Villamos terv készítése

[petike199600]

Elrendezési rajzra gondoltam.
Gondolom ott nem rajzjel van ott. 
Mellékelek egy rajzot ez milyen?
Üzenet összefûzve: 2013. április 13., 07:10:14 DÉLELŐTT
Jó reggelt!
Azt hol kell megadni a tervben hogy a kismegszakító milyen karakterisztikával rendelkezzen? Tehát hogy B vagy C arra van valami különösebb számolás? Vagy mi alapján válasszuk meg ezeket?
Köszönöm!
Üzenet összefûzve: 2013. április 13., 07:25:14 DÉLELŐTT
Mellékleten csatolok egy táblázatot.
Kérdésem az hogy mit kell rajta alakítani? Teljesítményigény-re csinálnám.
Mit kell beleírni még,milyen adatok szükségesek még?

[nyaki]

Lakások és közületi intézmények esetén nem tudod, hogy a dugaljakra éppen mi fog kerülni, ezért célszerű a vezeték keresztmetszetekre vonatkoztatott "C" típusú kismegszakítókat elhelyezni, így bármilyen motoros üzemű (pl. porszívó) készülék nem okozhat gyors leoldást. Ha a dugaljakhoz 1,5mm2-es vezetőt viszel, oda 10-13AC kismegszakító igen jó és szabványos alternatíva, kivéve a nagyobb dugvillás fogyasztók, mint pl. egy beépíthető sütő, gőzfejlesztő 2,5-2,9kW-os teljesítménnyel, ahova már 2,5mm2-es vezető kell és 16AB/C kismegszakító ajánlott.
Innen nézve a dolgot a táblázatod, csak akkor nyer értelmet, ha a jelölt dugaljra fix beépítésű készülék kerül, minden más esetben általánosítani kell, a már említett vezetékhez viszonyítva.
A blokkvázlaton feltüntetett jobboldali ÁVK általános felhasználás esetén helytelenül kapcsolódik az N-sínre! Annak N bemenetére szintén a bejövő N vezetőt kell kötni és annak kimeneti N pontjára ismételten külön N-sín kell, hacsak nem egyetlen készüléket lát el. A túlfeszvédőd földelőpontja is rossz helyre megy, mert azt is a PE sínre kell kötni, de a legjobb, ha a kialakított EPH-sínre. Ha az EPH-sín és a PE-sín valamilyen oknál fogva közösítve lenne, akkor szintén az általad jelölt PE-sínre kell menjen.

[Novill]

Sok mindenben ugyan egyet értek. Mi ami alátámasztja egy lakás vonatkozásában a "C" kismegszakító alkalmazását, mi írja ezt le, hogy így szabványos vagy nem szabványos? A  szabvány pontos hivatkozására is gondolok itt, hogyan látják a felülvizsgáló és szerelő kollégák  ezt a kérdést?

[JUVILL]

Nem ismerek olyan előírást, mely lakások estén előírná a "C" karakterisztikás kismegszakító alkalmazását.
Ha valaki ismer ilyet, megkérném írja le a szabvány vonatkozó pontját.
Hogy "C" vagy "B" karakterisztikás kismegszakító van szerelve például lakásban, ez nagymértékben függhet a lakásban mért nullázásos hurokellenállás értékétől.
Amennyiben végáramkörről beszélünk, "C" karakterisztikás kismegszakító esetén a megengedett hurokellenállás értéke pont a fele a"B" karakterisztikás kismegszakítóval védett berendezéshez viszonyítva. Ezt az "C" vagy "B" karakterisztikás kismegszakítók "alfa" kioldási szorzója határozza meg.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Tehát megint hová jutottunk el? ÉV mérés; mindig, mindenütt, minden esetben, mert abból baj nem lehet, sőt mi több, világos képet kaphatunk -ez főként olyan (lakó)épületeknél fontos- az egyes különálló épületek földelésének milyenségéről, hurokimpendancia értékeiről, az azokat tápláló (föld)kábelek keresztmetszeteinek megfelelő méretezéséről, az egyes alelosztókban található késes, Db III, Db II olvadóbiztik, valamint a B,C, esetleg D karakterisztikájú kismegszakítók helyes alkalmazásáról, stb. Én ahol csak tehetem, B-s kismegszakítót, ill gyors kioldású olvadóbiztit teszek be, nyilván kivétel ezalól azon helyiségek köre, ahol magas indulóáramú gépek, illetve kisülő lámpák (nem fcső armatúráról beszélek, mert az nem lök akkorát, mint mondjuk egy fémhalogén, főként ha EVG-s!), egyéb motoros és hegesztő masinák vannak. alapesetben egy (családi)kecó nem ilyen, viszont a garázs, műhely, sufni, raktár már igenis bőven lehet ilyen, épp ezért lakás céljára szolgáló épületben inkább B-s, míg egyéb "bütykölős" helyiségekben C-s, nagyon ritkán D-s kismegszakító kerül be az elosztókba...
Mindenesetre; hajrá, petike; lesz még búza, lesz még lágy kenyér!!! Egyébként, szerintem az lenne a legjobb, ha bekukucskálnál 1-2 frissen installált -lehetőleg combosabb- fő, vagy alelosztóba, mert ott testközelből láthatod, mit hová, miért, meddig, s mikor kell kötni...

