Napelem rendszerek

Indította nova, 2011. március 12., 09:31:55 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

nyaki


Griszi

Szerintem nagy lukszus lenne tíz darab napelem teljesítményét víz fûtésére használni abban az esetben ha rendelkezésre áll a kommunális hálózat mint puffer. A szolgáltatók egyre bõvítik azon inverterek listáját amik megfelelnek a jelenlegi E.U.-s normáknak. A minõsítésnél az egyik fõ szempont a nem kívánt szigetüzem elleni védettség és sok más is. Sajnos jelenleg még tényleg drága a P.V. energia, de a válság miatt most padlón vannak a napelem és inverter árak úgyhogy szerintem ettõl olcsóbb egy darabig nem lesz pláne hogy az E.U. is készül védõvámokat bevezetni a kínából érkezõ modulokkal szemben mint ahogy az U.S.A. már megtette a közelmultban.

Novill

Igen az EU - s napelem termékek drágák, feltehetõen ezért akarják védeni mert sokan kínai termékekkel próbálkoznak. Kíváncsi lennék, hogy ezek a napelem csatlakozók mennyire idõjárás állóak, illetve uv állóak. Remélem nem olyan uv állóak, mint a Hensel fogyasztásmérõ szekrények :D. Ha már így összefutottunk egy napelem szerelés és tervezéssel foglalkozó kollégával, aminek örülünk. Szívesen  várjuk a szakmai infókat. Hogyan álljon neki a leendõ megrendelõ, ha szeretne napelemet telepíttetni. Milyen mûszaki feltételeket kell elõre biztosítani? Néhány hasznos tanáccsal. Mennyire kerül betartásra az MSZ HD 60364-7-712:2006 szabvány a gyakorlatban?

Griszi

Általánosságban nem tudok nyilatkozni a napelem csatlakozókról mert jó pár tipus létezik, én eddig jellemzõen MC4 csatikat használtam és nem voltak minõségi problémák. Hosszú távú tapasztalataim nincsenek még, de 3-4 éve telepített rendszereknél nem tapasztaltam elöregedést. A csatlakozók jellemzõen a panelek mögött vannak így nem is éri õket közvetlen sugárzás. Mostanában terjednek a BIPV modulok (building-integrated photovoltaics) ezek értelem szerûen valamennyire átlátszóak, de ezeknél a panel élére szerelt csatlakozókat használnak amit le szoktak védeni alumínium profillal. A napelemes rendszerek telepítése elég összetett dolog, ezért ha nem probléma több részben válaszolnék erre.

Üzenet összefûzve: 2012. október 03., 09:12:24 DÉLELŐTT

Ha valaki napelem telepítésre szánja a pénzét  :) elõször is keresse meg a megfelelõ felületet ehhez ( itt jegyezném meg hogy én konkrétan nem családi ház kategóriás pár kW-os rendszerekkel foglalkozok, ilyen esetben adott a felület míg nagy telepítéseknél inkább ideális területet keresünk a moduloknak) ami jellemzõen a háztetõ lehetõleg délre nézõ árnyékmentes része. Az ideális dõlésszög az egész éves hozamot tekintve Magyarországon kb.:29-30 fok, de a szélviszonyok miatt érdemesebb követni a tetõ dõlésszögét. A jelenlegi ár/teljesítmény arányokat figyelembevéve polikristályos modulokkal számoljunk. Azt szokták tanácsolni hogy a méretezésnél a ház egész éves fogyasztását kell alapul venni hogy az ad-vesz mérõvel nullszaldósra hozzuk ki a fogyasztást de ez jellemzõen nem szokott összejönni pontosan. Tartószerkezetbõl nagy választék van a piacon, minden tetõtípushoz és panelzípushoz lehet találni megfelelõt. Abban az esetben ha több helyre szeretnénk napelemet tenni, figyelembe kell veni hogy vagy több munkapontos ( x MPP)  vagy több kisebb inverter szükséges ami megdrágítja a telepítést.

