Elektromos fűnyíróm tekercselése leégett (valószinüleg azért, mert vízzel mostam).A leégéskor semilyen elektromos probléma (pl. biztosíték leoldás, vezeték égés stb.) nem volt. Ha a családi házunkban minden biztonsági berendezés rendben van, akkor okozhat-e a fűnyiró leégése a lakás hálozatában túlfeszültséget? A Tv központi vezérlője elromlott, a mosógép nem működik.
A fünyíró leégése okozhatta-e ezeket a gondokat? Ha igen, akkor mia teendöm a ház elektromos áram ellátásával?
Köszönöm, választ kapok, üdv: Badics László
E-mail: badicsl@zelkanet.hu
Közben válaszoltam e-mailben. Válasz nem volt:
" Minden biztonsági berendezés rendben van" ?
Akkor a védőföldelés értéke megfelelő, védővezetők folytonosak, EPH kialakítás jó, zárlati áram védelem megfelelő a vezeték keresztmetszetéhez képest is, áramvédő kapcsoló be van építve, kötések megfelelőek, és több lépcsős túlfeszültség védelem van kialakítva!
Amennyiben háromfázisú csatlakozásod van lehet a túlfeszültség hálózati kábelhiba,(átégés, zárlat, szakadás) miatt. Ez akár a fűnyíró leégését is(!) okozhatta az egyéb károk mellett. Ez lehet a saját hálózatodban vagy akár a szolgáltatói rendszerben is. Ha egyfázisú betápod van a külső hiba hozzád is bejöhet nagyon félreterhelt hálózati állapotban, (sok bekapcsolt hőelektromos készüléknél,) de akkor a szomszédaid is bajba kerülhetnek, vagy már a baj náluk is bekövetkezett.
Igen, megkaptam,és nagyon köszönöm a szakértői válaszát!
(Saját E-mailban sajnos nem tudok válaszolni, mert nem az én szolgáltatóm kötzetében vagyok.)
Köszönettel!
Idézetet írta: Novill Dátum 2015. június 13., 16:50:03 DÉLUTÁN
Közben válaszoltam e-mailben. Válasz nem volt:
" Minden biztonsági berendezés rendben van" ?
Akkor a védőföldelés értéke megfelelő, védővezetők folytonosak, EPH kialakítás jó, zárlati áram védelem megfelelő a vezeték keresztmetszetéhez képest is, áramvédő kapcsoló be van építve, kötések megfelelőek, és több lépcsős túlfeszültség védelem van kialakítva!
Hello mindenkinek,
Adott egy családi ház, melynek áramszolgáltatói (e-on) betáplálása 3x20 A, ami 10 mm2 -es MT kábelen megy be a házba. A méretlen csatlakozó hossza kb 30 m, a mért MT kábel hosszak 8 m. A kábel egy áramköri elosztóba érkezik. Ez a ház alagsorának elosztója, ide be van építve egy ÁVK. Innen (az ÁVK UTÁN kötve) meg el 2 db MT 5x6 kábel a lakásba. Lakásban 2 db áramköri elosztó van, tehát a lakótér (nagysága miatt) 2 elosztóra van kötve. Mindkettőben szintén van 1-1 db ÁVK. Probléma a következő: a napokban valami miatt (állítólag túlfeszültség miatt) elszállt a házban pár berendezés: mosogatógép, indukciós főzőlap, gázkazán, szauna, riasztó. Az elromlott berendezések közül 2 a lakás egyik, 3 a lakás másik elosztójáról megy. A két elosztónak semmi köze egymáshoz. Megnézte egy kolléga, aki azt állapította meg, hogy ez a rendszer nem jól van szerelve, mert az ÁVK-k sorba kötése túlfeszültséget okozott. Szerintem ez nem okozhatott túlfeszültséget, sokkal inkább egy esetleges rossz, laza nullakötés (akár a hálózaton, akár a mérőnél, vagy az első elosztónál). Túlfesz levezető nincs beépítve (most majd lesz).
Véleményekre lennék kíváncsi, hogy mi okozhatta a problémát.
Köszi
Szabi!
Szerintem sem okozhat túl feszültséget a két (feleslegesen) sorba kötött FI relé.
