A védőt miért kell a földdel összekötni?

Indította Arehy, 2014. augusztus 09., 06:44:30 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

Arehy

Felmerült bennem néhány kérdés. Sehol sem találtam rá választ. Hátha itt valaki tudja :)

Miért kell a védővezetőt összekötni a földdel? És miért kell azt külön szálon vinni, ha az úgyis össze van kötve a nullával? Miért nem lehet a nullát használni védőként? (Gondolom ennek bitos ami biztos biztonsági oka van)  Ha a nullát nem vezetnénk le a földbe akkor a fázis magában nem is rázna elvileg. De valami oka mégis van. Olvasgattam a földelésekről, mindenütt olyat írtak amit már tudok róla, de erről sehol nem találtam említést.
Lehet, hogy anno tanították ezt, és emlékszem, hogy megkérdeztem az oktatómat is, de egyszerűen nem emlékszem mit válaszolt, és sajnos időközben már elhunyt :(

Tippem van mindkettőre, de szeretném biztosan tudni.

Előre is köszönöm az értelmes válaszokat :)

villanyvili

Szia!

Lehet én is blődséget írok, mert még most tanulom a szakmát, de ha jobban belegondolsz a nulla 1 fázisos rendszerben a potenciálkülönbség "előállításához" szükséges. A nullát azért sem lehet védőként használni, mert ha pl. egy fogyasztót csatlakoztatsz a hálózatra a nulla vezetőn is van feszültség (elvégre az áramkört valahol zárni kell.) A védővezetőnek pedig érintésvédelmi szerepe van, ennek az ellenállása kevesebb mint 10 ohm (remélem jól tudom). Azért kell összekötni a földdel, mert valahova le kell vezetni a zárlati áramokat.

Kérném a profikat, ha valamit nem jól írtam javítsanak ki! ;) Köszi!
Villmix Euro Kft. Debrecen

Arehy

Igen, ez igaz. Da ha a nullán visszafolyik az áram, és a nulla össze van kötve a védővel, akkor az ugyanúgy visszavezeti az áramot a földelt eszköz fémházára. Vagy pont ezért kell a földelés, hogy ez ne történjen meg?

Novill

A pontos választ majd megadják a kollégák. Amit tudnunk kell, hogy a kisfeszültségű rendszerünk transzformátor szekunder oldalától indul ki. Ahol a szekunder oldal csillagpontja közvetlenül le van földelve. Így a kiinduló pont L1, L2, L3 fázis vezetőkkel és a földelt nulla vezetővel, amit PEN vezetőnek nevezünk indul ki. Meghatározott szabályok szerint ezt a PEN vezetőt a hálózat végpontján és közötte földelik még. A létesítmények becsatlakozási pontjainál szintén földelik a PEN vezetőt bejövő pontnál. Az épületbe csatlakozásnál kell kialakítani a létesítmény megfelelő érintésvédelmi módját. Ez a vezetékes év. védelemnél lehet a védőföldelés TT rendszer) vagy nullázás (TN rendszer), amit használunk elsősorban. Ennek a becsatlakozási pontnak a földelési ellenállás értéke jó ha minél kisebb, hogy minél jobb földpotenciált tudjunk elérni. Ezáltal a védelem hatékonysága és a leoldási intervalluma jobb jobb lesz az egyéb műszaki előírások betartása mellett. Mivel a védőföldelésnél az előírt földelési ellenállás értékeket nem lehetett betartani a legtöbb helyen a lehetőségek hiánya vagy túlzott költségeket jelentett volna. Ezért a gyakorlatban inkább a nullázás alkalmazása került előtérbe. Ennek viszont feltételei vannak és voltak. A gyakorlatban itt vannak a legtöbb problémák. Miért is? Mert ezt nem veszik komolyan, nem végeznek műszeres ellenőrzéseket, és sok esetben így adják ki a kivitelezői nyilatkozatokat ha szükséges. A javítások elvégzése során sem foglalkoznak vele. A tulajdonosok szintén nem törődnek többnyire vele, nem végeztetik el a hatévenként előírt érintésvédelmi ellenőrzéseket sem. Így alakulhatnak ki az életveszélyes állapotok. Ezeket a feltételeket régen az MSZ 172/1 szabvány ma az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány említi meg. A PEN vezető szétválasztása a becsatlakozási pontnál történik meg, ahol külön vezetőként nulla és védővezetőként vezetjük őket. Ennek biztonsági okai vannak. A nulla vezető üzemi vezetőként , a védővezető pedig valóban védővezetőként funkciónál. A kiinduló pontnak mindig stabilnak és megbízható kötésekkel kell rendelkeznie valamint mért értékeknek ( földelési ellenállás, nullázási hurok ellenállás) jónak kell lennie. Továbbá a karbantartásról gondoskodni kell.  Ha az értékek nem megfelelőek vagy nincs kiépítve hiba feszültség kerülhet egy hiba esetén a villamos berendezés külső felületére.  Ezt a berendezést érintve és a másik test részünk a földel vagy földelt tárgyat érintve áramütés veszélye állhat elő. Ezt elkerülve ezért igyekszünk mindent bevonva a közvetlenül érinthető fémes tárgyakat és a földet is beleértve a minél jobb földpotenciált elérni. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett EPH hálózat kialakítása is. A villamos berendezés meghibásodása során ha feszültség alá kerülne a külső része, akkor a zárlati áram védelem le fog kapcsolni. A nulla vezeték szakadása esetén és jó földelés nélkül nem lenne hatékony védelem.  Ezért van jóval több halálos baleset a lakásoknál, mint az ipari létesítményeknél. Mert a lakások szerelésénél gyakoribb a műszaki előírások és ellenőrzések betartásának az elmulasztása. Önmagában az áramvédő kapcsoló alkalmazása még nem jelent megoldást, ha az előző hiányosságok fennállnak. A jó érintésvédelem alapja a túlfeszültségvédelemnek és a villámvédelemnek is az ott meghatározott előírások betartása mellett. Lehet néha olyan megoldással találkozni a gyakorlatban amikor a nulla vezetőt a konnektornál átkötik a védő vezetőre. Ez életveszélyes megoldást jelent egy nulla és fázis vezető csere esetén.