Üzenet összefûzve: 2012. október 03., 10:45:59 DÉLELŐTT

Akkor ahogy ígértem, folytatom. Napelemekrõl már beszéltem, most nézzük a többi részét a rendszernek. A solar kábelekrõl nem sok dolgot lehet mondani, ezek jellemzõen 2,5;4 és 6 mm2 keresztmetszetû egyeres kettõs szigetelt kábelek 1800V feszültségre méretezve.
Vannak színezett kivitelûek (piros, kék) de jellemzõen fekete színûeket használnak.
Kis rendszereknél DC oldalon nem használnak olvadó biztosítót, de ahol kettõnél több string van párhuzamosan kapcsolva ott már sükséges. Kioldási árama az üzemi áram 1,5-2 szerese és az ára az AC biztik sokszorosa. DC oldali leválasztó kapcsoló viszont szükséges, jellemzõen ez bele van integrálva az inverterbe (pl: KACO). Az inverterekbõl létezik transzformátoros és transzformátor nélküli változat, a trafós a vékonyréteg napelemekhez szükséges mert ott a TCO réteg oxidációja és a felületi polarizáció miatt a DC oldal egyik pólusát le kell földelni. Nekünk tökéletesen megfelel a trafó nélküli változat és az érintésvédelem a DC oldalon kettõs vagy megerõsített szigetelés védelmi mód. Az inverter elé fel kell szerelni egy leválasztókapcsolót és a fõelosztóba kell bekötni kismegszakítón keresztül. A hálózat felõl a napelemes rendszer fogyasztónak tekintendõ.

Üzenet összefûzve: 2012. október 03., 12:38:22 DÉLUTÁN

Az áramszolgáltatók oldaláról letölthetõ az igénybejelentõ, ami alapján megkapjuk a szolgáltatótól a teendõink listáját és a benyújtandó iratokat.  A szaldós elszámolás 50kW-ig lehetséges, ez a HMKE felsõ határa.
Az MSZ HD 60364-7-712:2006 szabványt ahogy én tapasztaltam nagy vonalakban betartják, bár vannak érdekes dolgok. Az áramszolgáltató átvette a rendszert, beüzemelték, majd utána az engedélyezett invertert lecserélték egy noname  inverterre ami enyhén szólva életveszélyes.
Ha már szabványokról volt szó hagy említsem meg az alábbi szabványt :
MSZ EN 62446:2010 Hálózatra kapcsolt fotovillamos rendszerek. Rendszerdokumentáció, üzembe helyezési vizsgálatok és az ellenõrzés minimális követelményei (IEC 62446:2009)
Ez valahogy nem szokott szóba kerülni a P.V. rendszerekkel kapcsolatban, pedig szerintem lényeges dolgokkal foglakozik, igaz hogy angol nyelven.
Akit jobban érdekel a téma, annak tudok ajánlani a tervezéshez jól használható
programot. Amennyiben kérdésetek van bármivel kapcsolatban amikrõl írtam, írjatok, ha tudok válaszolok.

Gyurmaúr(fi-relé)

Griszi, a magam részérõl tényleg nagyon köszi eme remekbeszabott tájékoztatást. Én eddig döntõen a hensel enysun rendszerét checkoltam és némi osztás-szorzás után rájöttem, hogy egy átlagos, vagy annál kicsivel nagyobb -tehát mondjuk egy 3x20A áramszolgáltatói oldalú betáplálással megáldott ingatlan esetében amennyiben egy kb 5-6kW-os fotovoltaikus rendszert szeretnénk, nos az olyan 6-7 milla magasságában áll meg. Nem tudom, hogy jók-e a kalkulációim, mindenesetre ha veszünk egy éves szinten 300ezer ft villanyszámlát, akkor könnyen kijön, hogy ez alsó hangon 15-20 éves megtérülési idõintervallumot feltételez. Nomármost, ha jók az értesüléseim, akkor a jelenleg legelterjedtebb rendszerek esetében a garancia is nagyjából ennyi évet fed le?! Tehát, mire a beruházás megtérülne, nos addigra lehet lecserélni az egész hóbelevancot.  :'(
Persze, itt és most nem kalkuláltam az áram árának drasztikus -azaz mondjuk évi 10%-nál nagyobb mértékü- emelésével, mert ebben az esetben ez a megtérülési idõ lecsökkenhet akár 10 év alá is. Kérdés, hogy 10 év alatt fel kell-e készülni bármilyen nem várt kiadásra, mely ezáltal menövelheti a megtérülési idõt??  ::)

