Üdv. Mindenkinek!
A háztartási fix csatlakozású készülékek bekötését illetõen kérném a tanácsotokat.
1.) Hogyan kell korrekten kialakítani a csatlakozást? /esetleg fénykép/
Ezt azért kérdezem, mert az egyik gyártó prospektusában az áll, ha a bekötés kialakítása nem megfelelõ akkor nem csatlakoztatható a készülék.
2.)Melyik megoldás jobb a leválasztásra 2P kismegszakító, vagy az LS kapcsoló.
Mindegyik készüléket külön kell-e leválasztani vagy összevonható egy áramkörbe/ Pl. fõzõlap és elszívó/
Ha LS kapcsolót használnék leválasztásra akkor a bejövõ FI reléhez lehet -e úgy méretezni, hogy csak az adott készülék áramkörét szakítsa meg?
Ezzel kapcsolatosan úgy emlékszem, hogy itt fórumon már ez téma volt.
1 ponthoz: elõször is meg kell gyõzõdni, hogy a csatlakoztatni kívánt készüléket a rendelkezésre álló vezeték keresztmetszete megfelelõ-e. Itt szokott a legtöbbször probléma lenni. Meg kell továbbá vizsgálni, hogy a vezeték hálózat zárlati áram védelme megfelelõ-e. Ezután jön a készülék bekötése. Valószínûsítem , hogy villany tûzhely ez. Régen szereltünk neki leválasztó kapcsolót, ma már nem jellemzõ, de nem tiltott. A leválasztás 1 fázis esetén kétsarkú, 3 fázis esetén 3 sarkú.
2ponthoz: a tûzhelynek illik külön áramkört vinni. Külön zárlati áramvédelemmel kell ellátni, így a leválasztás is megoldott. Az elszívó kis teljesítményt jelent, más dugaszoló aljzat áramkörére köthetõ. A fi relé több áramkör kiegészítõ védelmét szolgálhatja. Az LS kapcsoló milyen kapcsoló?
A tûzhelyet sorkapoccsal, vagy kötõelemmel kötöm össze az MCu és MTk kábellel.
bizony, téma volt már,de -sztem- ez az a csont, melyet nem lehet elégszer lerágni... Ami engem illet, a tûzhely -mely alatt én ma már csak a kerámialapost értem- nálam szent és sérthetetlen, tehát önálló (3 fázisú, hisz 1 fázira én NEM kötök tûzhelyet, akkor inkább megköszönöm a megbizatást és ajánlok esetleg más kollégát erre a "nemes" feladatra!) "B16-os kismegszakító, 5x2.5-es MT, vagy MBCu, mely CSAK a tûzhelyé, saját -vagy az elosztóba elhelyezett, vagy a tûzhely közelében található (ott KKM0) leválasztó kapcsoló. Mosogatógépet is fixen kötök, általában az is önálló fázist kap, tehát mondjuk egy konyhába 5x2.5-ös kábelt viszek, melybõl egyik fázis a mosogatógépé és az elszívóé, másik 2 pedig megy dugaljak felé, melyekbõl 3-3 db jut 1-1 fázisra. Ha a konyhába kerül 400V-os dugalj, akkor az is errõl a kábelrõl kapja az éltetõ erõt, hisz általában nem használunk egy idõben egyszerre minden konyhai gépet. Mi is lehet 3 fázisos a tûzhelyen kívûl? hát pl bizonyos korrektebb minõségû húsdarálók, szeletelõgépek. :P
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. február 04., 22:40:19 DÉLUTÁN
Mi is lehet 3 fázisos a tûzhelyen kívûl? hát pl bizonyos korrektebb minõségû húsdarálók, szeletelõgépek. :P
Mondjuk vízmelegítõ, kávéfõzõ, kenyérpirító, szendvicssütõ, mikró, bot-turmix, kávédaráló, tojásfõzõ, konyhamalac stb...
Ez csak hirtelen ami nemcsak eszembe jutott de több lakásban találkoztam is vele. :-[
Ünnepek esetén kíváncsi lennék mi az amit együtt használnak. Az igazi konyhatündér hamar kiidegelne! :)
Ezek a berendezések (tûzhely, elszívó) I-es érintésvédelmi osztályú készülékek.
Feltételezhetõen TN-S hálózat van a lakásban. Mind két berendezést védõvezetõs érintésvédelemmel kell ellátni. Az áramkörbe (áramkörökbe) szerelt ÁVK, csak a nullázásos érintésvédelem - vagy az új elnevezés szerinti táplálás önmûködõ lekapcsolása védelmi mód - lekapcsoló szerve.