Én is a nulla időszakos lazulását vélem problémának. Volt már rá esetem amikor az utcai légvezetékről leágazó becsatlakozó kábel nulla kötése volt a hibás. Egy idősebb tapasztalt áramszolgáltatói szaki találta meg ezt a hibát, pl. a légkábel rángatása segítségével. Még a régi bandázsolt kötés volt.
Üdvözletem.
Túlfeszültséget zárjuk ki!
Nullavezető szakadás vagy lazulás lehet a hiba oka. Hiszen ilyenkor más-más fázison lévő fogyasztók sorbakapcsolódnak és a kisebb teljesítményű húzza arövidebbet. Vagyis ezek sérülnek elsősorban. Ettől a bekapcsolt tűzhely elektronikája is tönkre szokott menni. A kötéseket alaposan végig kell nézni. Én ilyen esetben mindent leválasztok a hálózatról és hurkokat mérek.Két db RCD-t is lehet sorbakötni, de az első legyen késleltetett.
TothGyula felülvizsgáló.
Ha volt a közelben szolgáltatói mókolás,az is okozhatta,de valószínűbb a többiek által is említett nulla szakadás,hibás kötés.A hibás nulla kötések terhelésekor,a névleges feszültség drasztikus csökkenése tapasztalható,de minden képpen mérném a dolgot mielőtt újra üzemeltetném a berendezést.Ezt a jelenséget akkor tapasztaltam a az áramkörök kialakításánál nem vittek minden áramkörrel külön nullavezetőt hanem egy közös nullavezetőre húztak mindent,vagy a főelosztóban szált el a kötés.
Köszönettel vettem a hozzászólásokat. Vasárnapra beszéltem meg a tulajjal, hogy megvizsgálom a problémát, bár nem tudom, mire jutok. Elég szerteágazó lehet a dolog. Annyi biztos, hogy minden áramkörhöz saját nullavezető tartozik és a kötések kötőelemekkel vannak kötve (Wago típusú, még csak nem XBS és társai minőségű). Bár én a forrasztást jobbnak tartom, de ez is csak magánvélemény. Mosogatógép, szauna, mosógép, kazán, főzőlap, stb. mind úgy vannak kialakítva, hogy az összes fogyasztó külön áramkörön van, kötés ezek esetében csak az elosztóban, illetve a készülékek előtti dugaljaknál van. Az első ÁVK (ami után van a másik kettő beépítve), nem késleltetett. A tulaj valószínűleg túlfeszvédelmet akar beépíttetni. Az bejövő elosztóba be lehet építeni egy B-s egységet, viszont ez önmagában nem tudom, mennyit ér. Kellenének a C típusúak is a másik két elosztóba, de az egyikbe tutira nem fér bele, mert bár 24 modulosak az elosztók, a hálózat elég jól szét van osztva áramkörökre.
Igen, a "B"-s túlfeszvédelmi unit (OBO MC-B 50) jó szolgálatot fog tenni a méretlen részen, de csak úgy, hogy előtte van egy min 100A-es gG/gL NH0-ás késesbizti, mely egyrészt az ő előtétbiztije, másrészt a ház 1. túláramvédelmét is ellátja, mint kellő nagyságú zárlati kA értékkel bíró jószág és persze közvetlen mellett található a fő EPH sín, tehát aránylag rövid PE vezetők vannak, melyek min. 16mm2-ek! Viszont a "C"-s csak a mért főelosztó(k)ba mehet, mert a PE csatlakozója (min.10mm2-es) és az L1,L2,L3 csatlakozó vezetékei (min. 6mm2-es) összesen nem lehetnek 50cm-nél hosszabbak. A legprofibb akkor lesz a "C"-s unit, ha kap saját -legalább 15kA-es zárlati áramerősség tűrő- előtétbiztit. Erre a célra egyébként jó egy kalapsínre szerelhető tripla neozed is, mely a fi-relé betáp kapcsaitól ágazzék ki, így túlfesz esetén elkerülhető a Fi felesleges lekapcsolódása, illetve károsodása. Nem tom, jól értettem-e, amennyiben a ház alagsorában található az a fő elosztó, ahonnét a 2 db 5x6-os tovahalad, akkor elég, ha a "C"-s cucc oda kerül beépítésre és úgy építed át a főelosztót, hogy a másik két alelosztó felé menő kábelek már a "C"-s cucc után kapják a betápot. Nem olyan ördöngös dolog ez, csak oda kell figyelni a megfelelő hurokimpi értékekre, illetve a túlfeszvédelmi unitok "betáp" vezetőinek hosszaira. ;)
Köszönöm Gyurmaúr hozzászólását. Holnap kiderül, mi lesz vele, bár érdekes dolog ez. Mérek egy földelési ellenállást, hurokellenállást, RCD vizsgálat, feszültségszintek a fogyasztóknál és elosztóknál, elosztóban kötések átvizsgálása. Kötődobozokkal lesz gond, mert minden el van glettelve, nem hiszem, hogy nagy örömmel fogadnák ha leverném a falat. ☺ Igazából nem tudom, mi okozhatta ezt a problémát, én nulla lazulásra gondolok - akár a hálózaton vagy a mérő körül.
