Milyen kismegszakitót kell beépiteni?

Indította Novill, 2012. május 30., 13:20:35 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Laca83

Tisztelt rabszolga!Figyelmedbe ajánlanám a következõket:
Feszültségesés, melegedés:
Egyfázison, 15 méter hosszú, 1,5mm2-es vezetékbõl kiépített áramkörön, 20A terhelõáram esetén ~10,6V lesz a feszültségesés. Ez 4,6%-ra jön ki, tehát sokkal több, mint az általános/világitási áramkörökre megengedett 1,5%, és van más is, mégpedig a bekövetkezõ vezetékmelegedés.
Akinek van erre módja, az terheljen meg ~20 A-rel, egy valamekkora darab, 1,5mm2-es vezetéket. Hacsak nem a kinnti hidegben történik ez, akkor rövid idõn belûl nagyon meleg lesz az a vezeték.
Ezután el lehet képzelni azt, hogy egy zárt csõben, ahol semmi hûtés nincsen -és ráadásul ugyannak az áramkörnek a nullavezetõje is ugyanúgy melegszik- mit eredményezhet az, ha van lehetõség, akárcsak ideiglenesen is 20A-rel terhelni egy 1,5mm2-es vezetõt. (A 16A-es "EU standard" kismegszakító közel 20A-nál old le)
Kétlem, hogy lehetõséget kellene adni a tulajnak arra, hogy "fûtõkábelekké" alakítsa a lakás erõátviteli vezetékekeit.
Csak egy példa: egy 6 lakásos tömbház villamos kiviteli tervében a falba sülyesztett védõcsövek, dobozok, aljzatok, kapcsolók, világítótestek stb. pontos tipusa mellett, azok helye is cm-es(!) pontossággal volt megadva, és így tovább. Még az adott csõbe behuzandó vezetékek -keresztmetszete/száma/színe is meg volt határozva. Minden egyes aljzathoz 2,5 mm-es vezetékkel kellett leállni és B16A-es kismegszakítókat írt elõ a tervezõ az egyes áramkörökre, az elosztótáblába. A világitási áramkörök 1,5 mm2-es vezetékbõl, B10A-es védelemmel voltak megtervezve.

Ki hogy szerel, az mindenkinek magánügye addig, amig baj nem történik és én szeretek nyugodtan aludni.

nyaki

Én úgy tudom, hogy azért írták elõ a mai szabványokban a 1,5mm2-es vezeték 10A-re történõ biztosítását, mert a piaci trendekben gyakorta elõfordulnak olyan gyatra szigeteléssel (300-500V) ellátott és sokszor a hivatalostól némileg kisebb keresztmetszetû vezetékek, ahol a terhelhetõségi irányelvek súlyosan sérülnek. Persze attól még a szabványnak megfelel, hiszen az átütési szilárdsági határértéken belül vannak, de nagyobb melegedés hatására ezek már nem teljesítik a követelményeket. Ezt elkerülve és persze figyelembe véve a piaci trendet, határozták meg a 10A-es értéket.
Ha valaki mégis arra vetemedik, hogy a jóval drágább 1000V-os szigetelésû és valóban 1,5mm2-es vezetéket használ, mint régebben, az csak örülhet, mert biztos lehet abban, hogy a büdös életben nem fog elégni, még 16A-es biztosítónál sem, de ettõl függetlenül is csak hivatalosan, 10A-re biztosíthat a jelenlegi irányelvek szerint.

ELEKTOR-KALANDOR

JUVILL még annyit hozzáfûznék,dugaljat  max B16  vagy C10 A-os kis automatával ,10A-os olvadóbetéttel lehet biztosítani . Felülvizsgálatnál ezt ellenõrizni is kell! 2011-es EBF kézikönyvben pontosan le van írva.

