Elosztódobozok

[macsey]

Sziasztok

Èrdeklődnèk mi a helyzet az elosztodobozokkal, szabad e egy elosztót ősszerakni vagy csak megvehetem ès azt köthetem be?

[Fecó]

Kiselosztókra gondolsz? Ma voltam tanfolyamon Rátai Attila előadásban, erről volt szó. Gyakorlatilag ha a szükséges vizsgálatokat elvégzed, megfelelő dokumentumokat kiállítod, rárakhatod a CE jelölést, dokumentálhatod és szerelheted

[recens]

Üdv Fecó!

Ez a téma engem is érdekelne.
Megosztanád velünk a megszerzett tudásodat, mit és hogyan kell vizsgálni illetve dokumentálni? 

[Könyves Kálmán]

Felmerült a kérdés egy facebookos villanyszerelő csoportban, mély hallgatás volt a válasz 

Szerintem a kollégák 98% százaléka magasról sz.... le (helyén kezeli) a témát.

Hogy jó e ez, azt nem tudom, viszont ez egy teljesen hatástalan szabványbevezetésnek (intézkedésnek) tűnik.

Fecó, azért légyszíves tényleg írj egy pár sort az előadásról, mert én nem tartozom a 98 százalékhoz!

[macsey]

Én is erre gondoltam
Nekem is kellene elosztót szereljek a tulaj megvette kanlux fi relével , majd kiderül mennyit bir
Egyébként a boltokban sem láttam előre szerelt dobozt csak üreset

[nyaki]

Ez már volt itt téma és itt sem született végleges válasz, pedig van rá alkotott szabvány is, jelesen az MSZ EN 61439.
A bolt csak alkatrészt árul, legjobb esetben műbizonylattal. Aztán hogy a villanyszerelő mit kezd vele, az már legyen az ő jogi problémája.

[Fecó]

Megpróbálom darabokban összefoglalni. Egyenlőre friss az "élmény" még ülepszik, és az írásos anyagot nem kaptam meg róla, elküldik. Tehát így emlékezet alapján:

Alapelv: 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egész rendszer alappillére. Nézzetek bele bemelegítésnek. A szabványok alkalmazása önkéntes ugyan, de a rendelet alapján gyakorlatilag az számít biztonságos terméknek, ami kielégíti a vonatkozó szabványok követelményeit. Tehát az ide vonatkozó szabvány betartása innentől kötelező, hiszen akkor nem lesz megfelelő a termék. Jogilag, ha egy elosztót otthon összeszerelsz, és kiviszed a munkaterületre, máris "forgalmazó" lettél, még akkor is, ha csak egy raklapra leteszed. És mint forgalmazó, vannak kötelmeid. Innentől nyergelünk át a szabványra (MSZ EN 61439) hiszen ennek betartásával termékünk "biztonságos" lesz.

Az alkatrészeket megbízható gyártóktól kell beszerezni, akik rendelkeznek nyilván a készülékek, berendezések tanúsítványaival. Nyilván nem az elosztó összeszerelőjének kell megvizsgálni, hogy pl. a szekrény valóban IP 44 védett-e, hiszen a gyártó ezt már megtette. Gyártói előírások vonatkoznak a műanyag éghetőségére, mechanikai szilárdságára, fémszekrények rozsdaállóságára, stb. Ezek meghatározott vizsgálattal ellenőrizve vannak, a gyártó felelőssége. Viszont a gyártó arra vállal "garanciát", ha a szekrényét a leírásoknak megfelelően ott "töröd" ki ahol a tömszelencének a helye ki van könnyítve pl. és olyan méretben ahogy Ő előkészítette, akkor az jó lesz, hiszen Ők ezt vizsgálták. Ha Te szétfúrod kedvedre, akkor hivatalosan neked kellene vizsgálgatni, hogy az IP védettség továbbra is megfelelő-e, vagy a mechanikai szilárdság megmaradt-e, stb. Tehát alapvető feltétel hogy betartsuk a gyártó által megkövetelt technológiát, Ő ezeket bevizsgálta, és vállalja a felelősséget. Tehát megveszed az elosztót, kismegszakítót, Fi-relét, akármit, és szépen összeszereled. Megcsinálod a szabvány szerinti ellenőrzéseket, méréseket, megírod a darabvizsgálati jegyzőkönyvet, csinálsz egy rövid kezelési leírást az elosztódhoz (rögtön az első pont lehet, hogy csak szakember szerelheti szét pl.) ellátod gyári számmal, csinálsz egy adattáblát az elosztóra (szintén szabványban van hogy mi álljon rajta, elosztó belsejében is lehet) rányalod a CE jelet (szigorúan ahogy a szabványban van) és röviden ekkor vagy kész. Ha itt tartunk, mit jelent a tartós felirat? Mi számít annak? Rajz is kell hozzá? Nos, a szabvány szerint a feliratokat így kell vizsgálni, kivéve ha kiöntés, sajtolás, gravírozás, vagy laminált anyagból van. Tehát fogsz egy rongyot, vízbe mártod, 15 másodpercig dörzsölöd, majd ugyanezt benzinnel. Ha ezután a felirat normál szemmel látható, az tartós jelölés. Máris tanultunk valamit De legalább kézzel fogható. Általában egyszerű kiselosztóknál nincs szükség külön kapcsolási rajzra, ha normálisan feliratozva van, megfelel a kezelési követelményeknek. Nézzük mit ellenőrizzünk darabvizsgálatnál:

1. Védettségi fokozat. Elég egyértelmű, jól raktuk-e össze, jól záródik, tömítés megvan-e, vakfedelek, takarók,  tömszelencék, bevezetők kielégítik-e a követelményeket.

2. Légközök és kúszóáramutak. Van erre táblázat, meg van adva szabványban, hogy milyen szennyezettségi fokozatban, milyen távolságokat kell kielégíteni. Gyakorlatilag ha ezek megvannak, akkor kiváltjuk a lökőfeszültségi vizsgálatot, és egyszerűen ellenőrizhető. Ha nincs meg, nem tartható, akkor vizsgálat kell, el kell kerülni. Nem 10 cm ről van szó, 1,5-3 mm-ről beszélünk sacc. A táblázatot nem tenném be.

3. Áramütés elleni védelem, és védőáramkörök épsége. Nem hiszem hogy magyarázni kellene, fémszekrény földelése, alaplemez földelése, csavarok meghúzása, stb. Érdekességképpen arról is volt szó, ha az alaplemez már földelve van, és fémcsavar tartja a szekrényben, akkor nem szükséges külön földelni másik vezetékkel a szekrényt. A szabványban rögzített folytonosságvizsgálat alapján el kell fogadni, hogy a szekrény is földelt. Ajtó átkötés is elhagyható pl. ha 16A-nál kisebb túláramvédelmi készülék védi az előlapi eszközt, és fém zsanéron van az ajtó, és a meghatározott folytonosságmérés alapján rendben van. Ha nem, akkor a szabvány előírja, hogy milyen áramértékhez, milyen átkötővezetéket használj. Átkötővezetéket sorba kötni itt is tilos.  Érdekesség még a kell maszk, nem kell maszk, takarás kell, kulcs kell kérdés. Ha kulcs vagy szerszám kell az ajtóhoz, akkor belül sem maszk, sem külön  takarás nem kell. Ha nem kulcsos, akkor kell maszk, ami szerszámmal szedhető le, vagy el kell takarni minden érinthető veszélyes részt. Vagy olyan főkapcsoló kell, ami kuplungos, tehát a szekrényt csak kikapcsolt állapotban tudod kinyitni, így csak a betápsarukat kell burkolni. Tehát nem kell minden, vagy-vagy.

4. Beépített alkatelemek beszerelése. Magyarán gyártói előírásoknak megfelelő eszközöket tegyél bele, melyeket láss el jelöléssel. Röviden ennyi.

5. Belső villamos áramkörök és összekötések. Szintén egyértelmű, szúrópróbaszerűen ránézel a csavarok meghúzására (előírt nyomatékkal) betartva a szükséges előírásokat.

6. Külső vezetőkhöz való csatlakozókapcsok. Meglegyen a betáp helye, legyen annyi föld és nulla bekötési lehetőség, ahány áramkör van tervezve, ilyesmi.