Köszi a válaszokat!
Szeretnék is viszont reagálni csak egy kicsit kifújom magam, 40m havat kellett ellapátolnom, ami jól is esett tehát nem panaszként mondom.
Na szóval, tegnap délelõtt nézelõdtem háztartási gép ügyben, mint írtam beépített készülékeket szeretnék a kisméretû konyhánkba. Full felújítás után.
Ami benne lesz: Domino fõzõlap, kombinált mikro, elszívó, /10l bojler/ és az egyéb kiegészítõ gépek konnektorról. Konyha tündér részére /Szelei/ ;D
Azon akadtam ki, hogy a fõzõlapra rá volt írva hogy "szervizköteles beüzemelés"
Tulajdonképpen egy mezei kétlapos rezsó modern változata csak dugó nélkül.
Gondolom nem véletlen:kiszállás, óradíj, áfa egy kis borravaló =beüzemelés.
Ellenkezõ esetben nincs garancia a készülékre. Jogi nyelven ezt túlkapásnak mondanám!
Az eredeti kérdésfelvetésem szakmailag arra irányult hogy manapság hogyan kell kialakítani a bekötés helyét. Régen ez ugye úgy nézett ki, hogy elosztó doboz benne sorkapocs, porcelán pipával. A falon meg egy bazi nagy leválasztó
kapcsoló >:( , jobb esetben a villanyóra környékén.
Azért kérdezem mert nem akarom kétszer kifizetni a "beüzemelést" ugyanis ha a kialakítás nem megfelelõ akkor nem kötik be.
Három fázis nem lesz, marad a jelenlegi 25 Amper. /Esetleg 32A/
A vezetékkel nem lesz gond mert olyat húzok be amilyen megfelel bármilyen szigorú feltételnek.
Nem akarok az agyatokra menni de még egyszer megkérdezném a leválasztáshoz megfelelõ e a kétpólusú kismegszakító vagy LS kapcsolót tegyek be? /a készülék gyártók javaslata alapján/
LS kapcsoló = a Fi relé és a kismegszakító kombinációjaként találom a neten
Gondolom Novill másnéven ismeri azért kérdezte hogy hogy az LS kapcsoló az milyen kapcsoló.
Ha már van FI relé az ugye "leveri" az összes fogyasztót, akkor lehet e úgy választani LS kapcsolót a kritikus készülékekhez hogy az csak az adott áramkört válassza le HIBA ESETÉN, és a többi helyen maradjon áram?
Korábbi témában már feszegettem, hogy szelektív védelem. Vannak olyan ÁVK kapcsolók, melyeken van egy "S" betûjelzés. Ezekkel az áram-védõkapcsolókkal be lehet állítani a "lépcsõzést", hogy a hibahelyhez (jelen esetben a konyha) legközelebbi lépjen mûködésbe hibaáramra.
A szelektív ÁVK alkalmazásakor a hibaáram "nem veri le az összes fogyasztót".
Ha jók az információim, a FI/LS kapcsoló pont olyan amilyenre szükséged van, mert csak a hibás áramkört kapcsolja le.
JUVILL!
Akkor ezt úgy kell érteni, hogy ahány áramkörre van bontva a hálózat az mindegyik kap egy ÁVK-t külön-külön? Vagy ez egy több áramkört befogadó szerkezet?
Nekem az általam említett LS-kapcsoló azért szimpatikus mert Fi relé, vezetékvédõ, és LEVÁLASZTÓ egyben. Az elosztó táblán kevés helyet foglal el.
Ez az LS kapcsoló tulajdonképpen hivatalosan FI/LS kapcsoló. Akár mindegyik áramkört is védheted ezzel, de így nagyon költséges. Ha a konyhánál maradunk, akkor a villamos fõzõlapnak szerelsz fel egyet. Szerelhetsz a dugaszoló aljzatoknak is egyet.
Ezek biztonságtechnikai szempontból jók, de azért az áruk miatt nem kell túlzásba vinni szerintem az alkalmazásukat.
A kérdés akkor továbbra is az: hogyha levédem /leválasztom/ FI/LS-el a tûzhelyet egy másikkal a kombinált mikrót és az elszívót együtt, a bojlert egy harmadikkal akkor milyen értékût, típusút válasszak hogy a bejövõ "FÕ FI-relét" ne verje le.
