Itt egy tanulságos esetet szeretnék megosztani a kollégákkal.
Tényállás: A vevõ eladja a lakását. Rá egy évre beperli a vevõ az eladót és jelentõs összeget követel vissza.
Indok: A lakást nem tudja rendeltetésszerûen használni.
A lakás villanyszerelése a függõleges falon vésve és csövezve készült. Az átvezetések a födémen, padláson csövezve és itt dobozolva vannak. A padláson futó csövekben páralecsapódás alakul ki és lefolyik a lámpához a pára, mely üzemzavart okoz.
A szakértõ által tett észrevételetek közül néhány hiányosság.
A világítási és dugaszoló aljzat áramkör közös. Hivatkozva az MSZ 2364-300:1995 szabvány 4.4,4.4.1, 4.4.2. pontjaira. Kevés a dugaszoló aljzatok száma. A fürdõszobánál nincs leválasztó kapcsoló. Hivatkozva az MSZ HD 60364-7-701:2007 szabványra. A padláson lévõ kötõ dobozok elhelyezése. Födém áttörések OTSZ szerinti lezárása. Hivatkozva az MSZ 2364-520:1997 szabvány 577.2, 527.2.1, 527.2.2., 527.2.3.,527.2.3.1 pontjaira. Az elosztó táblában lévõ kismegszakítók túl vannak méretezve a vezetékekhez. 1,5mm2 MCU vezeték 16 és 20A -ra van biztosítva. A mai szabványok ezt 10A –ra engedik biztosítani. Hivatkozva a szabvány 524., 524.1., 524.2., 526. , 526.1., 526.2.,526.3., 527.1.2, 527.3.2., 413.1.2, 413.1.2.1., pontjaira.
Ezen hiányosságok a szakértõi véleménybõl vannak idézve. Lehet adott esetben vitatni némely pontjait. Ezt vita indítónak szántam. Ebbõl is látszik, hogy milyen nagy a villanyszerelõ felelõssége. Tanulság a mindenkori vevõnek és eladónak, hogy a szerzõdéskor tisztázni kell a ház mûszaki állapotát, ezt szerzõdésben rögzíteni is kell az utólagos jogosult és jogosulatlan igények végett is. Egy per esetén akár hivatalosan akár nem hivatalosan lett végezve a villanyszerelés a per érintheti a villanyszerelõt. Higgyék el nem is olyan egyszerû a szabványosan történõ villanyszerelés. Ebbõl ritkán van per, de ha van, az gondot okozhat már.
Üdv!
Most beleolvasva Novill hozzászólásába, felvetõdött bennem egy gondolat. Ha a szakértõ megállapításait figyelembe vesszük, akkor kis "hazánkban" qrva nagy bajok vannak. Szerintem a perek végeláthatatlan mennyiségével kellene számolni, ha mindenki olvasná ezt a hozzászólást. Még szerencse, hogy ez csak egy kis zárt kör,... csak ki ne szivárogjon, mert a pénzéhes zsivány népség érvényesíteni fogja a gondját baját. A következmények beláthatatlanok!
Hirtelen az Autobahn jutott az eszembe, ahol nincs sebességkorlát, de ha bajt csinálsz, akkor a zsivány ügyvédek, még a gatyát is leperelik rólad.
Nesze neked, szép új világ! :-\
Igen ebben igazad van. Elvileg csak egy igazság létezhetne, de ez nem mindig így van. A nem kötelezõ szabvány alkalmazás hirdetése, félre értelmezésre ad okot. A rendeletekben megbújó alkalmazások, nem egyértelmû megnevezése. Itt gondoljuk például bele az MSz EN 62305 szabvány alkalmazására. A 28/2011. (IX. 6.) BM. rendelet nem nevezi az elõbb említett szabvány, csak azt mondja ki, hogy a normatíva szerint kell eljárni. A szakmai berkekben viszont mindenki tudja, hogy mirõl ( nem norma szerinti az MSZ 274 szerinti) van szó. A peres eljárásokban a szakértõk a bizonyítási eljárás során kénytelenek a rendeletek és a vonatkozó szabványok, illetve a cég belsõ utasításait is figyelembe venni, a valóság feltárásával. A döntés jogi kérdés, melyben a bíróság dönt. A villanyszerelést gyakran nem szakemberek is végeznek. Addig nincs is probléma míg nem következik be rendkívüli esemény. Egy eset a legutóbbi mérõhely felülvizsgálatból: Vizes területen a földelõ kb. 2,5-es csupasz réz vezetõ a föld felé, összekötve 100-as dobozban MAl 6-os vezetékkel. Elosztó tábla quman táblás megoldással. Hurok ellenállás értéke az elosztónál a nulla és fázis vezetõ között 0,4 ohm, a fázisvezetõ és a védõvezetõ között 32 ohm. A belsõ részt áthuzalozták MCu 2,5-es vezetékkel, a lakásból 6db fekete, 1db kék és 1db zöld/sárga színû vezeték van kihozva. EPH vezetõ sehol. ÁVK nincs beépítve. Ebbõl az ismertetésbõl minden szakembernek meg van a szakmai véleménye.