A túlfeszültég védelmek jellemzően nem védenek az ilyen hibák ellen, ugyanis impulzusjellegű villám okozta feszültségcsúcsok és hálózati kapcsolási tranziensek ellen lettek ezek kifejlesztve. Ugyanakkor vannak erre a hibára is működő védőelemek , de alapvetően nem háztartási kategória, mert ezek a háromfázisú rendszerekhez kifejlesztett hálozatfigyelő relék, amelyek ilyen (viszonylag) kis túfeszültségű hibáknál is védenek. Tudomásom szerint ezek csak 3f kivitelben gyártottak, no és ez csak vezérlőkészülék, amit ki kell egészíteni a főáramkörben lévő vezérelt főkapcsolóval. Ez a kombó szerelve, (ahol van 3f) bíztosan 100E forint felett lenne, és sajnos ez akkor is védene, amikor egy normál háztartás még eldöcögne modjuk egy fázis hiányával. Én már tervezgettem kisebb elektronikus védelmeket minimál inteligenciával erre a tartományra, ha majd netán belefutok egy ilyen meghibásodásba bíztosan jobban predesztinál a megvalósításban. Az alacsony feszültség sem kevésbé veszélytelen, mert a háztartási eszközök motorjai belehalhatnak ebbe, ha azok nem közvetlen termikus védelműek. Ez az állapot akkor alakul ki, ha a primer hálózaton fáziskimaradás van és a transzformátor delta vagy szögkorrigált tekercselésű.
A mellékelt PDf-en (UASNC, HRN-3, U1NC,UAS-0) látható pofonegyszerű cuccka tökéletes és aránylag olcsó megoldást jelenthet az ilyen és ehhez hasonló feszültségcsökkenési grimbuszokra, persze csak abban az esetben ,ha a cuccos egy kontaktort (vagy mágneskapcsolót) üzemeltet...
Ma voltam a helyszínen, a tulajjal abban maradtunk, hogy ünnepek után be lesz szerelve egy B és egy C túlfeszlevezető a megfelelő helyekre. A B-set közvetlen a mérő után lehetne csak betenni (nem hiszem, hogy az e-on belemegy a méretlen fővezetékbe való beépítésébe). A C-s a bejövő első elosztóban kapna helyet. Ha már ott voltam, vizsgálódtam kicsit. Először mindent leválasztottam a hálózatról, és kíváncsiság képen feszültségszinteket mértem. Terhelés nélkül, a bejövő kábelen 239 V. Megterheltem az áramkört egy 2500 W-os villanyradiátorral, így 1,5 V-tal mértem kevesebbet. A ház legtávolabbi végpontjain ugyanez 3-4 V feszültségesést mutatott. A mérést hitelesített ÉV műszerrel mértem. Ezután szétszedtem az első elosztót, ahova a betáplálás érkezik. És lám, mit találok! Kiderült, hogy voltak ott kaput szerelni gyengeáramos kollégák. Szerintük a két egymás után kötött ÁVK túlfeszültséget okoz, ezért gondoltak egyet, szétszedték a betápot, bebuheráltak sorkapcsot, faszán leszigetelőszalagozták. A baj csak az volt, hogy nem áramtalanítottak, szétvágták a nullavezetőt és a csavart elfelejtették meghúzni a sorkapocsnál. Mutattam a tulajnak, hogy ilyen barkácsolások okozhatnak problémákat, amikor hozzáérsz egy nullavezetőhöz, és az egyszerűen kiesik a sorkapocsból. Akkor kaptak észbe a tulaj és a felesége, hogy amikor ez a kolléga varázsolt az elosztónál, akkor mentek tönkre a gépek. Mosogatógép, indukciós főzőlap, gázkazán, infraszauna tápegysége, riasztóközpont, 2 telefontöltő. Lefektettek ezek egy kábelt is a kapuhoz, földbe. MT 3x1,5 védőcső nélkül. A gond csak az, hogy a kapu a háztól 65 m-re van. No comment.
