszokat

[marci1981]

Azért a panelok sem tegnap épültek. Nem lehet mindenre ráhúzni a jelen kor előírásait. Csak példaként, mondjuk 1981-ből:

"Régi szerelésű lakóépületek érintésvédelmének nullázással való kialakításakor megengedett az üzemi áramokat vivő 6 mm² keresztmetszetű réz és alumínium nullavezető védővezető céljára való felhasználása."

Vagy egy kis gondolat 1978-ból:

"Nullázás esetén az MSZ 172/1 szabvány 10 mm² (régi szerelésű lakóépületek nullázott érintésvédelmének kialakításánál 6 mm²) vagy ennél nagyobb vezetőkeresztmetszet esetén megengedi az üzemi áramot vivő nullavezetőnek védővezető céljára való felhasználását a rögzített (tehát nem dugaszolóaljzat után csatlakozó) vezetékekben."

Szóval azért a 70-es években is voltak előírások, amikor a szabvány nem ajánlás, hanem kötelező volt. De mi a valós probléma? Hogy a 6-os aluból nem lehet 10-es rezet csinálni? Vagy hogy a 6-os nem PEN? Vagy nem innen a sorkapocsból van leágaztatva a védővezető?

a kérdésemre megkaptam a választ , viszont szeretném még megérteni paneloknál a érintésvédelmet. Tehát régi épületeknél előfordul , hogy 6mm2 a PEN.... akkor a jelenlegi szabályok szerint ki kell cseréltetni a mért és méretlen fővezetéket ha leakarom ágaztatni a védővezetőt ,hogy mindenhol legyen?

illetve tegyük fel bejön két 6mm2 vezeték, egyik a fázis a másik meg joker, honnan tudom eldönteni legegyszerűbben , hogy az nulla vagy PEN?

illetve, olvastam olyat, hogy valamikor bejön három vezeték, de a piros "védő" a ház vizvezeték rendszeréről van leágaztatva...

szóval egy kicsit nehéz megérteni a panel dolgot....

[Sztrogoff]

"eldönteni legegyszerűbben , hogy az nulla vagy PEN?"
Legegyszerűbben sehogy. Ezt csakis alapos vizsgálattal lehet eldönteni. Az egyik, amit ellenőrizni kell, a helyi áramszolgáltató nyilvántartása. A többi meg az épületben. Kapualj, szinti elosztás, lakásbeli elosztás. Lehet, hogy a kapualjban ágazik szét ötvezetősre a rendszer. Vagy a fentebb írottak szerint az akkori engedmények alapján a 6-os a PEN, és az elosztótáblán lehet kétfelé választani. Vagy a szintén írottak, és általad pont említettek szerint a vízcsőhálózat a védővezető. Ez a legutóbbi a legcikisebb, mert már lehetnek benne műanyag szakaszok, melyek nem lettek áthidalva (én már a 90-esekben találkoztam olyan vízszerelővel, aki látta és értette, hogy a vízcsőnek védővezetői szerepe volt, és keresett villamos szakembert, hogy hogyan legyen).
Őszinte legyek, nem tudom, mi ezeknek a megértésével a gond. Van a TN-C-S ábra, abban kell behelyettesíteni, hogy mi hol és miből van. A szétválasztás vagy a földszinten, vagy a lakásban, a védővezető vagy alumínium, mint a fázis- meg nulla, vagy laposvas, vagy vízcső.
http://users.atw.hu/ketvillbt/kepek/portal/villamos_rendszerek/TN-C-S.png

[marci1981]