Az általad említett lépcsõzetes Fi-relé alkalmazás hogyan néz ki a gyakorlatban?
Az alap kérdés szintén fennáll, de akkor úgy kérdezem kapható-e a fix bekötéshez valamilyen falba építhetõ sorkapcsos doboz vagy falon kívüli de nagyon lapos csatlakoztató eszköz?
Maradjunk a FI/LS kombinált kapcsolóknál.
Ha fõelosztóban 30mA-os áram-védõkapcsolód van, akkor a szelektivitás érdekében a tûzhelyhez és a dugaszoló aljzatokhoz 10 mA-os készüléket kell szerintem felszerelned. Egy lakásban azért nem szoktak ennyi ÁVK-t beépíteni.
A forróvíztárolónak a 10mA-os ÁVK már nagyon necces. Ha ennek 30mA-os ÁVK-t szerelsz az elég.
A szeletív lépcsõzést inkább nagyobb létesítményekben célszerû kivitelezni.
pl. 100 mAos, 30 mA-os ÁVK-kal, ha szükséges, akkor szóba jöhet 10mA -es áram-védõkapcsoló is, de ezek alkalmazása nem gyakori.
Megértettem! Köszönöm a korrekt választ!
Azért értetlenkedtem ennyit mert a készülékgyártók ajánlják leválasztásra a FI/LS-t. Ezt a kombinációt nem ismertem, gondoltam nem árt a megkettõzött biztonság mert ugye minden elromolhat, de hogy egyszerre az már elég ritka szerintem!
Azt hiszem a bojlerhez /30 mA / és a tûzhelyhez/10mA/ rakok külön-külön.
Ha már a FI-relénél tartunk, mennyire kell komolyan venni a havonkénti tesztelést?
Olyan nincs amelyik ritkábban vagy egyáltalán nem igényli?
A jelenlegi elõírás havonkénti szerelõi ellenõrzést ír elõ.
A saját érdekedben ezt végezheted gyakrabban is.
Nem jellemzõ az ÁVK-ra, hogy olyan gyakran meghibásodjanak, de minden lehetséges.
Olyat személy szerint nem ismerek, hogy egyáltalán nem kell ellenõrizni.
Hogy mennyire veszed komolyan, az a te felelõsséged, ha ezt otthon alkalmazod.
Idézetet írta: L.ZOLTÁN Dátum 2012. február 05., 14:43:05 DÉLUTÁN
Az alap kérdés szintén fennáll, de akkor úgy kérdezem kapható-e a fix bekötéshez valamilyen falba építhetõ sorkapcsos doboz vagy falon kívüli de nagyon lapos csatlakoztató eszköz?
A kép közepén láthatod a tûzhely számára beépített fali csatlakozót, 65-ös szerelõdobozt kell neki be építeni. Itt sorkapocs van elhelyezve kábelfogóval a kirántástól védõ. 2,5- 6 mm
2-es vezeték köthetõ bele 3 fázis nulla + föld van kialakítva.
Remélem tudtam segíteni.
Üdvözöllek! Köszi a segítségetet a fotó elkerülte a figyelmemet, pedig a konnektorok témában már láttam / szép munka /
Egy idézet a szerzõtõl:
IdézAz igazi konyhatündér hamar kiidegelne!
Két napja ezen röhögök! Szerintem Nova nyithatna egy "aranyköpések" témakört
Gyerekek, szerintem ne csináljunk már hurrikánt egy pohár vízben! Teljesen felesleges minden dugaljnak külön-külön Fi-relé (ÁVK), mert egyrészt az Isten kapcsoló-fõelosztó szekrénye nem lesz elég, másrészt feleslegesen megdrágítja a villamossági hálózat beruházási költségeit. Itt is, mint oly sokszor az életben, az arany középút a legjobb, azaz ha valakinek 3 fázisa és sok fogyasztója, melléképülete -tehát ott szintén sok alelosztója- van, akkor legyen egy 300mA-es FÕ Fi-reléje, a bojlerének -lehetõleg a készülék közelében, mondjuk egy 2-3 osztásegységes kis tokozottban- 100mA-es, míg az "érzékeny" területek -azaz fürdõ, konyha, ill az egyes alelosztók- esetében 30mA-es. Ennyi! Természetesen, ha csak 1 fázisa és egyetlen elosztója van, nos akkor a fõ Fi max 100mA-es lehet és amennyiben van bojler,akkor oda is ez az érték, de ott mindenképp "S" betûs kell, hogy a bojler rakoncátlankodása esetén csak az csapjon le. A "kényes" Á.K-k részére továbbra is 30mA-es ajánlott. ;)
Az a jó ebben a fórumban, hogy szakmailag jól felkészült, rutinos emberektõl kaphat az érdeklõdõ választ a problémájára. De mint a példa igazolja még egy ilyen egyszerû / nekem nagyon nem az/ kérdésben is van vélemény eltérés. Ez persze jó is mert a viták viszik elõbbre a világot, legalábbis a normális hangvételûek mint amit itt tapasztalok.
