Utólagosan szeretném kérni véleményeteket, kritikáitokat a kivitelezéssel kapcsolatban. Biztos van itt köztünk olyan aki a hozzászólásaitoknak később hasznát veszi
Ezt te csináltad?
Nekem tetszik de ez csak egy tanuló véleménye.
Szerintem fogsz kapni kritikákat is. :D ;)
Igen én csináltam saját lakásomnál. Ez az első szerelésem, vélhetőleg az utolsó is. :)
Nem kritizálok, kérdezek. ;)
Miért nincs feliratozás, rendeltetés szerű megjelölés?
Miért van megbontva a nullakapocs? Sorkapocsra és sínre?
A nulla sínre csatlakozó szürke színű vezeték a távolabbi szerelt ponton nem megtévesztő?
Én is csak kérdeznék!
Miért van a kalapsínre rögzített N sín összekötve a PE sínnel? Én úgy látom, hogy a bejövő egy 10mm2-es MKH, ami arra enged következtetni, hogy már a szétválasztás az elosztó előtt el volt végezve. Innen nézve a dolgot, teljesen feleslegesnek tartom az elosztóban történő közösítést. Persze mindenre választ kaphatunk, ha Juvill kérdése is válaszra talál.
A feliratozást ma csináltam, a fénykép tegnap délután készült.
A villanyórától 4x10 mm2-es MBCu-val jöttem az elosztószekrényhez és itt csináltam a PEN bontást. PEN az alsó PE sínre megy, innét átkötve a kalapsínen lévő N-re. Erről kapják a nullát a FI relék, valamint azok a fogyasztók, melyek kimaradtak az ÁVK-s védelemből. A 4 pólusú reléről megy a nulla a felső N sínre.
Üzenet összefûzve: 2013. január 02., 19:42:49 DÉLUTÁN
A feliratozáshoz még annyit, hogy most már kissé másképp fest, mivel fel lett szerelve a "maszk", csak ha úgy fényképezem akkor nem sokat láttatok volna belőle. A feliratokat az ajtajára írtam.
Véleményem szerint, ha az óránál már megtörtént a szétválasztás, akkor nem szerencsés újra közös vezetéken vinni a N és PE vezetőt, mert a szétválasztási pontban, ha túl hosszúra sikerül a betáp, akkor a szétválasztásnál célszerű lenne egy helyi földelést kialakítani, ... bár a 10mm2-es vezető éppen határeset a PEN-re.
Érdemes lett volna előbb a biztosítékot és csak utána a FI relét. Zárlati áramot legyen az a relé tekercse az a főbiztosító tudja kezelni és nem a védelmi relé. Nem láttam a csengő számára biztit legalább 1 db.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. január 02., 19:46:11 DÉLUTÁN
Véleményem szerint, ha az óránál már megtörtént a szétválasztás, akkor nem szerencsés újra közös vezetéken vinni a N és PE vezetőt, mert a szétválasztási pontban, ha túl hosszúra sikerül a betáp, akkor a szétválasztásnál célszerű lenne egy helyi földelést kialakítani, ... bár a 10mm2-es vezető éppen határeset a PEN-re.
A villanyóránál nincs PEN bontás, ott egy sorkapocsra jön a PEN a méretlen irányból és itt csatlakozik a 10 mm2-es réz vezetékkel. Az órától 4 m a távolság.
Ha jól látom akkor 4 eres a betáplálás és külön van az EPH vezeték.?
A keresztmetszetet nem lehet érzékelni, talán 6-os a kábel. Lehet, hogy ott választottad szét a PEN vezetéket?
A 2 pólusú kismegszakító helyett, 1+N kismegszakító kellene használni mivel 1 fázist és 1 N kötöttél be.
Ami be van építve az egy 2 fázisú fogyasztó védelmére jó.
[size=78%]A feliratozás lehet, hogy a maszkon van elhelyezve?[/size]
Itt ha besorszámozod vagy egyedi tervjellel ellátod a kismegszakítókat akkor könnyebb az áramköröket azonosítani.