Tanulságos a történet.
Idézetet írta: NovillA világítási és dugaszoló aljzat áramkör közös. Hivatkozva az MSZ 2364-300:1995 szabvány 4.4,4.4.1, 4.4.2. pontjaira.
Ezen azért lehetne vitatkozni, egy lakóházban azért minden szobának külön világítási áramkör, talán nem biztos hogy KÖTELEZÕ. Ezt írja az említett szabvány:
"4.4.1. Minden villamos berendezést, ha szükséges, külön áramkörökre kell bontani:
– a hiba (zárlat) esetén fellép´o veszély elkerülésére és az okozott kényelmetlenség legkisebb mértéken
tartására;
– a biztonságos ellen´orzés, a vizsgálat és a karbantartás (lásd még a MSZ 2364-460-at) el´osegítésére;
– osztatlan áramkör meghibásodásából származható veszély elkerülésére pl. világító áramkör esetében.
[314.2]
4.4.2. A villamos berendezésnek azon részeihez, amelyeket külön kell vezérelni, külön elosztóáramköröket
kell biztosítani, úgy hogy ezeket az áramköröket más áramkörök meghibásodása ne befolyásolja."
Azért ez sem tiszta:
"A fürdõszobánál nincs leválasztó kapcsoló. Hivatkozva az MSZ HD 60364-7-701:2007 szabványra."
Átnéztem a szabványban, vannak benne sávok, védettségi fokozatok, de sehol nem írja, hogy a fürdõbe leválasztó kapcsoló kellene a masszázskád kivételével. Pedig ebben az esetben gondolom a világítási kapcsolóra gondolhattak.
"Kevés a dugaszoló aljzatok száma."
Ez nem hinném hogy "rejtett hiba" vagy szakszerûtlen szerelés okozhatta csak. Láthatta a vevõ a vásárlás pillanatában szakmai segítség nélkül is, mennyi konnektor van. Valaki 20 dugaszoló aljzatra is azt mondja egy szobában hogy kevés. Veszek egy 3 ajtós kocsit, aztán reklamálok hogy nincs 5 ajtaja?
"A padláson lévõ kötõ dobozok elhelyezése."
Ezt persze kerüli az ember, de megfelelõ kötõdobozok, rögzítve, ellenõrizhetõ és hozzáférhetõ helyen nem helyezhetõek el? Elvileg a kötõdobozok 650 C° izzóhuzalos vizsgálaton esnek át. Ezt tényleg tiltja valami?
Sajnos a födémáttöréseknél elõírja a szabvány a tûzállóságnak megfelelõ lezárást csövön kívül és belül is. Urak, ki szokta ezt megcsinálni mindig? Ja, és nemcsak födém, hanem faláttöréseknél is! Ugye mindenki fújja a tûzálló purhabot?
Nem védeni akarom a szakikat, biztos volt pár disznóság is a dologban, de ennyi erõvel bárki lakásában lehetne tartani egy komplex tûzvédelmi, villamosipari, gépészeti, statikai és építészeti ellenõrzést, a büntetés garantált. A tanulság: Bárkire bármikor rá lehet húzni a vizes lepedõt, mindenki végezze úgy a dolgát, hogy a lehetõ legkisebb támadási felület maradjon. Természetesen ekkor már nem lesz munkája, mert kicsit drága mulatság a kifogástalan szakmai munka....sajnos...
Tanulságos történethez: amit leírtam az egy szakértõi szakvéleménybõl van bizonyos része idézve. A második kirendelésre kerültem a képbe, mivel kértek még egy szakvéleményt. Ezzel arra akarok rá világítani, hogy az elsõ körben ez a szakvélemény került a bíróság elé. Megjegyzem általában az elsõ szakvélemények alapján dönt a bíróság. És az elõbbiek alapján a szakértõk a vonatkozó szabványok elõírása alapján alkotnak véleményt. Vegyük figyelembe a létesítéskori illetve a jelenlegi szabványokat. Olykor ki derül, hogy régebbi szabvány elõírás szigorúbb volt a jelenleginél. Vannak pontok, melyeket a szabvány nem szabályoz le olykor. A létesítéskor a villanyszerelõ megtette-e a tõle elvárható mûszaki biztonság megvalósítását! Itt van a nagy felelõsség a villanyszerelõn! Utólag lehet magyarázni, rengeteg okot felsorolni. Nem akarom pontonként kivesézni az általad leírtakat. Az általam adott válaszokat sem írtam itt le. Ehhez a szakvéleményhez egy felülvizsgáló által készített EBF és ÉSZF is készült. Az elsõ szakvélemény a felülvizsgálónál szigorúbb megállapításokat tett.
Fecó: egyébként a hozzászólásod több ponton egyezett az én véleményemmel is.
