OTSZ és vonatkozó szabványok

Indította JUVILL, 2013. június 08., 22:19:54 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Nem tudom volt-e már a gyakorlatban olyan eset, mely a 28/2011. BM rendelettel kiadott OTSZ előírásait figyelembe véve, nem találtatok hozzá érvényben lévő szabvány előírást, vagy nincs összhang a rendelet és a szabvány, szabványok között.
Gondolok itt az erősáramú szerelésre és a villámvédelemre.

Novill

Azon belül mire gondolsz?
Mert a rendelet nem említ  meg pontosan szabványt, ezt is helytelennek tartom. Például a villámvédelemnél van norma szerinti és nem norma szerinti villámvédelem. Miért félünk leírni a törvényben az MSZ EN 62305 illetve az MSZ 274 szabvány számokat. Az uniós jogharmonizáció végett. Mi értelme van ennek. Talán így nagyobb lehet a félre értelmezéseknek a lehetősége.  Szerintem az sem lehet indok, hogy a szakemberek úgy is tudják  miről van szó. Egy rendeletet nem szakembernek is  értelmezni kell adott esetben.

NagyPS

Van egy jogszabály ami rendelkezik a szabványokról EU-s csatlakozási kötelezettség, az ottani logika alapján lett kitalálva ami egy kicsit :) eltér a hazai logikától és gyakorlattól, innen kezdve a törvényekben és rendeletekben nem lehet előírni konkrétan egy szabvány vagy szabványok alkalmazását. Ezzel nincs is baj hiszen ha nem a szabványt használja bizonyítani kell hogy ami helyette lett alkalmazva az a szabványossal egyenértékű vagy jobb megoldás.

Az OTSZ gyakorlat, a jogszabályba azért került be a nem norma szerinti rész és a norma szerinti mert két szabványt lehetet régebben is alkalmazni tervezésnél és kivitelezésnél a magyart aminek szövege részben benne volt az OTSZ-ben és eltérési engedéllyel az új EU-s szabványt. Ezt oldotta fel az új megfogalmazás, ennek ellenére az új szabályozástól kezdve az új szabványt kell alkalmazni a tervezőknek amiből már megjelent a második verzió de csak angolul. Így valójában 3 szabvány csomag van.

JUVILL

Idézetet írta: Novill Dátum 2013. június 09., 07:44:05 DÉLELŐTT
Azon belül mire gondolsz?
Mert a rendelet nem említ  meg pontosan szabványt, ezt is helytelennek tartom. Például a villámvédelemnél van norma szerinti és nem norma szerinti villámvédelem. Miért félünk leírni a törvényben az MSZ EN 62305 illetve az MSZ 274 szabvány számokat. Az uniós jogharmonizáció végett. Mi értelme van ennek. Talán így nagyobb lehet a félre értelmezéseknek a lehetősége.  Szerintem az sem lehet indok, hogy a szakemberek úgy is tudják  miről van szó. Egy rendeletet nem szakembernek is  értelmezni kell adott esetben.

Erre gondolok.
Az OTSZ fogalmaz, rendeletet alkot, de nincs konkréten meghatározva benne, hogy minek alapján kell létesíteni. Nem kell a szabványokat itt végig idézni, de az egyértelműség miatt a szabvány számokat itt szerepeltetni kellene, hogy egyértelmű legyen.
Idézetet írta: NagyPS Dátum 2013. június 09., 08:17:30 DÉLELŐTT
Van egy jogszabály ami rendelkezik a szabványokról EU-s csatlakozási kötelezettség, az ottani logika alapján lett kitalálva ami egy kicsit :) eltér a hazai logikától és gyakorlattól, innen kezdve a törvényekben és rendeletekben nem lehet előírni konkrétan egy szabvány vagy szabványok alkalmazását. Ezzel nincs is baj hiszen ha nem a szabványt használja bizonyítani kell hogy ami helyette lett alkalmazva az a szabványossal egyenértékű vagy jobb megoldás.