JUVILL


Elég hosszú idő után tértem vissza, de ha jól emlékszem indítottam egy olyan témát, mely a PEN vezetőre vonatkozott. Itt egy két hozzászólást ha elolvasol, talán tisztábban látod az összekötés jelentőségét, valamint a PEN vezető N és PE vezetőre történő szétválasztását, melyről az előzőekben NOVILL kolléga írt.
Javasolnám még, hogy nézd meg a tudásbázis azt az érintésvédelmi fejezetét, ahol rajzokat találsz a TT (védőföldelés) és TN (nullázott) érintésvédelemre.
Itt láthatod, hogy mi a különbség, valamint azt, miért szükséges egy jó földelés.

Marton

Idézetet írta: Arehy Dátum 2014. augusztus 09., 06:44:30 DÉLELŐTT
Miért kell a védővezetőt összekötni a földdel? És miért kell azt külön szálon vinni, ha az úgyis össze van kötve a nullával? Miért nem lehet a nullát használni védőként? (Gondolom ennek bitos ami biztos biztonsági oka van)  Ha a nullát nem vezetnénk le a földbe akkor a fázis magában nem is rázna elvileg.
A legnagyobb és mindenkor rendelkezésre álló potenciál, maga az "anyaföld", a talaj amin állunk. Mindent ehhez a potenciálhoz viszonyítunk. Ehhez kötve a pl. 20/0,4kV-os tápponti trafó csillag pontját, ez lesz a nulla potenciál (mert a földhöz képest nem mérhető ekkor feszültsége, de áram viszont folyik benne), de mondhatjuk úgy is, hogy a földpotenciál. Egy bizonyos keresztmetszeten ezt közös vezetékben vezethetjük, ekkor PEN az elnevezése. Ez akkor lehetséges ha elegendően nagy a vezető keresztmetszete. Később ezt szétválasztjuk, ekkor mindig kell egy megerősítő, ismétlő földszondát is létesíteni a szétválasztási ponthoz. Meg azért is kell a trafó csillagponti földelési helyétől távolodva ismétlő földszondákat alkalmazni, hogy földzárlat esetén ne tudjon kialakulni lépésfeszültség. No meg a jó földelés az által védi meg a személyt, hogy annak kisebb az ellenállása mint az emberré, és inkább arra folyik az áram mert ismeri az ohm törvényt. Sőt olyan nagy áram alakul ki a jó földelés felé, hogy túláram alakul ki amely leoldja a védelmet.
Ha nem volna földelve a trafó csillag pontja, azaz szigetelt hálózatot használnánk, "bátran" nyúlkálhatnánk a az áram alatt lévő vezetékhez, elméletileg nem is rázna meg. De egy kiterjedt hálózat jelentős vezeték kapacitással rendelkezhet, tehát kapacitív csatolás miatt még is rázna a hálózat. Az ilyen földfüggetlen hálózat esetleges egyik  potenciál földzárlatát valószínűen csak akkor vennénk észre ha már bajt csinált.
A sok elméleti szöveg után egy mai eset éppen saját lakásomnál, mi is lett volna ha...
A víz szivattyúm nem akart működni, gyorsan kiderült, hogy nulla szakadás van. Oka, hogy az elosztóban a nulla vezeték kötését anno valószínűen nem eléggé húztam meg, ezért a sok évi áramterheléstől "beégett", nem adott át. Ugye azért éghetet be a kötés mert ezen folyt a terhelőáram, az üzemi áram. A védőföld vezeték nem vezethet üzemszerűen áramot, tehát ott beégés nem történhet, tehát annak funkciója működő képes maradt. Ha közös vezeték "biztosította" volna a nulla és a föld funkciót, áramütés is lehetett volna az eset vége.
Mellékeltem egy rajzot, talán így még érthetőbb mi is történhetett volna a nem működésen kívül.

Arehy

Köszönöm mindenkinek a hozzászólását!
Mindből tanultam valamit. Mégis számomra az utolsó hozzászóló hozzászólása volt a leghasznosabb, neki külön köszönet!
Mindenkinek további élményekben gazdag, és "megrázkódtatástól" mentes villanyszerelést kívánok.