Tisztelt Kollégák!
Az MSz 447:1998 szabvány Áramütés elleni védelem c. fejezete szerint:
,,TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt egy önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épület-alapföldelőhöz kell csatlakoztatni."
Egyértelmű, hogy ennek az követelménynek a célja az épületbe beérkező PEN-vezető (melyet itt ágaztatunk szét Nulla (N) vezetőre és Védő (PE) vezetőre) szakadása esetén a védővezetők azonnali feszültség alá kerülésének a megakadályozása.
Az MSz 447:2009 szabvány 2.4.5. pontja a fenti előírást a következő engedménnyel egészíti ki:
,,Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30 mA érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett, mért fogyasztói hálózatról kapják ellátásukat."
Kérdés az, hogy a PEN-vezető esetleges szakadása vagy lazulása esetén az áram-védőkapcsoló kikapcsol-e, megakadályozza-e védővezető feszültség alá kerülését. Az áram-védőkapcsoló pótolja-e az elhagyható földelést.
Megfelelő szakmai gyakorlat után és több évtized után az ember a szabványokban talál ellent mondásokat. Gondolom a kollégák is tudnának jó néhányat felsorolni, amikor a szabványtól eltérő szigorúbb követelményt állítunk fel a nagyobb villamos biztonságtechnika és saját magunk érdekében. Egy háromfázisú becsatlakozású lakásnál régebben javítani hívtak ki a mosógép szerelő javaslatára, mert nem működött a mosógép. Be volt építve egy négy pólusú 30mA érzékenységű márkás áramvédő kapcsoló építve. A feszültség méréskor a konnektornál a feszültség kb 120-290 V között ingadozott. Ugyanez a védővezetőn is mérhető volt. Vagyis a védővezetőre fázis került. Az áramkapcsoló nem működött, ami jelen esetben érhető is volt. A hiba oka a késes méretlen tokozottnál nulla vezető szakadás illetve bizonytalan érintkezés alakult ki. A terhelés függvényében változott az érintkezés. A TN rendszerből adódóan az ÁVK előtt a nulla vezető és a PE vezető össze volt kötve, ahogy is kell. Így a nulla vezető szakadásakor veszélyes feszültség került a védővezetőre.
A kérdésre a válasz részemről: ÁVK nem pótolja a jó földelés elhagyását. Az egy fázisú csatlakozásoknál gyakorlatilag kisebb az esélye az ilyen hibáknak. Maradjunk annyiban, hogy mindenhol alkalmazzuk a jó értékű földeléseket a becsatlakozásoknál.
Földelő hiányában, a 3 fázisú rendszer esetén a terhelések megoszlásának arányában fog megjelenni a védővezetőn a feszültség, ami extrém esetben akár 400V is lehet. Az 1 fázisú rendszer esetén pedig minden esetben megjelenik a 230V, terheléstől függetlenül.
Az ÁVK, nullaszakadás esetén nem fog megszólalni, de amint hozzáérnek a feszültség alatt lévő testhez, az ÁVK jóságától függően fog lekapcsolni, ami esetenként komoly "kihívás" elé állíthatja a delikvenst, de nagy eséllyel megvédi a halálos áramütéstől.
Végeredményben osztom Novill utolsó véleményét.
Egyébként javasolható még a 3 fázis esetén a kedves-aranyos fázisfigyelő relé alkalmazása is, hiszen az egyből érzékelni és jelezni fogja, amennyiben -az előre belállított értékekhez képest- L1,L2,L3 fázis valamelyikén akár 5-10%-al "megborul" a feszültség érték, s amennyiben ez az állapot tartós marad, úgy egyből ki fog lógni a lóláb... Szóval javaslok mindenhová beépíteni egy ilyen jószágot, mely ugyanúgy rápattintható a kalapsínre, ergo nem foglal el sok helyet. Akinek pedig 400V -os mocival működő cuccosa van, annak meg egyenesen kötelező!!
