Villanyszerelői felelősség kérdése

Indította Novill, 2014. július 31., 20:34:31 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Novill

Ma egy érintésvédelmi egyszerű kérdésre kellet a helyszínen egy családi háznál választ adni. Az épület villanyszerelése 2008-ban készült el. Ekkor már az áramütés elleni védelem tekintetében az MSZ HD 60364-4-41: 2007 szabvány előírásait illet már betartani. Az ellenőrzést a kerítés melletti oszlopra szerelt Ganz mérőhelynél kezdtem. Ahol megállapítást nyert, hogy a szerelés kialakítása megfelelő volt, kivéve az érintésvédelmet. Tűzi horganyzott földelő Müdn 100x100-ba csatlakoztatva MKh 6-os PE vezetővel a házi elosztóba csatlakoztatva. Igaz ez 10-essel szebb lett volna. A földelési ellenállás érték 35 ohm. A PEN vezető szétválasztása nem történt meg, ávk nem volt beépítve. A védővezetők  folytonosak voltak. Így itt a védelem TT rendszer volt. Ebből a szakember letudja vonni a következtetést. Ez az első fogyasztói elosztó tábla volt. Innen az épületbe 4x16-os alu földkábellel volt vezetve az épület betápláló vezetéke. Az épület külső falába volt beépítve egy Müdb 150-es doboz kb a járda szinttől 20 cm-re. Ebbe a dobozba volt csatlakoztatva a tűzi horganyzott földelő vezeték réz szorítóval Mkh 6-os Pe vezetővel tovább vezetve az előszobában lévő elosztó táblába. Az üzemi vezetők szintén Mkh 6-sak voltak. Ebbe a 150-es dobozba még több elmenő vezeték is csatlakozott, rengeteg kötéssel. Gondolom a leírtak alapján itt is meg van a szakembereknek a szakmai véleménye. Az előszobában lévő elosztónál az L-N 0,4ohm , az L-PE 12 ohm volt hurokban mérve. Az ÁVK 30mA érzékenységű volt. EPH kialakítás Mkh 6-os a kazánnál egy csőre kötve csak. Ezt sem kell tovább részletezni. A konnektoroknál mérve rossz értékek némi gondok a mérésnél.
A panasz egyszerűen csipet a zuhanyzónál a víz, a kinti medencében szintén. A panasz néhány hete létezik.  Az  N és PE vezető áthidalása után a mérések jó eredményeket mutattak. A beszélgetés közben kiderült, hogy hiba elhárításon  két alkalommal 1-1 villanyszerelő volt kint javítani a háznál. Tulajdonképpen ezután voltak a panaszok időnként, feltehetően egy hiba jelenség következményeként. Mint kiderült az elosztónál az áthidalást a hiba javító szerelő távolította el. Nyilvánvalóan a leírtak alapján láthatóak a szakmai hiányosságok. Viszont az áthidalás eltávolítása beavatkozást jelentett az érintésvédelembe . Ilyenkor a kérdés mikor és kiszerelte a villanyt a lakásba. Tehát a felelősség kérdése minden szerelés során felmerül. A leírtakat gondolat ébresztőnek szántam.

tothgyula

Tisztelt Kollégák!
A kérdések az alábbiak:
-A kivitelező adott-e "Kivitelezői nyilatkotat"-ot?
-Érintésvédelmi (hibavédelmi) minősítő iratot?
-Az EPH nyilatkozat nélkül bekötött-e a Gázszolgáltató?
-A 191/2009.(IX.15.)Korm rendelet előírása szerint, volt-e kiviteli terv? 7kW alatt vagy felett?
-Az MSZHD60364_5_54:2007 szabvány 5.145p. szerint első felülvizsgálati minősítő irat van-e?
Ha mindezek megvannak, és ezek minősítése MEGFELELŐ, akkor minden oké! Ha nem, akkor íme a következmények! Ráz a vízcsap, leold az RCD, stb.
A tulaj felelőssége pedig az, hogy kifizette-e addig a díjat, mielőtt ezeket a dokumenteket megkapta?
Tisztelettel TothGyula felülvizsgáló

Novill

Egyébként kifizette az összeget, dokumentumok nem lettek átadva.
Itt viszont arról van szó, hogy az utólagos javítás során az N és PE vezető közötti áthidalást kivette a javítást végző szerelő és ezt a javítás után nem rakta vissza. Ha nem derül ki ez a javítás, akkor a kivitelezést végző kivitelezőre merül fel a gyanú. Abban az esetben amikor a kivitelező szakszerűen végzi el a feladatát kellemetlen helyzetbe kerül. Itt bizonyítási eljárásoknál nagyon körül tekintően kell eljárni, nehogy az ártatlan személy legyen gyanúsítva meg.
Tehát egy egyszerű hibaelhárításnál már bele szaladhatunk a hibába, ami nagyobb felelősséggel járhat, mint amire egyáltalán gondolni mernénk.

