Panel Villany

[marci1981]

Sziasztok!

Adott egy panel , földeletlen konnektorok vannak , egyedül a fürdőbe van föld. Átnéztem a konnektorok fázis,nulla (pen) bekötve , gondolom ez TN-C rendszer lesz, viszont miért nincs áthidalva a konnektor testéből a nullára a pen? Bénáztak vagy , nem is kell? Ha a fürdőbe van föld akkor lehet belőle kialakítani TN-C-S hálózatot (persze a megfelelő átvezetékelés után) ?
illetve ha nincs föld egyáltalán egy panelba és TN-C van , abba az esetbe nem is lehet csinálni TN-C-S-t ?

köszönöm ha tudna valaki segíteni !

[Fecó]

...Hány éves a pilóta?...

Tapatalkkal küldve az én 23049PCD8G eszközömről

[Sztrogoff]

Bocs, azért itt van némi félreértés.
- Ha van külön nulla, és külön PEN, azt nem kell már összekötni. De a dolgok természetéből fakadóan nincs külön nulla és külön PEN, a PEN-ben az N jelenti, hogy az a nulla szerepét is betölti.
- Vékony vezetékeknél nem lehet TN-C, mert a PEN-re nézve elég kemény keresztmetszet-minimum előírások vannak.
- A dugaszolóaljzatban a nulla- s a védővezető kapocs összekötése kb 60 éve tilos.

[marci1981]

Akkor ez végülis TN-C-S rendszer viszont csak a fürdőbe vittek el földelés és a többi konnektor földeletlen?

[pkajos]

az 60-as, talán még a 70-es évek elején is még az volt a divat, hogy a fürdőbe és a konyhába építettek ki PE vezetőt.  Ezek voltak a "hidegpadlós" helyiségek.
A szobákba - ahol padlószőnyeg, parketta volt a padlóburkolat oda meg védőérintkező nélküli pl. padló dugaljakat szereltek, itt kisebb volt a kvázi szigetelt padló miatt az áramütés kockázata.
Ahogy Sztrogoff is írta még 60-70 évvel ezelőtt "megengedett" volt az N vezetőről PE lecsatlakozás magában a dugaljnál.  Háát nem is e miatt mondják, hogy "régi szép idők"
 

[Sztrogoff]

10 éve még aktívak voltak itt olyanok, akik fejből mondták, hogy melyik város milyen paneljeiben hogyan volt ez, sajnos ők mind elvesztették érdeklődésüket a fórum iránt, én meg már akkor is elég öreg voltam ahhoz, hogy ne akarjak panel felújításba belekezdeni, így aztán nem jegyeztem meg semmit. De amennyire visszaemlékszem, volt/van olyan is, hogy a védővezetős dugaljak a védővezetőt valami szerelőaknában felmenő vasszerkezetről, csőről, stb. kapták. Én nem bátorítanálak arra, hogy sokkal alaposabb helyzetfelmérés nélkül változtatásokba kezdjél.

(hát igen a 86-os szabvány életbe lépése előtt az volt a koncepció, hogy érintésvédelem az áramütés szempontjából veszélyesebb helyekre vagy veszélyesebb készülékekhez kell - csak)

[marci1981]

köszönöm én értem , hogy ilyet már nem használunk , de ugye régen TN-C használták , 2 vezeték jön konnektorhoz, fázis és nulla. A konnektorban át van hidalva a nulla és a védőföld egy darab vezetékkel. Nincs Fi-relé (nem is működne). Ugye a kérdésem az volt, hogy ha mindenhonnan hiányzik a föld és csak a fürdőbe van, akkor ez TN-C rendszer, gondolom a konnektorokba meg megkéne lennie az áthidalásnak , különbe mi lesz a testre kikerülő hibával? a másik én értem , hogy pen minimum 10mm2 keresztmetszet, de a azt vezetőt ami ellátja a nulla és védővezető feladatát egybe , máshogy nem hívhatjuk csak is PEN-nek.

ezért lett volna a fő kérdésem , hogy magyarul ez is TN-C-S hálózat , csak nincs földelés a fürdőn kívül?

[pkajos]

Nem igazán derül ki, hogy miért olyan fontos neked, hogy a mostani érintésvédelmi módokkal- esetleg osztályokkal"  hogyan értelmezzük, magyarázzuk a régi, ma már hajmeresztő (akkori) szükségmegoldásokat!
HA gondolod nevezd TN-C-nek a dugaljhoz érkező, és csak ott szétválasztott megoldást. De mégsem javasolnám, mert soha nem volt megengedett PEN vezetőként  pl. az1,5 ill 2,5mm2-es vezető keresztmetszet.
 