Vizsgáljuk meg, hogy mi történik a bejövő nulla vezető szakadása esetén, (a fi relé előtti szakadás) ha nincs nulla és nincs valós földelés. Ha nincs földelés ebben az esetben a zárlati áram védelem nem fog működni. Hogyan és hol folyik az áram? Nézzük az ÁVK működési elvét. Tehát a fogyasztón keresztül az előzőekben említett szakadt nulla vezetőre jut a fázis. Itt az értéke függ a fogyasztó terhelésétől, vagyis csökkenő értékkel számolhatunk ( bármekkora lehet) , minden esetben a veszélyes értékű feszültség jelenik meg, és így tovább.. Mivel a nulla vezető és a PE vezető össze van kötve már előtte, így ez a hiba feszültség rá kerülhet a védővezetőn keresztül a villamos berendezés érinthető részére. Itt a villamos berendezést megérintve el nem szigetelten megtörténhet a baj. Aki úgy gondolja, hogy működik az ÁVK ellenőrizze le és számoljon be nekünk!
Én minden eset jó földelési ellenállású földelés, folytonos védő vezető, szakszerűen kialakított EPh és kiegészítőként a beépített fi relé mellett teszem le a voksomat a lakások védelménél.
Ez egy ellentmondás. Egy a sok közül, mely a szabványokban és a rendeletekben van.
Az ÁVK soha nem pótolja a földelést!
Az MSZ 172/1-1986 számú szabvány életbelépése előtt az áram-védőkapcsolás egy külön érintésvédelmi mód volt, ma a nullázásos (táplálás önműködő lekapcsolása az MSZ HD 60364 szabvány szerint) érintésvédelem lekapcsoló szerve. Az ÁVK működési feltétele
a megfelelő védővezető kiépítése.
"...de amint hozzáérnek a feszültség alatt lévő testhez, az ÁVK jóságától függően fog lekapcsolni, ami esetenként komoly "kihívás" elé állíthatja a delikvenst, de nagy eséllyel megvédi a halálos áramütéstől."
Novill!
Tökéletesen igazad van. Elhamarkodottan okoskodtam. Tényleg nem véd meg N szakadáskor, hiszen a testen keresztül az folyik át, ami be is folyik, így az eredő hibaáram=0, tehát az ÁVK hatástalan marad.
Ha van földelés, akkor az is csak akkor segít igazán, ha a kismegszakító értékéhez viszonyított jelentős földelés van kialakítva, ami zárlat esetén 50V alatt tudja tartani az érintési feszt, mialatt a kismegszakító le tud oldani. Ezt gyakorlatban gyakorta nehéz betartani, mert egy 32A-es kismegszakító esetén max. 1,4Ω-os Rf képes teljesíteni.
Üzenet összefûzve: 2014. November 01., 01:00:32 am
Innen nézve a dolgot, véleményem szerint egy TT-rendszerben hatásos marad az ÁVK.
Üzenet összefûzve: 2014. november 01., 01:12:17 DÉLELŐTT
"...ami zárlat esetén..." Inkább fogalmaznék pontosabban a félreértések elkerülése végett: ...a kismegszakító max. terhelése esetén... ;)
A téma jó és elgondolkoztató. Ha a gyakorlatban megnézzük, hogy hány lakásnál nincs egyáltalán " számottevő" földelés. Míg úgy képezik a PE vezetőt a PEN vezető szétválasztásával, hogy előzőleg össze van kötve a nulla és a védő vezető . Vannak kollégák akik ilyenkor fi relé beépítésével meggyőződéssel állítják, hogy minden rendben van. Anélkül hogy műszeres vizsgálattal meggyőződtek volna róla. Az ÁVK beépítése is nagyon fontos, de csak a többivel együtt jelent hatásos védelmet. Az országos ingyenes villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok és a javítások során elképesztő hiányosságokkal találkoztam. Elszomorító amikor egy bővítés során a meglévő érintésvédelmi hiányosságokat tovább viszik az új létesítésre is. Ne feledjük nagy felelősség terhel bennünket a villamos biztonságtechnika területén. A kollégák figyelmébe ajánlom az egyik BME jegyzetében megjelent írást a villamos áram élettani hatásairól.
