Fogyasztásmérő helyek engedélyeztetése, mit lehetne jobbá tenni?

[helcs]

Sajnálattal állapítom meg, hogy a téma elején összegyűjtött kérdésekre, problémákra a mai napig a szolgáltató részéről semmilyen visszajelzés nem érkezett. Semmilyen a létesítéseket jobbá tevő közléssel, iránymutatással nem álltak elő, a honlapon a legfőbb hír még mindig a márciusi hóvihar. Talán ha a szakember-találkozón elhangzottakból felkerülne valami az is segítség lenne.

[NagyPS]

Nagy nulla volt. Semmit sem mondtak. Az E-on csak annyit hogy szerződést kell velük kötni és annak is vannak fokozatai attól függ hogy a reg.szerelő mit vállal be és mije van (FAM, és szerszámok minősítéssel). Az ELMU-EMASZ hálózatos meg a szokásos hogy MSZ 447 szerintit kérnek meg a könyv tipizált, meg hogy csoportosokat és folyosón elhelyezve. Arról már nem beszélt mi van azzal ha nincs hely plusz ha éppen műemlék vagy műemlék jellegű építmény és ha a trs. határozatban kimondta kívülre nyista. Meg beszéltek a légvezetékek megszüntetéséről belterületen kábelesre. Amiben annyi a könnyítés, hogy ha a meglévő légkábel tudja a teljesítményt marad, ha nem földkábel cirka 3-4 hónap átfutással kapacitás hiány miatt, meg a kötelező közmű egyeztetés miatt, a tervezés ha nem tipizált mérőhely akkor tervezői névjegyzék, plusz szolgáltatói reg kell rendelkezni.

[JUVILL]

Ez az egész egy cirkusz.
A 2013. 04.18-án élbe léptetett rendelet, és annak gyors módosítása 2013. 05. 03-án.
Korábban is hozzászóltam ehhez a témához, akkor sem láttam tisztán benne, azóta csak "romlott a látásom".
Hogy miért.
Április 23-án beadtam egy igényt az ÉMÁSZ-hoz. A téma teljesítmény növekedés, és egy fázisról, három fázisra. Csatlakozó dokumentációval.
A rendeletnek megfelelően, földkábeles csatlakozásra.
Többszöri egyeztetés, helyszíni bejárás, még mindig ragaszkodás a földkábeles csatlakozáshoz az áramszolgáltató részéről. Majd mikor az orruk alá dugtam az általuk küldött és kinyomtatott rendeletmódosítást, akkor csend, és elnézés kérés.
A lényeg. A csatlakozó vezeték eleve nem megfelelő, mert nem alkalmas 3 fázisú betáplálásra, ettől függetlenül cserélik, és marad a légvezetékes csatlakozó betáplálás, természetes új bekötéssel.
Hogy is van ez akkor?
Hogy is kell értelmezni az eredeti rendeletet és annak módosítását?

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Hát ez tényleg egy cirkusz, csak az a gáz, hogy itt nem érzed jól magad, nem tudsz hahotázni! E.ON területről -különösen DÉDÁSZ kiskirályságból- van valakinek már konkrét tapasztalata?? Itt mennyi a "reakcióidő" 

[JUVILL]

Ez érdekelne engem is.
Gyúrmaúr(fi-relé) szavait idézve:
"E.ON területről -különösen DÉDÁSZ kiskirályságból- van valakinek már konkrét tapasztalata?? Itt mennyi a "reakcióidő"?"

Az ELMŰ és az ÉMÁSZ egy hajóban evez. Ettől függetlenül egy ELMŰ tapasztalat is elkelne itt. Csak az összehasonlítás kedvéért, mivel ezek a szép rendeletek igazság szerint mindez "hálózati engedélyesre" vonatkoznának.
Így "hámozatlanul", össze-visszaságaival együtt.
Vagy ezen túl minden egyes fogyasztásmérő helyhez - legyen az régit érintő teljesítmény növekedés, vagy új kivitelezés - állandóan helyszíni bejárás szükséges?

[Sten]

Sziasztok!

Ebben a témakörben szoktak nekem is lenni a legnagyobb "homályosságok" mit lehet mit nem, eddig sem volt egyszerű de most ez az új törvény "elsötétített" mindent.
Nekem sajnos személy szerint az a tapasztalatom (ÉMÁSZ terület) hogy információhoz szinte sehol sem lehet hozzájutni vagy ami  kis információ amit csepegtetnek mindig ellentmondásos ahány ügyfélszolgálatos annyiféle....és teljesen területfüggő.
Az ügyfélszolgálatokon szinte zéró műszaki tudás illetve segítségnyújtás, a központi telefonon van általában műszaki is de az általában mindig eltér az adott területen megkövetelt műszaki tartalomtól...
Földkábeles nekem is van jelenleg beadva ha lesz tapasztalat majd megírom eddig csak annyi hogy igénybejelentés után a helyszíni bejárás pár napon belül megtörtént...

Lenne egy kérdésem is: (ÉMÁSZ) rendszerengedéllyel nem rendelkező  fogyasztásmérő szekrény kialakításnál mi a helyzet hogy zajlik az engedélyeztetés külön külön a fogyasztásmérő szekrényeknek van rendszerengedélye de a kérdéses kialakulásnak nincs mert ez egy 3 lakásos társasház 4 fogyasztásmérőjéhez lenne.3 db 3 fázisú egy zónaidős 1db 1 fázisú vezérelt, közös mérő nincs mert nincs közös fogyasztó.
Hogy működik ez vagy nem is kel engedélyeztetéssel foglalkozni?

