Levezető a hőszigetelésben

Indította pgz, 2014. augusztus 27., 16:51:50 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

pgz


T kollégák !
Érdekelne a véleményetek, régi épület új hőszigeteléssel ellátva, a szokásos Nikecell vagy ehhez hasonló más márkanevű de expandált polisztorolhab hőszigetelővel  lett ellátva.
A levezető nem éghető ( vakolt téglafalon ) elhelyezve, 50 mm2 alu és/vagy laposvas kivitelben a falra fogatva, vagy tartózva.
Természetesen a legegyszerűbb megoldást választották, simán ráragasztották a szigetelő lapokat .

Úgy tudom azok éghetősége "E" tűzvédelmi osztály, vagyis éghető a 9/2008 OTSZ 7.1. c szerint.
Emiatt régen K3 besorolású volt, vagyis legalább "b" fokozatú távtartás kellene.

Az újabb villámvédelem 62305 -3:2009 5.3.4 szerint ha a fal anyaga könnyen éghető akkor abban az esetben lehet közvetlenül a felületre helyezni, ha a villámáram hatására a levezető felmelegedése nem veszélyes a fal anyagára, vagy ha veszélyes akkor min 0,1 m távtartás kell,
de van mégegy csavar is , " ha a levezető és az éghető anyag között nem lehet megfelelő távolságot tartani, ott
a vezető keresztmetszete legalább 100 mm2 legyen.

Normális ember tud ezek között választani ??

Kérdés volt hogy egyáltalán melyik szabvány előírást lehet alkalmazni?

Elegendő-e pl valamilyen műanyag védőcsőbe helyezni a levezetőt, elegendő a keresztmetszet növelés 100mm2-re ??

Ha az épület felújítás tervező nem foglalkozott a villámvédelemmel, most félig készen mit lehetne kezdeni,mi a legegyszerűbb megoldás.

Tudom hogy minden jel arra mutat hogy villámvédelmi tervező kellene, de ezt mindenki így gondolja??




Üzenet összefûzve: 2014. augusztus 27., 17:28:58 DÉLUTÁN

Most derült ki hogy a feszített levezető alá befért a hőszigetelés, kb 5cm távtartás van.

Ki tudja hogy a vakolt hőszigetelésnek milyen a besorolása, éghető-e.

Ha éghető akkor a régi OTSZ szerint "b" távtartás kellene vagyis 0,15-0,5m között, ha nem éghető akkor rá is lehetne rakni.

Kinek kellene erről nyilatkozni, ki tudja ezt megmondani ??

tothgyula

Tisztelt PGZ!
Véleményem a következő. A régi MSz274 szerint a téglafal K1 besorolású.Tehát falon vagy falban is mehetett a levezető. A felrakott hőszigetelő miatt nem lett K3, akár alatta maradt a hőszigetelőnek, akár kivül rajta feszitve. A tanfolyami jegyzet szerint, villámcsapáskor a levezető legeljebb 150C fokra melegszik fel.Az új MSZEN62305-3 szabvány 5.31 szakasza azt irja,hogy "a levezető kialakitásakor az egyik legfontosabb szempont ,hogy a villámáram számára a lehető legkisebb impedanciájú utat biztositsa a főld felé".Több évtizedes tapasztalatom inkább azt sugallja, hogy a felfogó a kulcskérdés, persze egészében kell vizsgálni a villámvédelmi berendezést.
Sok sikert a további munkákhoz.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló.

Simon Endre

Üdv!
Szerintem az lenne a legegyszerűbb, hogy a levezetők közvetlen közelében  közetgyapotot használnának, amit az egyébként ott alkalmazott habanyag venne körül. A kőzetgyapotnak  az előírt 150 C fok hőtűrés meg sem kottyan. Az állítólagos hőhíddal meg az foglalkozzon aki tud ennél egyszerűbb megoldást.

tothgyula

Üdv. az Olvsónak!
Kiegészitem a MSzEN62305-1-D.1.1,-D.41.2.2 pontban közölt táblázattal. Szkennelni nem tudom, igy leirom.
Kör keresztmetszetü vezetők hőmérsékletnövekedése különböző nagyságú villámáram hatására, Celsius fokban mérve.
Keresztmetszet:                         Anyag:
      mm2             Aluminium    Acél   Réz     Rozsdamentes acél
       50                      52         211     22           940
      100                     12           37       5           160
A közölt értékek nem a villámcsapás talppontján mérhető, hanem a felfogón a talpponttól kissé távolabb bekövetkező hőmérsékletnövekedést mutatják.
TothGyula felülvizsgáló         

hacsate

Sziasztok.
Most kerestek meg egy olyan épület felülvizsgálatához, amelyet most fognak szigetelni. A levezető pár centiméterre van a téglafaltól.
Az előző írásokból és a tanulmányaimból sem egyértelmű, hogy mi a jó megoldás. Szimpatikusnak tűnik, hogy a levezető környezetébe kőzetgyapotos legyen a szigetelés, mert a 70 mm2 Alu levezetőn még 50 Celsius hő sem fog keletkezni a táblázat alapján. S így nem kellene átépíteni a levezetőt.
Mi a véleményetek?
Köszönettel Kiszela Miklós.

S/K

Üdv!
Közetgyapot a levezető körül 10-10 cm "túlnyúlással".

Zsolt718

Érdekes téma -érdemben nem is tudok hozzászólni.
Életemben kétszer láttam villámcsapást: az egyiknél a faltól 10cm-re szerelt tartókon kereste útját a talaj felé.
Kb 15cm átmérőjű tűzsáv alakult ki a vezető körül, ami még forgott is rajta körbe, időnként belekóstolva az ablakpárkányok bádogjába is...
A másik hasonlóan látványos volt, igénybe vette a mellette futó esőcsatornát is.
Mindkét esetben a vizes talajon gyökérzet mintát rajzolt 2-3mp-ig.

Ilyen látvány után erősen tiltakoznék a levezető bármilyen burkolása ellen...

tothgyula

Üdvözletem!
De láttad-e az említett helyen a villámvédelem utólsó jegyzőkönyvét? Az általad leírt jelenségek erősen arra utalnak,hogy a villámhárító berendezés ("mostmár villámvédelmi berendezés") nem volt megfelelő minősítésű.
Egyébként a levezetők (max 70C fokra szoktak felmelegedni) mehetnek a hőszigetelő anyagokban vagy a falban, sőt tornyok esetében az épület belsejében is!
TóthGyula felülvizsgáló.

nyaki

Talán a 70-es évek végét írhatjuk, szinte új építésű, 4 emeletes, tipikusan házgyári betonelemekből épült, 4 lépcsőházas tömbház, a cocialista tervgazdálkodás elpusztíthatatlan gyöngyszeme.
Gyerekként lent játszottunk a haverokkal az épület előtt, miközben gyülekeztek a viharfelhők.
Egyszer csak iszonyatos sistergéssel, majd hirtelen utána egy nagy csattanással bevágott az épület villámhárítójába. Tekintetünket megragadva, a csattanással egy időben a levezető szikrákat szórva szinte fehérre izzott és az addig nyílegyenes betonvas levezető olyan hullámos lett, mint az ökörhugyozás. A másodperc törtrésze alatt elérte a talajt és a talajba lépési pontnál, a lebetonozott járda szó szerint felrobbant, akkora gödröt hagyva maga után, hogy az ijedségtől csak másnap belemenve, derékig süllyedtünk benne. Szép üvegszilánkok is voltak a gödörben, a deformálódott levezető vége pedig oldalra kihajolva figyelt. Egyébként ez volt az a pont, amikortól az elektromosság a hobbim, majd hivatásom lett.
Most visszagondolva ::), mivel áramszünetet nem okozott, nyilván nem volt az épületben belső villámvédelem, így EPH összekötés sem, valamint nem volt szonda, de még alapföldelő összekötés sem. Volt még két levezető az épület két végén is, de a hiányos vagy trehány összekötések okán, azokon nem távozott a villámáram, csak a középsőn.
Innen nézve a dolgot elmondható, hogy egy koros, karbantartás mentes villámvédelmi földelő, nem fogja hatásosan levezetni a villámáramot, miáltal a levezető kénytelen lesz felizzani, ami lássuk be, szabvány ide vagy oda, súlyos károkat tud okozni olyan helyen, ahol épületen belül vagy zárt helyen megy keresztül.
Az is nyilvánvaló, hogy a szabvány a telepítésnél a kezdeti ideális állapotokat veszi figyelembe, de a tapasztalatom azt mutatja, hogy a legtöbb helyen a villámhárító potenciális veszélyforrás a sok évtizedes elhanyagoltság miatt, ezért jobban járna az épület, ha nem is lenne rajta.
Mi a garancia arra, hogy jelenlegi szabványok betartásával készült villámvédelmi berendezések, 20-30 év múlva is eredeti állapotban lesznek?
Ezek figyelembevételével én semmi esetre sem támogatom az épületen belüli vagy a zártan való levetést. ...de ez legyen az én bajom. :-\

tothgyula

Üdvözletem!
Gyakorlati tapasztalatom, hogy a külső hőszigetelések beépítése (felszerelése) előtt,sok esetben nem végzik el az
54/2014.(XII.5.)  BM rendelet279.§-ában előírt kötelező villámvédelmi felülvizsgálatot.
Márpedig egy utólag elhelyezett villámvédelmi levezető rendszer csúfosan nézhet ki, mindamellett, hogy tűzveszély forrása is lehet! A közös képviselők, de főleg a Hatóságok ellenőrzése megelőzhetné a későbbi kellemetlenségeket, netán a  büntető szankciót.
Korábbi évtizedekben a tetőszigetelések felújítása során szenvedtünk a villámvédelemmel kapcsolatos tennivalók miatt.
Most a külső hőszigetelések elburjánzása miatt került előtérbe a téma.
Ezen a fórumon is javasolom a külső villámvédelem fokozottabb ellenőrzését a Hatóságok felé.
A belső villámvédelem kialakítható később is.
                           TóthGyula felülvizsgáló.