Ez ám a fantasztikus FAM, gratula így legalább meg van ki téríti meg a kárt.
Ja, és még annyit mondtak a tulajnak, hogy hülyeség volt az érvéghüvelyeket feltenni a vezetékvégekre, mert forrasztani kellett volna őket és tschüss.
Tisztelt Urak!
Érdekelne azon hozzáértők véleménye, akiknek van rálátása a belinkelt témára.
https://mno.hu/belfold/tulfeszultseg-tette-tonkre-a-haztartasi-gepeket-karterites-nincs-2427073 (https://mno.hu/belfold/tulfeszultseg-tette-tonkre-a-haztartasi-gepeket-karterites-nincs-2427073)
A trafóállomástól Solt település kb. 4 km-re van. A nyilatkozó lakosok a település más-más pontján laknak.
Az említett trafóállomásról van ellátva az egész település, akkor hogyan lehetséges az, hogy csak néhány embernél jelentkezett műszaki meghibásodás, sőt az egyik nyilatkozónál több készülék is megadta magát. A lakosság jelentős része semmit nem vett észre az egészből.
Ezen termék: http://www.relecentrum.hu/index.php?page=product&id=224 (http://www.relecentrum.hu/index.php?page=product&id=224) egy mágneskapcsolóval kombinálva alkalmas lenne-e az ilyen károk megelőzésére?
Köszönet a felvilágosításért.
Üdv!
Alkalmas, de csak ha valamilyen főáramköri mágneskapcsolóval van kombinálva.
A DÉMÁSz nem szolgáltató hanem hálozati engedélyes. Az MVM aki nagyon is a begyemben van esődleges sőt estetünkben pedig másodlagos szolgáltató is. Az lenne az igazi rezsicsökkentés ( bocs Nova ! ) ha kiiktatnák ebből a hazai lánckereskedelemből. Feltehetően a nagyfesz- középfesz szinten csesztek el valamit. Jellemző hogy a 20-30-40% feszülségcsökkenést még tudja néhány berendezést kompenzálni, vagy esetlen nem működik (még jó,) amennyiben ezek viszont +százalékok akkor az U²/ R miatt végzetesek is lehetnek. Bíróság legyen a talpán aki az MVM-en fogást talál, legfelljebb a kártérítést áttolja a DÉMÁSz-ra aki nyilvánvalóan nem vétkes, max. vétlen felelős. A magas perilleték miatt a károsultak lehet hogy nem is mernek (vagy nem is tudnak) perelni, ha csak nem lessz valaki köztük aki pertársaságot alakít vagy küzérdekü pert indít
Némi búvárkodás után az derül ki a netről, hogy a Solti alállomás, amelyik az adó ellátója is és vannak DÉMÁSZ kimenő vonalai is, valamikor átkerült az Antenna Hungária tulajdonába és üzemeltetésébe. Ezek után nyilván az összes szakszolgálati munkát megrendelésre végzi el náluk valaki. Így kerültek az MVM védelmes mérnökei oda, akik némi kancsalságból fordított működésre késztették a DÉMÁSZ kimenő vonalakat tápláló transzformátor feszültségszabályozóját. Nyilvánvaló, hogy a DÉMÁSz ebben maximum úgy kívánna részt venni, hogy kártalanítja a fogyasztókat, majd továbbhárítja a költséget az üzemeltető felé - de szemlátomást egyszerűbb a széttárt karok alkalmazása. Az üzemeltető meg, gondolom, elkezdett mutogatni a megrendelést teljesítő felé. Miközben ez egy belügy. Pontosabban, ezekről a kérdésekről a szerződésekben kellett volna szót ejteni.