Úgyhogy kezd kirajzolódni a kép a feltett kéréseimet illetõen.
Mivel a fõ FI-relére már ketten is 100 mA mondtatok akkor ennél maradnék
A jelenlegi 25A-t szeretném felbõvíteni 32A-ra akkor a Fi-relé 40A/100 mA
Ez akkor idáig rendben!
Ami errõl menne. 80l bojler, egy dominó fõzõlap, egy kombinált mikró, kb. 6nm2 fûtõszõnyeg /fûtés kiegészítésként/ estleg még egy 10l kisbojler/távolság miatt/
Meg ami egy háztartásban elõfordul.
A 80l bojlernek mindenféleképp kell hogy leválasztása legyen, én igazából 16A FI/LS tennék be az elosztótábla helykihasználása miatt. /Remélem 2x12-es elég lesz/ A Dominó lap meg a mikró 16A FI/LS-t kapna,külön-külön.
Az választásnál viszont egy kis zavar van bennem,mert külünbözõ értékeket adtok meg. Általában 30 mA FI-ket javasolnak de Gyurmaúr szerint a bojlerhez pl.100-as. Az estleges szivárgó áramok miatt?
Remélem nem fogtok párbajozni miattam! :)
Párbajozni azért nem fogunk. Induljunk ki abból, hogy ez egy lakás. A zárlati áram védelem a bejövõ részen az 1x32A a mérõnél, méretlen oldalon. Ez után következik a lakás házi elosztó táblája. Ide jön be a mért fõvezeték, a védõvezetõ és az EPH vezetõ. Itt kell megoldani a kimenõ oldalak zárlati áramvédelmét, figyelembe véve a terhelõ áramot és a vezeték keresztmetszetét. Vannak készülékek amelyekbõl egy kábel lóg ki, ezekre sok esetben dugaszoló villát szerelünk és így csatlakozik a hálózatba dugaszolóaljzaton keresztül. Természetesen ezt meghatározza a dugaszoló aljzat terhelhetõsége és adott készülék teljesítménye. A nagyobb terhelést jelentõ készüléket fixen csatlakoztatjuk a korábban leírtak szerint. Nem szabad azért az egészet túl bonyolítani. Az elmenõ áramkörök védelmét vezetékvédõ kismegszakítókkal oldjuk meg, mint zárlati áram védelem. Itt jó ha minél több részre (áramkörre) osztjuk a lakásunkat. Az áramvédõ kapcsolókból ugyan tele pakolhatjuk az elosztó táblát, de felesleges túl sokat beépíteni. Miért is? Ha egy villamos hálózat jól és szakszerûen van megépítve az esetek többségében a készülékeknél jelentkezik a hiba. Ha zárlat van, vagy túl terhelés, akkor úgy is a kismegszakító kapcsol le. Ha a fi relé kapcsol le, akkor úgy is valami rendellenes szivárgó áram keletkezik. Az áramvédõ kapcsoló az összegzõ, vagyis az egyes áramkörökben kialakuló hiba áramok összegzõdnek. Ezért én változatlanul elegendõnek tartok egy fi relét a belsõ részre. Természetesen az is igaz minél több van beépítve annál jobb, mert kevesebb rész fog kimaradni az üzembõl, hiba esetén. A lakásoknál a szelektivitást inkább csak a külsõ mérõhely távolsága esetén látom értelmét, mint ahogy korábban is írtam. A gyakorlati mérési tapasztalataim során eddig minden fi relé ami megfelelõen mûködött a megengedett érték alatt kapcsoltak le. Nálam a lakásoknál FI 40A, 30mA érzékenységûek a jellemzõek a beépítés során.
Köszönöm Novill, és a többieknek is!
Végsõ soron ez nem egy vezérlõterem lesz, úgyhogy számomra ez a legköltséghatékonyabb megoldás. Veszek egy 40A/30 mA Fi-relét, kismegszakítókból pedig elég jól állok.