Fecó

Akkor idéznék egy kiadással korábbi EBF kézikönyvbõl:

"Terhelhetõségre az új szabvány az eddigieknél sokkal bonyolultabb méretezési eljárást javasol, és nem veszi figyelembe azt, hogy a lakások nem fûtést tápláló áramköri vezetõinek terhelése évi átlagban 1000 óra alatt marad, így ezek néhány százalékos kismértékû túlterhelése elhanyagolható a vezeték élettartama szempontjából. (A vezetékszabványokban megengedett hõmérséklet 8-10 C°-kal való túllépése csupán azt jelenti, hogy az így túlmelegedett állapotú idõszak kétszeresen számít a vezeték élettartamába.) Ha azonban elfogadjuk ezt a körülményt, akkor nem követünk el hibát, ha ezek áramköreinek méretezésénél továbbra is  visszavont MSZ 14550-1:1979 szabvány "C" csoportjának terhelhetõségét vesszük figyelembe. (Ne feledjük: a szabvány alkalmazása önkéntes, így semmilyen szabványérték betartása nem kötelezõ-csak az elõírt biztonsági szint fenntartása kötelezõ!) Ez 1,5 mm2 rézvezetõre alapesetben 25 A, amit a lakásokban felléphetõ legkedvezõtlenebb körülmények mellett sem szükséges csökkentõ tényezõk alkalmazásával 20 A-nál kisebb értékre venni."

Akkor most mi is van?

Még eloszlatnék egy tévhitet. a C karakterisztikájú kismegszakító nem terhelhetõ jobban, mint a B karakterisztikájú. Túlterhelési tartományban, azonos feltételek mellett mûködnek! Különbség a zárlati tartományban van, a "B" típus mágneses gyors-kioldója a névleges áram 3-5×-e, a "C" karakterisztikának 5-10×-e. Tehát hagyományos értelemben vett tartós túlterhelésnél egyformán viselkednek. Az érintésvédelmi alfa szorzó a gyors kioldás miatt különbözteti meg Õket, tekintve a elõírt kioldási idõket!

rabszolga

Idézetet írta: Laca83 Dátum 2012. június 01., 19:25:26 DÉLUTÁN
Tisztelt rabszolga!Figyelmedbe ajánlanám a következõket:
Feszültségesés, melegedés:
Egyfázison, 15 méter hosszú, 1,5mm2-es vezetékbõl kiépített áramkörön, 20A terhelõáram esetén ~10,6V lesz a feszültségesés. Ez 4,6%-ra jön ki, tehát sokkal több, mint az általános/világitási áramkörökre megengedett 1,5%,
és van más is, mégpedig a bekövetkezõ vezetékmelegedés.
Akinek van erre módja, az terheljen meg ~20 A-rel, egy valamekkora darab, 1,5mm2-es vezetéket. Hacsak nem a kinnti hidegben történik ez, akkor rövid idõn belûl nagyon meleg lesz az a vezeték.
Ezután el lehet képzelni azt, hogy egy zárt csõben, ahol semmi hûtés nincsen -és ráadásul ugyannak az áramkörnek a nullavezetõje is ugyanúgy melegszik- mit eredményezhet az, ha van lehetõség, akárcsak ideiglenesen is 20A-rel terhelni egy 1,5mm2-es vezetõt. (A 16A-es "EU standard" kismegszakító közel 20A-nál old le)
Kétlem, hogy lehetõséget kellene adni a tulajnak arra, hogy "fûtõkábelekké" alakítsa a lakás erõátviteli vezetékekeit.
Csak egy példa: egy 6 lakásos tömbház villamos kiviteli tervében a falba sülyesztett védõcsövek, dobozok, aljzatok, kapcsolók, világítótestek stb. pontos tipusa mellett, azok helye is cm-es(!) pontossággal volt megadva, és így tovább. Még az adott csõbe behuzandó vezetékek -keresztmetszete/száma/színe is meg volt határozva. Minden egyes aljzathoz 2,5 mm-es vezetékkel kellett leállni és B16A-es kismegszakítókat írt elõ a tervezõ az egyes áramkörökre, az elosztótáblába. A világitási áramkörök 1,5 mm2-es vezetékbõl, B10A-es védelemmel voltak megtervezve.