Kérdések persze felmerülnek, mert nyilván nem olyan üzemirányítási rendszere van a DÉMÁSznak, hogy a feszültség nagy jelzés ne kezdene el rögtön kolompolni. Ésígytovább. Bár a legelső kérdés az, miért is nem fordultak az Energiahivatalhoz a károsultak.
most lehet, hogy cinikus leszek, de ha nem lenne a legtöbb kertes családiház tulaj ily mértékben fillérb@szó, ez esetben sokkal több "B"-s, azaz a mérő(k) előtti méretlen, illetve "C"-s, tehát a mért főelosztó(k)ban található túlfesz levezető lehetne, nem is beszélve a "kényes" berendezések csatlakozó dobozaiban, vagy a profi hosszabbítókban található "D"-s egységekről! Most lehet picsogni, ajvékolni egész Solton, hogy de jajj-jajj, ettől sajnos már jó nem lesz, a történelem kerekét nem lehet visszaforgatni! Igen, ahogy kell biztosítás a számos esetben 1 élet kemény melójával összekotort családi kecóra, a dettó sokaknak erőn felüli kiadással megvásárolt kocsi /AUTÓ esetleges saját hibás törésénél, lopásánál keletkező károk minimalizálására hívatott casco, úgy el kell fogadni, hogy a 0.4kV-os hálózat,annak stabilitása, üzembiztonsága sem konstans, pláne ha van 1-2 nagyfogyasztó, mely néhanapján belerondít a hálózatba, vagy épp egy izmos nyári ziviben érkezik egy szimpi 20-30kV-os, 15-20kA-es villámcsapás, mely telibe veri az utcai oszlopok valamelyikét és/vagy a minden esetben csupasz PEN hálózatot, netán a szomszéd TV antennájának árbócát,stb.
Én mondjuk nem mertem feltenni azt a bölcs kérdést hogy:
"És mit tettek meg a tisztelt károsultak a kár bekövetkezésének megakadályozása érdekében"
Tudom, hogy nálam sincs ilyesmi, de jogos a kérdés.
igen, ez sajnos még mindig nem divat szeretett Hazánkban, azaz a zemberek orrocskája alá dörgölni, hogy biza számos esetben személyes felelősségük áll fenn 1-2 dolog be (nem) következtének lukratív segítése/elhárítása érdekében és nemcsak mindig sipákolni, ajvékolni és picsogni kell, hanem megnézni, hogy személy szerint ők mit (nem) tettek meg ennek elhárítása érdekében. Számomra egész egyszerűen felfoghatatlan, hogy felépít vki egy 30-40-50 millás családi kecót, benne számos esetben a legdrágább csiri-biri szaniterekkel, burkoló anyagokkal, miegymással, de a talán legfontosabbra, a mindent működtető vill hálózatra pedig nagy ívben szarik, azaz kiadva az ukáz a kivitelezőnek, hogy "uram, királyom, főnököm; a vill cuccok árából vonjunk köbgyököt és azt is osszuk el 3-al, mert kell a legdrágább Hans Grohe csaptelep még a klotyó kis kézmosójába is, ectetera...
Én a téma felvető hozzászólásomnál azért linkeltem be egy feszültség figyelő relét, mert szerény véleményem szerint (javítsatok ki ha tévedek) a Gyurmaúr által említett "B" "C" "D" túlfesz levezetők nem alkalmasak az e féle védelemre, csak nagyobb feszültség esetén lépnek akcióba.
Egy másik riportban is nyilatkozott az egyik károsult, ahol említette, hogy mikor észrevette a lámpafényben a változás. akkor megmérte mindhárom fázis és nulla közötti feszültséget, mely 290-300 volt között változott a 230V helyett, háromnegyed órán keresztül. Ezen feszültség kioldaná a túlfeszültség levezetőt?
Igen.
A témához csak annyit tennék hozzá, hogy megoldást jelenthetne egy B+C kombinált túlfeszvédelem beépítése.
Hkhmmmmm... Szerintetek egy ilyen esetben mit fog csinálni a túlfeszültséglevezető? Gondoljátok, hogy egy fél órán át átvezet 50-100 A-t, hogy letörje a transzformátor induló 300 V feszültségét a fogyasztónál 250 V-ra?