"Köztudott, hogy az ember életfunkcióit, mozgásait belső, ún. bioáramok vezérlik. Ha ebbe a jól szervezett, összehangolt rendszerbe valamilyen külső hatás következtében idegen áramingerek, impulzusok hatolnak be, akkor az életműködésben zavarok keletkeznek és nem kívánt, sokszor szabályozhatatlan funkciók jönnek létre. Ezek igen gyakran súlyos baleseteket
eredményezhetnek. Igen sok, élő és elhalt emberen, valamint állatokon végzett vizsgálatok alapján az emberi szervezetnek a villamos árammal szembeni érzékenységére, férfiak esetében, 50 Hz-es frekvencia esetén az alábbi átlagos értékeket állapították meg
- érzetküszöb 0,5 – 1 mA
- erős rázásérzet 6 – 14 mA
- izomgörcs 20 – 25 mA
- szabálytalan szívműködés 25 – 80 mA
- szívkamralebegés 80 – 100 mA
- pillanatos halál 100 mA felett. "
Igaz ezek az értékek a különböző írásokban olykor eltérnek egymástól.
Hogy ezen értékekről ne kelljen beszélnünk, sokat kell még javítanunk a villamos biztonságtechnika érdekében a fejekben is. Vannak kollégák akik nagyon profik ebben, de a műszaki felvilágosításban is ki kell venni részüket a pozitív változás érdekében.
Üdvözlet!
Bekötöttem egy ÁVKba 2 vezetéket. egy fázist,és egy nullát.a nullát megszakítva megkerülve az ÁVK-t a fogyasztóra kapcsolva a Fi relén áthaladó fázisvezetőben meginduló áram hatására a Fi lekapcsolt,mikor a fázisvezetőt fölpotenciálra csatlakoztattam az ÁVK-n keresztül,ismételten áram indult meg a relében,és lekapcsolt.
Kisérleteim során a relében megbomlott az egyensúly a nullavezető kiiktatásakor.
Üdv Villanyreszelő!
Mivel itt a PEN szakadásról értekezünk, így a N-t ne az ÁVK-ból vedd ki, hanem a földelés és a PEN összekötő pontja előttről (EPH csomópont), azaz a PEN-t szakítsd meg, hiszen az jön az áramszolgáltató felől, ...végül is erről a jelenségről van szó, de csak óvatosan, mert ez már életveszélyes művelet is egyben TN-rendszer esetén, különösen akkor, ha kritikán aluli a Rf értéke.
Máskülönben az általad elvégzett kísérlet, a normál működés feltételének megfelel. ;)
Üzenet összefûzve: 2014. november 01., 12:24:48 DÉLUTÁN
Ha a kötelezően előírt ÁVK jótékony hatását kiakarnánk aknázni, akkor a TT-rendszer lenne a megoldás kulcsa, de itt már sok feltétel egyidejű hatásának is érvényesülni kellene. Mivel egy 30mA-es ÁVK működéséhez már ~1,67kΩ-os Rf is elegendő, a földelés értéke tényleg lehet csupán számottevő, viszont állandó jelleggel kellene biztosítani a stabil földelést, valamint a védővezető hálózat épségét és ez az a pont, ahol a legtöbb épületnél hiányosságok mutatkoznak, hiszen a gyakori ellenőrzést sajnos nem erőltetik, a másik, hogy az ÁVK működőképességének szintúgy gyakoribb ellenőrzése is javasolt.
Az erőltetett 10Ω-os Rf-nek TN-rendszer esetén és PEN szakadáskor nem sok jelentősége van, hiszen ilyen értéknél egy max. 2A-es kismegszakító tekinthető érintésvédelmi szempontból elfogadhatónak.
Gondolom az áramszolgáltatók is tisztában vannak ezzel és nem véletlenül erőltetik az összes becsatlakozási pont földelését a kötelező TN-rendszerben, hiszen a nagy kiterjedésű földelő hálózat, a PEN egy bármely ponton történő megszakadása esetén, nagy eséllyel igen alacsony értéken tartható, ami az épen maradt PEN hálózatot hatásosan fenn tudja tartani.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2014. november 01., 11:50:25 DÉLELŐTT
Üdv Villanyreszelő!
Mivel itt a PEN szakadásról értekezünk, így a N-t ne az ÁVK-ból vedd ki
Üdv Nyaki!
"a nullát megszakítva megkerülve az ÁVK-t"
Szétszedtem a földelőcsatlakozót is.
Én értettem amit írtál, de itt nem erről van szó.
Ha megkerülöd az ÁVK-t a N vezetővel, nyilván működnie kell, hiszen felborul az egyensúly. Esetünkben nem kerültünk meg semmit, minden a TN-rendszer feltételei szerint van bekötve és mégis nagy a baj.
Rajzolj fel egy ilyen bekötést és szakítsd meg a PEN-t.
