Személy és teherfelvonók É.V. vizsgálata

Indította ELEKTOR-KALANDOR, 2012. május 12., 15:49:17 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

ELEKTOR-KALANDOR

Gondolom érdemes lenne pár szót váltani a felvonókról .Akinek van tapasztalata megoszthatná a többiekkel.

nova

Szerintem egy kicsit pontosíthatnál a kérdésen, hogy konkrétan mire lennél kíváncsi, mert így nagy általánosságban nehéz szerintem válaszolni.  ;)
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Novill

Ennek a felülvizsgálata is szép feladat. Látszólag úgy tûnik csak egy felvonó, milyen egyszerû.
A vezetõsínek bekötése a földelõ hálózatba. Az alsó ponton közvetlenül van földelve, lefelé lejtéssel. A felsõ ponton is be kell kötni. Ha érintve van, akkor még nem szabad a villámhárító vonatkozásáról is sem megfeledkezni. Itt is van fõáramkörû rész, ahol a védõvezetõ folytonosságát minden ponton ellenõrizni kell. Az ajtók bekötésének az ellenõrzése is lényeges. Minden erõsáramú rész ahol a védõvezetõk is vezetve vannak ellenõrizendõ. Nem szabad megfeledkezni a törpefeszültségû részek ellenõrzésérõl. Vagyis elég szép számmal jönnek össze a mérõpontok.

Maczy


Maczy

Sajnos gyakorlati tapasztalatom még nekem sincs a felvonók terén, itt leginkább a földeléseken van a hangsúly. Az egész szépsége ott van, hogy a betápok lent vannak a gépészet meg fent. nagyon fontos lehet a vezetõ keresztmetszetek is. Legtöbbször egy dupla szigetelésû kábel viszi be a fülkébe a villanyt, függetlenül attól, hogy törpe vagy nem törpefeszrõl mûködik. A lift vezérlõ és elosztó szerkényben kell hurok ellenállást mérni, és rengeteg földelési folytonosságot.

Amit viszont Novill tõled kérdeznék:
Idézetet írta: Novill Dátum 2012. május 13., 19:59:41 DÉLUTÁN
Az alsó ponton közvetlenül van földelve, lefelé lejtéssel.
értem, hogy a lift vázszerkezetét alul is és felül is le kell földelni, bár gondolom ez a hosszától is függ, a lefelé lejtést azt, hogy értetted?
Köszi,

JUVILL


Nem a csak földeléseken van a hangsúly, hanem a villamos biztonságtechnikán.
A földelés, földelések ennek egy részét képezik.
Meg kell nézni az erõsáramú betáplálást. Hány eres, milyen keresztmetszetû a kábel.
Hová csatlakozik a PEN, vagy a védõvezetõ, PEN vezetõ esetén hogyan történt védõvezetõre és  nulla vezetõre szétválasztása. Hurokellenállás mérések, és biztosító kioldási szorzók szerint minõsíted a mért értéket. Figyelembe kell venni, hogy elosztóban mérsz, vagy a berendezésnek végáramkörén, mert nem ugyan az az alfa kioldási szorzó értéke.
Ellenõrizni kell az EPH-t. Hogyan van kialakítva. Be vannak-e kötve az acélszerkezetek, a nagy kiterjedésû fémtárgyak.
Meg kell vizsgálni, hogy belsõ villámvédelmi szempontból, a villámvédelmi levezetõkkel párhuzamosan futó acélszerkezetek vannak-e. Ezek összekötése hol, és hogyan történik.
Ellenõrizni kell adott esetben, van-e tûzjelzõ berendezés, tûz esetén hogyan mûködik a berendezés (automatikusan le jön-e, és az alsó szinten automatikusan nyílik-e az ajtaja.)
Felíratok, jelölések, gépházban elsõsegély nyújtó E.Ü. tábla ki van-e helyezve....
És még sorolhatnék egy-két gondolatot.
Talán a kollégák kiegészítik.

Novill

Valamikor még a régi rendszerben volt szerencsém felvonók mûszaki átvételében részt venni a beruházó részérõl. Ez mindig egy nagy procedúra volt, nem beszélve az akkori hatósági átvételi  eljárásokat. Nagyon sok felvonó felsõ gépházas, így a gépház a tetõn kívülre esik vagy a padlástérbe. Mint ahogy a JUVILL kolléga is rá tapintott a lényegre a belsõ villámvédelmen és az EPH kialakuláson van a lényeg. A legalsó ponton van az ütközõ és itt lent végzõdnek a vezetõ sínek is. Itt az alsó ponton víz elleni szigetelés is van sok esetben. De valahogy meg kell oldani a vezetõsínek bekötését a közvetlen földelésbe megfelelõ keresztmetszettel és a lehetõ legrövidebb úton. Ez sokszor közvetlenül a betonalap földelõhöz csatlakoztattuk, vagy ha erre nem volt lehetõség akkor külön földelõ szondát létesítettünk neki. Mint ahogy tudjuk a villámáram nem igazán szereti a felfelé futó irányt és a derékszögû irány töréseket. Vagyis igyekszik megtalálni a lehetõ legrövidebb utat a föld felé. A lefelé lejtést a vízszintestõl lefelé a függõlegeshez közelítve értem, a lehetõ legrövidebb úton. Egy épület egészében az EPH , földelés és a villámvédelem végül is egy egységes rendszert képez, még ha külön tárgyaljuk is.

Maczy

HA már így belekezdtünk a felvonókba akkor már feltennék én is pár kérdést.
A felvonókat milyen idõközönként kell ÉV mérni, igaz a személyi felvonók tartozhatnak a KLÉSZ alá, de szerintem mégsem az.
A másik ami szerintem mást is érdekelhet, pl. a lifteket már mikroprocesszoros vezérléssel látják el. Ott kell-e valamit mérni, mert nem hiszem, hogy jót tenne a frekiváltónak ha beleküldené az ember a mérõ áramot, vagy feszültséget. 

JUVILL

Idézetet írta: Maczy Dátum 2012. május 19., 12:56:08 DÉLUTÁN
HA már így belekezdtünk a felvonókba akkor már feltennék én is pár kérdést.
A felvonókat milyen idõközönként kell ÉV mérni, igaz a személyi felvonók tartozhatnak a KLÉSZ alá, de szerintem mégsem az.
A másik ami szerintem mást is érdekelhet, pl. a lifteket már mikroprocesszoros vezérléssel látják el. Ott kell-e valamit mérni, mert nem hiszem, hogy jót tenne a frekiváltónak ha beleküldené az ember a mérõ áramot, vagy feszültséget.

És akkor a számítógépeket sem méred? Azok is I-es érintésvédelmi osztályú berendezések.

Maczy

Gondolom a számítógépnél, a földelés meglétét és folytonosságát nézem. A hurokellenállást, meg a dugaljból ahova csatlakozik.
vagy rosszul gondolom?
Persze ezt a frekiváltónál is meg tudom nézni a betáp oldalon, feltéve ha van kívül fémes rész.
ha rosszul tudom kérlek javíts, mert ha egyszer ilyesmit kéne mérni nem akarnék, rosszul vizsgálni.
Köszönöm elõre is.