[Novill]

Tény, hogy az áramszolgáltatói területen az egységes követelmények nem igazán működnek. A VET változtatása is tovább növelte a bizonytalanságot. Ugyan a MEE-VET honlapon a hírlevélben egyértelműsítik.
Tudtommal a 4 lakásos társasház felett van engedélyezési kötelezettség a központi ügyfél szolgálatnál,ami egyben tervezést is jelent. Viszont a 3 lakásos társasháznál nincs engedélyezési kötelezettség. A jóváhagyott termék katalógusból lehet össze válogatni a mérő szekrényeket.  Egy lakáshoz egy fogyasztásmérő szekrényt kell beépíteni, ha van vezérelt is az is egy közös szekrényt  ( Nappali+vezérelt) jelent.Ha jól értelmezem  kell 2 db  3 fázisú fogyasztásmérő szekrény és 1 db kombinált ( nappali és  vezérelt) szekrény, esetleg 1 fázisú a közös  fogyasztóknak. Erre több lehetséges megoldás lehet: készre legyártott társasházi szekrény  pld: Mi TEM 125 vagy késes  és kapcsolós szekrény( Mi 77219)  hozzá illesztve  a fogyasztás mérő szekrényeket. Itt a tűzvédelmi főkapcsoló, biztosítás lényeges szempont. De ezen kívül még számtalan megoldás van erre a feladatra.

[Sten]

Itt a tűzvédelmi főkapcsoló, biztosítás lényeges szempont.

Lakóépületekben az OTSZ nem ír engedményt a csoportosan szerelt fogyasztásmérők  esetében főkapcsoló nélküli kialakítást?
És kérdés hogy milyen esetekben lehet első túláramvédelmi eszköz a fogyasztásmérő előtti kismegszakítók csoportos fogyasztásmérőhely kialakításnál azaz ha csatlakozó főelosztó van kialakítva?
Egyszerűbben fogalmazva mely esetekben nincs szükség késesbiztosítóra?
Mert szerintem az én esetemben légkábeles csatlakozásnál 4 fogyasztásmérő esetén mindkettő elhagyható és ez esetben a
a csatlakozó főelosztó csak a nevében is foglaltakat látja el a benne elhelyezett fővezetéki  elágazó kapcsokkal....
Egyébként a "Típus Fogyasztásmérő Helyek"  kiadványban is szerepel több ilyen csoportos fogyasztásmérő elrendezésre is rendszerengedély.
Azért érdekes ez egyébként mert jelen esetben a fogyasztóknak még így is drága...
Természetesen jobb megoldás lenne főkapcsolós, biztosítós megoldás csak hát ha nélkülözhetők akkor ezeken lehet spórolni.
Szerintetek nélkülözhetők? és vajon az áramszolgáltató szerint?

[JUVILL]

Nem hiszem, hogy más rendelet vonatkozna az áramszolgáltatókra. Érvényben lévő OTSZ csak egy van, ez pedig rájuk is kötelező. Legyen az ÉMÁSZ, vagy más.
A tűzvédelmi lekapcsolhatóságra miden korábbi és a jelenlegi 28/2011 BM rendelettel kiadott OTSZ is egyértelműen fogalmaz.

Idézem a jelenlegi OTSZ ide vonatkozó előírásait:

Az OTSZ  134. pont. 390.§ 4. pont alapján az épület villamos berendezését 
központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell létesíteni.

,,(4) Az építmény villamos berendezését – beleértve a központi szünetmentes energiaforrásokat – központilag és szakaszosan, tûzszakaszonként is leválaszthatóan kell kialakítani. A leválasztás kialakítása nem vonatkozik a tûzszakaszon szerelvény nélkül átmenõ vezetékekre. Lakóépületben
megengedett a fõkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható."

Ehhez tudni kell, minden létesítési biztonsági szabályzat elfogadja lekapcsolás céljára a fogyasztásmérők alatt létesített (plombázott) biztosítókat, mivel ezek minden esetben a fázisvezetőkbe vannak építve.
Ha ehhez nézzük az idézet rendeletet, akkor felvetődik a kérdés.
Például, ha az épületnek egy fogyasztásmérő szekrénye van, ezek alatt létesített plombázott kismegszakítók elfogadhatók-e úgy, mint csoportosan létesítettek?
Ha igen, nem kötelező tűzvédelmi főkapcsoló, ha nem, akkor viszont létesíteni kell.
És akkor mi a helyzet a késes biztosítókkal? Már csak azért, mert ezek nélkül is létesíthető betáplálás, ezekkel viszont tűzvédelmi lekapcsolást nem lehet végezni.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Sten, szerintem 4 mérőhelynél már igenis tenni kell késesbiztis, tűzvédelmi főkapcsolós csatlakozó szekrényt, pláne ha még "B"-s túlfeszvédelmet is applikálsz be a méretlen részbe. Ja és inkább a Csatári PVT-jét használd, mert az is tökéletes minőségű és nem kerűl "csilliókba", mint a hensel, ahol csak a brandet kell megfizetni! Ami engem illet; én még akkor is teszek tűzvédelmi főkapcsolót (pl VGK 64, 101, KK2,3,stb), ha egy családi háznak csinálok 3 fázisú 24h-s mérőt, tehát csak 1 mérőt. Ha már van vezérelt is, akkor meg pláne és rohadtúl nem izgat, hogy mit picsog a megrendelő, ugyanis 2-nk közűl valószínűleg én vagyok a szakember és nem ő! Hidd el, egy esetleges zűrzavarban sokkal egyszerűbb egy "kattintással" lekapcsolni a tűzvédelmi főkapcsolót, mint szarakodni a 3-6-9 stb db kismegszakítóval, melyek ráadásúl egy -sok esetben nehezen nyitható- kezelő ajtó alatt tartózkodnak! Ezzel a ténykedéssel akár értékes percek telhetnek el, mely egy tűzoltás esetén nem mindegy!!!