"eldönteni legegyszerűbben , hogy az nulla vagy PEN?"
Legegyszerűbben sehogy. Ezt csakis alapos vizsgálattal lehet eldönteni. Az egyik, amit ellenőrizni kell, a helyi áramszolgáltató nyilvántartása. A többi meg az épületben. Kapualj, szinti elosztás, lakásbeli elosztás. Lehet, hogy a kapualjban ágazik szét ötvezetősre a rendszer. Vagy a fentebb írottak szerint az akkori engedmények alapján a 6-os a PEN, és az elosztótáblán lehet kétfelé választani. Vagy a szintén írottak, és általad pont említettek szerint a vízcsőhálózat a védővezető. Ez a legutóbbi a legcikisebb, mert már lehetnek benne műanyag szakaszok, melyek nem lettek áthidalva (én már a 90-esekben találkoztam olyan vízszerelővel, aki látta és értette, hogy a vízcsőnek védővezetői szerepe volt, és keresett villamos szakembert, hogy hogyan legyen).
Őszinte legyek, nem tudom, mi ezeknek a megértésével a gond. Van a TN-C-S ábra, abban kell behelyettesíteni, hogy mi hol és miből van. A szétválasztás vagy a földszinten, vagy a lakásban, a védővezető vagy alumínium, mint a fázis- meg nulla, vagy laposvas, vagy vízcső.
http://users.atw.hu/ketvillbt/kepek/portal/villamos_rendszerek/TN-C-S.png

köszönöm és mondom mik azok a dolgok amik zavarnak , amit írtál az alapján mindenhol tn-c-s rendszer megvalósítható , viszont olvastam , hogy vannak panel lakások ahol egyáltalán nincs földelés, olyat is ahol még a vízesblokkba se (akkor gondolom itt csak TN-C van), de ha a házba valahol bejön mindenképp a PEN (Kapualj, szinti elosztás, lakásbeli elosztás), régen miért nem lett kialakítva a védővezető úgy mint ma, tehát szépen feljön a fogyasztói elosztóba a fázis nulla és nullázóvezető vagy a fázis és PEN vezető és a fogyasztóiba szétválasztva és szépen a föld sínről a nullázóvezető minden kiállásnál? mert ha jól értem mindenképp PEN jön a panelhez, és a házon belül elég volt az akkori szabályoknak megfelelően 6mm2.

illetve ha 6mm2 a PEN és a fogyasztóiba kéne szétválasztani és tegyük fel még nem történt meg, ezt jelenleg is megtehetem , vagy ki kell cseréltetni a mért és méretlen vezetéket 10mm2-re és utána választhatóm szét?

[Sztrogoff]

Ezen már kár morogni, ez volt és kész. De az indoklás egyszerű
1. A szocializmusban az alumínium és a réz az keresett áru volt
2. A TN rendszereket a huszadik század második felében tanulta a világ. Úgy 1950 körül még több ellenzője volt, mint híve, csak nem lehetett mit tenni, azaz valamit kellett tenni, mert a TT nagyobb teljesítményre nem nagyon volt alkalmas, ÁVK-t nem tudom, miért nem vettünk, de jöttek a combos készülékek, amikhez kellett a teljesítmény. Emiatt minden egyes szomorú tapasztalás után változott az előírás, de a javaslattevők betegesen féltek attól, hogy a drága megoldással, a teljes felújítással tegyék a rendszereket megfelelővé (ez azért fura, mert például a gázosokat ilyen gátlások egyáltalán nem zavarták). Tanulságos végignézni, mennyi érintésvédelmi szabvány-változat volt: 1950, 62, 72, 74, 78, 81, 86, 89

"ezt jelenleg is megtehetem , vagy ki kell cseréltetni"
Erre én nem véletlenül nem válaszoltam.

[pkajos]

igen.. a korábbi TT + ÁVK jelenthetett volna némi megoldást..

Anno már lehetett látni az Érintésvédelmi rendszabály tervezet első kiadásaiban, hogy lakásokhoz ÁVK-t kell beépíteni.
DE ezt tömegesen nem tudták megoldani.. Nálunk nem gyártottak, de volt a baráti NDK-ból származó készülék.
Aztán a rengeteg szabvány (és jogszabály) változása kitermelte a mostani helyzetet. 
Tényleg el kéne engedni, hogy mi is volt 60-70 éve.. Különösen rágódni nem kéne szerintem sem..

[Sztrogoff]

Aba bácsi 69-es kiadású könyve szerint Franciaországban és Lengyelországban használtak lakások védelmére 10-30 mA érzékenységű ÁVK-t.
Az NDK-s az úgy 72 körül került Magyarországra, de akkor még az sem volt alkalmas tömeges felhasználásra, darabokat importáltak, nem milliókat. Aztán 82-ben megnyíltak a vállalkozási kapuk, lehetett magánkereskedni, és onnantól kezdve volt mindig NDK FI-relé.