40/2017.(XII.4.) NGM rendelet

[Sztrogoff]

Még csak négy és fél éve vagyok fórumtag, szóval nem vagyok egy alapító, de a véleményem az, hogy ez egy jó szakmai fórum, és hozzászólásaim (tán kissé túl burkolt) mondanivalója is az, hogy szakmai kérdésekről van értelme beszélgetni. Az Ohm törvény átláthatóbb, mint a mélylélektan.
Az előző hozzászólásom utolsó bekezdését nem lehet erre a kérdésre kifordítani, szerintem. Bár, ha ez válasz a kérdésre, nekem életem során mindegyik politikai berendezkedésről lesújtó véleményem volt, mert én okos embereket szerettem volna követni.

[S/K]

...aki felülvizsgál az látja hogy manapság milyen "szakemberek szerelnek villanyt", TERV SZERINT. 
Szükséges a továbbképzés (de nem mindegy milyen áron) de nemcsak a felülvizsgálóknak kéne. Amikor egy új építésű 6 vagy akármennyi lakásos lakóház elektromos tervében 2017-ben az van írva hogy MSZ 2364 szerint és az MSZ 172 iránymutatásai alapján akkor csak elkel az a "frissités"
Villámvédelmi jkvben meg azt olvastam szintén 2017-es vizsgálat volt hogy a "villámvédelmi rendszert ellenőriztem: mérőszalaggal, colstokkal és távcsővel."  Távcső típusa zárójelben leírva.
És akkor még nem beszéltünk a "fotelharcosokról" akik otthon írják a jkvet úgy, hogy ott sem voltak.
Talán lesz egy kis lemorzsolódás, (lehet hogy én is kibukok, mert lehet olyat és úgy kérdezni hogy...) de akik maradnak talán jó szakemberek/felülvizsgálók lesznek.

(A KRESZ vizsgát se ártana frissíteni egy jelképes összegért persze.)

[Novill]

Nagy tévedés
" Talán lesz egy kis lemorzsolódás, (lehet hogy én is kibukok, mert lehet olyat és úgy kérdezni hogy...) de akik maradnak talán jó szakemberek/felülvizsgálók lesznek."
Ez is olyan lesz, mint a regisztrált villanyszerelői rendszer. Lemorzsolódás valóban lesz. Akik elmennek vizsgázni nagy többsége 99,...%-a le fog vizsgázni. A lemorzsolódás oka gazdasági szempontokból lesz. Gondoljunk bele mennyi regisztrált villanyszerelő volt a legutolsó ( FAM, stb...) módosítás, ha úgy tetszik  pályázat előtt és után is. Továbbá jelenleg  hány felülvizsgálói jogosultsággal rendelkező szakember van most és mennyi lesz a továbbképzés után. Biztos vagyok benne jóval kevesebb felülvizsgáló lesz majd számszerűen.
A továbbképzésre szükség van, de ez önmagában ez nem fogja biztosítani a szakmai színvonal emelését. Láttam én már élkepesztően szakszerűtlen regisztrált villanyszerelő által kialakított mérőhelyet. Ugyanígy találkoztam elképesztő szakmai hiányosságokkal rendelkező felülvizsgálok által készített minősítő iratokkal. Megnyugodhatnak az urak 2020 után is   találkozni fognak szakmai hiányosságokkal teli minősítő iratokkal. Hacsak nem jönnek rá a jog alkotok a helyes irányra. De addig is mi nem tudunk mást tenni mint , kénytelenek leszünk ezen kötelezően előírt továbbképzéseket elvégezni, ha akarjuk a felülvizsgálatokat elvégezni. Akik pedig végezni fogják ezen tevékenységüket nap, mint nap szembesülnek a valósággal. Kérdezik maguktól mit tegyenek a jelenleg érvényben lévő műszaki előírások szerint minősítsenek? Amikor a létesítmény nem felel meg a vonatkozó műszaki előírásoknak és megrendelő nem akarja tudomásul venni a tényeket, nem akar rá költeni. Vagy a megrendelő másik felülvizsgálóval megoldja a problémát jóval kevesebb költséggel úgy, hogy marad minden a régiben. Szerintem lenne olyan módszer amikor kötelező továbbképzés nélkül is emelkedne a szakmai szint. Talán még önként is mennének továbbképzésre. Valószínű a jelenlegi lobbinak nem ez az érdeke. Ezt  a pozitív változást várom még és reménykedem  .