Gondolj bele amikor 50 vagy 100db kismegszakító vagy egyéb maszkos szerelvény van elhelyezve a tartósíneken maszk nélkül, nem lehet tudni, hogy mi micsoda. Meg ha valaki más leszedi az előlapot nem tudja azonosítani az áramköröket. Ezért a maszk alatt is az eszközöket terv jellel el kell látni pld. Q1 kapcsolók [size=78%]D1- kismegszakítók stb. Én ceruzával szoktam a szerelés alatt megjelölni, aztán ha kész akkor megiratozom véglegesen, mert menet közben is változhatnak a dolgok. De nem filcel össze vissza firkálva, ha nem jobb feliratozót használni. Megvalósulási rajz ?[/size]
Mért íród azt, hogy az utolsó lesz amit csináltál?
FR.
Idézetet írta: Szelei Dátum 2013. január 02., 19:49:48 DÉLUTÁN
Érdemes lett volna előbb a biztosítékot és csak utána a FI relét. Zárlati áramot legyen az a relé tekercse az a főbiztosító tudja kezelni és nem a védelmi relé. Nem láttam a csengő számára biztit legalább 1 db.
A villanyóránál van a méretlen oldalon is 3 kismegszakító, valamint az óra után is van. A csengő a jobb oldali 10 A-os biztosítékról kapja az áramot, csak előtte megtesz egy kört, ugyanis bent a lakásban van egy kapcsoló, mellyel "ki tudom iktatni" a csengőt, ha nem akarom hogy zaklassanak. :)
A képről nem igazán követhető. Jó volna az egész elosztó villamos rajzát feltenni, mert a képpel együtt le tudnánk követni és ez alapján lehetne véleményt alkotni.Az, hogy szépen néz ki az egy dolog.
Idézetet írta: flatskerrobert Dátum 2013. január 02., 19:58:53 DÉLUTÁN
Ha jól látom akkor 4 eres a betáplálás és külön van az EPH vezeték.?
A keresztmetszetet nem lehet érzékelni, talán 6-os a kábel. Lehet, hogy ott választottad szét a PEN vezetéket?
A 2 pólusú kismegszakító helyett, 1+N kismegszakító kellene használni mivel 1 fázist és 1 N kötöttél be.
Ami be van építve az egy 2 fázisú fogyasztó védelmére jó.
[size=78%]A feliratozás lehet, hogy a maszkon van elhelyezve?[/size]
Itt ha besorszámozod vagy egyedi tervjellel ellátod a kismegszakítókat akkor könnyebb az áramköröket azonosítani.
Gondolj bele amikor 50 vagy 100db kismegszakító vagy egyéb maszkos szerelvény van elhelyezve a tartósíneken maszk nélkül, nem lehet tudni, hogy mi micsoda. Meg ha valaki más leszedi az előlapot nem tudja azonosítani az áramköröket. Ezért a maszk alatt is az eszközöket terv jellel el kell látni pld. Q1 kapcsolók [size=78%]D1- kismegszakítók stb. Én ceruzával szoktam a szerelés alatt megjelölni, aztán ha kész akkor megiratozom véglegesen, mert menet közben is változhatnak a dolgok. De nem filcel össze vissza firkálva, ha nem jobb feliratozót használni. Megvalósulási rajz ?[/size]
Mért íród azt, hogy az utolsó lesz amit csináltál?
FR.
Mint korábban írtam, 10 mm2-es a vezeték. Mivel nemcsak villanyszerelés folyik a lakásban (jelenleg fel van "robbantva" az épület belülről), így az EPH még várat magára. A kétpólusú kismegszakító tévedés lett két szempontból is az egyik az általad vázolt, valamint B karakterisztika helyett C-st adtak és a bevásárlást követően két hónappal döbbentem rá a beszereléskor. A feliratozás azon formája amit Te írsz az olyan helyeken mint a munkahelyem, ahol rengeteg fogyasztó van, ott életszerű. A családi házamnál csak beszámoztam a megszakítókat és a szekrény ajtajának belső felére alkoholos tollal felírtam, hogy melyik áramkörhöz tartozik.
Azért írom hogy vélhetőleg az utolsó, mivel én nem vagyok villanyszerelő, csak mivel a munkahelyemen elég közel kerültem az elektronikához (szárítókezelő vagyok szezonban) ezért kezdtem el tanulni a villanyszerelést, most viszont jól jött a saját házikónál. Egyébként már hobbimmá vált, állandóan itt vagyok a fórumon, meg olvasom a neten az okosságokat.
Üzenet összefûzve: 2013. január 02., 20:24:41 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. január 02., 20:09:38 DÉLUTÁN
A képről nem igazán követhető. Jó volna az egész elosztó villamos rajzát feltenni, mert a képpel együtt le tudnánk követni és ez alapján lehetne véleményt alkotni.Az, hogy szépen néz ki az egy dolog.
Mivel a kivitelezés eltér az alaptervtől, így most nem tudom feltenni, de holnapra megrajzolom.
A feliratok elkészítése feliratozóval az a végleges állapotot tükrözi. Ahogy írjátok a szerelés idején lévő jelöléseknek sokféle változata alakult ki a gyakorlatban. Minden szerelésnél a jelöléseknek nagyon nagy szerepe van. Én például ideiglenesen széles fehér szigetelő szalagot ragasztok fel és arra vékony alkoholos filccel írom fel a lényeges dolgokat. Ezt lefényképezem amikor már végleges, akár otthon is el készítem a feliratokat és a helyszínen lehúzom a szigetelő szalagot és elhelyezem a feliratokat. A bonyolultabb szereléseknél még dobozban is szoktam jelölni, mert nekem is könnyebb így dolgozni.
Vissza térve a témához a helyszínen könnyebb végig követni a vezetékek útját mint így a képen. Ezért célszerű rajz jelen esetben.
Nem látom a kismegszakítók értékeit.
Ezek a kismegszakítók is valami hulladék szállítmányból származnak?
Nem szoktam lakás szereléseket csinálni, de tavaly elött történt egy ilyen a rokonságban. Készítettem jó néhány rajzot is. Többek között a PE, N bekötésekről is. Ezt azért tartom praktikusnak mert ezen fel van sorolva, hogy melyik nulla vezeték hova is megy, kihez tartozik. Egy későbbi belenyúláskor vagy Fi relé leoldási ok kereséskor jól jöhet egy ilyen rajz. Vagy ha esetleg Fi relé csoportok között akarunk áramköröket áthelyezni. Ilyen jellegü rajzok a gépek dokumentációjában szokott lenni, német gépiparban az ilyen pontosság nem szokatlan. Persze nem minden gépgyártóra igaz, no meg tudom egy épület kivtelezésnél a határidők miatt is, ilyen luxusra már nincs idő.
Idézetet írta: czapi Dátum 2013. január 02., 20:46:08 DÉLUTÁN
Nem látom a kismegszakítók értékeit.
Ezek a kismegszakítók is valami hulladék szállítmányból származnak?
Remélem hogy nem "hulladék szállítmányból" valók, mert elég borsos áron vásároltam őket. :) A sárga kapcsoló fülek eltakarják a számokat.
Alapvetően tetszetős, bár engem az érdekelne, hogy miért -ha és amennyiben családi kéród van- nem a -gondolom- tokozott mű.a szekrényes vill óra alá elhelyezett késesbiztit + "B" túlfeszvédelmi unit-ot és esetleg tűzvédelmi főkapcsolót tartalmazó csatlakozó tokozottban csináltál (illetve, nem te, hanem mondjuk egy "megélhetési villanyász" ismid) PEN; PE-N szétválasztást? Aztán, miért nem tettél ebbe is egy "C"-s túlfeszvédelmi unit-ot? Ha már a saját kéród vill hálózatát és annak mért főelosztóját ily nagy műgonddal fabrikáltad, akkor ezeket a cucckákat is érdemes lett volna betenni... Ja, ha és amennyben vill tűzhelyed van, akkor ide érdemes betenni az azt levállasztó főkapcsolót is, dettó a vill bojlerét is, már amennyiben az van?! ;)
Én ilyeneket szoktam csinálni, azaz hensel KV, benne vagy ETI, vagy GE/AEG cuccok, mert pl az ETI 10kA-es zárlati áramerősséget is kibír...
