Villámvédelem

[76Béci]

Kedves Fórumtársak!

Legyen egy konkrét példa: adott egy 50x80=4000m2 alapterület 3 szintes mélygarázsos lakóépület. Az alapozásnál 90 cm víz záró alaplemez alaplemez alatt 5 sorban 6-6 földelőszonda 3 méteres talaj pH 6,9-7, ház kontúron belül 5 sorba leütve. Tehát az alaplemezbe 30 darab levert szonda van és 30 darab felállás van ami rács szerűen négyzethálósan össze van kötve az alaplemez vasaláson. Természetesen a beton és a talaj között víz záró gumi membrán is van a rácsszerkezet 5 méterenként még össze s van kötve a betonvassal is. Ilyen esetben mit mond a szabvány milyen anyagot lehet használni? A beton alatt és a betonban? Használhatok OBO által minősített horganyzott rendszert vagy sem? Ha nem miért? Próbálom megérteni a szabványt ami lassan évente változik és ami eddig jó volt az nem hogy jó sőt rossz. A horganyzott rendszerek most miért szorultak háttérbe az OBO-nak a teljes rendszerhez van tanúsítványa ? Segítségeteket köszönöm

[istvan01]

Kedves Fórumtársak!

Legyen egy konkrét példa: adott egy 50x80=4000m2 alapterület 3 szintes mélygarázsos lakóépület. Az alapozásnál 90 cm víz záró alaplemez alaplemez alatt 5 sorban 6-6 földelőszonda 3 méteres talaj pH 6,9-7, ház kontúron belül 5 sorba leütve. Tehát az alaplemezbe 30 darab levert szonda van és 30 darab felállás van ami rács szerűen négyzethálósan össze van kötve az alaplemez vasaláson. Természetesen a beton és a talaj között víz záró gumi membrán is van a rácsszerkezet 5 méterenként még össze s van kötve a betonvassal is. Ilyen esetben mit mond a szabvány milyen anyagot lehet használni? A beton alatt és a betonban? Használhatok OBO által minősített horganyzott rendszert vagy sem? Ha nem miért? Próbálom megérteni a szabványt ami lassan évente változik és ami eddig jó volt az nem hogy jó sőt rossz. A horganyzott rendszerek most miért szorultak háttérbe az OBO-nak a teljes rendszerhez van tanúsítványa ? Segítségeteket köszönöm

Erre én is érdeklődő vagyok, mit mondanak a szakik norma és gyakorlati szempontok szerint.
Azt kérdezem, ez megvalósítás előtti terv, vagy csak egy alternatív elképzelés?

Én laikusként mégis azt mondanám, a 30db földelő szondát alapkontúr vonalon kívülre tenném. Ha egyenletesen lehet elosztani, akkor 8,6m-enekénti kerület menti távolságok lesznek. A gyűrű képzés a szondák talajszint alatti összekötésével B típusú földelésnek vannak előnyei is. Ebben az esetben valamivel egyszerűbbnek látszik a mérő-csatlakozó kötések elhelyezése is. Ha van a vizes alsó beton részben vasalat, akkor azzal talán valahogy össze lehetne kötni. A tuti megoldás persze az, hogy a szondák, és vizes beton vasalata mind V4-es. Esetleg szikraközzel áthidalható a beton vas és horganyzott földelő szondák korrózió védelme V4 nélkül is.

[tothgyula]

T.istván01!
Bár a tervet nem látjuk, de ekkora építménynél már belül is kell levezetőknek lenni.A levezetők ez esetben a betonpillérekben futnak és a mérésekhez szükséges dobozokban (szekrényekben) oldhatók a kötések.A Prösper cégnek is jók a villámvédelmi és egyéb termékei.

[istvan01]

T.istván01!
Bár a tervet nem látjuk, de ekkora építménynél már belül is kell levezetőknek lenni.A levezetők ez esetben a betonpillérekben futnak és a mérésekhez szükséges dobozokban (szekrényekben) oldhatók a kötések.A Prösper cégnek is jók a villámvédelmi és egyéb termékei.

Igaz, nagy alapterületnél tényleg előírás a belső levezető is.

De ezzel nekem máris jön a következő kérdés, ellentmondás. A vasalt betonpillérek mélyen talajig kell hogy érjenek közvetlen, vagy közvetítő talpkötéseken át, így ezek természetes levezetőkké és/vagy földelőkké válnak. Mellette lehet önálló levezetőt is vinni, de ekkor a levezető önálló földelő szondához kapcsolódik bonthatóan, viszont a betonpillérek vasalata, ami földelő is lehet egyben, akkor attól a külön levezető és földelő szonda szigetelt kell legyen? 
Ugyan ez a kérdés, ha függőleges főtartók nem vasbeton, hanem vasszerkezetek, de ezek talpazata is beton alapra kötöttek.
Nekem az a véleményem, hogy elegendő keresztmetszet vasalatú beton pilléreknél, amik nedves talajig érnek, nem szükséges külön pillér mellett lefutó levezető és földelő szonda.
Persze, tudom, konkrét eset kockázat elemzése és norma megfelelőség ami eldöntheti az optimális módszert.

[76Béci]

Tisztelt István01!

Ez egy konkrét példa. Azért dobtam fel, mert a mai tervezők mind ragaszkodnak a V4A rozsdamentes rendszerhez és olyan minősítése nem sok terméknek van ráadásul sokkal nagyobb költség vonzata is van. Én nem tudom és azért próbálom megérteni, hogy egy minősített horganyzott rendszer mitől nem tudja azt amire használtuk eddig is?  A munka végeztével lesz egy hatalmas beton placc amiből fel fog állni 5 sorban 6 szál 10-es horganyzott 2,5 méteres körföldelő ezek természetesen a szerkezet tartó betonpillérekben fog tovább haladni az épület felső szintjéig. Ott kap oldható kötést egy revíziós ablakkal felette meg egy mérőpontot.

[tothgyula]

T.István01.!
Számítsd ki a minősített horganyzott villámvédelmi rendszer és a V4A rozsdamentes rendszer közötti árkülönbséget!
A tervező vajjon kiszámolta??

[nyaki]

Én még anno azt tanultam, hogy a horganyzott (tűzi horganyzott) anyag felszínének csupán néhány mikronnyi a védelmi rétege, ezért minden mechanikai behatásra igen érzékeny, így földelőként való telepítésekor a felületi sérülések nem öngyógyulóak lesznek és az acél hordozó anyag lévén, a rozsda martalékává tud válni záros határidőn belül, ami jelentősen csökkenti a földelő hatékonyságát, amit a békesség jegyében pedig idővel pótolni szükséges.
Ezzel ellentétben a megfelelő minőségű rozsdamentes anyag teljes anyagában ugyanazon minőségű, mint a felülete, tehát holmi felületi mechanikai sérülés a hosszútávú hatékonyságát sem rontja le. Erre szokták volt mondani, hogy örök élet meg egy.
Innen nézve, ha valaki képes megfizetni a magasabb bekerülési költséget és az épület állagát tekintve hosszú távban gondolkodik, akkor összességében a most drágább lesz később mindig az olcsóbb.

[istvan01]

A V4-as saválló anyagú villámvédelmi alkatrészek nagy átlagban négy-ötször drágábbak a horganyzott acél anyagúaknál.
Azonban néhány helyen szükséges lehet egy keresztmetszettel nagyobbat választani V4 és V2-nél, mert a fajlagos ellenállása magasabb a szénacélnál. Másképpen, azonos keresztmetszeten a V4/V2-nél nagyobb hőemelkedéssel kell számolni a méretezési villámáramnál. Erre vannak tájékoztató táblázatok.

Ellenben a talajban horganyzott/V4 anyagok viszonyában a V4 várhatóan nem korrodál 100év alatt sem, viszont horganyzott acél földelő szonda esetén az idővel eltűnő vékony horgany utáni vasoxid alig változtatja meg a szonda talaj felé ellenállását. Azért, mert a vasoxid is áramvezető, persze nagyobb ellenállású mint a tiszta vas, viszont a szondával érintkező nedves talajnál is sokkal alacsonyabb fajlagos ellenállású. Azonban 100év teszt időszak alatt az oxidáció nem áll meg, elfogyhat a keresztmetszet. Ez a fogyás akkor gyorsabb, ha agresszív, savas a talaj és minél közelebb van a talaj felszínéhez. A talaj felszín alatti kötések oxidációja okoz sokkal nagyobb romlást, ezért kell azokat vastag vízzáró fedéssel ellátni.

[gsmotoros]

Kedves Fórumozók!

A korábbi "betonalap-földelő kötelezően rozsdamentes acél (abból is V4A mondjuk) lehet csak" fórumos egyeztetésre nem feltétlen került pont, de ahogy nézem ez másban is felmerült és még cikk is született róla a Villanyszerelők Lapjában:

https://www.villanylap.hu/lapszamok/2021/aprilis/5740-msz-180142019-alapozasfoldelok


Most a családban épülne majd egy ház és már az elejétől szeretnének bele villámhárítót. Ám a V4A anyag végig a sávalap legaljába körben elhelyezve elég horribilis lenne.

Lehet jobb lenne ilyenkor egy sima B típusú, az alaptól legalább vízszintesen 0.5m-ert tartó keretföldelő, mert ott nem kellene V4A-t használni?

Illetve ami zavar, hogy alápincézett épület révén nem annyira szerencsés a vízszigetelést lyuggatni és ez az egybe EPH-zás a talajon fekvő vasbeton padló (már vízszigetelésen belüli "száraz" szerkezeti elem) vasalásával Xm-enként összekötés kissé kellemetlenilyen helyzetben. A vízszigetelés csak a szerelőbetonra mehet, mivel a pincefal merevítő pillérek lyuggatnák amúgy szét a vízszigetelést, hogyha a vasalt lemez tetején lenne az. Erre mi a szakma által helyesnek vélt megoldás?

(sárgával keretezett rész a lyukasztás, kék volnal a vízszigetelés, amit utólag belemókányoltam a képbe)

[Fecó]

A saválló anyag sok esetben azért kerül képbe, mert a horganyzott anyag a betonban és a talajban eltérő galvánpotenciállal bír. Ha megoldható, hogy csak a betonba kerüljön az acél, és talajjal ne érintkezzen, a függőleges részt is be lehet ágyazni betonba, akkor egy normál betonacél is megfelel a követelménynek ha szabvány szerint alakítják ki (MSZ EN 62305). Ott kell horganyzott anyag, ahol kilép a betonból a "levegőre" meg kiegészítő műanyag szigetelés rá ha nem saválló. Érdemes, sőt muszáj tervezővel konzultálni, segíteni fog. Önszorgalmú villámvédelem nincs, mindenképpen terveztetni szükséges..