[JUVILL]

Alakulnak az elképzelések a VBSZ-t illetve.
Nem a vizsgáztatásban, a szabvány- és előírás frissítésben látom a gondokat. Ez a tanfolyamszervezőknek egy új üzlet.
Itt a kérdés az, mennyire felkészült előadó tartja a képzést (nehogy a felülvizsgáló legyen képzettebb, mivel már erre is volt példa), mennyire lesz egységes a vizsgaanyag?
A képzés az csak képzés. A VBSZ nélkül is képezte magát az a felülvizsgáló, aki napra készen volt a munkavégzés tekintetében.
Ezt az általa kiadott minősítő írat tükrözte.  Természetesen a minősítő iratokat állandóan fejleszteni szükséges, még szervezett képzés nélkül is.
A problémát a költségviselésben látom én is.
Erre egy példa. 10 emeletes társasház villámvédelmi felülvizsgálat. Részemről a minősítés nem megfelelő. Katasztrofális felfogórendszer, nem megfelelő, korhadt földelések.
Eltelik 10 év, és a kezembe adják ugyan ennek az épületnek, a megfelelőre minősítésű iratát úgy, hogy semmilyen változás a javítás területén nem volt. Megfizettek egy "szakit", akinek töredékét fizettek azért, hogy minden jó és szép legyen.
Akkor ezek a felülvizsgálók le fognak morzsolódni, vagy tömik a zsebüket felvállalva a kockázatot.
Vagy az a felülvizsgáló morzsolódik le, aki tisztességes munkát végez, ki a biztonságra törekszik, és a villamos biztonságtechnikát úgy kezeli, mint élet- és vagyonvédelmet.

[Sacc-placc]

"...Vagy az a felülvizsgáló morzsolódik le, aki tisztességes munkát végez, ki a biztonságra törekszik, és a villamos biztonságtechnikát úgy kezeli, mint élet- és vagyonvédelmet..."
Na itt a nagy igazság uraim...
Friss diplomás vill. mérnök úr előadóként elkezdi lökni a rizsát a továbbképzésen. Még a szabványok címét is inglisül tolja. Nagy gázsi, nagy színház... Kérdezni a végén..., de inkább a kávészünetben négyszemközt... De nagyon rohan, mert még ma két ilyen "szemináriumja" lesz, és ő a katonai lokátorok felülvizsgálatának fő tudora.
Ha meg meg meri kérdezni valaki, hogy hogyan befolyásolja a norma szerinti villámvédelmi rendszer kockázatértékelésének végeredményét, ha utólag "kétsoros tetőkampós fém hófogót" raktak a tetőre, és elfelejtették "jó vezetővel" csatlakoztatni a levezető hálózatba. (A villámvédelmi tervező nem is tudta, hogy ilyen lesz a tetőn csak az ács ), csak kitér a válasz elöl.
Ha meg nem megfelelő minősítést kap az iratban, a generálkivitelező kekecéket többet nem hívja...
...jön a lemorzsolódás... 

[Sztrogoff]

igen, csakhogy nem azért nem válaszolt, mert mérnök, hanem azért, mert nem tudott válaszolni, és ez óriási különbség.

[JUVILL]

igen, csakhogy nem azért nem válaszolt, mert mérnök, hanem azért, mert nem tudott válaszolni, és ez óriási különbség.

A szakembert a szakmai tudása határozza meg. Az jó, ha van diplomája, de ahhoz, hogy felülvizsgálóvá váljon, ahhoz kell 3 év igazolt szakmai tevékenység, és egy - két vizsga. De ha ilyen neki nincs, akkor lehetőleg ne vállaljon "pódiumszerepet". Ha a szabványok a kezében vannak, az még nem jelenti azt, hogy bele lát a villamos elosztószekrénybe, és a kötésdobozokba.
Tudja azt, hogy mennyi a megengedett hurokellenállás értéke, de célműszert csak képen látott eddig. Tudja, hogyan kell tűzvédelmi szempontból a helyiséget, létesítményt besorolni, de a helyszínen nem tudja megállapítani, hogy a létesített villamos berendezés védettsége megfelel-e az előírásoknak.
Egy továbbképzésen - legyen az a jelenlegi témában megadott VBSZ előírás- egy "hallgató" feltesz egy kérdést a villamos biztonságtechnika bármelyik területéről - akkor azt várja, mert azért van ott, hogy "csípőből tüzelő" választ kapjon, és ne azt, hogy majd utánanézek.
Mindentől függetlenül nem értem, miért kell vizsgázni, ha van OKJ-s vizsgabizonyítvány, de ez 2018. 01. 01-től visszamenőlegesen 3 évnél idősebb. Eddig is voltak szabványfrissítő továbbképzések, ami önkéntes és kötelező vizsga nélküli volt.
Mennyivel lesz most jobb? Legalább annyival, hogy az EBF-hez 5 évente ismétlődő 14-es tűzvédelmi vizsga szükséges.
E nélkül is tudjuk, hogy mi változott az OTSZ előírásaiban, de azt is, hogy mik a minősítő iratokat tartalmi és formai követelményei, meg azt is, hogy milyen sokat kellett, kell ezekért fizetni, hogy olyan minősítések szülessenek, melyek megfelelnek az előírásoknak. Legyen az a létesítés idején hatályos előírás, vagy éppen a legújabb (netalán hatályos, igaz csak angol nyelven kiadott.)

[hacsate]

Sziasztok.
Én ritkán szólok hozzá, de most nem tudom megállni.
Nemrég volt Miskolcon ismeret felújító képzés, szabványokból. Kár, hogy ez ott nem jött szóba.
Egy pár dologra én is reagálnék. Elnézést, ha kicsit hosszúra sikeredett. A 2. megjegyzésemre már többen is írtatok, de én ezt egy kicsit tovább boncoltam.

1, Itt is van egy kis ellentmondás:
1.1.4. A jelentős villamos berendezésnek nem minősülő berendezésekre vonatkozóan
azok villamos szakképzettségű tervezője és kivitelezője, összekötő berendezéseknél az
ezeket tápláló villamosmű hálózati engedélyese dönti el, hogy az ezekben felléphető
zárlati energia és az adott környezeti behatások figyelembevételével ezek a
berendezések jelentősek-e, vagy sem.
a mellékletben kicsit másként lehet értelmezni:
12. jelentős villamos berendezés:
itt meghatározzák mi a jelentős villamos berendezés
- a) a potenciálisan robbanásveszélyes létesítmény berendezése,
- b) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen----------------
- c) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen------------------
- d) olyan összekötő berendezések, amelyek az a)–c) pontok szerinti--------------

2, ?
1.1.22. A villamos berendezésen áramütés elleni védelem szempontjából időszakos
szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. A lakóépületek fázisonként 32 A-nél nem
nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni és 30 mA-nél nem nagyobb
érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett felhasználói berendezései esetében a
szabványossági felülvizsgálat elhagyható.
(ezután egy olyan lakásban ahol az elosztóban van ÉV relé, és mondjuk van egy maximum 32A-es kismegszakító egy villamos főzőlaphoz, -a többi kisebb-, ebben az esetben nem kell ÉV felülvizsgálat. De gondolom jegyzőkönyv szükséges lesz, a tény megállapításához, igazolásához. Na és mi van a betápláló mért fővezetékkel, ami az ÉV relé előtt van. És az ÉV reléről sem kell mérési jegyzőkönyv?? Kis teljesítményű fogyasztóknál, leginkább Ingatlankezelős bérlakásoknál kell, magán ember esetén ezt a kitételt alkalmazni. Ugyanis más magán tulajdonban lévő lakóépülethez, a legritkábban szoktak hívni. Erről lentebb írok.)
A villamos berendezések felülvizsgálata a
-----------(nem másoltam ki az egészet)
időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása idején
érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.
Úgy kell ezen túl eljárnunk, hogy ha csak nincs élet vagy tűzveszély, vagy súlyos hiba, nem írunk dátumot, hanem a következő felújítás, szöveget írjuk be. Így olcsóbbak leszünk, úgymond.
Nem rég még azt rebesgették ismeret felújító képzéseken (ahova többségünk önszántóból megy el, hogy nehogy lemaradjon az újabb csodás uniós szabvány harmonizációkról) hogy, hasonlóan a gázvezetékek felülvizsgálatához, a villamos felülvizsgálatok is kötelezőek lesznek a lakosság részére. Ehhez képest, most ha valaki berakat egy ÉV relét, egy átlagos lakásba, akkor semmi dolga nem lesz. Vagy csak annyi, amit a fentebbi részben kérdezek.