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2013. január 02., 22:03:36 DÉLUTÁN
Alapvetően tetszetős, bár engem az érdekelne, hogy miért -ha és amennyiben családi kéród van- nem a -gondolom- tokozott mű.a szekrényes vill óra alá elhelyezett késesbiztit + "B" túlfeszvédelmi unit-ot és esetleg tűzvédelmi főkapcsolót tartalmazó csatlakozó tokozottban csináltál (illetve, nem te, hanem mondjuk egy "megélhetési villanyász" ismid) PEN; PE-N szétválasztást? Aztán, miért nem tettél ebbe is egy "C"-s túlfeszvédelmi unit-ot? Ha már a saját kéród vill hálózatát és annak mért főelosztóját ily nagy műgonddal fabrikáltad, akkor ezeket a cucckákat is érdemes lett volna betenni... Ja, ha és amennyben vill tűzhelyed van, akkor ide érdemes betenni az azt levállasztó főkapcsolót is, dettó a vill bojlerét is, már amennyiben az van?! ;)
Én ilyeneket szoktam csinálni, azaz hensel KV, benne vagy ETI, vagy GE/AEG cuccok, mert pl az ETI 10kA-es zárlati áramerősséget is kibír...
Igen, családi házról van szó, régi fa szekrényben vannak a villanyórák. Azért vettem viszonylag nagy szekrényt, hogy a későbbi bővítésnél ne legyen problémám. A B+C túlfesz védelmen gondolkodtam én is, viszont a megbízható minőség elég drága lett volna, mindemellett nem garantál az sem tuti biztonságot még a D-s kiegészítéssel sem. Így egyenlőre az kimarad. Mire beköltözök (10 év :-[) addigra lehet, hogy az is beépül. Elkészítettem a rajzot, remélem nincs benne hiba. Ezzel arra gondolok, hogy a kivitelezésnek megfelelően rajzoltam, valamint abban is reménykedem, hogy el lehet rajta menni. ;) A földeléseket nem húztam le, mert az még jobban átláthatatlanná tette volna. Természetesen mind az alsó PE sínen landolt.
Vatera, Balzsi; VATERRRRA, vagy ebay! Ezt semmiképp ne vedd boltban! Szerinted, én mikor vettem akár "B", ill "C"-s túlfeszvédelmi cuccot? Soha!!! Ja és még mielőtt bárki itt elkezd hegyibeszédet tartani a vaterán, számla nélkül megvett biznytalan kimenetelű cuccokról, elmondanám, hogy csak és kizárólag zsírúj OBO, vagy Denh lett megvéve, olyanoktól, akik elbuktak egy ingatlan beruházst, vagy nem csengette ki őket a megrendelő és nemes egyszerűséggel vagy be sem építették, vagy kiszerelték a túlfeszvédelmit.
Értelmetlennek tartom a 3f.20A kisautomata után kötni az 5db B16A-es kisautomatát. Ha leold valamiért a műhely 20A-es védelme, a lakás egy jelentős része is áram nélkül marad. Tehát elébe köttendő a 16A-s leágazások.
Az időrelét milyen beállítással használnád? Szine alapján "tele" gyártmányu multifunkciós lehet, E1ZMQ10. A rajzjel szerint kikapcsolás késleltetőként lenne, valójában erre is van szükség. Viszont a beállított Wu-nál tápellátás esetén csupán a skálák alapján 10secundumig szellőztet. Ahhoz, hogy késleltetve kapcsolja ki a szellőzést, R típust kell beállítani, a most A1-re kötött kapcsoló szálat a B1-re köttendő, A1-re pedig a B10A-es kisautomata feszültsége köttendő. Az időskálán az utánszellőzés idejét kell beállítani, jelenleg 10 secundumnak látom. Vagy más a szándékod? Az időkapcsoló érintkezője rosszul van ábrázolva én verzióm szerint, most meghúzás késleltetett, ide elengedés késleltetett kell a tekercs jel szerint is. Azaz a félkör jel az érintkezőnél fordíts ellenkezőjére. Rajzot mellékelem.
Bocs, a rajzon a K1, K2 ugyanaz az időrelé, feltöltés után vettem észre az automatikus számozás miatti hibát!
Idézetet írta: Marton Dátum 2013. január 02., 23:53:45 DÉLUTÁN
Értelmetlennek tartom a 3f.20A kisautomata után kötni az 5db B16A-es kisautomatát. Ha leold valamiért a műhely 20A-es védelme, a lakás egy jelentős része is áram nélkül marad. Tehát elébe köttendő a 16A-s leágazások.
Az időrelét milyen beállítással használnád? Szine alapján "tele" gyártmányu multifunkciós lehet, E1ZMQ10. A rajzjel szerint kikapcsolás késleltetőként lenne, valójában erre is van szükség. Viszont a beállított Wu-nál tápellátás esetén csupán a skálák alapján 10secundumig szellőztet. Ahhoz, hogy késleltetve kapcsolja ki a szellőzést, R típust kell beállítani, a most A1-re kötött kapcsoló szálat a B1-re köttendő, A1-re pedig a B10A-es kisautomata feszültsége köttendő. Az időskálán az utánszellőzés idejét kell beállítani, jelenleg 10 secundumnak látom. Vagy más a szándékod? Az időkapcsoló érintkezője rosszul van ábrázolva én verzióm szerint, most meghúzás késleltetett, ide elengedés késleltetett kell a tekercs jel szerint is. Azaz a félkör jel az érintkezőnél fordíts ellenkezőjére. Rajzot mellékelem.
Bocs, a rajzon a K1, K2 ugyanaz az időrelé, feltöltés után vettem észre az automatikus számozás miatti hibát!
Kedves Marton!
Ma ismét a háznál ténykedtem és elvégeztem néhány módosítást az ötleteid alapján. A B16A-es kismegszakítókat közvetlenül a Fi relére kötöttem, így ki lett iktatva a 3 fázisú C20A-es. Miután bekötöttem a szekrényt, bennem is felmerült ez a kérdés, hogy ez helytelen sorrend lehet, csak akkor arra gondoltam, ha a C20A-est leveri valami, akkor vélhetőleg a méretlen oldalon lévő is leold amennyiben a szolgáltató majd a cserénél vélhetőleg B20A-est rak be. Az időrelének ismét nekifutottam. Beszereléskor én gyakorlatoztam vele, kipróbáltam a Te verziódat is úgy, hogy fogtam egy vezeték darabot és így hozzáértetve a rögzítőcsavarhoz próbáltam működtetni. Akkor sem sikerült, meg ma is megszívatott először, ugyanis kicsavartan valamiért nem vezette az áramot rendesen, csak miután a helyére dugtam a vezetéket, akkor kezdett ebben a beállításban működni. Így hála Neked, megmaradt egy sima kapcsolóm, a nyomókapcsolóm meg nem feleslegesen lett megvéve. :) Az időrelé akkor "próbaidőre" volt állítva, valójában 5 percen akarom üzemeltetni, már át is van állítva. A rajzot is kijavítottam, ez a jelenlegi bekötés.
balzsi!
Igen, így már jónak tartom.
Ha rövidzárlat van bármelyik leágazásnál, még ha 6A-re is lenne biztosítva, ezzel egyidejüleg a mérő alatti B-s karakterisztikájú főbiztosíték is biztosan kiold. Legfeljebb egy túlterhelési helyzetben lenne így igaz. Tehát az elöző elképzelésed a gyakorlatban nem helytálló. Tehát jobb az utóbbi átkötés szerinti megoldás.
