Régi típusú társasház földelés fontossága

Indította pengepetike, 2013. február 23., 22:46:18 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Padre

Jó estét!
27 éve költöztünk egy társasházi lakásba. Akkor a villanyhálózat teljesen fel lett újítva. Most elhatároztuk, hogy felújítjuk a fűtés rendszert. Mivel EPH-t sehol sem láttam kíváncsiságból megnéztem az elosztó táblát. A villanyórától 2 vezeték megy be a táblába. Földelést nem látok bejönni a lakásba. Az elosztóban 7 kismegszakító van (Bakony Művek). A villanyórától bejövő kék vezeték a nulla sínre van rákötve. Így a nulla sínre 8 kék vezeték van rá kötve. A földelő sínre meg 7 sárga/zöld.
Gyanítom, hogy ez így nem teljesen jó. Hogy lehet ezen javítani?
A társasháznak nincs pénze, hogy elhozza a földet a lakásunkba. Talán majd egyszer.
Az ha a bejövő nulla vezetéket a földelő sínre kötnénk a nulla sín helyet és a földelő sínt és a nulla sínt összekötnénk, az javítana a helyzeten?
Hogy most milyen a földelés hatékonysága azt hogyan lehet mérni? Van multiméterem.

Novill

 Ez jó kérdés, melyre feltehetően a legkülönbözőbb szakmai tanácsokat és véleményeket fogod kapni. Ezért csak a saját személyes véleményemet és tanácsomat adom közre.
Először is a társas háznak vannak kötelezettségei ha van pénzük ha nincs akkor is. Ezért ha elmulasztják a 6 évenkénti érintésvédelmi szerelői ellenőrzést ( bizonylatolva) elvégeztetni,és ne adj isten baj következik be a  jogi felelősségre vonás be fog következni.
A színeket természetesen jól értelmezed. Nem tudom mekkora a társasház, de ha nem nagy érdemes a bejövő rész környékén jól körbe nézni nem-e van földelés. A nulla vezető és védő vezető összekötése azt jelenti, hogy nullázott rendszer lenne. Ennek viszont szigorú feltételei vannak a jelenlegi MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány, de régi MSZ 172/1:86 szabvány szerint is. Ha ezek nem teljesülnek nem tekinthető szabványosnak.  Véleményem szerint a társas ház bejövő részénél kell kialakítani a kiinduló érintésvédelmi módot. A kiinduló ponttól az ötvezetékes rendszer keretében be kell kerülnie a lakásba a védő vezetőnek is. Ebben az esetben már a lakás elosztónál már nem köthető össze a nulla és a védővezető. Amire oda kell figyelni, ha nem felel meg a kialakítás a vonatkozó szabványoknak nulla vezető szakadásakor veszélyes feszültség kerülhet a védővezető által védett részekre. Ami adott esetben gondot is jelenthet.  Nagyobb társas házaknál előfordul a négyvezetékes felszálló rendszer a keresztmetszeti követelmények betartása mellett. Viszont ez is illeszkedik végső soron az előző elvekhez.
A földelés hatékonyságát megbízhatóan célműszerrel lehet, vagy iskola példa alapján volt amperes módszerrel. A multiméterrel nem igazán,kb. annyit ér mint egy rutinos villanyszerelő által használt próba lámpás vizsgálat.
Az áramvédő kapcsoló  beépítése hatékony lehet ,de önmagában kevés a saját véleményem szerint. Családi házas övezetben egy baleset vizsgálatakor érdekes tapasztalatokat szereztem.  Nem volt a lakásnál földelés telepítve, nem volt EPH kialakítás, nem volt az utcai oszlopnál földelve a PEN vezető. Az ÁVK-t ideiglenesen felszereltem, majd méréseket végeztem, amely nem igazán bizonyult megfelelőnek. A teszt gomb működött megfelelően. A gyanúm az volt , hogy a szomszédos házaknál sem megfelelő az érintésvédelem. Amikor megnéztem a  közvetlen szomszédoknál az érintésvédelem kialakítását a gyanúm beigazolódott.  Vagyis mindkét szomszédnál nem volt földelés telepítve hasonlóan a vizsgált házhoz. Ez számomra egy érdekes eset volt.