Melyik márka az amit elõnyben részesítesz? de úgy is kérdezhetem melyik az amit nem szabad megvenni.
Nincs párbaj!
Nem jellemzõ, hogy lakásokban 100 mA-os áram-védõkapcsolókat alkalmaznának.
A 100 mA-os ÁVK-k szabadtéren üzemeltetett berendezésekhez szokták alkalmazni. Pl. építõipari betonkeverõ.
Idézetet írta: L.ZOLTÁN Dátum 2012. február 07., 12:58:59 DÉLUTÁN
Ami errõl menne. 80l bojler, egy dominó fõzõlap, egy kombinált mikró, kb. 6nm2 fûtõszõnyeg /fûtés kiegészítésként/ estleg még egy 10l kisbojler/távolság miatt/
Meg ami egy háztartásban elõfordul.
A 80l bojlernek mindenféleképp kell hogy leválasztása legyen, én igazából 16A FI/LS tennék be az elosztótábla helykihasználása miatt. /Remélem 2x12-es elég lesz/ A Dominó lap meg a mikró 16A FI/LS-t kapna,külön-külön.
Az választásnál viszont egy kis zavar van bennem,mert külünbözõ értékeket adtok meg. Általában 30 mA FI-ket javasolnak de Gyurmaúr szerint a bojlerhez pl.100-as. Az estleges szivárgó áramok miatt?
Én kiépítenék a 80 L-es bojlerhez egy keringetési lehetõséget (40 W.) és akkor nem kellene kiegészítõ 10 L-es. Mivel ez bármikor bekapcsol (1500 W.) és gyorsan teljesítmény túllépést eredményezhet. Ha kell nappalra idõzítõn keresztül vezérelve éjszaka ne hûtse vissza a bojlert. :)
Szivárgó áramról csak annyit 30 mA.-es tökéletes!!! Ha ettõl nagyobb a szivárgás ott javítani kell a készüléket! Földelt fémszerkezet és víz azonnal le oldja.
30 mA-es FI relé mellett ilyen állapotban oldott csak le!!! Most képzeld el kisebb érzékenység esetén meddig romolhatót volna a készülék állapota. :'(
Üzenet összefûzve: 2012. február 07., 20:48:20 DÉLUTÁN
Idézetet írta: L.ZOLTÁN Dátum 2012. február 07., 18:07:43 DÉLUTÁN
Melyik márka az amit elõnyben részesítesz? de úgy is kérdezhetem melyik az amit nem szabad megvenni.
Én Merlin Gerin márkát javaslom! Mint az iparban mind lakásban 100 % ig megfelel. Bírja mind a zárlatokat, túlterheléseket, nem égbe, és tûri a ki be kapcsolásos terheléseket is. :)
Lehet, hogy most szelet vetek és vihart aratok, de igenis lehet,sõt kell is 100, sõt akár 300mA-es Fi-relét alkalmazni olyan épületek esetén (pl kertes házak), melyek több épületbõl, tehát 1 fõ és több alelosztóból állnak, hiszen egy ilyen környezetben sok olyan gépet (pl betonkeverõ, szivattyú(k), egyéb nagyobb teljesítményû gépek, bojler(ek)) használunk, melyek egyidejû használat esetén már anyi kummulált szivárgóáramot hoznak össze, hogy egy 30mA-es, de akár egy 100-as FÕ FI-RELÉ könnyedén leoldana, míg azon alelosztókban található 30-as, 100-as még nem, hiszen rajtuk keresztûl csak 1-1 "szivárgós" gép árama folyik át. Tehát még 1x: én CSAK olyan helyeken teszek fel és javaslok FÕ Fi-relé gyanánt 300mA-es jószágot, ahol egyrészt 3 fázis és fázisonként legalább 20A áramerõség van, illetve adva van egy fõ és több alelosztó, tehát egy fõ és több melléképület! Egyéb esetekben, azaz 3 fázis, 16A/ fázis, illetve 1 fázis 25A -ig,de fõként 1 elosztó esetén, ha van bojler, akkor max 100, (de ez esetben külön 30-as a bojlernek, a konyhának, a fürdõnek) ha nincs,akkor max 30mA-es, de "S" , tehát szelektív és további 30-as az elöbb említett Á.K-k részére. Remélem, így már világos és érthetõ volt a "képes beszédem"? (Bigali Árpád elvtárs nyomán)
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. február 08., 19:27:50 DÉLUTÁN