Hogyan fog záródni az áramkör és mi történik, ha a testhez érsz?
Idézetet írta: nyaki Dátum 2014. november 01., 23:58:47 DÉLUTÁN
Hogyan fog záródni az áramkör és mi történik, ha a testhez érsz?
Az ÁVK-n keresztül a föld felé záródok. Ezt a legrosszabb esetű emberi testnek megfelelő ellenállással helyettesítettem ami 1000 Ohm. Az ÁVK lekapcsolt.
Nem értjük egymást. Csinálok egy skiccet, hátha így jobban érthető.
Idézetet írta: Novill Dátum 2014. november 01., 09:01:12 DÉLELŐTT
A téma jó és elgondolkoztató. Ha a gyakorlatban megnézzük, hogy hány lakásnál nincs egyáltalán " számottevő" földelés. Míg úgy képezik a PE vezetőt a PEN vezető szétválasztásával, hogy előzőleg össze van kötve a nulla és a védő vezető . Vannak kollégák akik ilyenkor fi relé beépítésével meggyőződéssel állítják, hogy minden rendben van. Anélkül hogy műszeres vizsgálattal meggyőződtek volna róla. Az ÁVK beépítése is nagyon fontos, de csak a többivel együtt jelent hatásos védelmet. Az országos ingyenes villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok és a javítások során elképesztő hiányosságokkal találkoztam. Elszomorító amikor egy bővítés során a meglévő érintésvédelmi hiányosságokat tovább viszik az új létesítésre is. Ne feledjük nagy felelősség terhel bennünket a villamos biztonságtechnika területén. A kollégák figyelmébe ajánlom az egyik BME jegyzetében megjelent írást a villamos áram élettani hatásairól.
"Köztudott, hogy az ember életfunkcióit, mozgásait belső, ún. bioáramok vezérlik. Ha ebbe a jól szervezett, összehangolt rendszerbe valamilyen külső hatás következtében idegen áramingerek, impulzusok hatolnak be, akkor az életműködésben zavarok keletkeznek és nem kívánt, sokszor szabályozhatatlan funkciók jönnek létre. Ezek igen gyakran súlyos baleseteket
eredményezhetnek. Igen sok, élő és elhalt emberen, valamint állatokon végzett vizsgálatok alapján az emberi szervezetnek a villamos árammal szembeni érzékenységére, férfiak esetében, 50 Hz-es frekvencia esetén az alábbi átlagos értékeket állapították meg
- érzetküszöb 0,5 – 1 mA
- erős rázásérzet 6 – 14 mA
- izomgörcs 20 – 25 mA
- szabálytalan szívműködés 25 – 80 mA
- szívkamralebegés 80 – 100 mA
- pillanatos halál 100 mA felett. "
Igaz ezek az értékek a különböző írásokban olykor eltérnek egymástól.
Hogy ezen értékekről ne kelljen beszélnünk, sokat kell még javítanunk a villamos biztonságtechnika érdekében a fejekben is. Vannak kollégák akik nagyon profik ebben, de a műszaki felvilágosításban is ki kell venni részüket a pozitív változás érdekében.
Üzenet összefûzve: 2014. november 02., 14:41:45 DÉLUTÁN
Lemarad a kérdésem.
A Novill féle táblázatban nincsenek időtartamok a megfelelő mA értékekhez rendelve, ez is érdekes lehet
Mert pl közvetlen fázisérintés esetén ávk-nál a kioldás a méréseim alapján kb 10-20ms közé esik.
Igen valóban lemaradt az idő intervallum beidézése a jegyzetből. A 40 ms feletti idő már nagyon kritikus lehet. Minden emberre más - más érték lehet a jellemző, ami nagyon sok mindentől függhet. Jók ezek a mai ÉV műszerek,mert nagyon sok információt kaphatunk a mérésekkor, ha kíváncsiak vagyunk rá. Kíváncsi lennék a téma feldobójának a véleményére is, hogy ő hogyan látja ezt a kérdést.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2014. november 02., 12:14:00 DÉLUTÁN
Nem értjük egymást. Csinálok egy skiccet, hátha így jobban érthető.
Igen így már letisztult a kép. :)
Az ÁVK táplálása a földről PEN szakadás miatt.
Kipróbálom így is a kisérletet.
Tisztel Kollégák!
