Tisztelt Szaktársak!
42 évesen döntöttem úgy hogy villanyszerelő leszek. visszaültem az iskolapadba, de vannak dolgok amik nem teljesen tiszták. A mai kérdésem az volna hogy mi a különbség a TN-c, TN-s és a TN-c-s rendszerek között. Ha tudna valaki segíteni hogy megértsem, nagyon megköszönném.
Zsolti1976 Üdvözletem!
-A-TN rendszer-közismert nevén:nullázott rendszer, 3tipusa van:
-TN-S rendszer egész rendszerben külön védővezető van (szekularizált, elkölönített védővezető) van
-TN-C-S rendszer egy részében a nulla-és a védővezető közös (L1,L2,L3, PEN),majd
( L1,L2,L3,N ÉS PE vezető) 5 vezetős rendszer
-TN-C rendszer az egész rendszerben közös a nulla és védővezető (L1,L2,L3 és PEN vezető)4 vezetős rendszer
A TN rendszerek olyan földelési rendszerek, amelyeknél a berendezés földelésének megbízhatósága a PEN- vagy a PE- vezető jó és hatásos földcsatlakozásától függ.Közcélú vagy más táphálózat esetén a külső feltételek megfelelőségéért a táphálózat kezelője a felelős.
Toth Gyula felülvizsgáló.
Egyszerűbben az életből.
A közcélú hálózat, pl. utcán felállított oszlopokon futó vezetékek rendszere az ún. TN-C (C=Commoned) rendszer, ahol a N és PE vezető gazdasági okokból kifolyólag (az Áldott Anyaföld a legjobb és ingyenes vezető, a nagy kiterjedése miatt) össze van kötve és emiatt PEN-nek van elnevezve. Amint belép a TN-C rendszerű betáplálás (pl. közcélú hálózatról) egy épületbe, ezt a PEN vezetőt kötelezően szét kell bontani N és PE vezetőre, hiszen egyes életvédelmi szervek csak így tudnak hatásosan működni, mint pl. az ÁVK. A PEN bontás után TN-C-S (S=Separated) nevű rendszert fogunk kapni. Az elnevezésből kitűnik, hogy ha azt látod egy rendszerleírásnál, hogy TN-C-S, akkor már tudni fogod, hogy a betápláló rendszer ugyan TN-C (pl. közcélú hálózat, de mindenképpen az N földelt pl. a trafónál), de az épületben használt rendszer már ennek a PEN bontott változata lesz. Ahhoz, hogy a PEN vezetőt szét tudjuk választani, most nem részletezett bizonyos kritériumoknak meg felelni, de a leglényegesebb szempontja, hogy a PEN vezetőt minden épület becsatlakozási pontján megfelelően alacsony impedanciájú helyi földeléssel kötelezően el kell ellátni, mely földelés visszahat az őt tápláló TN-C rendszer PEN vezető hálózatára, ezzel csökkentve az amúgy is alacsony hurokimpedancia értékét a trafó földelt csillagpontja és a táplált épület földelője (PE) között. Ebből kifolyólag tilos minden olyan csatlakozó- és kapcsolóberendezés alkalmazása, mely a PEN vezetőt meg tudná szakítani. Ha minden, erre a TN-C hálózatra rácsatlakozó épületben kialakítják a helyi földelést, úgy nyilvánvalóvá válik, hogy a PEN vezető és trafó közötti szakasz hurokimpedancia értéke konvergál a 0-hoz, ami előnyösen befolyásolja a TN-C hálózat érintésvédelmi biztonságát (pl. közcélú hálózat PEN szakadás esetén) és egyben a terhelhetőségét.
Tisztelt Hozzászólók!
Először is köszönöm a segítséget. A következőket szűrtem le a válaszokból, javítsanak ki ha tévedek:
A TN-s rendszernél már a közcélú csatlakoztatástól el van különítve a PE és a N, és ez így is marad a fogyasztási hely teljes rendszerén.
A TN-c-s rendszernél egy darabig közös a védővezető és a nulla (PEN) de egy ponton szétválik (pl. fogyasztásmérőnél) és a rendszer további részén külön megy tovább, PE és N.
A TN-c rendszerben viszont mindvégig közös a védővezető és a nulla, ugye? De akkor például egy dugaszoló aljzatot vagy egy nem kettős szigetelésű lámpatestet hogyan kötünk be? Mit kötünk a védővezető kapcsára ha nincs külön védővezető?
Bocs, nem. :)
TN-S-nél a tápláló kisfeszültségű transzformátor nulla pontjától van külön a két vezeték. Azt igazából nem is lehetett volna nullázásnak hívni régen, mert a nullázás a nullavezetőhöz kötést jelentette definíció szerűen, ennél meg nem a nullavezetőhöz kötjük, hanem a nullapontba.