Lehet, hogy most szelet vetek és vihart aratok, de igenis lehet,sõt kell is 100, sõt akár 300mA-es Fi-relét alkalmazni olyan épületek esetén (pl kertes házak), melyek több épületbõl, tehát 1 fõ és több alelosztóból állnak, hiszen egy ilyen környezetben sok olyan gépet (pl betonkeverõ, szivattyú(k), egyéb nagyobb teljesítményû gépek, bojler(ek)) használunk, melyek egyidejû használat esetén már anyi kummulált szivárgóáramot hoznak össze, hogy egy 30mA-es, de akár egy 100-as FÕ FI-RELÉ könnyedén leoldana, míg azon alelosztókban található 30-as, 100-as még nem, hiszen rajtuk keresztûl csak 1-1 "szivárgós" gép árama folyik át. Tehát még 1x: én CSAK olyan helyeken teszek fel és javaslok FÕ Fi-relé gyanánt 300mA-es jószágot, ahol egyrészt 3 fázis és fázisonként legalább 20A áramerõség van, illetve adva van egy fõ és több alelosztó, tehát egy fõ és több melléképület! Egyéb esetekben, azaz 3 fázis, 16A/ fázis, illetve 1 fázis 25A -ig,de fõként 1 elosztó esetén, ha van bojler, akkor max 100, (de ez esetben külön 30-as a bojlernek, a konyhának, a fürdõnek) ha nincs,akkor max 30mA-es, de "S" , tehát szelektív és további 30-as az elöbb említett Á.K-k részére. Remélem, így már világos és érthetõ volt a "képes beszédem"? (Bigali Árpád elvtárs nyomán)
Szélvihar és jégesõ.:)
A 300 mA-os ÁVK fedõvédelemre való. A bojlernek 30 mA-os. A kültéri berendezésekhez 100 mA-os.
Ha jól tudom, az emberi életre már 70 mA is halálos lehet.
Ne alkalmazzunk 100 mA-os áram-védõkapcsolót bojler esetén.
Nem biztos, hogy a bojler a fürdõszobában van, de nem véletlenül írja elõ a szabvány ezekre a helyiségekre a 30 mA-os ÁVK alkalmazását.
(Sõt, istállókban is 30 mA ÁVK javasolt, hogy a "pacikat" az ostor helyett ne az amper csapdossa.)
Ha a fi relé (ÁVK,RCD) lecsapkod állandóan ott problémák vannak. Nem az ÁVK érzékenységét kell fel felé emelni, hanem a hibát megkeresni, vagy a készüléket eldobni. Még a régi MSZ 172/1 szabványnál volt elõírva a 100mA ÁVK. Nekem az építkezéseken is 30mA -rõl üzemelnek a berendezések, és nem csapkodja le a fi relét állandóan. Így megtanulják az emberek, hogy vigyázni kell a villannyal, mert fokozott védelem az õ érdekeit szolgálja. Egyébként a pacik nagyon érzékenyek az áram. Régen történt is egy ilyen baleset az egyik faluban a villany oszlop közelében. Ekkor hallottam az állatorvostól , hogy már 12 Volt elég nekik. Itt az elõbb említett helyen a lépés feszültség végzett velük.
A lépésfeszültség fogalmát eddig a közép- és nagyfeszültségû hálózatoknál ismertem inkább.
És akkor itt is villámvédelem.
Az MSZ 62305 szabvány a lépésfeszültséget olyan komolyan veszi, hogy ez egy kockázati elem a norma szerinti villámvédelem meghatározásánál.
Az ÁVK-ra vonatkozóan. Inkább kisebb amperitású, ezáltal magasabb, érzékenyebb védelem (még az építõiparban is), mint áramütéses baleset.
Senkit nem akarok meg sérteni! De ha egy ekkora épület számára be épített 63 A. 30 mA-es védelem immár 8 éve védi az épületet, és soha nem oldott le csak hiba esetén (beázott térvilágítás, elöntött pince, aknában feljött talajvíz ahol a motorok kerültek víz alá). Kiszakaszolás után vissza kapcsolták és javítás után teljes rendszer mai napig mûködik. Az épület rendelkezik fürdõvel, szaunával, két kazánházzal, 800 m hosszban külsõ világítással, halastóval, több gépészeti aknával.