Üdvözletem!
Most bakot lőttél.Balzsi javaslata a helyes.
Immár csak az a kérdés, hogy ki lőtt bakot? :) Mivel utalás nincs, ennek hiányában meg az utolsó, az meg én vagyok, én meg ugye pont ugyanazt mondom, mint Balzsi... :D
Bocsáss meg Sztrogoff! A JUVILL Kolléga lőtt bakot.
Legközelebb pontosabb leszek.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló.
Idézetet írta: tothgyula Dátum 2017. november 19., 18:09:51 DÉLUTÁN
Bocsáss meg Sztrogoff! A JUVILL Kolléga lőtt bakot.
Legközelebb pontosabb leszek.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló.
Tisztelt Tóht Gyula Felülvizsgáló!
Esetleg ha szakmai szempontból kifejtenék a baklövésröl a véleményed, azt megköszönném.
Legalább tanulok belőle, ami nem szégyen a jobbaktól.
Először jobb lenne, ha gondolkodnál és értelmeznéd a kombinált túlfeszvédelmet, és nem írnál marhaságokat.
Végig olvastad a hozzászólásokat, hogy hol és milyen túlfeszvédelem van elhelyezve.
De gondolom csak nagyvonalú volt a kijelentésed.
Minden szép és jó lenne, ahogyan Gyúrma-Úr is leírta, ha a túlfeszvédelmek A - B - C - D valójában a megkívánt helyen lennének beépítve.
Elképzelhető, hogy rosszul olvastam ezt a témát, vagy átsiklottam valamin, természetes helyt adok a megállapításodnak. Mintha azt olvastam volna, hogy nincs B fokozat kiépítve, ezért javasoltam B+C fokozatot, ami azért működőképes védelem szempontjából. Nem véletlenül találták ki.
Természetesen a helyi adottságoktól, a betápláló hálózattól függhet sok minden. Elsősorban azt kellene megvizsgálni, ott van-e, hol, milyen távolságban, milyen fokozatú túlfeszvédelem, de az is lényeges, az adott helyszínhez milyen távolságban keletkezett a túlfeszültség.
Ettől függetlenül várom véleményed a baklövést illetve. :D
De ha már itt tartunk megkérdezem, hol is szokták felszerelni a B+C fokazatú túlfeszültségvédelmet biztonságtechnikai szempontból? Melyik zónahatárra és miért?
A túlfeszvédelem elsősorban a villamos hálózaton keletkezett feszültségimpulzusokat hivatott csökkenteni, mely adódhat a villámáram által okozott elsődleges vagy másodlagos hatásból, illetve a kisfeszültségű közüzemi hálózaton történt kapcsolási tranziensekből.
A tartósan kialakult feszültségaszimmetria esetén, ezek az eszközök csak korlátozott mértékben képesek a hálózatot megvédeni, hiszen megszólalási küszöbük elég magasra, kb. 275-310V-ra van méretezve (D-osztály vagy finomvédelem), melyet a mai eszközök sajnos nem feltétlen tudnak tolerálni, ráadásul ha folyamatosan magasan áll a feszültség, akkor gyakorlatilag maga a túlfeszvédő is károsodik, hiszen ezek is elektronikus eszközöknek minősülnek. A másik nagy gond a túl alacsony feszültség, ami a feszültségaszimmetria velejáró jelensége. Sajnos a túlfeszvédő erre az esetre teljesen csődöt mond.
A tartós aszimmetria által okozott feszültségingadozások jelenlegi leghatékonyabb módja az elektronikus feszültségkülönbség figyelés, melynek az a nagy előnye a túlfeszvédőkkel szemben, hogy a hiszterézise állítható, így akár a legérzékenyebb eszközök is megvédhetőek általa, de mint minden ilyen eszköznek, van hátránya is. Megszólalásakor a villamos táplálás teljesen megszakad, ezért csak olyan helyekre ajánlott a beépítése, ahol a 3 fázis szimmetriája nagyon fontos, valamint az élet- és vagyonvédelmet nem vágja haza.