nyaki

Üdv!
Elmondás alapján a védővezetők be vannak kötve a PE kapocsra, de jelenleg ott nincs védelem és csak úgy lógnak a levegőben. Ez nagyon veszélyes, mert hamis biztonságérzetet kelt.
Műszeresen ellenőrizni kellene azt, hogy a lakás csőhálózata és az N vezető között van-e kapcsolat, mert ha igen, akkor nagy valószínűséggel(?) van TN-rendszerű földelés kialakítva, ha nincs kapcsolat, de földelést mérnek, akkor pedig az itt nem szabványos TT-rendszer van. Ha TN van, akkor csak költséghatékonyság és nemtörődömségből a lakásba nem húzták be a PE vezetőt. Ha mindkét esetben mérhető földelés, akkor ideiglenesen a csőhálózaton megkeresendő a földelőpont és ezt a pontot be lehet kötni egy megfelelő vastagságú vezetővel az elosztó PE pontjára, de az N vezetővel ekkor nem közösítheted, viszont az ÁVK kötelező.

Padre

Az említett társasház Bp. VI. kerületében van. Ha jól értelmezem a TN-C és TT rendszer fogalmát, akkor a TN-C áramszétosztó rendszerben 4 vezeték van a TT ben pedig 5 vezeték. Úgy gondolom, hogy a VI. kerületben TN-C rendszer van (vagy érdeklődjek az ELMŰ-nél?).
Most akkor az a kérdés, hogy a házig jövő TN-C rendszerből TN-C-S csinálnak-e a ház aljában vagy a lakásig marad-e a TN-C?. Ha az utóbbi, akkor elosztó táblában szétválaszthatom a nullát és a földet. Ellenkező esetben nem, mert az előírások nem engedik meg (gondolom, akkor ennek van logikus magyarázata).
Ha TN-C-S alakítottak ki, akkor a PE-t a háznak kellet volna elvinni a lakásokhoz? De ha ez így van, akkor a házban nem csak nekem van ilyen problémám. A fölöttem lakónak látom, hogy a lakásunkon keresztül neki is csak 2 vezeték megy tovább.

nyaki

Ha 10-es réz, vagy 16-os alu megy be, akkor bonthatod nyugodtan.

Gyurmaúr(fi-relé)