Szerintem maradok a 30 mA-es nél. Itt 6 db kisebb elosztó került beszerelésre, mindegyikben 30 mA-es FI védelem és az esetek kis százalékában oldott le mind a fõ és al FI. :)
Ha már Juvill a Bigali elvtársat emlegette, lehet itt is a tûzoltó fecskendõt kell elõvenni? ;D
Szelei!
Jól néz ki a ház, meg a verda is. Ez egy családi ház vagy egy kis panzió?
Az én projektem ennél jóval nagyobb, egy30nm2-es garzonlakás! :) Azon töröm a fejem, hogy a lépen látható medencét hogyan helyezzem el!
Komolyra fordítva a szót , a "konzilium" eredményeként egy Merlin-Gerin 40A 30mA Fi-relé, leválasztásra meg két pólusú kismegszakító, és akkor eleget tettem a követelményeknek.
/Bojler ügyben, ha már felvetetted a keringetést lenne pár kérdésem, de azzal átvonulok a bojlerrel kapcsolatos témához./
Mindenkinek köszönöm az eddigi válaszokat, a jó pap is holtig tanul!
Bigali elvtársat Gyurmaúr(fi-relé) kollégánk emlegette.:)
Ezt a "mókust" én nem ismerem.
Csak "kontráztam" az ÁVK-k területén 100 mA-rõl, 30 mA-ra.
Én ismertem olyan ügyfelet aki kérte kimondottan,hogy minden konektor elõtt legyen fi-relé.
Juvill! Köszi a helyreigazítást :-[ Gyurmaúr(fi-relé)! Bocs!
L.Zoltán!
Semmi gond.:)
Gyurmaúr(fi-relé) Bigali elvtárstól tanult, én meg a szabványból.:)
Bocs Gyúrmaúr(fi-relé) a tréfáért!
DE komolyra fordítva a szót, azok a 100mA-os ÁVK, neccesek.
De ezt már megbeszéltük.
Novill is hasonló véleményen van, legalább van pártfogóm.:)
Szóval, aki nem ismerné: Bigali Árpád ,alias Shereer Péter, a Made In Hungária c filmben fejezte be szinte mindig így mondandóját, mikor az ifjúsághoz szólt... Ami pedig a Fi-relé méretezést illeti, valószínûleg azért gyártanak 30mA-tõl egészen !1000!mA-ig, mert minden alkalmazás más és más. Természetesen, -és ezt nem gyõzöm eleget hangoztatni- törekedni kell a lehetõ legalacsonyabb mA értékû ÁVK alkalmazására, fõként a "kényes" területeken, tehát fûrdõ, konyha, medence, egyéb nedves, vízes helyek. Ami a bojlert illeti, itt is lehet különbséget tenni, hogy a készülék a fûrdõben, vagy esetleg a padlás feljárón, a spájzban, vagy egyéb "száraz" helyen van-e. mivel az eddigi munkáim során beépített ÁVK-kat minden esetben ellenõrizte ÉV mérés alkalmával az ÉV-s kolléga és azokat minden esetben rendben találta, ezért nem hinném, hogy rosszúl választottam volna. És akkor már arról nem is beszélek, hogy én is zártam már áramkört a kezeimmel, sõt egyszer a homlokommal is sikerült és ilyenkor úgy csapott le a 300mA-es Fi, mint a pinty! Pl anno, kb 12 éve szereltem egy internet café-t,ahol -többek közt- volt 40 db asztali computer is, na ott összejött ám annyi szivárgó áram, hogy a fõ Fi elõször 100mA-es volt, majd amikor 5 percenként lecsapott, akkor döntöttünk úgy ,hogy jön a 300-as és az már jó volt. De pl a pult Á.K-k, kávéfõzõ Á.K részére beépített, egyenként 30mA-esek nem csaptak le, ugyanúgy, mint az 5 computert ellátó 8 db Á.K, 2 Á.K-n kénti,szintén 30mA-es ÁVK-i. Szóval, bizonyos fogyasztók esetén igenis vannak, lehetnek szivárgó áramok, melyekre a 30mA-es cucc leold, a 100-as már nem, ugyanígy lehetnek egy-egy nagyobb hálózatban kummulált szivárgóáramok is, melyek 1-1 Á.K-ban nem oldják le a 30-as jószágot, de ha a Fõ ÁVK "alúl van méretezve",akkor az menthetetlenûl leold.