Ki hogy szerel, az mindenkinek magánügye addig, amig baj nem történik és én szeretek nyugodtan aludni.
Szerintem 3,04% és 6,9V a fenti esetben de te biztosan jobban kiszámoltad... ;)

Amúgy te tudod mirõl írsz?  :( Én nem errõl beszéltem! Olvass egy kicsit figyelmesebben, légyszíves...

nyaki

Rabszolga!
Ez nagyon frappáns válasz és pontos számítás a részedrõl. Én nem is számolgattam utána, de ugye Neked szólt a válasz, így nem is foglalkoztam vele. ;)

Gyurmaúr(fi-relé)

Idézetet írta: Fecó Dátum 2012. június 01., 23:57:27 DÉLUTÁN

Még eloszlatnék egy tévhitet. a C karakterisztikájú kismegszakító nem terhelhetõ jobban, mint a B karakterisztikájú. Túlterhelési tartományban, azonos feltételek mellett mûködnek! Különbség a zárlati tartományban van, a "B" típus mágneses gyors-kioldója a névleges áram 3-5×-e, a "C" karakterisztikának 5-10×-e. Tehát hagyományos értelemben vett tartós túlterhelésnél egyformán viselkednek. Az érintésvédelmi alfa szorzó a gyors kioldás miatt különbözteti meg Õket, tekintve a elõírt kioldási idõket!

Fecó, akkor magyarázd már el lécci nekem is, hogy amennyiben ez tényleg így van, akkor miért van az, hogy ahol egy nagy indulóáramú kéziszerszám (plaz én kék Bosch sikítóm) nem megy el B10A-es kismegszakítóval, ott egy C10A-el már minden gond nélkûl elmuzsikál? Illetve, ha a C-s karakterisztikájú kismegszakító a B-nél 2x-3x nagyobb zárlati áramot is átengedne delta t idõ alatt akkor valószínûleg nem lehetne alkalmazni, hiszen mire leoldana, addigra esetleg tartósan károsodna mondjuk az a mágneskapcsoló, vagy dugvilla, amivel az adott gépet csatlakoztatták.  Igenis, a B-st a C-tõl pontosan az különbözteti meg, hogy az ú.n. thermikus -tehát túlterhelési- Amper átengedõ képessége delta t idõ alatt jóval nagyobb, ha pontosak az infóim, akkor amíg a B-s a névleges üzemi áramérték 120-130%-át képes hosszabb ideig átengedni, míg a C-s ennek a 140-160%-át is ugyanannyi idõ alatt. A zárlatiáram tûrõképesség a kismegszakítón vagy x000, vagy x kA-es értékkel szokott szerepelni, általában bekeretezett számmal, s mely minél magasabb, nos annál jobb minõségû az adott kismegszakító. Épp ezért van az, hogy pl 630, vagy 1000A-es gyûjtõsínre közvetlenûl csak legalább 15kA zárlatiáram tûrõképességû kismegszakítókat lehet kötni, függetlenûl attól, hogy B,C, vagy netán D kategóriásak. Igaz?! A képen pl egy ilyen meglehetõsen jó minõségû, mellesleg 35A-es kismegszakítót láthatunk:

;)


Fecó

"Fecó, akkor magyarázd már el lécci nekem is, hogy amennyiben ez tényleg így van, akkor miért van az, hogy ahol egy nagy indulóáramú kéziszerszám (plaz én kék Bosch sikítóm) nem megy el B10A-es kismegszakítóval, ott egy C10A-el már minden gond nélkûl elmuzsikál? Illetve, ha a C-s karakterisztikájú kismegszakító a B-nél 2x-3x nagyobb zárlati áramot is átengedne delta t idõ alatt akkor valószínûleg nem lehetne alkalmazni, hiszen mire leoldana, addigra esetleg tartósan károsodna mondjuk az a mágneskapcsoló, vagy dugvilla, amivel az adott gépet csatlakoztatták."

