Frekvenciaváltók alkalmazása a hajtástechnikában

Indította JUVILL, 2012. november 02., 22:52:38 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Szirty

Üdv mindenkinek!

IdézAnnak idején nehéz indítást csak kocsinál találtam mikor kurblivassal kellett indítani. ;D

Nekem volna egy "C" verzióm is!
Én a villamos motor "nehézindítása" alatt azt értem, hogy:
A motornak egy motorvédője és két mágneskapcsolója van. Egy üzemi és egy indító. (a motor fixen csillag vagy delta kapcsolásban van a névleges fesz.-nek megfelelően).
Indításkor mindkét mágneskapcsoló meghúz, az egyik a motorvédőn keresztül kapcsolja a 3 fázist a motorra (üzemi), a másik pedig a motorvédőt megkerülve közvetlenül (indító).
(Természetesen olvadóbetét van)
Az indító kapcsolót egy időrelé az indítást követően néhány másodperc múlva kikapcsolja és csak az üzemi marad bekapcsolva.

Nagyobb motoroknál is használják (akár 110kW-nál is), elég brutális módja az indításnak. Olyankor alkalmazzák, amikor a csillag-delta indítás nem megfelelő. Mert pl. a motor teljes terhelés mellett indul, nagy lendítő tömeggel (a cs-d indítás nem tudná felgyorsítani).

JUVILL


Szerinted van-e műszaki különbség az általad megadott módszer, és a kereskedelmi fogalomban kapható, kifejlesztett lágyindítók között?

Szirty

Üdv!

Köszönöm a link ajánlót :)

Egyetértek a leírtakkal.
Annyit fűznék hozzá, hogy a frekvenciaváltók alkalmazásának számos buktatója is van, amin könnyen meglepődhet az ember ha nem ismeri azokat előre.
Megemlítek néhányat:


  • Ha a motort lassítjuk is (lefutó rámpával) akkor előfordulhat, hogy lassulás közben a terhelés hajtani kezdi a motort (generátor üzem jön létre). Ennek létrejötte gyakorlatilag csak beállítás kérdése, még üres tengelyű, terheletlen motornál is el lehet érni. A generátor üzemhez fékező ellenállás vagy DC terhelés megosztás kell, amit nem tud minden típus alapból.

  • Ha a motor szabadonfutással áll meg (nem rámpával lassul) akkor a fenti probléma máshogy jelentkezik: Ha leállás után ráindítanak a még forgó motorra, akkor a felfutó rámpát elölről kezdve, a motor a pillanatnyi forgási sebességénél alacsonyabb sebességet diktáló frekvencián akar forogni és ismét létrejön a generátor üzem, csak most impulzusszerűen. Fékező ellenállás nélkül ez hibajelzéshez vezethet.

  • Ha a motor elektromechanikus fékkel is rendelkezik, akkor a fék kioldásáról külön kell gondoskodni, amit a frekvenciaváltónak kell vezérelnie. Vagyis nem köthető rá a kapocsdekniben lévő fékegyenírányító két fázisra fagy fázisra+csillagpontra. Ez külön kábelezést, mágneskapcsolót stb igényel.

  • Előfordulhat hogy külön hűtőventilátort kell szerelni a frekiváltós motorra, mert ha teljes terheléssel huzamos ideig jár a névleges fordulata alatt, akkor a saját hűtése esetleg nem lesz elég hatékony.

balzsi

Idézetet írta: Szirty Dátum 2012. november 26., 20:37:51 DÉLUTÁN
Üdv mindenkinek!

IdézAnnak idején nehéz indítást csak kocsinál találtam mikor kurblivassal kellett indítani. ;D

Nekem volna egy "C" verzióm is!
Én a villamos motor "nehézindítása" alatt azt értem, hogy:
A motornak egy motorvédője és két mágneskapcsolója van. Egy üzemi és egy indító. (a motor fixen csillag vagy delta kapcsolásban van a névleges fesz.-nek megfelelően).
Indításkor mindkét mágneskapcsoló meghúz, az egyik a motorvédőn keresztül kapcsolja a 3 fázist a motorra (üzemi), a másik pedig a motorvédőt megkerülve közvetlenül (indító).
(Természetesen olvadóbetét van)
Az indító kapcsolót egy időrelé az indítást követően néhány másodperc múlva kikapcsolja és csak az üzemi marad bekapcsolva.

Nagyobb motoroknál is használják (akár 110kW-nál is), elég brutális módja az indításnak. Olyankor alkalmazzák, amikor a csillag-delta indítás nem megfelelő. Mert pl. a motor teljes terhelés mellett indul, nagy lendítő tömeggel (a cs-d indítás nem tudná felgyorsítani).

Én csak arra lennék kíváncsi, hogy egy 37kW-os, 67 A-os üzemi áramfelvételű motornak mekkora olvadóbetét kellene ennél az indítási módszernél?

Marton

A lágy indító és a "C" verziós nehéz indítás között az az alapvető külömbség, hogy a lágyindító készülékben tirisztor párok vagy triakok vannak és úgy müködik mint egy dimmer. Bekapcsoláskor egy kezdeti gyújtás szöggel(feszültséggel) indít és egy adott rövid időn belül (max 10sec) teljesen kinyitnak és átengedik a teljes teljesítményt. Lehet állítani a kezdő értéket és a felfutási időt is. A végén a félvezetőket "relével" is áthidalja, hogy ne legyen feszültségesés , azaz ne melegedjen.
A "C" verziónak a titka a túlbiztosítás és motorvédelem kiiktatása az indítás rövid idejére.

Szirty

Üdv!

IdézÉn csak arra lennék kíváncsi, hogy egy 37kW-os, 67 A-os üzemi áramfelvételű motornak mekkora olvadóbetét kellene ennél az indítási módszernél?

Szerintem a 80-100A megfelelő (a vezeték keresztmetszetek figyelembe vételével).

A gyakorlatban 110kW-os motor 250A-es olvadóbetéttel el tudott indulni ilyen üzemmódban a betét kiolvadása nélkül.

JUVILL


Megkérdezhetném, hogy milyen keresztmetszetű a motor betápláló vezetéke?

balzsi

Az általam leírt példánál (37kW-os, 67 A-os üzemi áramfelvételű) 4x50-es betáp vezeték van és Y-D indítással üzemel, 80 A-os olvadóbetéttel biztosítva. Csak kíváncsiságból kérdeztem, hogy delta indítással mit igényelne, mivel azt olvastam, hogy ilyen esetben az üzemi áram sokszorosát felveszi induláskor a villanymotor. Ezért is kétlem, hogy elegendő lenne 80-100A.

JUVILL


Ez az indítási módszer kicsit elgondolkodtató.
Egy 110 kW-os motor csillag/delta indításához elméletileg 315A-os biztosító, 95 mm2-es alu, vagy 70 mm2-es réz vezetékszükséges.
Ha a védelmeket az indítás időtartalmára kiiktatod, mennyire szabványos ez az indítási módszer? ;)

czapi

Motorok nehéz indításánál jól használhatók az áramváltós motorvédő relék. Pl.: EATON ZW7 motorvédő relék.
Három telítődő jellegű áramváltót tartalmaznak. Kétszeres motoráramig lineáris, e fölött kilép a lineáris tartományból és megnő a kioldási ideje.