Mennyire számít az,ha egy kapcsoló álló,vagy mozgó érintkezőjére kötöm a fázis vezetőt?
Kapcsolási rajzok szerint az álló érintkezőre kell,de vajon mi az oka?
Teljesítmény kapcsolók esetén az ív oltás végett kell állóra kötni. De nem írtad milyen kapcsoló okozza számodra a problémát.
Sínre szerelhető 2 sarkú leválasztó kapcsolóról van szó 16 A megszakító képességgel.
Multkori szerelésemnél találkoztam egy ilyen kapcsolóval,ami éppen a mozgó érintkezőjére volt kötve,és a rajza szerint az álló részén van az L.
De még egy egyszerű egysarkú kapcsolónál is láttam ilyen bekötési rajzot.
Üzenet összefûzve: 2012. december 21., 16:39:22 DÉLUTÁN
A képen gondolom az általad szerelt elosztón azt veszem észre te módszeresen fordítva kötsz mint azt a gyártó jelzi!
A biztosítékokon az 1-es szám a betáp helye. Itt viszont alsó fésűs sínnel készíted a tápot. A gyártó felső betápot ajánlott.
Én a helyedben inkább kétsarkú 10 A-es kismegszakítót használtam volna és nem kétsarkú leválasztó kapcsolót, kérdés a tervező ezt így tervezte vagy saját ötleted.
Ajjjaj, ez egy kissé k.oszos... :( Ezt magadnak csináltad, vagy ügyfélnek?? Jobb lett volna, ha egyfajta típusból készítetted volna el az egészet, mert akkor pl egy fésűssínnel végigvihetted volna a betápot a Fi-relé elmenő oldalától! Szelei kolléga, a leválasztó kapcsoló és a kismegszakító nem egy és ugyanaz, az egyik alma, a másik körte, nem ugyanaz a funkciójuk, főként amennyiben a leválasztó kapcsolót napi szinten használja a kedves felhasználó.
Én az EPH rendszert alakítottam ki,ügyfélnek.
Melynél megjavult a PE hurokimpedancia 2 Ohmról, 0.22 Ohmra!
Feltűnt a leválasztó kapcsoló mozgó érintkezőjére kötése.
3 darab kismegszakító sínezve van,gondolom nem kapott a kolléga azonos típusú darabokat,meg biztosan árban is van különbség.
Valóban egyszerűbb lehet a kétsarkú kismegszakító,de gondolom ezt sem tiltja semmi,ha azt nézem egy kapcsoló funkcióját tekintve inkább ki van találva kapcsolásra,mint egy kismegszakító.
Köszönöm a szakmai észrevételeket.
A sok éves gyakorlati tapasztalatom alapján ellenkező a rajzzal a megvalósítások. Ez is olyan amikor a kötést szétcsavarjuk, jobbra kell szétcsavarni, mert a kolléga balra tekerte össze. Tény, hogy viszonylag ritkán vannak ilyen fordított megoldások. Lehet, hogy ezek a kollégák balkezesek. ;). Valószínűleg a szakmának vannak íratlan szabályai, amit a többségben az egységes szerelés jellemez.
Nekünk úgy tanították az iskolában teljesen mindegy hogy a kismegszakítót melyik irányból kötöm be,ha ívoltás funkcióját nézem deion lemez így is,meg úgy is van benne.
Lehet nem mindegy fentről ugrik át,vagy lentről az ív.
A kérdésem arra irányult a tapasztalt kollégákhoz,hogy van e szerepe egy egyszerű kapcsoló álló,vagy mozgó érintkezőjére kötésének,és miért.
Ezeknél nincs ívoltás
Én rajzolt irányból kötném be a kismegszakítót,de tévedhetek én is,mint ahogy a kolléga tette,vajon tévedett e?
Én nem bírálom felül,ha nagy hibát követne el,és észrevenném,kijavítanám pusztán jóindulatból.
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. december 21., 20:02:13 DÉLUTÁN
Szelei kolléga, a leválasztó kapcsoló és a kismegszakító nem egy és ugyanaz, az egyik alma, a másik körte, nem ugyanaz a funkciójuk, főként amennyiben a leválasztó kapcsolót napi szinten használja a kedves felhasználó.
Kismegszakító kinézettel csak szerelői leválasztás céljára szerelnék leválasztó kapcsolót. Napi használat céljára lehet sínre szerelhető 12-175 A ig vagy tokozott kapcsoló ami direkt napi használatra terveztek, akár terheléssel akár nélküle.
Viszont szerelő számára én elegendőnek tartom a kismegszakítót mint leválasztó kapcsolót. Alma, körte ide vagy oda, az ügyfélnek sem mindegy mennyibe kerül és mit tud a kért berendezés.
Tisztelt Villanyreszelő.
Ha véletlenül rutinból szerelsz egyenáramra kismegszakítót még fognak érni meglepetések. A tervezők sem véletlenül adják meg hova kell kötni. A gyártók szintén hasonlóan jelzik (Már aki ad magára és a termékére). A gagyinak meg mindegy úgy is tönkremegy sokszor zárlat nélkül is.
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 21., 21:16:41 DÉLUTÁN
A kérdésem arra irányult a tapasztalt kollégákhoz,hogy van e szerepe egy egyszerű kapcsoló álló,vagy mozgó érintkezőjére kötésének,és miért.
Ezeknél nincs ívoltás
Ívoltás van mindkét eszköznél, csak nem azonos képességü. A kismegszakitóban lévőnek akár több ezer amper zárlati áram ívét kell oltani, azért olyan. A kapcsolónak csupán az üzemi áramot kell jó esetben bontania és ívoltania. Utóbbi esetnél elegendő a kapcsoló ruggójával biztosított határozott és gyors megszakítás ami maga az ívotó "berendezés". Habár egy moduláris kapcsoló sokkal egyszerübb és kevesebb alkatrészt is tartalmaz, mégis ez a drágább, mert kis szériában gyártják a kisautomatákhoz képest. Ezért is van igaza Szelei kollégának, hogy a kismegszakító az olcsóbb megoldás.
Nem szoktam eltérni a kapcsolási rajzoktól,még egy hagyományos kapcsoló esetében sem.
Ezért is kérdeztem hogy mi a helyzet ezzel.
Rutinból pedig sosem fogok szerelni,hisz az elég merész dolog,egy tűz,és életveszélyes szakmában.
A műszeres ellenőrzést minden esetben elvégzem,ahogy azt kell.
Ezt a kapcsolót Bojler leválasztására szerelték fel.
De mi a helyzet fordított bekötésnél egy ilyen leválasztó kapcsoló,és egy kismegszakító esetében?
Funkcióját veszti?
Nem működik az ívoltás megfelelően,és ezáltal túl nagy hőmérséklet alakul ki?
Igen a rugó marha gyorsan ránt,meg van a mágneses ívoltás,és ha jól tudom a higanykapcsolóknál régen nem volt beégett érintkező,meg a kénhexafluorid.Tanultam ezekről,de mi van ha most gyorsan felcserélem a szobámban az álló érintkező,és mozgó érintkező táplálását?
Tönkre megy a kapcsolóm,vagy felmelegszik?
Jelen felhasználási esetben szerintem semmi nem fog történni. ;)
Köszönöm a szakmai megerősítést tisztelt kolléga! :)
Üdv Villanyreszelő!
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 21., 21:16:41 DÉLUTÁN
Lehet nem mindegy fentről ugrik át,vagy lentről az ív.
Véleményem szerint ezt - váltakozó áramról lévén szó - meglehetősen nehéz lenne befolyásolni a bekötés irányával.
Nem tudom milyen a szóbanforgó megszakító fizikai kialakítása, de sok esetben a mozgó érintkező csak egy híd, ami két álló érintkező között szakítja meg a kapcsolatot. Annál nem is lehet a mozgó érintkezőt bekötni, hiszen mindkét kivezetése álló érintkező.
Igen,kíváncsiságból szétszerelek egy ilyen megszakítót,és felteszem ide,akkor már többet láthatunk.
Úgy vettem észre a traconok elég olcsó típusok.
Azok okot amiért jelölik a betáplálást nem igazán tudtam meg,bár Szelei kolléga ívoltási jelentőségét elfogathatónak gondolom,viszont nem nyert megerősítést bennem miért kéne átkötni ezeknek a kapcsoló szerkezeteknek a betáplálását.
Üzenet összefûzve: 2012. december 22., 14:25:28 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Szelei Dátum 2012. december 21., 19:37:03 DÉLUTÁN
Itt viszont alsó fésűs sínnel készíted a tápot. A gyártó felső betápot ajánlott.
Ezeken a megszakítókon alsó fésűs betáplálásra van lehetőség,a rajz szerint viszont felső a betáp,szerintem itt is látszik hogy mindegy a megtáplálás.
Így néz ki alsó fésűs táplálással,de ugyanakkor felső rajzi megtáppal,és szétszedve.
A képen jól látható a gyors kioldó alatt a mozgó érintkező a kapcsoló jelenlegi állásban lekapcsolt állapotban van. a megtáplálást rajza szerint az alsó álló érintkezőre írják,de a sínezés amit tudunk a betápláláshoz van a termikus védelem után,a kép tetején helyezték el.
Na erre kéne gombot varrni :D
Üzenet összefûzve: 2012. december 22., 16:14:22 DÉLUTÁN
Ja és bocsánat,majdnem elfelejtettem: Üdv. Szirty