"Intelligens" lakások, otthonok, szállodák

Indította flatskerrobert, 2011. március 09., 18:40:48 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Marton

Az inteligens ház hálózati fesz kimaradás esetén korlátozhatja a fogyasztók használatát, figyelembe véve a pótenergia (agregátor) teljesítményét, csak a fontosabb fogyasztókat engedheti müködni. Jó ötletek és megoldások kellenek. Hagyományos rendszerhez is kell villamos energia.
A PC is kikapcsol áram szünet esetén, visszatértekor újra indulhat hiba nélkül. Online szünetmentes tápról észre sem veszi a rövidebb hálózati kimaradást.
Az emberi tudást, lehetõséget mindinkább arra kellene fordítani, hogy minél jobb, megbízhatóbb dolgokat készítsünk, müködtessünk. Megfelelõen müködtetett, kiépített energiálózatot kell biztositani nem pedig csili-vili PR-re kell sokat költeni. Maga az elektronika általában kis villamos teljesítményt képvisel, ezt akár napelemes akku segítségével is táplálhatnánk. Manapság a LED-k világában még a vészvilágítást is elbírhatják. A hütõ, mosógép, stb függetlenül az elektronikus eszközöktõl jelentõs energiát kívánnak.
Ha egy elektronikát készítünk azt megfelelõen méretezve, védve szinte "örök életû" lehet.
Az iparban sokan félnek a PLC-tõl, misztikusnak tartják. Meghibásodások okát sokszor arra fogják pedig szinte sosem romlik el ha csak nem durva külsõ behatás, túlterhelés éri. Ha relés kimenete van akkor relé hibája lehet gyakori kapcsolgatás miatt. Mindig külsõ eszközök, mozgó-kopó alkatrészek okozzák az üzemzavarokat. Tehát egy hagyományos kézi kapcsoló hamarabb elkopik. Egy bonyolultabb rendszer mindenféleképpen több szolgáltatást, kényelmet, energia megtakarítást jelenthet ha jól csináljuk. Az inteligens ház értelme függhet attol is, hogy milyen ill. mekkora egy ház, egy birtok. Egy kis alapterületû társasházi lakásban pl. világítás automatizálásnak valószínüen nem sok értelme van, de pl. fûtés-riasztó-redõny összehangolásával fûtés-hûtés energiát optimalizálhatunk. Hiányolom pl. a (digitális)szobatarmosztátokból a külsõ kapcsoló jellel való nappali/éjszakai alapjel váltás lehetõségét. Ez pl. akkor volna praktikus amikor elmegyünk otthonról és a riasztót aktiváljuk, annak kimeneti jelével utasíthatnánk a termoszátot, hogy nem vagyunk otthon és váltson az idõrogramja ellenére is takarék hömérsékletre. Egy még folamatban lévõ, Siemens Albatros fûtésszabályozó rendszer kiépítésnél ezt meg is akarom valósítani mert azzal ez is megcsinálható.
Sok mindenre tudnánk használni. Utólag kiépíteni ezt is drágább mint erre alapozni egy új épületet.


Üzenet összefûzve: 2012. február 02., 21:56:41 DÉLUTÁN

Gyurmaúr a hálózat kimaradástól fél, kellemetlen is a mai világban. Nagyon szükséges is a mai életvitelünkhöz az elektromosság.
Nekem más félelmem van az inteligens funkciókkal melyeket ugye mindig valamilyen félvezetõs elekronika biztosít és ezek ellensége a túlfeszültség. Létezõ túlfesz védelmi eszközök, ha megfelelõen vannak telepítve bizonyosan hasznosak is. Kinek milyen tapasztalata, információja van, mit lehet ténylegesen elvárni a jól kiépített védelemtõl. Csak a közvetett villámcsapással szemben adnak védelmet vagy közvetlen becsapáskor is elvárható a védelem hatásossága? Magyarországon, vidéken domináns a légvezetékes betáplálás mely fokozza a veszélyt ilyen szempontból.
Nálam többféle elektroika is be van építve külömbözõ funkciókra, túlfesz védõk is vannak, mégis tartok attól, hogy becsap a ménkû.

