PEN vezetõ

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Bizonyám, méghozzá igen csúnya anomáliák, mint pl csípős melegvíz folyik a villanybojlerből,mely főként akkor kellemetlen, amikor pl sebes az ujjad, ill a bőrödön bárhol friss seb van és mondjuk zuhizol, mosdasz. Ennek a leghatékonyabb kivédése - a földelő és EPH rendszer megregulázásán kívűl- egy kedves szimpi RCD beépítése, lehetőleg szelektíven és akkor a bojlernek is juthat egy 30mA-es saját... 

[egusztika]

A mérőórától a mért fővezeték feszültségesésre való méretezés alapján 6 mm2-re adódik. Abban az esetben, ha a mérőóránál nincs a PEN szétválasztva PE és N-re. Szükséges a PEN vezetőnél a 10 mm2 alkalmazása? Ebben az esetben az L vezető lehet-e 6 mm2-es? Érdeklődve várom álláspontjaitokat!

[nyaki]

Igen lehet, de ennyire azért ne ugorjunk előre.
Milyen építményről van szó?

[egusztika]

Az épület egy régi kő, illetve vályog ház. Valamikor két lakás volt benne kialakítva. Mindkét lakásnak a mérőhely kialakítása a régi szokásnak megfelelően falba süllyesztett fadobozban. A tulajdonos a 20 A-t, illetve a 25 A-t 32 - 32 A-re szerette volna bővíteni, de ezt a szolgáltató csak abban az esetben engedte, ha a mérőórák a utcai homlokzatra kerülnek szabványos mérőhely kialakítással. A mért fővezeték a mérőtől a már említett távolságra lévő lakáselosztókig mennének. Külön csőben az egyes mérőkhöz tartozó L és PEN vezetők. A PEN vezetők a lakáselosztók PE sínjére, ahonnan lenne leágaztatva a PEN-nel megegyező keresztmetszettel a N sínre, illetve a lakáselosztó mellet lévő dobozban lévő EPH sínre. Az EPH sínre érkezne a házi földelő vezető 10 mm2-es Mkh vezetéke. A földelő vezető innét menne tovább a másik lakáselosztó mellett lévő EPH csomópontba szintén 10 mm2 Mkh-val.
A közelebbi lakáselosztóhoz feszültségesésre, illetve melegedésre való méretezés alapján elegendő lenne 6 mm2 gerinc, viszont tudomásom szerint PEN vezető esetén a minimális méret 10 mm2, ezért lenne az L 6 mm2, a PEN 10 mm2. A távolabbi lakáselosztó esetén szükséges a 10 mm2 méretezés szerint (fesz. esés). A fesz. esést mivel mért fővezeték 1%-nak vettem! 
Még valami a gerinc a padláson megy, kötés nincs, de van két 90 fokos törés ezért 6 m-en belül van egy IP x6-os csavarral rögzített fedéllel rendelkező doboz. A dobozba a MŰ II. cső tömbszelencén keresztül csatlakozik.

[sourvey]

Sziasztok!
Frissen regisztráltam és máris egy problémát ecsetelnék felétek, amivel tegnap találkoztam és kisebb dilemma van.
PEN vezetőről van szó. 5 darab 70-es években készült 10 emeletes panelház érintésvédelmi, tűzvédelmi és villámvédelmi felülvizsgálatát kell megcsinálni, illetve tegnap meg is csináltuk. Nekem csak EBF vizsgám van 1 éve.
A helyzet az, hogy mindegyik főelosztóban a PEN vezető, ami a trafótól jön szét van választva. Van külön N és PE sín csatlakozási pont. A szétválasztás a nullbontó alsó csavarjánál már megtörténik. 5 vezeték indul el a lakásoknak, ahogy annak lennie kell, de az első mérőszekrényben elhelyezett méretlen fém dobozba már csak 4 érkezik. Azt nem tudni, hogy melyik ér, mert a N és PE kék színűként indul. Valószínűleg kispórolták a PE-t vagy nem tudom. Elvileg ezek olyan lakások, ahol padlószinten vannak a dugaszoló aljzatok és persze védőérintkező egyikben sincs. Viszont a felszálló kék ér le van kötve a védővezető csatlakozópontra. Gyakorlatilag áthidalva, ami ugye tilos lenne, ha a PE is feljönne. A lakásokba be sincs kötve a védővezető (piros vezeték ott lóg a méretlen szekrényben).
Jelenlegi ismereteim szerint ez így nem szabványos, mivel a PEN már szét van választva így újra a nullát nem lehet ismét szétválasztani pl egy lakáselosztóban, vagy a méretlen fémszekrényben, mivel az alumínium betáp vezeték keresztmetszete eleve kevés.
Csak azt nem tudom pontosan, hogy EBF felülvizsgálat szerint hogy bíráljam el? Ugye a régi szabvány szerinti szerelést is néznem kéne, csak azt nem tudom, hogy az ilyen megoldást megtiltották e vagy a régi szabvány szerinti szerelést még jónak kell minősítenem?
Manapság már a legtöbb csillár I. Érintésvédelmi osztályú, így külön védővezetőt igényel, de ha összekötöm benne a nullát és a védővezetőt, akkor az rejtett nullázásnak számít, ami pedig szabálytalan.
Erről kérnék szépen egy véleményt és ha konkrétan le van írva ez egy szabványban, akkor azt is szeretném tudni, hogy melyikben és melyik pontja. Az EBF könyv nem túl bőbeszédű. MSZ 2364-et át fogom nézni, ha megtalálom.
Előre is köszönöm!