[nyaki]

A szabvány közvetlenül nem foglalkozik azzal, hogy milyen helyre és készülékekre, milyen karakterisztikájú és értékű biztosítót teszünk, viszont közvetve azzal igen, hogy milyen keresztmetszetű és végpontú készüléket óhajtunk vele védeni, ahol egyben meghatározza az α tényezőhöz és biztosító értékéhez tartozó hurokellenállást, aminek mérésével rögvest kiderül az is, hogy az alkalmazni kívánt kioldó eszköz alkalmas-e a feladatra vagy sem.
Mivel lakások minden áramköre végpontnak tekintendő így α=10 értékkel kell számoljunk, amihez tökmindegy, hogy B-s vagy C-s karakterisztikájú védelmet használunk, de a tartós üzembiztonság figyelembevételével, én jobbnak tartom a C-s kismegszakítókat, bár hivatalos megnevezésben a valós vezetékvédő kismegszakító a B-s.

[JUVILL]

Mivel lakások minden áramköre végpontnak tekintendő így α=10 értékkel kell számoljunk, amihez tökmindegy, hogy B-s vagy C-s karakterisztikájú védelmet használunk, de a tartós üzembiztonság figyelembevételével, én jobbnak tartom a C-s kismegszakítókat, bár hivatalos megnevezésben a valós vezetékvédő kismegszakító a B-s.

Elnézést, de nem így van!
Először is. Teljesen mindegy, hogy lakás, vagy nem lakás áramkör végpontról beszélünk.
Másodszor. Mivel végáramkörről beszélünk, csak "C" karakterisztikás kismegszakító estén számolunk 10-es "alfa" kioldási szorzóval, "B" karakterisztikás kismegszakító esetén az "alfa" értéke 5.


Üzenet összefûzve: 2013. április 13., 19:53:37 DÉLUTÁN

[nyaki]

Igen, ezen én is elgondolkoztam utólag és igazad van, sőt betéve tudom a táblázatot. 
Azt azért megjegyezném, hogy abban azért van igazság, hogy ha egy áramkör végén rögzített szerelésű, de dugvillás készülék van és bár B-s karakterisztikájú kismegszakítóval védett, ott azért α=10 értékkel számolok.
Gondolom nagyon nem lövök mellé,  .... legalábbis emlékeim szerint.
Nálam a biztonság mindenek felett van.

[petike199600]

Sziasztok!
Azt szeretném tőletek kérdezni hogy jó-e az előző oldalon mellékletként feltöltött táblázatom.Ott van leírva mire szánom.
Köszönöm!

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Petyó, alapvetően okés, de ha javallhatnám, akkor inkább a Fi-relébe érkezzen a betáp és onnét ágazzon ki párhuzamosan a "C-s túlfeszvédelmi unitba menő L,N vezető, mely egyébként 6mm2-nél kisebb nem lehet! Mellesleg a C"-s PE kapcsát -azt inkább 10-es vezetékkel- kötheted közvetlen a PE sínbe,hiszen az ugye a fő PE vezetővel van összeköttetésben,s az ugyebár a fő EPH-val, melybe érkezik -többek közt- a földelő szondától érkező 16-os MKh. Egyébként ez milyen objektumnak a főelosztója, mert nem pite értékű kismegszakítók vannak megjelentetve??    Ahol már ilyen számok szerepelnek, ott inkább 3 fázisos betápban érdemes gondolkodni, mert ha egy ilyet 1 fázissal csinálsz, akkor alsó hangon 50A betáp kell,azt meg annyira nem kamálják az áramszolgák...
Azontúl jót teszel az ügyfeleddel is, mert a 3 fázissal megnyilnak a "határtalan" lehetőségek; pl fullos kerámialapos (akár indukciós) tűzhely, valódi GÉPEK használatának lehetősége. Én pl ma már csak 3 fázisos, 400V-os hegesztőgéppel hegesztek,sőt az egyik haverom is használta a minap és odáig volt meg vissza, hogy mennyivel jobban lehet vele varrni, mint a 230V-os jószággal. De ugyanez a helyzet pl a vízszivattyúkkal, egyéb motoros gépekkel is, nem is beszélve a 2-3 (36W), vagy 4-6 (18W) fénycsöves armatúrákkal, melyek szintén kiegyensúlyozottabban világítanak 3 fázisos bekötéssel. Nem véletlenűl gyártják őket 5 eres kábel bekötési lehetőséggel..