Egy olyan relét vagy bármi hasonlót, ha bekötés nélkül tesztelsz úgy, hogy a vezetéket csak időlegesen hozzáérinted a bekötő csavarhoz az félre vezethet. Ugyanis ilyen esetben mindig meg kell húzni a bekötő csavart vezeték nélkül is, mert laza csavar állásnál nem garantált, hogy a csavar és a bekötési pont megfelelően érintkezik. Ezért nem az történt próbálkozáskor mit vártál mint amikor ténylegesen bekötötted a vezetéket. Ilyen szituáció szinte minden kengyeles szorításu kötőelemre, sorkapocsra igaz lehet. (Pl. Weidmüller, Phoenix, stb. elemes sorkapcsok is)
Idézetet írta: Marton Dátum 2013. január 03., 20:53:30 DÉLUTÁN
Ha rövidzárlat van bármelyik leágazásnál, még ha 6A-re is lenne biztosítva, ezzel egyidejüleg a mérő alatti B-s karakterisztikájú főbiztosíték is biztosan kiold.
Ez mindig így van? Tényleg, jó ez így, kellőképpen szelektívnek nevezhető-e így mondjuk egy olyan családiház vill rendszere, ahol esetleg 3x32, netán 3x40A betáp van (tehát C40A-s kismegszakítók vannak az órá(k)nál és mondjuk az egyik melléképületben keletkezik egy zárlat mondjuk egy C10A-es kismegszakítóval biztosított Á.K-n?
Mi erről a véleményetek, mármint hogy elvárható-e az egyes fogyasztókat védő Db olvadóbiztiktől, kismeszakítóktól, hogy kellő hatékonysággal legyenek képesek kezelni az által védett Á.K-n fellépő zárlatokat? Nyilván nem várhatunk ezen a téren csodát, ha az óránál C40A-es, míg mondjuk a fészer felé menő kábelnél B40A-es a kismegszakító... :(
Gyúrmaúr! Mit szerettél volna kérdezni?
"Mi erről a véleményetek, mármint hogy elvárható-e az egyes fogyasztókat védő Db olvadóbiztiktől, kismeszakítóktól, hogy kellő hatékonysággal legyenek képesek kezelni az által védett Á.K-n fellépő zárlatokat? Nyilván nem várhatunk ezen a téren csodát, ha az óránál C40A-es, míg mondjuk a fészer felé menő kábelnél B40A-es a kismegszakító... :( "
Az biztos, hogy a C40 A méretlen bizti meg a B40 A elmenő bizti nem lesz szelektív. De még az is lehet, hogy a C40 A méretlen bizti meg a C 10A áramkör bizti sem lesz szelektív, nyilván nagy mértékben függ a távolságoktól, kötésektől stb.
FR.
Robi, hát kábé ezt, azaz hogy mi kell ahhoz, hogy igenis rövidzárlat esetén is szelektív legyen ,lehessen egy lakóépület vill hálózata, ugyanúgy, mint egy nem lakóépületé, hiszen abban biztosak lehetünk, hogy mondjuk egy 200A-es betáppal rendelkező, mondjuk fröccsöntő üzem egyik armatúrájában, vagy valamelyik erőtáviteli Á.K-ján bekövetkező rövidzárlat nemhogy a 200A-es késes főbiztit, de még az adott alelosztót tápláló 63A-es DbIII-as olvadóbiztit sem oldja le, max a gyengélkedő és emiatt zárlatot okozó gép Dafr 324-es dugalját tápláló C25A-s kismegszakítót. Legalábbis, ezt mindenki így képzeli, óhajtja, szeretné...
Tehát, milyen -pl. kábel, biztosítók és vagy kismegszakítók közti- távolságoknak kell lenniök, hogy ez a szelektivitás bekövetkezzen? Erről is érdemes egy jót értekeznünk...