Gyurmaúr(fi-relé)! Gondolom az imént leírt internet café szerelése megfelelõen volt kivitelezve szigetelés szempontjából, nem is ezen ok miatt csapott le szerintem a FI relé. "Szivárgó" áram hagyományos értelemben nem jött össze. Hanem a sok számítógép és azok zavarszûrõ kondenzátoraik a leoldások okozói melyek a fölfelé is be vannak kötve. Én egy hasonló problémával találkoztam, ott egy frekvenciaváltó szürõeleme okozza a "hibát", ez akkor következik be amikor a berendezés fõkapcsolóját lekapcsolják. Volna rá megoldás, az egyik neves nagy gyártó ajánlott is ide való FI relét mely nem venné észre ezt a szürõ kondi okozta impulzust, csupán 100ezerbe kerülne az ilyen készülék. A tulaj inkább szükség esetén visszakapcsolgatja a védelmet, nem cseréltette le drágábbra.
Marton! Itt mindig tanul valamit az ember.
A szomszédomban /cukrászat/ vettek egy légkeveréses sütõkemencét. Az volt a panasz, hogy túl nagy a légáram amit a szélkerék kelt. Az egyfázisról üzemeltetett motort áttekercseltettem három fázisra, és felraktam próbára egy 4KW freki-váltót szûrõvel. Azóta a kikapcsolásnál gyakran leveri a ház egyetlen FI-reléjét.
Találtam a hálózaton rejtett nullázást is meg olyat hogy a kék vezeték átvált zöld-sárgára aztán barna stb.
Szóval kínlódtam egy darabig míg rendet raktam!
Hála Neked, most már tudom mi a "hiba" oka!
Te ebben biztosan jártasabb vagy, de nem lehetne más érzékenységû Fi-vel, vagy egyéb módon megoldani csak általad említett cca.100.000Ft-os szerkentyû a jó? Raktam már be máshová is freki-váltót ott nem volt gond igaz az csak 1 KW-os volt.
Függ a szûrõtõl is ez a jelenség?
L.Zoltán! Annyira jártas nem vagyok a FI-rék témájában, hogy ezt korrektül megválaszolhassam. Annyit tudok, hogy többféle érzékenységi tudással rendelkezõ FI-relé van. Kölömbség van köztük, hogy ki milyen egyen ill. váltóáramú hibaáram összetevõkre érzékenyek. Erre megvan a szakirodalom de most nemtudom prezentálni. Utána kellen néznem. Valószínüen lesz közöttünk aki ezt jobban ismeri. Nem csak a hibaáram érzékenység a fontos, figyelni kell a AC-DC összetevõk érzékelésére is.
Az ominózus esetet egy Schneider Altivar frekiváltó okozza és a megoldásra is ettõl a cégtõl kaptam a választ is. Pontos paramétereket fejbõl most nem tudok. Egyébként egyértelmüen a frekiváltó okozza jelenséget mert ha leválasztom a betápját és úgy kapcsolom be-ki a gépet akkor nem történik FI-relé leoldás.
Te esetedben az 1 ill.4kW-os frekiváltók azonos márkájúak? Ettõl is függhet a külömbség.
Üzenet összefûzve: 2012. február 11., 17:26:24 DÉLUTÁN
Közben rákerestem a témára és egy kolléga honlapján van egy rövid ismertetõ, ezek alapján ha jól emlékszem a "S" típusú FI-relét ajánlották a megoldáshoz. Azaz ennek van némi késleltetése, tehát nem veszi észre a kondi hatását.
http://www.villany-szereles.eu/index.php/aram-vedokapcsolo-fi-rele-villanyszereles (http://www.villany-szereles.eu/index.php/aram-vedokapcsolo-fi-rele-villanyszereles)
Áramvédõ kapcsoló mûködése - Villanyszerelõ Szakmai Fórum (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=51.msg124#msg124)
Ebben a témába volt egy nagyon jó kis link, amit az egyik tag osztott meg a fórumon az áramvédõ kapcsolókkal kapcsolatban. Sajnos az adott oldalon már nem található meg a leírás, pedig nagyon részletes volt. :(
Marton, az 1KW-os az OMRON J1000-es volt, a mostani 4KW-os pedig Allen-Bradley
Hálózati szûrõ van mind a kettõn, én inkább a teljesítményre gyanakszom.
Éppen ma szóltak hogy piskótát még mindig nem tudnak sütni ezért másik kemencét vesznek.
Azért továbbra is érdekel, hogy mi lehet az igazi oka a FI leoldásának, de ezzel szerintem át kellene vonulni a FI-relék témához, mert ez már nem tartozik annyira a háztartási gépekhez.