3,
1.1.24. A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak akkor
helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás és a veszélyes
helyzet vagy állapot megszüntetését igazolja. Ennek során figyelembe kell venni a
következőket:
-----------(nem másoltam ki az egészet)
Ha az ütemtervben rögzített határidőre a javítás nem készül el, akkor legkésőbb e
határidő napján az érintett berendezésrészt le kell választani a hálózatról, (kérdezném, hogy ezt az idő letelte után ki fogja elvégezni? Legtöbbször a következő felülvizsgálatnál is meg van a hiba. Lehet már ezért is mi leszünk a felelősek?) s ezt csak a
meghibásodás elhárítása vagy a hiányosság kiküszöbölése utáni eredményes
vizsgálatot követően szabad visszakapcsolni.

4, Akiknek most van érvényes jogosultsága, ha jól értelmezem 2019 végéig kell levizsgáznia, ha folytatni akarja: 8. §(2) . Mert a 8. §(1) bekezdés kicsit zavaró

5, Még egy anyagias kérdés:
Ha már többségünknek meg vannak a felülvizsgálói jogosultságok, nem lesz szerintetek kedvezményesebb az ismeret felújítás és vizsga? Ezt csak úgy naivan kérdeztem.

Boldog Új Esztendőt Mindenkinek.

Üzenet összefûzve: 2018. január 03., 08:53:35 DÉLELŐTT

Kedves Kollégák!

Azt még komoly emberek is hibának tartották, hogy a tavalyi 10/2016.(lV.5) NGM rendeletben az szerepel, hogy a felülvizsgálatokat , minősítést az érvényben lévő előírások szerint kell meghozni. (19§ 11. pont)
Mindi azt tanították, hogy a létesítés idején levő előírásoknak kell megfelelni.

De ezt a mostani Jogszabály még világosabban megereősíti. VMBSZ 1.1.22

1.1.22. A  villamos berendezésen áramütés elleni védelem szempontjából időszakos szabványossági
felülvizsgálatot kell végezni. A  lakóépületek fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges
áramerősségű túláramvédelem utáni és 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű
áram-védőkapcsolóval védett felhasználói berendezései esetében a  szabványossági felülvizsgálat
elhagyható. A  villamos berendezések felülvizsgálata a  felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó
műszaki követelmény szerint történik. Korábbi előírások szerint létesített – a  vizsgálatkor
érvényes szabványoknak meg nem felelő – berendezések esetén a  felülvizsgálat során tapasztalt
hiányosságok pótlása az  érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által a  minősítő iratban
meghatározott időpontban, ennek hiányában a  villamos berendezés soron következő felújítása
idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.

Kik azok a komoly emberek? Ha ezt ép ésszel átgondolták volna, ezt nem így kellett volna bevezetni. Ezek után ha a mai előírások szerint kell megfelelni pl egy ovinak vagy iskolának, (mivel ez nem lakóépület) alapból ÉV reléket kell szerelni minden dugalj körre, és ha alu vezetékek vannak, azokat is cseréltetni kel MCu-ra. És ezek csak a szembeötlő hiányosságok. De ha nem írunk be időpontot, akkor  a falújítás időpontjában is eleg lesz kivitelezni. Na ez aztán fából vaskarika. Vagyis úgy fogunk jól eljárni, hogy pl az általam említett esetekben a hiányosságot megemlítem, de nem írok be időpontot.
De lehet rosszul értelmezem?

[pgz]

Kollégák !

Kérdéseim, Ti hogy látjátok , már e szerint kellene vizsgálni, minősíteni.