Köszönöm a válaszokat, melyek szerint egyezik véleményünk abban, hogy a PEN- vezetőnek szakadása esetén, annak az épületbe való becsatlakozása közelében történő földelésének hiánya,
- a védővezetővel ellátott berendezések azonnali feszültség alá kerülését és
- 3 fázis esetén pedig fázisfeszültség-aszimmetria kialakulását is eredményezheti.
Az MSz 447:2009 szabvány szerint: ,, ..... Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolóval védett, mért fogyasztói hálózatról kapják ellátásukat.",
de azt is tudjuk, hogy PEN- vezető szakadásakor, ha nincs végponti földelés, akkor az áramvédő- kapcsoló (ÁVK) nem képes kikapcsolni, nem tudja elhárítani az említett veszélyeket.
A fent leírtak figyelembe vételével, ki milyen minősítést írna az Érintésvédelmi Minősítő Iratban?
Ismét köszönettel várom válaszotokat.
Tudjuk, hogy a villamos áram hatása egy szerencsétlen esetben egy üzemi hiba folytán egy véletlen érintés által során tragikus lehet. Ha szakemberek vagyunk, akkor tisztában vagyunk ezekkel a veszélyekkel valamint a vonatkozó jogszabályokat , műszaki szabványok ismeretében el tudjuk dönteni a minősítést. A szabvány pontra való hivatkozással le lehet írni ezeket az észrevételeket, hogy van egy ellentmondás, amivel felülvizsgálóként esetleg nem értünk egyet. Ezt a minősítő iratban rögzíthetjük és ennek alapján minősítünk. A felelősség a felülvizsgálóé az általa végzett munka után. Jelen esetben ha következetesen ragaszkodunk a TN rendszer MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány megfelelő pontjában leírt feltételhez, nem követünk el hibát. Igaz, hogy ez a szabvány nem fogalmaz olyan egy értelműen,mint a régi MSZ 172-1:1986 szabvány. Viszont ha jobban áttanulmányozzuk az említett hatályos szabványt találunk benne képleteket és árnyaltan fogalmazó szöveget, amivel meg lehet magyarázni. A villamos biztonság technika érdekében úgy gondolom nem árt a nagyobb biztonság, ezt adott esetben a megrendelőkkel is meg kell értetnünk, hisz ez a biztonság az ő érdekeiket szolgálja. Nem elég a folytonos védő vezető, ha ez nincs földpotenciálon. Nem elég az EPH kialakítás, ha nincs föld potenciálon. Mindezekhez feltétel kell, hogy legyen a jó földelés, és így tovább.
Péter kolléga várunk a főoldalon lévő kezdeményezéshez való csatlakozáshoz is :).
Idézetet írta: Novill Dátum 2014. november 02., 15:40:52 DÉLUTÁN
Kíváncsi lennék a téma feldobójának a véleményére is, hogy ő hogyan látja ezt a kérdést.
Az általam leírt probléma egy újonnan épülő családi háznál merült fel.
Az áramszolgáltatói elosztót a telekhatáron helyezték el, itt látták el a PEN-vezető földelését.
A tőle 70 m-re lévő épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőnek nincs potenciálrögzítő földelése.
Az MSz 447:2009 2.4.5. pontja szerint ez a földelés elhagyható.
A megoldásnak (az engedménynek) komoly veszélyét látom.
Ha én végezném az ,,Első ellenőrzést" (Üzembe helyezés előtti első Felülvizsgálatot) a véleményemet a köveztkezők szerint írnám le:
,,A becsatlakozási ponton a földelés elhagyása (a szabvány szerint) ÁVK alkalmazása esetén nem kötelező, de a PEN-vezető szakadása, hibás csatlakozása következtében
– valamennyi védővezetővel ellátott berendezés (vill. tűzhely, mosó és mosogatógép, mikró, stb.) fázisfeszültségre kerül és
annak érintése esetén a teljes hibaáram a védendő személyen keresztül záródik.
– a 3 fázisú hálózat miatt valamennyi egyfázisú fogyasztóberendezés, fáziseltolódás miatt a névleges feszültségénél nagyobb
feszültségre kerülhet."
A fentiek figyelembe vételével a villamos fogyasztóberendezések érintésvédelmét nem tartom megfelelőnek!
Felhívom a megbízó figyelmét, hogy a védővezetőnek (PE), és a PEN-vezetőnek potenciálrögzítő földelésének kialakítását feltétlenül szükségesnek tartom.