7. Mechanikai működés. Nem részletezném.

8. Dielektromos tulajdonságok. Itt áll fel a szőr a háton Nos van kivétel, ha az elosztód betápja nem több mint 250 A, és nincs benne 125 A-nál nagyobb leágazás, akkor vegyél elő egy szigetelésvizsgálót 500 V-al lökd meg az üzemi vezetőket és a megérinthető részeket (túlfeszlevezetőt kösd ki, nehogy megszívasson , és ennyi. Akkor jó ha az eredmény a berendezésed tápfeszültséghez képest 1000Ohm/Volt megvan.

9. Vezetékezés, üzemi működés funkció. Lepróbálod amit csináltál, világít, behúz, kiadja-e, stb. Ellenőrzöd a feliratokat, adattáblát.

Mi legyen az adattáblán: Gyártójának a neve, gyári szám, vagy valami egyedi azonosító, ami alapján visszakereshető lesz, a gyártás idejére utaló jelzés, és a vonatkozó szabvány feltüntetése, MSZ EN 61439-X Ha még ide felrakod a CE jelet, az is jó. Csinálsz egy kezelési, karbantartási útmutatót, milyen helyiséghez készült, milyen hőfok lehet, ne slagozzon bele, ne gyújtsa fel, ne szedje szét, ne szárítson macskát benne, stb. Egyedileg beleírhatod hogy milyen eszközök vannak benne, így védve vagy ha valaki belebarmol utólag.

Felhívom a figyelmeteket hogy nem vagyok oktató, sem hivatalos szerv. Viszont valóban szégyenteljes, hogy ennyire nem tudunk semmit ezekről a dolgokról. Tehát apróbb hibák, emlékezetkiesések, hiányosságok lehetnek az általam felvázoltakban, aki tud mit hozzáfűzni, írja le. De egy kiindulópontnak jó lesz. Aki tudja forgassa a fenti szabványt, és olvassa el az IKIM rendeletet. Ha alakul a tudás, lesz még mit átbeszélni. De ezek alapján szerintem nem kell besz..ni

[Könyves Kálmán]

Ha megkapod az írást, dobd majd fel ide légy szíves! Köszi a rövid összefoglalást!

Ezek után te meg fogod csinálni a röviden leírt vizsgálatokat?

Van valaki a témát olvasók közül, aki akár csak egyet megcsinált (vizsgálat, jegyzőkönyv, teljes dokumentáció)?

CE jel kiadásának szabályai?

Volt olyan megrendelőtök, aki kérte ezt tőletek valaha?

Ellenőrzésen volt már buktája valakinek ezek hiánya miatt?

Engem igazán ezek a kérdések és válaszok érdekelnének nagyon!

[Fecó]

Ha le akarod papírozni, akkor meg fogod:) De nézd, aki eddig elosztót szerelt, az nem önkéntelenül is megnézte? Jól meghúztam? Jól benne van? Jól megszorítja a tömszelence? Jól zár az ajtaja? Nincs rés? Nem ér hozzá valamihez? Nem vág bele? Mindenki átnézi a munkáját.

Még nem, de a vibite.hu oldalon van fent egy régi szabványra alapuló formátum, azt át kell formázni az újra, szerintem 1 db A4 lap elég. Kezelési doksit egyszer megírod, utána csak módosítasz pár dolgot, és mindenhova jó nagyjából.

CE jel egy bizalmi jel, ahol Te állítod hogy megfelelő munkát végeztél. A tanfolyamon nem volt szó róla hogy valamiféle rendkívüli jogosultság kell hozzá.

Volt, de ipari jellegű beruházásnál, csináltunk neki egyet

Még nem volt ellenőrzésünk ilyenre vonatkozólag.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

És mi a pálya az ú.n. előszerelt (pl. Hensel, Csatári PVT) tokozottakkal, melyeket gyaksira csak össze"fülezel" , majd összekötöd őket a megfelelő +metszetű MKH vezetékekkel, ill összecsavarozod a síneket, ha a tokozottad gyűjtősínes elemeket is tartalmaz?? Ezeknek elvileg van ugye gyári műbizonylata, miegymás matricája, etikettje, kérdés, amennyiben ezen -egyenként gyárilag leműbizonylatolt- tokozottak általunk összeépíttetnek, akkor milyen mértékben "rázódik" le a gyártói (jelen esetben Hensel, Csatári, Ganz KK,stb) felelősség??