1. Miért van különbség az érintésvédelmi felülvizsgálat ( ahol a vizsgálat idején érvényes előírásoknak kell megfelelni, ez alapján minősíteni ) és az EBF vizsgálatnál ahol a létesítéskori állapot és az akkori szabványok a mérvadóak, mi ennek az alapja, van-e reális magyarázat erre ?? Ki találta ezeket így ki, és miért?

2. A VMBSZ nem írja le mi a " felhasználói berendezés " mint fogalom, az 1.4.10. ben " ha a felhasználói berendezésben áram védőkapcsoló van felszerelve ..." azt félévente építési területen havonta próbagomb megnyomással kell ellenőrizni.
A fehasználói berendezés pl. gép, vagy gyártmány is lehet, vagy az épület alaphálózata, és annak elosztói, mi van akkor egy gépben van elhelyezve áramvédőkapcsoló, azt is kell nézni, vagy csak a dugaszolóaljazatot tápláló áramkörben levő ÁVK-t?

Ezt egyébként nem kell bizonylatolni pl kommunális épületben / pl óvoda iskola / a VMBSZ szerint.

Ez az előírás vagy a 10/2016 NGM rendelet nem módosított 19.§. (5) pont szerinti 3 havonta történő ellenőrzése szükséges az áramvédőkapcsolónak? Ott nincs felhasználói berendezésről szó. Mit fogunk beírni a jegyzőkönyvbe, melyik időpont a jó, melyiket kell alkalmazni.


3. A VMBSZ 1.1.22. szerint" .. Korábbi előírások szerint létesített - a vizsgálatkor érvényes szabványoknak meg nem felelő- berendezések esetén a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által a minősítő iratban meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása során .... "
Tehát nem kell időpontokat kitalálnunk, hiszen az 1.1.24 nem ide vonatkoztatható mert az " A biztonságot érintő javítás után .. " üzembehelyzéssel mint címszóval foglalkozik, ebben ugyan szerepel ( a és b ) pontban eléggé zavaros és át nem látható módon időszakos ellenőrzés során végzett vizsgálat
és ott talált közvetlen élet és tűzveszély, vagy olyan hiba ami nem okoz közvetlen tűz vagy életveszélyt, de ki próbálna meg egy ilyen pontra hivatkozni, mikor a címszó nem is erre utal?

Azt azért szeretném látni, hogy az óvoda-iskola felülvizsgálatnál az ÁVK hiányokra milyen ütemtervet lehet készíteni?

Üdv

[JUVILL]

Kollégák !

Kérdéseim, Ti hogy látjátok , már e szerint kellene vizsgálni, minősíteni.

A VBSZ 2018. 01. 01-én hatályba lépett, még akkor is, ha tele van ellentmondással a felülvizsgálatokat illetve.
Mivel nincs hivatkozva különböző fejezetnél, hogy mit szüntet meg, így eligazodni benne elég nehéz.
Majd lesz ebből is oktatás jó pénzért. Nem csak azoknak kell majd vizsgázni, kiknek a bizonyítványuk 3 évnél idősebb.
Majd észreveszik a "hatályba léptetők", hogy ellentmondások vannak, mi majd fizetünk, hogy el tudjunk igazodni a túlszabályozásban.
Addig, míg nem lesz változás, szerintem mindig az érvényben lévő szigorúbb előírást kell alkalmazni.
Nem egy egyszerű eset. Kb. 10 évig kellett rá várni, majd jöhetnek a módosítások.
Igaz, közben a szabványok majd változnak, újak jelennek meg, ami új szabványfrissítő tanfolyamokat igényel, és még az OTSZ gyakori változásáról nem beszéltünk.
Tűvédelmi besorolás, környezet jellege szerinti besorolás, nem EPH, hanem védőösszekötő hálózat, alfa tényező változtatás (32A-re, vagy annál nagyobb biztosítóval rendelkező végáramkör esetén, és lehet folytatni.
Csak azért, hogy ezeket majd egy új VBSZ-ben lehessen kiadni.
Majd ismét új minősítő írat tartalmi és formai követelmény, és természetesen annyi változat, ahány oktatási cég, ahány előadó.