Még egy hiányosság, amelyet első felvetésemben nem említettem:
,,Az épületben az MSz HD 60364-4-41:2007 illetve a KLÉSZ előírásai szerinti EPH kialakítására sem került sor.
Ezek az előírások az üzem szerűen feszültség alatt nem álló fémszerkezetű berendezések veszélyes potenciál-különbségének megakadályozását szolgálják.
Az egyenpotenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka."
Az említett szabvány 2.4.5. pontja pontosan idézve:" A TN rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt, önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épületalap-földelőhöz kell csatlakoztatni. Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30mA érzékenységű áramvédő kapcsolóval védett, mért felhasználói hálózatról kapják ellátásukat. " Így más is olvashatja az idézetet, amely alapján a véleményét könnyebben ki tudja alakítani.
Tehát a telekhatáron van a mérőhely kialakítás, ahol a PEN vezető is földelve van. Ez eddig rendben van, ha földelési ellenállás értéke is megfelelő. Itt van az első fogyasztói elosztó tábla is. Itt alakítjuk ki az első fogyasztói elosztó táblánál a hatásos érintésvédelmi (ma már alap és hibavédelem elnevezés) módot. Persze itt kérdés hogy van-e fogyasztó közvetlenül, vagy csak a 70 m után. Innen minden képpen a fázis vezetők és a nulla vezető mellett a PE vezetőt is kellett volna tovább vinni. Ezen kívül a 70m-re lévő épületnél is meg követelném a földelést a biztonság érdekében.
Egyébként egyet értek a véleményeddel. Lehet, hogy nem problémáznák sokat ezen a megrendelő felé, egyszerűen nem szabványosnak minősíteném. Mert az általad említett hibákból ez értelmezhető le. A jelenlegi hatályos és nem hatályos ( régi létesítésnél) szabványoknak sem felehet meg. Szerintem az általad leírtak alapján még vitát sem képezhet szerintem. Mindenek előtt a biztonság a legfontosabb.
Üdv az uraknak!
Mely szabványpont hivatkozik arra, hogy 5 vezetős rendszerben mennyi méter felett kell ismételten potenciálrögzítő, másodlagos földelést kialakítani?
Köszi
Azt nem tudom most így hirtelen, hogy melyik szabvány ír elő bizonyos méter után potenciál rögzítő földelést. Remélem más majd erre ad egy pontos választ hivatkozással. Abban gondolom egyet érthetünk, hogy potenciál rögzítő földelés jelen esetben csak javíthat a biztonsági szinten :).
Ez nem kétséges, de azért nagyon kíváncsi volnék erre, mert nemrégen láttam egy tervet, ahol a lakás a kaputól vagy 100m-re volt és a tervező nem írt elő újabb földelőt.
Idézetet írta: Novill Dátum 2014. november 02., 15:40:52 DÉLUTÁN
Kíváncsi lennék a téma feldobójának a véleményére is, hogy ő hogyan látja ezt a kérdést.
Az e témában adott korábbi véleményemet, az alábbiakkal egészítem ki:
Az említett 447:2009 szabvány 2.4.5. pontja pontja szerinti engedmény az említett családi háznál nem teljesül mert, az épület nem áramvédő kapcsolóval védett mért felhasználói hálózatról kapja ellátását.
Mivel a számottevő földelés elhagyásának feltétele nem teljesült, ezért azt elhagyni nem lehet!
Ez a feltétel csak akkor lenne valós, ha az áram-védőkapcsolót a telekhatáron lévő fogyasztó szekrénynél helyezték volna el a mért hálózaton. Ekkor viszont a kb. 70-80 méter hosszú földkábelnek 5 erűnek kellene lennie!
A földkábel csak 4 erű, ezért egyértelmű tehát, hogy ha az ÁVK - t a mért fogyasztói hálózátánál, a fogyasztói elosztótáblánál, az épület becsatlakozási pontjánál kell elhelyezni, ahol potenciálrögzítő földelést, és EPH csomópontot kell kialakítani!
Az én személyes véleményem az, hogy ahol a PEN-t szétválasztjuk PE-re és N-re, ott mindenképp kell védőföldelést kialakítani. Ha a 70 méteres földkábel csak 4 eres, akkor ott ahol a házba csatlakozik, ott is kell egy védőföldelést kialakítani. Utólag a legegyszerűbb a szonda.