TermiCont

1. Feszültség kimaradás esetén rendszerint a KNX buszon keresztül vezérelt készülékek sem mûködnek. (világítás, kapu, redõny, fûtés stb..)
A korszerû KNX készüléken beállítható, hogy a feszültség visszatérése után milyen állapotot vegyenek fel.
Pl. megegyezõ a feszültség kimaradás elõtti állapottal, vagy "1" állapot, vagy "0" állapot.
Ha szükség van bizonyos berendezések folyamatos mûködtetésére szünetmentes áramforrás telepítése szükséges, amely a KNX rendszer táplálását - részben vagy egészben- is meg tudja oldani.

2. A villámcsapás másodlagos hatása és túlfeszültség elleni védelem
nem KNX specifikus téma. A megfelelõen kiépített, villámáram levezetõvel és túlfeszültségvédelmi eszközökkel hálózat közel 100%-os védelmet biztosít.
A KNX busz túlfeszültségvédelmére is kapható eszköz,
az 5WG1 190-8AD01 típus számú (Siemens).

Gyurmaúr(fi-relé)

Így igaz, Marton kolléga; én tulajdonképpen attól félek, hogy ezek a KNX-ek "önálló életre" kelnek/kelhetnek és akkor mi lesz? Azaz, elég egy felszültségcsökkenés, vagyúlfesz, nota bene, egy áramszünet utáni ki-be kapcsolás (sokszor láttunk már ilyet) és akkor esetleg irreverzibilis folyamatok indulhatnak meg. Arra már nem is gondolok, ha esetleg nem vagyunk otthon egy ilyen havária esetén, tehát még akkor sem tudunk beavatkozni, ha mondjuk jön egy sms, vagy email, hogy "baj van"... Szóval, én inkább fontosabbnak tartok egy frankó modon kiépített szünetmentes világítást, mellé 1-2 backups-ot, illetve egy -az adott ingatlanhoz méretezett- generátort, mely természetesen egy 1-0-2-es (Ganz KK... 6006-os) kapcsolóval van leválasztva az épület "normál" hálózatáról.   :D 

JUVILL

Idézetet írta: TermiCont Dátum 2012. február 03., 10:37:03 DÉLELŐTT
1. Feszültség kimaradás esetén rendszerint a KNX buszon keresztül vezérelt készülékek sem mûködnek. (világítás, kapu, redõny, fûtés stb..)
A korszerû KNX készüléken beállítható, hogy a feszültség visszatérése után milyen állapotot vegyenek fel.
Pl. megegyezõ a feszültség kimaradás elõtti állapottal, vagy "1" állapot, vagy "0" állapot.
Ha szükség van bizonyos berendezések folyamatos mûködtetésére szünetmentes áramforrás telepítése szükséges, amely a KNX rendszer táplálását - részben vagy egészben- is meg tudja oldani.

2. A villámcsapás másodlagos hatása és túlfeszültség elleni védelem
nem KNX specifikus téma. A megfelelõen kiépített, villámáram levezetõvel és túlfeszültségvédelmi eszközökkel hálózat közel 100%-os védelmet biztosít.
A KNX busz túlfeszültségvédelmére is kapható eszköz,
az 5WG1 190-8AD01 típus számú (Siemens).

Az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány a kockázatelemzés szerint állapítja meg az épület szükséges villámvédelmét. Azt írod, hogy a villámcsapás másodlagos hatása nem KNX specifikus téma. Megfelelõ villámvédelemhez, megfelelõ túlfeszültség levezetõ szükséges.
Villámvédelmi terv készítése esetén kockázatelemzésnél, szerintem azért elõre tudni kellene, hogy az épület KNX rendszerrel lesz-e felszerelve, mivel ez növelheti az épület gazdasági értékét, ezért befolyásolja a létesítendõ külsõ - belsõ villámvédelmet.

Üzenet összefûzve: 2012. február 04., 09:31:44 DÉLELŐTT


Gyúrmaúr(fi-relé) az elõzõekben "latolgatja" a visszakapcsolás lehetõségét.
Nem vagyok az inteligens központ ellenese. De ha az épület villámcsapást kap, vagy a erõsáramú, gyengeáramú vezetéken, esetlegesen az épülethez érkezõ csõhálózaton át túlfeszültség érkezik, és túlfeszvédelem szabványosan van kiépítve, szerintem automatikus visszakapcsolásról nem lehet beszélni.