Az tuti, hogy a ház késes biztis "BFEM-szerű" csatlakozó szekrényéig TN-C jön, tehát L1,L2,L3,PEN. Továbbá az is biztos, hogy van a háznak saját földelése; szonda és/vagy egyéb földelő alkalmatosság és az is fix, hogy ezek a csatlakozó szekrény környékén találkoznak, azaz van egy fő EPH sín, ahol összejön a PE alkalmatosságtól érkező fő PE vezeték, az ELMŰ betáp kábel PEN-je, a kiterjedt fém (cső) hálózatok felé menő EPH vezték, a villámhárítótól érkező EPH, stb. Ettől a ponttól már TN-S -tehát 5 vezetős- rendszernek KELL(ene) menni az ú.n felszálló vezetékeknek, melyek ugye mennek az egyes emeleteken található emeleti alelosztókhoz (ilyenek akkor vannak, ha 4 lakásnál több van 1-1 emeleten és csak 1 felszálló kábel, vagy 1-1 felszálló kábelre 4-nél több lakás jut és az egyes lakásokban 3 fázisos 24h-s, ill 1 vagy 3 fázisos vezérelt mérők vannak) , majd az alelosztóktól az egyes mérőkig, illetve onnantól ugye a lakásokban található mért főeolsztókig. Sajnos, a régi bérházak 1000-nyi "csodát" rejtenek, pláne azok, melyeket még nem újítottak fel (villamosságilag) az elmúlt 10-15 évben, vagy ha fel is újították, nem volt megfelelő minőségű a meló, de mindenki "rendes" akart lenni és nem kötöttek bele semmibe azok,akiknek pont az lett volna a dolga, hogy felügyeljék a szakszerű és szabványos melóvégzést.  Szerintem alaposan checkold le a ház -vélhetően a kapubejárat melletti- csatlakozó szekrényeit, mert ott már egyértelműen látszani kell, hogy van-e, s ha igen, akkor megfelelő-e a PE hálózat. Ezt egyébként mérni is lehet, sőt kell is, mert hiába van PE hálózat, ha annak hurokimpendancia értékei a bányászbéka segge alatt 100m-el találhatóak! Ebben az esetben ugyanis semmi nem ment meg benneteket 1-2 megrázó élménytől, a közösböhmbácsit pedig a böritől, hiszen ha valakinek, akkor neki képben kell lennie, hogy 6-9 évente felül kell vizsgálni az épület egészének érintésvédelmét, tokkal-vonóval és ennek meglétéért a mindenkori közös képviselők a felelősek, akár visszamenőlegesen is, amennyiben mondjuk 20 éve nem volt ilyen és azalatt volt 4 KK...

sámli

Aki ebben a főelosztóban mutat nekem EPH sínt, annak fizetek egy sört. :)
Ja, és ez nem a faluvégi dűlőn, hanem a Gellért hegyen található.

Gyurmaúr(fi-relé)

ÚÚÚÚristen, ez bóóóórzalmas! Pedig ez nem Ózd alsó, hanem Bp egyik legfrekventáltabb helye! Vidéki -esetleg 3H-s környéken élő kedves- kollégák szíves figyelmébe ajánlanám, mint 36 évig a fővárosban éldegélő, hogy "szeretett" fővárosunk szerintem toronymagasan vezet az ilyen és ehhez hasonló villanyászati megoldások kicsiny horror üzletében, ugyanis ott a régen IKV kezelésben álló, majd a '90-es évtized elején "előnyös feltételekkel" privatizált állami bérházaiban soha nem volt qualitatív épületgépészeti melóvégzés! Ennek következményeit az ilyen és ehhez hasonló fotók tökéletesen bizonyítják. Én itt egy totál felújítást, szekrény cserét javallanék, melynek keretében ide 1 db 300x600-as PVT-t helyeznék, NH0-ás késes biztivel, esetleg "B"-s túlfesz védelemmel (ha már lúd...), 100A-es (nem látom, most hanyas betét van beapplikálva) gG/gL betéttel, tetejére 1 db VGK 101-es tűzvédelmi főkapcsolót, mellé egy 300x300-as PVT-t, ebben nyerne elhelyezést egyrészt az NH0-ás nullbontó, illetve a fő EPH sín. Persze lehet ide helyezni a ház közös mérőjét is (ahhoz kell még 1 300x600-as mérőszekrény), ebben az esetben a 300x300-as helyett 1 db 300x600-as PVT-t tennék fel, melyen lenne 2x12 osztásegységnyi csapfedeles rész is, ebben jöhetnének a közös fogyasztók kismegszakítói, Fi-reléjük, lépcsőházi világítás "ketyegője", stb. fedlapjának alsó részére pedig 1 db 16A -es 5 pólusú 400V-os és 1-2 db 16A-es 230V-os háztartási és "kék" ipari csatlakozó. Ez a mutatvány tokkal-vonóval -attól függően, hogy van-e, s ha igen, akkor 1 avagy 3 fázisú-e a közös mérő??- olyan 120 és 200ezer Ft közti összegbe "fáj"! Kérdés, hogy egy esetlegesen bekövetkező tűzijáték utáni kár mennyibe fájna, mert az már valóban fájdalmas lehet!!