Ugye, az a probléma, hogy amikor a mérőhelyet kialakítják, akkor még csak az óra mellet van egy elosztó tábla, és a mért főkábel csak akkora, ami idáig elér (sacc/kb. fél méter). Aztán amikor felépül a ház már, gazdasági megfontolás tárgya, hogy 5 eres kábelt veszünk vagy 4 ereset + egy szondát és + egy fi relét. Igazából, ha az óránál nincs további fogyasztó becsatlakozás (mondjuk egy ipari csatlakozó és egy egyfázisú konnektor) akkor az ott lévő fi relé szerepét veszti, de ,,6.5. A mért fővezetéket megszakítás, toldás nélkül kell létesíteni." írja a szabvány, tehát a földkábel már nem minősül mért fővezetéknek.
Köszönöm szépen valamennyi hozzászóló válaszát.
Bocsi, de szereténlek helyreigazítani, mert igenis van 5 eres NAYY-J földkábel 16-tól fölfelé, minden keresztmetszetben is, íme:
Üzenet összefûzve: 2014. november 09., 16:22:58 DÉLUTÁN
Viszont ettől a ténytől függetlenűl, igenis KELL földelőszonda egy 70 méter hosszú mért főkábel mindkét végéhez, tehát a kerítésnél található mérőknél és az épületben található mért főelosztónál is, ahol nyilván jobb, ha a betonalaptól indul a földelő köracél, ha mégsem, akkor min. 2.5 méteres szonda lever és a "szokott módon" , tehát 100x100-as dobozban bontható (pl. OBO 1801-es fő EPH sín) csatlakozással min. 16mm2-es MKh hozzáköt, ahonnét indul a min. 10-es MKh EPH gerinc, ill egyéb túlfeszvédelmi cuccok PE vezetékei.
Ha szabad hozzászólnom...
E pillanatban a PEN földelésére elég kevés konkrét előírás van. A magyar szabványok idejében voltak konkrétumok, ezek voltak a:
- szabadvezeték hálózaton 350 m-enként és az 50 méternél jobban kilógó végpontokon,
- csatlakozási ponton,
- ha vezetéknyomvonalon nézve 100m-nél hosszabb távolság volt, akkor a végponton is
- és ide tartozhat, felfelé, ha négy emeletes vagy több, akkor a legfelső szinten a házi fémhálózatokkal kell összekötni, ha már szét van választva, akkor a PE-t
Ma a 411.4.1. azt mondja:
- számos ponton kell földelni,
-a berendezésben (a mostani szabvány címe berendezések, az ezelőtti, 1999-es kiadás címében még épületek volt) egyszer (ajánlatos az épületbe belépéskor) földelni
- ahol "magától" még alkalom adódik földelni, ott is földelni,
- ha szükséges, további pontokon földelni
- és a legfelső szintes is megvan, de a 4. emelet nincs meghatározva
Több ponton földelt nullavezető zárlat esetén fellépő potenciáljának számítása régen is volt - az (egyetlen) magyar érintésvédelemmel foglalkozó szakkönyvben.
Ez egy kicsit hasonlít ahhoz amikor azt sugallták, hogy a szabványok alkalmazása nem kötelező csak önkéntes. Egyértelmű meghatározások, megfogalmazások szükségesek a műszaki területeken is. Ezért van, hogy műszaki értelemben a régi szabványok megállják a helyüket ma is. Összességében ha megfigyeljük a több műszaki szabványt a potenciál kiegyenlítésre nagy hangsúlyt helyez, ha bele gondolunk logikusan az érintésvédelemre a PEN vezetők földelése végül is megkövetelhető.
Üdv!Erősen ajánlott.Sőt! Tapasztalataim szerint a hibahely forrása is könnyebben behatárolható. Pl. adott egy közcélú hálózat(0.4kv) ez pen,és ha van a "mérőnél" egy szonda, akkor,(pe/n) arra egy lakatfogóval rámérve kiderül(het) hogy fogyasztói vagy "áramszolgáltatói" hibáról van e szó.(Pen szakadás a gerinchálózaton,vagy az adott fogyasztási hely betápláláson ami ott van az oszlopon.(független attól hogy légkábelen vagy földkábelen érkezik-e a betáplálás)