TermiCont

A KNX rendszer nem önmaga miatt növeli egy épület értékét, hanem az általa létrejött energia hatékonyság, funkcionalitás, komfort és biztonság következtében.
Az ilyen szintû funkcionalitás kialakítása buszos rendszer nélkül szinte lehetetlen.
Ezen buszos rendszerek nélkül nagy bajban lenne az autóipar, a repülõgépgyártás is. Ha akarjuk, ha nem akkor is ezek a rendszerek ma már befolyásolják és jobbá teszik mindennapjainkat.

Egy mai korszerû épületben KNX nélkül is számos elektronikus eszköz található, amely indokolja a villámáram másodlagos hatása és a túlfeszültség elleni védelem kiépítését.
Ennek ellenére a családi házak többsége nem rendelkezik ilyen védelemmel.
Vajon miért?

JUVILL



Szerintem mert nem ismerik, mert drága, és nem utolsó sorban mûszaki kérdések merülnek fel alkalmazásánál.
Például az elõbbi hozzászólásomban leírt túlfeszültség védelem alkalmazása, és az automatikus visszakapcsolás kérdése.
Vagy például hogyan viselkedik egy ilyen rendszer a szelektíven létesített túlfeszültségvédelemre.
Ezért szükséges az oktatás, az információk átadása, amire több hozzászólásodban is utaltál.
Hogy a rendszer indokolja a villámvédelmet, azzal teljesen egyetértek.
De nem is akár milyet, mert ez megnöveli a kockázati tényezõket, és még költségesebb külsõ - belsõ villámvédelemre lesz szükség, aminek az ára - a megfelelõ biztonságtechnikai megoldások alkalmazása esetén - egy esetleges villámcsapáskor megtérül.

TermiCont

Az épületautomatika és felügyelet kérdése nagy érdeklõdéssel figyelt szakmai terület. Tavaly 7 MMK kredit pontos elõadást tartottunk, Eger, Szolnok, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Budapest (2) városokban több mint 200 tervezõ és kivitelezõ kolléga volt jelen.

Annak a megvitatása, hogy szüksége van e ilyen rendszerekre, már nem idõszerû a világ eldöntötte, igen szükség van.
A KNX létjogosultságát, a megvalósult projektek, a felhasználók és szakma gyakorlók támasztják alá.
Ma több mint a világon kb. 12 000 vizsgával rendelkezõ (és még milyen sok aki nem rendelkezik vizsgával, csak egyszerûen megtanulta és ért hozzá) kivitelezõ (rendszerintegrátor) több száz minõsített oktató bázis, 72 tudományos partner és több mint 240 gyártó biztosítja a szakmai hátteret.

A KNX Felhasználói Klub feladata, hogy segítse azokat a kollégák szakmai fejlõdését akik ezen  technológia segítségével, magas mûszaki színvonalú, komoly értékû feladatok elnyerését és megvalósítását tûzték ki célul.

JUVILL


Nem azzal vitatkozom, hogy erre a rendszerre nincs szükség, és hogy nem körszerû. Ha idõm engedi részt veszek egy képzésen.
Mivel neked ebben gyakorlatod van, ha az elõzõ hozzászólásaimban feltett kérdésekre tudnál választ adni, azt megköszönném.
- Automatikus  visszakapcsolás inteligens központok esetén például egy   
  villámcsapásra mûködésbe lépõ túlfeszvédelmet figyelembe véve.
- Inteligens központok és szelektív túlfeszültség védelem szerelése.
- Kockázatelemzésre épülõ villámvédelmi tervezés inteligens központú
  épületben.
 

TermiCont

A KNX rendszer egy decentralizált hálózat, nincs központi számítógép, minden készülék saját maga rendelkezik a mûködéséhez és a kommunikációhoz szükséges vezérlõvel.

Hálózati feszültség kimaradás esetére a készülékek programozhatóak,
beállíthatóak hogy mit csináljanak - milyen állapotba kerüljenek - a hálózati feszültség visszatérése esetén.

A szerelésre vonatkozóan egy oktatási anyag elérhetõ jövõhét péntekig itt letölthetõ:
installateur.hu - oktatási idõpontok

A túlfeszültség védelemre vonatkozóan pedig ajánlom ezt az anyagot:
http://www.prot-el.hu/wp-content/uploads/emc-orientalt-es-az-uj-szabvanyok.pdf

A Dehn und Söhne nagyon alapos anyagot készített.



JUVILL


A választ köszönöm szépen.
Úgy gondolom a feltett anyag nagyon hasznos.
Ettõl eltekintve szerintem kérdéseim nem erre vonatkoztak.:)