Az OTSZ gyakorlat, a jogszabályba azért került be a nem norma szerinti rész és a norma szerinti mert két szabványt lehetet régebben is alkalmazni tervezésnél és kivitelezésnél a magyart aminek szövege részben benne volt az OTSZ-ben és eltérési engedéllyel az új EU-s szabványt. Ezt oldotta fel az új megfogalmazás, ennek ellenére az új szabályozástól kezdve az új szabványt kell alkalmazni a tervezőknek amiből már megjelent a második verzió de csak angolul. Így valójában 3 szabvány csomag van.

Az EU-s gyakorlat és ami nálunk van a kettő. Hogy a műszaki megoldásoknak ki kell elégíteni a rendeletben foglaltakat, az is érthető. De ha nem lehet a rendeletbe szabványra hivatkozni, hogyan lehet megkövetelni a biztonságtechnika által leírtakat?

A villámvédelemben lévő kettősség, a nem norma szerinti és a norma szerinti rész az OTSZ-ben elég érthető, de az MSZ EN 62305 számú szabvány mindennapi alkalmazása még várat magára, akkor is, ha az új OTSZ kiadásával egy hézagot akartak pótolni. Rengeteg idő el fog telni addig, míg csak norma szerinti felülvizsgálatról lehet beszélni. Addig a szabványok és az OTSZ is változik, és új megfogalmazások léphetnek életbe, ami mint mindig csak bonyolítja a rendeletek értelmezését.


szmihaly

Kiszedtem a közlönyből, hogy nekeljen átlapozni az egészet.

Novill

Ezek a rendeletek gyorsan változnak.
28/2011.(IX.6.) BM rendelet az Országos tűzvédelmi szabályzat.
után most íme:
54/2014 (XII.5.) BM rendelet (OTSZ).

Nem baj lesz,  munkájuk az oktatási intézményeknek, mi pedig fizethetünk és vizsgázhatunk,míg meg nem unjuk  :D ;) :).

Könyves Kálmán

Cikk a VL weboldaláról:
http://villanylap.hu/component/content/article/98-kiemelt-hirek/3420-az-uj-otsz-legfontosabb-valtozasai-villamos-szempontbol

Az új OTSZ legfontosabb újdonságai - villamos szempontból
Írta: Kruppa Attila


A napokban megjelent, 2015. március 5-étől hatályba lépő 54/2014. (XII.5.) BM rendelet számos és alapos változást hoz a tűzvédelem szabályrendszerébe, és ennek köszönhetően a villamos berendezések létesítésének gyakorlatába.

Ezek közül a legfontosabbak, tőmondatokban:

Az anyagok tűzveszélyességi besorolásának változása (9.§)

Az eddig alkalmazott 5 kategória (,,A"-tól ,,E"-ig) helyett a továbbiakban 3 kategória kerül bevezetésre:
-    Robbanásveszélyes osztály (az ,,A" és ,,B" tűzveszélyességi osztály összevonásával)
-    Tűzveszélyes osztály (a ,,C" és ,,D" tűzveszélyességi osztály összevonásával)
-    Nem tűzveszélyes osztály (megfelel az ,,E" tűzveszélyességi osztálynak)

Megszűnik a helyiségek, épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása

A helyiségek, épületek tűzveszélyességi osztályba sorolása helyett a továbbiakban a kockázati osztályba sorolást kell alkalmazni.

Kockázati osztályba sorolás a tűzállósági fokozatok helyett (10.§)

Az építmények számos – alapvetően építészeti-statikai – kialakítási jellemzőjét (pl. teherhordó falak, födémek tűzállósági teljesítménye) eddig a tűzállósági fokozatból kellett levezetni. Ez a besorolás a villamos szakemberek számára alárendelt jelentőséggel bírt, mert – a villamos vezetékrendszerek áttöréseinél alkalmazott tűzgátló tömítéseken kívül – nem volt villamos vonatkozása annak, hogy az építménynek milyen a tűzállósági fokozata. Az új besorolási rendszer ezen annyiban változtat, hogy bár a kockázati osztályok továbbra is elsősorban az építmények szerkezeti kialakítását határozzák majd meg, lesznek lényeges villamos vonatkozásai is, például a felszálló aknák, a kettős biztonságú betáplálás és a biztonsági világítás kialakítására.