TN-C rendszernél - ahol nyilván átkötés lesz - meg keresztmetszet követelmény van, 10 mm2 minimum, olyan dugaszolóaljzatot nem nagyon fogsz látni (bár én láttam egyszer), nagy ipari szerkezményeknél meg ez az átkötés nem probléma, kulturáltan meg lehet oldani.
Mi az az átkötés? És tulajdonképpen hol alkalmazzák a TN-c rendszert?
Zsolti 1976 Üdvözletem!
Sztrogoff Kolléga az átkötést valószínűleg úgy érti, hogy a PEN vezetőről (Min16mm2-es alu vagy min 10mm2-es Cu) leágaztatja a kék színű nullavezetőt és a zöld/sárga színű PE vezetőt. Ez igen ritka eset!
Magyarországon nagy általánosságban a közcélú légvezeték és kábelhálózatok nullázott (4eres rendszerű) hálózatok.
Rajzokat bőven találhatsz a tanfolyam jegyzetekben.
Üdv:TothGyula.
Mondjuk nem pont erre gondoltam, hanem egyszerűbbre, ugyan a 2012 óta szabványban levő lehetőségek között ez is szerepel, de hát a gyakorlatban még többet lehet azt látni, hogy a PEN a védővezető sínre érkezik, és onnan átmegy a nullavezető sínre. Elvégre ez volt 1986-tól 2012-ig az egyeduralkodó.
"Rajzokat bőven találhatsz a tanfolyam jegyzetekben."
Erről jut eszembe. Miből tanulja ma a szakma elméletét egy leendő villanyszerelő? Saját jegyzete van a tanfolyamnak? Vagy valami "rendes" könyv/könyvek?
Régi tankönyveket kaptunk, 4 darabot. Az órákon prezentációkból tanulunk, amit aztán megosztanak velünk hogy tudjuk használni. Meg amit az interneten találunk.
Ja, hát erre gondoltam, hogy leírod a négy szerzőt és címet. :D
Hübscher, Klaue, Pflüger, Appelt: Elektrotechnika
Lükő István: Villanyszerelő szakrajz és rajzolvasási példatár
Rácz László- Tomori Mihály- Varga Ervin: Villanyszerelő szakmai ismeret II.
Hollós János- Soponyai József- Sinte károly: Villanyszerelő szakmai ismeretet III.
Ezeket kaptuk mint könyveket, meg ugye ki mit bír megszerezni vagy letölteni a netről.
A felsorolt könyvek szerzői közül Tomori Mihály tanárom volt anno, 42 éve.
Jut eszembe, van Valaki itt a fórumon lévők között aki egykoron Budapesten (Újpesten) tanulta a szakmát a Megyeri út 45-ben?
Anno Killián-nak hívták, már megszüntették az iskolát.
Nekem meg Varga Ervin volt kollégám 42 éve. :) Akkor ezek tényleg nem túl újdonat könyvek. Arra voltam kíváncsi, hogy vajon a 10-12 éve kiadott Villanyszerelő szakmai ismereteknél van-e újabb, mert feltételeztem, hogy Zsolti1976 azt érti réginek. :) Jók a régi könyvek, de ha ebben a régi műben van például érintésvédelem címszó, annak a fejezetnek a harmadát ki kell húzni, a harmadát meg átírni.
Zsolti1976, kösz!
Idézetet írta: Marton Dátum 2018. július 23., 19:27:04 DÉLUTÁN
...a Megyeri út 45-ben?...
Járok néha a Megyeri úton, immár 25 éve, még láttam, mikor volt élet az iskolában, meg ma az elhagyatottságot. Szomorú az ilyen.
...mérőterem a földszinten volt, kollégium átlósan szemben, gyakorlati oktatás meg a Weiner Leó utcában...
Bocs, hogy az eredeti témátol kissé eltértem.
Idézetet írta: S/K Dátum 2018. július 26., 21:32:29 DÉLUTÁN
...mérőterem a földszinten volt, kollégium átlósan szemben, gyakorlati oktatás meg a Weiner Leó utcában...
Az én ott tanulásomkor a kollégium a 2. szinten volt. Csupán le kellet jönni egy szintet az iskolai órákra. Gyakorlati képzésem a VIV-nél volt.
Weiner Leó utcában az ELMÜ-nek volt a képző műhelye.[/i]
Szia Marton !
Én is oda jártam álltalában vizsgázni. Oktatóim és vizsgáztatók Majoros, Kádár, Taki (v.Taky) Siklós, Benkő és az akkori munkáltatómnál a "Vilatisok" Kunc és Szabó (Klerensz) és a ViV nél a Jászberényi uton kivitelezés (ÖV tömegmunka) és mérések.