Már csak az a kérdés vetődött fel bennem, ha 45 percen keresztül áll fenn a 300V-os feszültség, akkor ezzel a feszültséggel hozzuk üzembe a mágneskapcsolót, mely megszakítja a fázisokat addig, amíg nem áll helyre a feszültség. A mágneskapcsoló behúzótekercse tolerálja e ennyi ideig a 300V-os feszültséget?
A feszültség figyelő relét fordítva szokás alkalmazni mint ahogyan leírod.
A relé akkor veszi el a mágneskapcsoló, egyéb vezérlés feszültségét amikor a beállított tűrésen túl van a figyelt feszültség érték. Tehát nem a mágneskapcsoló tekercsének kell elviselnie a túlfeszt hanem a figyelő elektronikának. Tehát normál üzemi helyzetben folyamatosan húzva van pl. a mágneskapcsoló.
Te logikád szerint olyan mágneskapcsolót kellene alkalmazni mely terhelhető, főáramköri érintkezőkkel rendelkeznek.
Ezt a relét jellemzően ipari berendezésekben használják vagy egy konkrét adott készülék védelmére.
Idézetet írta: Marton Dátum 2017. november 21., 21:33:30 DÉLUTÁN
A feszültség figyelő relét fordítva szokás alkalmazni mint ahogyan leírod.
A relé akkor veszi el a mágneskapcsoló, egyéb vezérlés feszültségét amikor a beállított tűrésen túl van a figyelt feszültség érték. Tehát nem a mágneskapcsoló tekercsének kell elviselnie a túlfeszt hanem a figyelő elektronikának. Tehát normál üzemi helyzetben folyamatosan húzva van pl. a mágneskapcsoló.
Te logikád szerint olyan mágneskapcsolót kellene alkalmazni mely terhelhető, főáramköri érintkezőkkel rendelkeznek.
Ezt a relét jellemzően ipari berendezésekben használják vagy egy konkrét adott készülék védelmére.
Valóban bontóérintkezős mágneskapcsolóra gondoltam, mivel ebben a formában nem sokat kellene üzemelnie.
Ebben az elképzelésben akkor melléfogtam. :)
Tisztelt JUVILL ÚR!
Szándékomban sincs senkit megsérteni,de legyünk szakmailag is pontosak.Felesleges arról írni, hogy mi lenne ha be lennének építve az(A_B_C_D fokozatú védelmek).
Itt a felvetett témában (leégett fűnyíró) feszültségfigyelő relé beépítése a megoldás.(Balzsi, nyaki és Sztrogoff kollégák leírták.) Ne keverjük a szezont a fazonnal.
És, hogy írjak egy nemrég megtörtént esetet a "feszültségemelkedésről", nem villámimpulzus.Egy vidéki város tanyavilágában történt az alábbi eset.A tulaj aut. mosógépe leégett, vettek újat. Az első bekapcsolás után az is leégett.Vissza a boltba, csere majd az is tönkrement az első bekapcsoláskor.Csak ekkor hívott villanyszerelőt a tulaj, és 300V-ot mért az egyetlen fázis és N vezető között.A szomszéd tanyákban minden rendben volt.Mint kiderült, ők másik fázison voltak.De ezzel a hiba oka nem derült ki, hívták az áramszolgáltatót, és gyorsan megállapították, hogy a 20/0,4kV-os trafó (delta/zeg-zug) egyik szekunder tekercse menetzárlatos.A trafó csere után minden rendben lett.További részletekkel nem untatok senkit, de itt is a feszültségfigyelő relé segíthetett volna.
Tisztelettel, és üdvözlettel:TothGyukla felülvizsgáló.
Ezt értem, csak most már akkor azt kellene tisztázni, hogy mennyi a túlfeszültség értéke, a névleges feszültséghez viszonyítva.
A másik. A feszültségfigyelő relé elképzelhető, hogy megoldás lett volna, de ennek nem a túlfeszültségvédelem a feladata.
"A védelmi berendezések egyik fontos csoportja az ún. figyelő relék, melyek használatával kiküszöbölhetők a hosszú leállási idők, valamint a meghibásodások okozta költséges javítási munkálatok. Ezek a készülékek olyan kapcsolóegységek, amelyek nyomon követhetik az áramerősséget, a tápfeszültséget vagy éppen a motor hőmérsékletének csökkenését vagy növekedését."
Ki-ki döntse el, mi lett volna célszerűbb.