Villamos aknák kialakítása (27.§)

A villamos (illetve gépészeti) vezetékrendszerek elhelyezésére szolgáló aknák létesítésének kötelezettségét eddig lényegében az építmény magassága határozta meg. Az új OTSZ-ben ez a kockázati osztálytól függ majd, így az épület magassága és a létesítés kötelezettsége közötti kapcsolat áttételesebb lesz. Komoly előrelépés annak a követelménynek a megjelenése, hogy az aknának azt a falát (falait), amely a vezetékrendszer rögzítésére szolgál, olyan építőanyagokból kell kialakítani, amely nemcsak a vezetékrendszer tömegéből fakadó igénybevétel elviselésére képes, hanem amelyhez a vezetékrendszer – szükség szerint – tűzálló módon is rögzíthető.

A tűzterjedés gátlás követelményének kiterjesztése (28.§ [2] bek.)

Villamos szakmai körökben kevéssé ismert, hogy az építmények tűzszakaszokra történő bontásának következtében az épületek tetején és/vagy homlokzatán ún. tűzterjedési gátak kerülnek kialakításra, melyek funkciója hasonló az épületen belüli tűzszakaszhatárokéhoz. Ebből a logikából következően az új OTSZ a tűzterjedési gátakat keresztező villamos vezetékrendszerekre is előírja a lángterjedés-gátlást.

Napelemes rendszerek DC oldalának lekapcsolása (87.§)

Bizonyára sok vitát fog generálni, hogy az OTSZ – a napelemes rendszer minden paraméterétől függetlenül (!) – előírja a villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőségének kialakítását. Teljesen indokolt, hogy a DC rendszerek sajátosságaiból fakadó kockázatokat (pl. a tűzeseti beavatkozás veszélyét) a tűzvédelmi szabályzat vonatkozó előírásai kezeljék. Ugyanakkor nemcsak az kérdéses, hogy az egymástól nagyságban, elhelyezési-kialakítási módban jelentősen különböző napelemes rendszereknél a DC oldali lekapcsolás műszakilag hogyan valósítható meg, hanem az is, hogy ez a lekapcsolás mennyiben szolgálja a kockázatok csökkentését.

Speciális építményekre vonatkozó előírások (109.§-134.§)

Néhány olyan építménytípus tűzvédelmének szabályait, amelyekre az OTSZ általános követelményrendszerét nem lehet alkalmazni, az új jogszabály elkülönítve tárgyalja. Ide tartoznak egyebek mellett a közúti alagutak, gyalogos aluljárók és a felszín alatti vasútvonalak. Az ezekre vonatkozó villamos előírások közül érdemes kiemelni, hogy egyes speciális építmények (pl. a felszín alatti vasútvonalak) esetében halogénmentes szerelést kell alkalmazni.

Tűzeseti lekapcsolás (135.§)

Az új OTSZ törekszik a tűzeseti lekapcsolás konzekvensebb, rugalmasabb szabályozására. Ennek megfelelően a korábbi ,,tűzvédelmi főkapcsoló" helyett a ,,tűzeseti főkapcsoló" fogalmát alkalmazza, a lekapcsolás kialakítására vonatkozóan pedig lényegében csak annyit követel meg, hogy a tűzeseti fogyasztókat az egyéb fogyasztók lekapcsolása esetén is lehessen működtetni.

Norma szerinti villámvédelem létesítése és felülvizsgálata

A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. Ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a kiegészítő vizsga követelménye megszűnik majd. Annak eldöntése, hogy a vizsgakötelezettség fenntartása indokolt-e, folyamatban van: amennyiben szakmai szervezetek és a jogalkotó is a vizsgakötelezettség fenntartása mellett foglal állást, a vonatkozó előírás vélhetőleg más jogszabályban (pl. a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységekről szóló rendeletben) jelenik majd meg.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv használatának bevezetése (282.§-284.§)

A TMMK bevezetésének célja, hogy az építmények átalakításai, változtatásai nyomon követhetőek legyenek, segítségével az építmények tűzvédelmi megfelelősége biztosítható, illetve igazolható legyen. Ennek érdekében az építmények OTSZ-ben meghatározott körére olyan (elektronikus vagy nyomtatott) dokumentációt kell összeállítani, amely tartalmazza a tűzvédelmi szempontból lényeges terveket, rögzíti az építményen elvégzett változtatásokat, és igazolja, hogy a változtatások tűzvédelmi szempontból megfelelőek.