Novill

Nagyon jók ezek az infók. Kíváncsi lennék rá ha valakinek a havi fogyasztása 200-300 KWh óra esik, mekkora PV elem kapacitással lehet egyensúlyba null szaldóssá tenni a fogyasztást. Gondolom a beruházás valahogy a gyurmaúr  által leírtak környékén van.
Az MSZ EN 62446:2010 szabvány nem ismerem, lehet, hogy ez is megérne egy tájékoztató beszélgetést az angolul nem tudók javára is.

Griszi

Örülök hogy hasznos információkkal szolgálhattam  :)
Nagyon durván úgy lehetne számolni hogy kW/ 1millió forint a rendszer ára, a garancia a napelemekre úgy van hogy 10 év 90%-a a névleges teljesítménynek és 20 év 80%-ra. Kérdés hogy egy kínai cégen húsz év után mit tudsz behajtani...
Az inverterekre nem adnak csak 5 év garanciát és jellemzõen ezek adják fel elõbb. Húsz évre nyugodtan lehet számolni két invertert.
Sajnos állami támogatás nélkül nem fog fellendülni a piac M.O.-on, a környezõ országok fénysebességgel húznak el mellettünk megtermelt MW-okban számolva  :(
A megtemelt energia Magyarországon 1100-1200kWh/kWp/év, van erre egy térképem valahol, ha megtalálom majd felteszem.

MSZ EN 62446:2010 szabványhoz én is csak az online szabványtárból férek hozzá, de tervezem a megrendelését és akkor jobban átolvasom. Lényegében fogalmakat tisztáz, az elvégzendõ méréseket és az átadási dokumentumok minimumait tartalmazza, nincs benne semmi extra de pédául vannak benne jegyzõkönyv minták amik hasznosnak tûnnek. Az alap dolgokon kívül típusok, darabszámok Voc, Isc mérése a stringeken, besugárzás mérés (mondjuk ez az árnyékhatást nem oldja meg), de legalább van mire hivatkozni és ez szerintem nagyon pozitív.

nyaki

Üdv!
Nos, ezzel a szolgáltatói elszámolással azért vannak gondok és nem kicsik.
Az egyik ismerõsöm komolyabb, 6kW-os rendszert telepített a háza a tetejére és sajnos a szolgáltató rendesen meg is szivatta ezzel a visszatáplálással kapcsolatos elszámolással, ugyanis a magyar jogszabályok értelmében, csak abban az esetben fizetné neki vissza a termelt/fogyasztott energia közötti különbséget, ha arról a tulajdonos számlát állít ki a szolgáltató részére. Itt van egy kis svédcsavar és értetlenség a dologban, mert a saját pénzén telepítette támogatás nélkül, vállalkozása nincs és ennek ellenére nem tud hozzájutni a különbözethez, hiába írja elõ a JOG a szolgáltató számára a visszatérítési kötelezettséget, ráadásul a visszakapott összeget az adóbevallásában fel kell tüntetni, mint bevételt.
Hol ebben az üzlet? ...Sehol. :-\

Griszi

Sajnos ez így van, ezért kell pontosan kiszámolni a teljesítményt mert tulajdonképp nem adsz el energiát a szolgáltatónak csak mint egy puffert használod a hálózatát. Amennyiben be akarsz termelni a hálózatba akkor más szerzõdést is kell kötni a szolgáltatóval. A 6kW-os redszer különben is érdekes méret mert egy fázisra maximum 4,6-5 kW teljesítményt lehet rákötni, e fölött meg a költségek és a meghibásodás esélye jelentõsen emelkedik.

nyaki

Lehet, hogy 5kW-os volt,  ::) már a nyavaja sem tudja, de ettõl függetlenül ez rablósdi divat, amit nálunk mûvelnek a hatóságok, az egyáltalán nem nemzeti érdek.