Alapvetően a lakás főelosztójáig "értelmezz(t)ük" érintésvédelmi módként (a táplálás önműködő lekapcsolása) a TN-C-t, mivel CSAK addig a pontig történt meg annak az akkori szabályos kialakítása (a PEN vezető keresztmetszetére, létesítésére való előírás betartása), tehát ami az akkori TN-C-ről szólt. 
Ahogy korábban is írták, ma is de kb. több mint fél évszázada így van ez..

Tehát az kijelenthető, hogy az elosztótábláig TN-C, az utána következőnél meg nem jelenthető ki.. DE te ha akarod hív úgy ahogy jónak látod..
A hálózatnál az "S" akkor lehet szabatos elnevezés, ha a szétválasztás - nem is akárhogyan- megtörténik   

[Fecó]

Hivatalosan 1963. július 1.-től épített lakások esetében már bizonyosan külön vezetőt kellett kialakítani a "nullázóvezető" számára. Az MSZ 172-1:1962 szabvány szerint:

"10.43  Ha az épületnek csatlakozószekrénye nincs (1-2 fogyasztó van a csatlakozáson), a nullázóvezetőt a fogyasztásmérő után, de az elosztótábla előtt külön dobozból kell leágaztatni.
10.44 Lakóházak és hasonló jellegű épületek (kórházak, irodaházak stb.) esetében a nullázóvezetőt az épület csatlakozó szekrényéből kell leágaztatni. Ezt a nullázóvezetőt, a nullavezető bontható érintkező kapcsához kell kötni. E ponton kívül a nullázóvezetőt a belső csatlakozóvezeték nullavezetőjével összekötni nem szabad."

És még szükségesnek látta:

"10.32. Fogyasztói berendezések nullavezetőjét a táphálózat csatlakozási helyén földelni kell. "

Tehát itt már dugaljaknál átkötözgetésnek helye nincs. Az 1/1964. (IX.9.) NIM rendelet még megengedte, hogy a régi épületeknél ( a következő felujításig), a védett fogyasztókészülékek testjét a villamos vezetően összefüggő vízvezeték nyomócső hálózathoz csatlakoztassák. És itt már felmerült, hogy a házi fémhálózatokat is a nullavezetőhöz kell kötni.

1962-ben kicsit másképpen gondolkodtak, és nem volt kötelező mindenhova érintésvédelmet kialakítani. Ezekre a "helyhez kötött" berendezésekre kellett:

"-   hőfejlesztő készülékek, pl. villamos főző- és sütőkészülékek, kávéfőző gépek, forróvíztárolók,
-   villamos hűtőgépek,
-   villamos fűtésű sajtológépek,
-   villamos kemencék,
-   villamos motorok,
-   olyan villamos hajtású gépek és berendezések, amelyek a hajtómotorral, annak kapcsolójával vagy vezetékeinek fémburkolatával fémes kapcsolatban vannak,"

és ezekre a nem helyhezkötöttekre:

"-   villamos kéziszerszámok és kézilámpák,
-   villamos működtetésű gyógyászati gépek és készülékek,
-   villamos működtetésű orvosi, fodrászati és kozmetikai készülékek,
-   villamos motorhajtású háztartási készülékek."

Más gépek és készülékek esetében például a padló anyagához képest írták elő az érintésvédelem kialakítását, "pl. föld, tégla, beton, nedvszívó kőzet, magnezit tartalmú anyag vagy fémlemez"

És van ahová a padlótól függetlenül is kellett:

"-   szabadban, továbbá
-   ha a helyiség szén vagy fémporos,
-   nyirkos, párás, nedves, átázott, marópárás, meleg (MSZ 1600)
-   vagy ha a helyiségben földeltnek minősíthető fémtárgy vagy más egyidejűleg érinthető villamos készülék van a géptől vagy a készüléktől elérhető távolságban. Ez utóbbi előírás alól kivételt képeznek a
        lakások fa- vagy villamos szigetelőanyagpadlójú helyiségei."

Tehát ha ez a panel már 62 után épült, bizonyosan nem megfelelő az aljzatnál való átkötözgetés.

[nyaki]

Úgy 10 évvel ezelőtt találkoztam egy, talán 1960-70 között épült 4 emeletes, tégla falazatú társasháznál azzal, hogy a lakásba csak egy kék és fekete, 6 mm²-es alu érkezett, és csak a konyhában és fürdőben volt védőérintkezős dugalj kialakítva. Amikor kihívtak megtekintésre szerencsém volt, mert pont rakták össze a konyhát. A konyha fala mögötti fém vízcsőről volt egy közös fémbiliccsel leágaztatva minden védővezető. Gyakorlatilag úgy lehetett felfogni az egészet, mintha TT rendszerű lett volna a lakás villamos hálózata. Az újonnan felszerelt ÁVK működött is, ahogyan kell, de hogy korábbi években egy zárlat/tartós védővezető áram esetén, hogyan nem történt az épület más lakásában villamos baleset, az máig rejtély számomra úgy, hogy minden lakásban villanybojler volt a melegíz forrás. ...szerintem velük volt a Teremtő.