JUVILL


Tisztelt Kollégák!

Egy elég hosszú időre távol maradtam a FÓRUM-tól.
Ennek fő oka az időhiány volt. (Részletezni nem kívánom.)
Bízom benne, újra vissza tudok kapcsolódni, és igyekszem átnézni azt a sok hozzászólásokat és témát, ami az elmúlt (szinte egy év alatt) összegyűlt.

Beléptem a FÓRUM-ba, és egyből egy téma, mely a felelősség kérdésével foglakozik.
Vannak képzett villamos szakemberek, és vannak olyan személyek, akik beavatkoznak az erősáramú szerelésbe, szabványismeret nélkül szerelnek, ezáltal
balesetet idéznek elő.
A munkájuk után felelősséget nem vállalnak.
Foglalkoztatják őket, mert számla nélkül és olcsón dolgoznak. A tulajdonos, kinek a munkát végzik, fel sem tételezi, hogy szakmailag nem megfelelően képzettek.
Kérdés, mi van ilyenkor, ha szerelésből villamos áramütéses baleset történik?

zsizsi

Tisztelt Tóth Gyula!

Az alábbi szabványban nem találtam a nevezett pontot.
Biztosan erre a szabványra gondoltál?
Még a frissebb MSZ HD 60364-5-54:2012 szabványban sincs erről szó...

MSZHD60364_5_54:2007 szabvány 5.145p. szerint első felülvizsgálati minősítő irat van-e?

Üdv.:
Zsizsi

Novill

Mindig örülünk ha egy ismert kolléga visszatér, vagy egy új kolléga megjelenik a itt a fórumon. Hisz ez több véleményt, tapasztalatot és információt jelent számunkra, ami mindenkinek hasznos lehet. Ami alapján mindenki letudja szűrni magának, hogy mi volt számára hasznos belőle. Hozzászólások nélkül a fórum nem is tudna működni.
Ha villamos baleset következik be és a hatóság látókörébe kerül államigazgatási eljárás keretein belül vizsgálják. A hatóság látókörébe akkor kerül ha valaki meghal, kórházba kerül vagy feljelentést tesz valaki. Először a a rendőrség kirendeli az igazságügyi villamos műszaki szakértő, melynek szakvéleménye alapján határozatot hoz. Ha tovább megy az ügy akkor az ügyészség és a bíróság következik.  A tanú vallomások során mindig bizonyítható, bebizonyításra kerül, hogy ki , kik végeztek munkát. Függetlenül attól , hogy hivatalosan vagy nem hivatalosan dolgozott valaki.  Sajnos több ilyen balesetnél kellett készítenem szakvéleményt a bírósági eljárások keretein belül megtörténtek a felelősségre vonások. A jog nem tesz különbséget szakképzett vagy szakképzetlen személy esetében, ugyanaz az elmarasztalás megnevezése.

tothgyula

Kedves Zsizsi!
Igazad van, azMSzHD60364-5-51:2007sz. 514.5pontja a helyes.Én gépeltem el.
Idézem a fenti pontot:"Ahol alkalmazható, az EN61346-1-nek és az EN61082 sorozatnak megfelelő ábrákat, kapcsolási rajzokat vagy táblázatokat kell készíteni, feltüntetve azokon elsősorban:
-az áramkörök tipusát és felépítését (a fogyasztási pontokat, a vezetők méretét és számát, a vezetékhálózat tipusát):
-azokat a jellemzőket, amelyek a védelmi, leválasztási és kapcsolási funkciót ellátó eszközök azonosításához és helyük meghatározásához szükséges.
Egyszerű villamos berendezéseknél az előbb említett információkat egy részletes jegyzékben is meg lehet adni.
Megjegyzés: A kapcsolási rajzoknak és dokumentációnak a következő részletes információkat kell tartalmazni:
-a vezetők tipusa és keresztmetszete
-az áramkörök hossza
-a védelmi eszközök jellege és tipusa
-a védelmi eszközök névleges árama v. beállítása
a védelmi eszközök várható zárlati árama és megszakítóképessége.
Ezeket az információkat a berendezés összes áramkörére ajánlatos megadni.
Ezeket az információkat a berendezés minden módosítása után ajánlatos frissíteni. A rajzokon és dokumentumokban bármilyen rejtett eszköz helyét ajánlatos jelezni.
Eddig az idézet. Mostmár rajtunk a sor, hogy mennyire tartjuk be ezeket az előírásokat. Vannak persze akik nem szeretnek vagy nem tudnak rajzolni! De mostmár gépen is szépen elkészíthetők a rajzok.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló