Érintésvédelem

[Zsolti1976]

 Tisztelt Szaktársak!

42 évesen döntöttem úgy hogy villanyszerelő leszek. visszaültem az iskolapadba, de vannak dolgok amik nem teljesen tiszták. A mai kérdésem az volna hogy mi a különbség a TN-c, TN-s és a TN-c-s rendszerek között. Ha tudna valaki segíteni hogy megértsem, nagyon megköszönném.

[tothgyula]

Zsolti1976 Üdvözletem!

-A-TN rendszer-közismert nevén:nullázott rendszer, 3tipusa van:
  -TN-S rendszer egész rendszerben külön védővezető van (szekularizált, elkölönített védővezető) van
  -TN-C-S rendszer egy részében a nulla-és a védővezető közös (L1,L2,L3, PEN),majd
                                                                                                  (  L1,L2,L3,N ÉS PE vezető) 5 vezetős rendszer
  -TN-C rendszer az egész rendszerben közös a nulla és védővezető (L1,L2,L3 és PEN vezető)4 vezetős rendszer
A TN rendszerek olyan földelési rendszerek, amelyeknél a berendezés földelésének megbízhatósága a PEN- vagy a PE- vezető jó és hatásos földcsatlakozásától függ.Közcélú vagy más táphálózat esetén a külső feltételek megfelelőségéért a táphálózat kezelője a felelős.
Toth Gyula felülvizsgáló.

[nyaki]

Egyszerűbben az életből.
A közcélú hálózat, pl. utcán felállított oszlopokon futó vezetékek rendszere az ún. TN-C (C=Commoned) rendszer, ahol a N és PE vezető gazdasági okokból kifolyólag (az Áldott Anyaföld a legjobb és ingyenes vezető, a nagy kiterjedése miatt) össze van kötve és emiatt PEN-nek van elnevezve. Amint belép a TN-C rendszerű betáplálás (pl. közcélú hálózatról) egy épületbe, ezt a PEN vezetőt kötelezően szét kell bontani N és PE vezetőre, hiszen egyes életvédelmi szervek csak így tudnak hatásosan működni, mint pl. az ÁVK. A PEN bontás után TN-C-S (S=Separated) nevű rendszert fogunk kapni. Az elnevezésből kitűnik, hogy ha azt látod egy rendszerleírásnál, hogy TN-C-S, akkor már tudni fogod, hogy a betápláló rendszer ugyan TN-C (pl. közcélú hálózat, de mindenképpen az N földelt pl. a trafónál), de az épületben használt rendszer már ennek a PEN bontott változata lesz. Ahhoz, hogy a PEN vezetőt szét tudjuk választani, most nem részletezett bizonyos kritériumoknak meg felelni, de a leglényegesebb szempontja, hogy a PEN vezetőt minden épület becsatlakozási pontján megfelelően alacsony impedanciájú helyi földeléssel kötelezően el kell ellátni, mely földelés visszahat az őt tápláló TN-C rendszer PEN vezető hálózatára, ezzel csökkentve az amúgy is alacsony hurokimpedancia értékét a trafó földelt csillagpontja és a táplált épület földelője (PE) között. Ebből kifolyólag tilos minden olyan csatlakozó- és kapcsolóberendezés alkalmazása, mely a PEN vezetőt meg tudná szakítani. Ha minden, erre a TN-C hálózatra rácsatlakozó épületben kialakítják a helyi földelést, úgy nyilvánvalóvá válik, hogy a PEN vezető és trafó közötti szakasz hurokimpedancia értéke konvergál a 0-hoz, ami előnyösen befolyásolja a TN-C hálózat érintésvédelmi biztonságát (pl. közcélú hálózat PEN szakadás esetén) és egyben a terhelhetőségét.

[Zsolti1976]

Tisztelt Hozzászólók!

Először is köszönöm a segítséget. A következőket szűrtem le a válaszokból, javítsanak ki ha tévedek:

A TN-s rendszernél már a közcélú csatlakoztatástól el van különítve a PE és a N, és ez így is marad a fogyasztási hely teljes rendszerén.

A TN-c-s rendszernél egy darabig közös a védővezető és a nulla (PEN) de egy ponton szétválik (pl. fogyasztásmérőnél) és a rendszer további részén külön megy tovább, PE és N.

A TN-c rendszerben viszont mindvégig közös a védővezető és a nulla, ugye? De akkor például egy dugaszoló aljzatot vagy egy nem kettős szigetelésű lámpatestet hogyan kötünk be? Mit kötünk a védővezető kapcsára ha nincs külön védővezető?

[Sztrogoff]

Bocs, nem.

TN-S-nél a tápláló kisfeszültségű transzformátor nulla pontjától van külön a két vezeték. Azt igazából nem is lehetett volna nullázásnak hívni régen, mert a nullázás a nullavezetőhöz kötést jelentette definíció szerűen, ennél meg nem a nullavezetőhöz kötjük, hanem a nullapontba.

TN-C rendszernél - ahol nyilván átkötés lesz - meg keresztmetszet követelmény van, 10 mm2 minimum, olyan dugaszolóaljzatot nem nagyon fogsz látni (bár én láttam egyszer), nagy ipari szerkezményeknél meg ez az átkötés nem probléma, kulturáltan meg lehet oldani.

[Zsolti1976]

Mi az az átkötés? És tulajdonképpen hol alkalmazzák a TN-c rendszert?

[tothgyula]

Zsolti 1976 Üdvözletem!
Sztrogoff Kolléga az átkötést valószínűleg úgy érti, hogy a PEN vezetőről (Min16mm2-es alu vagy min 10mm2-es Cu) leágaztatja a kék színű nullavezetőt és a zöld/sárga színű PE vezetőt. Ez igen ritka eset!
Magyarországon nagy általánosságban a közcélú légvezeték és kábelhálózatok nullázott (4eres rendszerű) hálózatok.
Rajzokat bőven találhatsz a tanfolyam jegyzetekben.
Üdv:TothGyula.

[Sztrogoff]

Mondjuk nem pont erre gondoltam, hanem egyszerűbbre, ugyan a 2012 óta szabványban levő lehetőségek között ez is szerepel, de hát a gyakorlatban még többet lehet azt látni, hogy a PEN a védővezető sínre érkezik, és onnan átmegy a nullavezető sínre. Elvégre ez volt 1986-tól 2012-ig az egyeduralkodó.

[Sztrogoff]

"Rajzokat bőven találhatsz a tanfolyam jegyzetekben."
Erről jut eszembe. Miből tanulja ma a szakma elméletét egy leendő villanyszerelő? Saját jegyzete van a tanfolyamnak? Vagy valami "rendes" könyv/könyvek?

[Zsolti1976]

Régi tankönyveket kaptunk, 4 darabot. Az órákon prezentációkból tanulunk, amit aztán megosztanak velünk hogy tudjuk használni. Meg amit az interneten találunk.