Hatálybalépés (285.§-286.§)

Bár az új OTSZ a kihirdetését követő 90. napon hatályba lép, sokak számára lényeges lehet, hogy ezt követően is benyújtható a jelenleg hatályos (a 28/2011. BM rendelettel kiadott) OTSZ-nek megfelelő tervdokumentáció, feltéve, hogy az annak elkészítésére vonatkozó szerződést 2014. szeptember 5-ét követően kötötték.

Az OTSZ változásai a gyakorlatot teljes mélységében érintik, átalakítják, ezért részletes tanulmányozása – és nem csupán az itt kiemelt részeké – a villamos szakemberek számára is elengedhetetlen. Az új jogszabály alkalmazásához jelentős segítséget nyújtanak majd azok a (különböző szakterületekre vonatkozó) Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek, amelyek összeállítása jelenleg zajlik, és amelyek várhatóan 2015 márciusáig megjelennek majd.

JUVILL

Idézetet írta: Novill Dátum 2014. december 09., 15:44:55 DÉLUTÁN
Ezek a rendeletek gyorsan változnak.
28/2011.(IX.6.) BM rendelet az Országos tűzvédelmi szabályzat.
után most íme:
54/2014 (XII.5.) BM rendelet (OTSZ).

Nem baj lesz  munkájuk az oktatási intézményeknek, mi pedig fizethetünk és vizsgázhatunk,míg meg nem unjuk  :D ;) :).

Kinyomtattam az új OTSZ-t, de még nem volt időm áttanulmányozni.
Az új tűzvédelmi besorolásokról a fórumon már olvastam.
Valaki eljutott-e már addig, hogyan érinti az új 54/2014 OTSZ az EBF-et, és ír-e valamit a dokumentálásáról?

hacsate

Könyves Kálmán OTSZ.

A napokban volt Miskolcon egy fórumon tájékoztatás az OTSZ-ről is. Ott az hangzott el, hogy az új rendelet csak az újonnan létesített épületekre vonatkozik. Én ezt nem értem illetve nem vagyok biztos benne!
Minden rendelet (tudtommal) hatályba lépésétől minden az után létesítendő épületre vonatkozik.
Nem jól tudom?
Ha mégis úgy lenne, hogy minden építményre vonatkozik, akkor az EBF jegyzőkönyvben hogyan szerepeltessük az egyes helyiségeket. Mert azt még csak értem, hogy az egész épületet a kockázati besorolás alapján írom be, de mi van a vizes (pl: fürdőszoba, eddig ,,E") vagy a tűzveszélyes (pl: iratraktár, eddig ,,C") besorolásával, ha az mondjuk megfelel az ,,NAK" besorolásának?
Az MSZ 1600-at most már dobjuk a kukába? Úgy mint az MSZ 247-et a VV. felülvizsgálatnál (igaz csak a norma szerintinél)

Továbbá kérdezném, hogy szerintetek, a PV rendszernél a DC oldali terheléskapcsolást milyen távirányítható terheléskapcsolóval oldjuk meg? Én még csak AC-s mágneskapcsolót kapcsoltam távolról. Találtam egy-két gyártótól terheléskapcsolót DC-hez, de ezekhez csak említik a motoros működtetést. Miért nem jó egy DC-hez való mágneskapcsoló. És ráadásul, ha nincs áram (egy tűzesetnél), a motoros meghajtáshoz még áram sem állna rendelkezésre, csak esetleg egy szünetmentes táppal.

Na már megint nem jól működött a Nemzeti Konzultáció!
Mert esetlen nem ártott volna egy-két szakival egyeztetni, mielőtt bevezetik az új OTSZ-t. De gondolom ez is uniós direktíva  >:( mint az MSZ EN 62305. Meg még több más szabvány is.

Mi meg csak kapkodjuk a fejünket és jópofát vágunk a sok változáshoz.



Üzenet összefûzve: 2015. február 08., 23:59:03 DÉLUTÁN

Elnézést, rosszul írtam az elején:
"Minden rendelet (tudtommal) hatályba lépésétől minden az után létesítendő épületre vonatkozik"
helyesen:
Minden rendelet (tudtommal) hatályba lépésétől minden épületre vonatkozik.