A flex, melyre hivatkozol, pont az indításnál veri le a "B" karakterisztikájú kismegszakítót, mert az indításnál a készülék a névleges áramának a többszörösét is felveszi lágyindítás nélkül. Azért történik, mert ez a karakterisztika 3-5× névleges túláramnál kiold. Gyanítom, egy komolyabb mûszerrel mérhetõ lenne az indításai csúcsáram, és bebizonyosodna, hogy ez valóban ebbe a tartományba esik. A "C" karakterisztika "toleránsabban" viselkedik, csak 5-10× túláramnál fog kioldani, tehát egy háromszoros indítóárammal rendelkezõ készülék elindul róla. Figyelem! Én nem a kismegszakítóban lévõ, a túlterhelés kioldásáért felelõs bimetálról beszélek, hanem a mágneses gyors-kioldóról! Itt a másodpercek tört része alatt lezajlik a folyamat. Az érintésvédelmi alfa szorzó emiatt kétféle. Testzárlatnál (nullázott rendszerben gyakorlatilag rövidzárlat keletkezik) egy "B" karakterisztikájú kismegszakító kisebb zárlati áramnál le fog oldani mint egy "C"-s, mert amint felfut a zárlati áram, és eléri a névleges áram említett 3-5-szörösét, bekövetkezik a leoldás. A "C" karakterisztikánál viszont nagyobb áramérték kell a kioldáshoz, emiatt a különbség. A nagyobb áramhoz kisebb ellenállás szükségeltetik ugyanahhoz az eredményhez. A névleges áram 5-10-szeresét természetesen igen rövid ideig engedi át a "C" karakterisztikájú is, ennyi idõ alatt olyan "tehetetlensége van a vezetéknek, hogy nem tud leolvadni a szigetelése, vagy károsodni. A kismegszakítóknak nem csak zárlati szilárdságuk van, hanem zárlakorlátozó szerepük is. A kismegszakítókat a KÉSLELTETÉS NÉLKÜLI GYORSKIOLDÓ JELLEGE szerint sorolják például "B" vagy "C" kategóriába. a megnevezésbõl látható, a túlterhelésben szerepet játszó ikerfémes védelemhez semmi köze. Mind az Érintésvédelmi kézikönyv, mind az EBF kézikönyv foglalkozik a dologgal, táblázatokba rendezi a kioldási idõket zárlati és túlterhelési tartományban is. Érdekességképpen most olvastam, hogy egy normál izzó, hideg izzószállal, felkapcsolásnál a névleges áram 7× is felveheti. Belegondoltam mit produkálna egy 15 ágú csillár 100 W-os izzókkal :) Egyebek között normál izzós világításra, ha a teljesítmény megközelíti a kismegszakító névleges áramát, már "U" típust ajánlanak! Elgondolkodtató...

Laca83

tisztelt rabszolga!Ezért a "figyelmedbe ajánlanám".... Nem én számoltam,de köszi,hogy felhívtad a "figyelmem" Errõl beszélek,Te irtad:Jól látod,Terveznek!!! Ennyi a tervezés!!Hibát hibára halmoznak a tervezõk is! Hiszen Õk is csak emberek,de te ütöd meg a bokád,és nem Õk!Mivel baj esetén a szerelõ(kivitelezõ) húzza a rövidebbet....Egyébként az állításomat  még mindig tartom,elõírások terén: pl:ÖVE-EN 1(kioldóáram) ÖVE-EN1,41( Vezetékvédõ berendezés hozzárendelése a vezeték keresztmetszethez) ÖVE-SN 40(olvadóbiztosítók) ÖVE-S 52 (kismegszakítók) Csak sorolhatnám tovább,de ha ezeket nem tudod az már gáz!Ezeket a szabványokat összevonták,más néven szerepeltetik,és ez írja elõpl:1,5mm vezetékhez max10Aolvadóbiztosító,vagy kismegszakító esetén max12a a maximálisan megengedhetõ védelem.16A -nél már a 2,5mm-es vezeték kell.Ugye azt írtad azért te nem használnál mindenhova 2,5mm-es vezetéket,és még mindig 1,5mm-es vezetékrõl beszélsz....Megjegyzem:ugyanez a szabvány írja elõ a fürdõhelyiségben "kialakítandó" védõzónát is.Tehát igaz az amit  a Tisztelt novill -és juvill  Úrak írtak! Indokolatlanul szerelnek fel olyan megszakítókat ("C") ahová a ("B") is megfelel.És még valami! Ha az áramszolgáltatói megszakító "B"-akkor minek az elosztóba "C"? Na erre adj nekem választ.