[nyaki]

Ha a lakásba nem megy be eleve a PE, akkor nem tudsz kialakítani rejtett nullázást(!), csupán helytelen érintésvédelmet.
A baj nem kevés, én mondom!
Ahhoz, hogy megfelelőségi nyilatkozatot ki tudd adni, ahhoz minden lakásba be kellene húzni a PE vezetőt és ellenőrizni az EPH meglétét.
Tudomásom szerint, ezek a házak az 1970-es években készültek és már akkor érvényben voltak az  MSZ1600 és MSZ172-es szabványok, amely szabványok később beleintegrálódtak az MSZ2364-es szabványsorozatba. A KLÉSZ még mindig érvényes.
Sajnos az akkori építők mit sem törődtek ezzel és igen sok bakit elkövettek vagy tudatosan, vagy tudatlanul, de az biztos, hogy az említett kialakítások már akkor sem voltak elfogadhatóak. Nyilvánvalóan a felülvizsgálatnál a létesítés évében érvényes szabványok figyelembevételével kell a mérést és a jegyzőkönyvet elkövetni, ha ott azóta nem történt komolyabb átalakítás, de az elmondásod alapján és szerény véleményem szerint, kapásból nem megfelelőnek minősíthető.

[sourvey]

Köszi a választ. Nem megfelelő lesz eddig úgy tűnik. Vannak más problémák is és a szellőztető vezérlőszekrényben is például a nulla van átkötve a kasztnira, mint védővezető. Ugyanez a lépcsőház világításnál is.

[komjo]

Üdv mindenkinek!

Egy olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy adott egy családi ház. A lakáselosztó a fogyasztásmérő szekrény mögött található, kb. fél méteres nyomvonaltávra tőle. A mért fővezeték 6mm2 -es MKH. A házban 1 fázisú betáplálás van, az áramszolgáltatói kismegszakító B32 -es. A házban jelenleg TT rendszer üzemel. Az oszlopról 16mm2 -es ALU érkezik a fogyasztásmérőhöz. A kérdésem a következő lenne: lehetséges lenne -e, hogy a PEN vezetőt ilyen keresztmetszet (6mm2) mellett a lakáselosztóban a PE sínre érkeztetve, a FI relé előtt válasszuk szét, vagy már a fogyasztásmérőnél, a mérőtábla alatt, az ALU vezeték beérkezési ponjánál kellene szétválasztani? Praktikussági, és hozzáférhetőségi okokból jobb lenne a lakáselosztóban, viszont ehhez a szabvány szerint min. 10mm2 -es vezetékkeresztmetszet kellene, ami már nem férne el a mérőszekrény, és a kiselosztó közötti 13 -as védőcsőben (a 6mm2 még elfért benne)... Várom a véleményeteket és a válaszotokat! Előre is köszönöm!

[Novill]

Tudom a szakmai vélemények eltérőek a gyakorlatban nagyon. Jellemzően a mérőhelyen belül MKh 6-os érhüvelyezett vezetékkel van szerelve. Természetesen az MKh 10-es vezeték jobb megoldás. Viszont a földelő (PE) vezetőt mindenképpen 10-es MKH-val javasolt szerelni. Igaz a védővezető keresztmetszete 16-os-ig egyezik az üzemi vezetőkkel. A TT rendszerben gyorsabb leoldási idő van megkövetelve, mint a TN rendszerben. Ezért a megengedett földelési ellenállás érték is jóval kisebb , mint TN rendszer esetén. Az Érintésvédelem ( alapvédelem vagy közvetett) esetén ez kulcs fontosságú kérdés, amit nem ír felül az ÁVK sem a tévedések elkerülése miatt sem. Úgy gondolom, hogy a PEN vezető szétválasztása az első fogyasztói elosztó táblánál ( a mérőből kijövő mért vezetékre) a FI relé előtt kell megvalósítani. A mérő alatti szétválasztás az utólagos műszeres ellenőrzés akadálya lehet, ezért nem támogatom ezt a megoldást. Vannak kollégák akik a mért PEN vezetőt a fő földelő színre kötik és onnan csatlakoznak vissza a fi relére. Én viszont a mért PEN vezetőt közvetlenül a fi relé bemeneti oldalára kötöm, és innen csatlakozok vissza a PE sínre, mivel a lakások többnyire egyszerű megoldásúak.

[komjo]

Rendben. Akkor a lakáselosztóban lesz szétválasztva, a FI relé előtt. Sajnos a mérőtábla alá nem látok be, de műszeres méréssel megbizonyosodtam arról, hogy ott nincs szétválasztás.