Hát igen Fecó, tényleg el lehet menni a végletekig, ha az ember egy átlagos házikó vill hálózatának kábelezési terveit elkészíti. Én pár napja készítettem el egy 2 szintes, 120m2 körüli kecó kábelkiosztását, mely olyan 430 m-nyi kábelmennyíségnél állt meg! A megrendelõ,aki mellesleg régi jó ismerõs azóta is csendben van, nyilván borogatja magát, hogy csak kábelre (vaterás árakkal kalkulálva) több, mint 130ezer Ft-ot kell(ene) kiadnia és akkor még hol van a kapcsolók, dugaljak, fõelosztó, tokozott mérõhely + "B"-s túlfesz védelmi unit, 1 fázisról 3-ra (3x20A) bõvítés költsége és végûl,de nem utolsó sorban az én szerény -hisz mégiscsak régi jóismerõs,ráadásúl most lesz baba is- díjazásom. Úgy klkulátam, hogy csak a villanyászati buli több, mint félmilla lesz,alsó hangon. Ami pedig az áttörések tûzzárását illeti, mivel pl ebben az épületben is lesz legalább 3 vill áttörés, akkor ezekbe nyomjak önfeledten tûzzáró purhabot? :'(
Hát a 2364 szerint, ami említve volt:
"527.2. A kábel- és vezetékrendszerek áthatolásainak tömítése
527.2.1. Ha a kábel- és vezeték épületszerkezeti elemeken pl. padlózatokon, falakon, tetõkön, mennyezeteken,
válaszfalakon vagy üreg-fedlapokon halad keresztül, a kábel vagy vezeték áthaladása után megmaradó
réseket a vonatkozó épületszerkezeti elem áthatolás elõtti, elõírt lángállósági fokozatának (ha van) megfelelõen
tömíteni kell (lásd ISO 834).
527.2.2. A kábel- és vezetékrendszereket pl. védõcsöveket, vezeték-profilcsöveket, vezetékcsatornákat, síneket
vagy síncsatornás rendszereket, amelyek elõírt lángállósági fokozatú épületszerkezeti elemeken haladnak
keresztül, vonatkozó elem áthatolás elõtti lángállósági fokozatának megfelelõen belülrõl is tömíteni kell,
az 527.2.1. szakasznak megfelelõ külsõ tömítés mellett."
Gyakorlatilag vagy legyél egy komplex tûzvédelmi szakember, vagy a tisztelt megrendelõ csináltasson egy tûzvédelmi felmérést, ami alapján tisztában lehetsz az elõírt lángállósági fokozatokkal, (és egyéb dolgokkal, aminek így már lesz felelõse) és így már nyugodtan purhabozhatod a csöveket körbe, majd a purhabos flakonra húzz egy hosszú szilikoncsövet, dugd be a 80-as kötõdobozba, vezesd el a csõben a faláttörésig, és jó alaposan fújd ki belülrõl is, ez így nagyon biztonságos és szabványos lesz!
De ne nyugodj meg, mert biztosan szabványos kábeleket használtál?:
"527.1.4. Azokat a kábeleket és vezetékeket, amelyek nem felelnek meg legalább az IEC 332-1 lángterjedésre
vonatkozó követelményeinek, csak korlátozva, rövid hosszal, a készülékeknek a rögzített kábel- vagy vezetékrendszerhez
való csatlakoztatásra szabad használni és azok semmilyen körülmények között sem haladhatnak
át egyik tûzszakaszból a másikba."
A mai kábelek és vezetékek, már lassan a keresztmetszetre és szigetelésre sem felelnek meg, de egy villanyszerelõ igenis felelõs a beépített anyagokért, mert esetleg minden egyes bund kábelt egyedileg bevizsgáltat elõtte saját kontóra, hiszen ez így szabványos, és megbízható. Majd ha készen vagy, bátran kijelentheted: "Uram, a villanyszerelés munkadíj 20 000 Ft, az anyagköltségek a purhab és egyéb kiegészítõk miatt 120 000 Ft., illetve a tûzvédelmi vizsgálatok, és egyedi típusvizsgalatok még 240 000 Ft. Higgye el, ez nem rablás!
És akkor ezen rágódunk hogy az 1,5 réz 10 vagy 13 vagy 16 A-ra biztosítható? A szomszédban meg egy ács és egy kõmûves megcsinálja a villanyt 30 000 Ft.-ért anyagosan? Sajnos bátran ki kell jelenteni, hogy a mai világban, aki minden szabványt és elõírást maradéktalanul betartva kíván dolgozni, annak lassan nem lesz, vagy már nincs munkája...
Fecó: azt kell mondanom, hogy igazad van. Volt egy nagyobb munkám, igyekeztem beszerezni a kereskedõtõl az anyagokra a megfelelõségi nyilatkozatokat. Mivel hallottam az egyik kollégától, hogy a használatbavételi eljárás során bekérték ezeket a nyilatkozatokat még a vezetékekre. Mindnyájan emlékszünk rá még amikor 1 KV-ra voltak szigetelve az MCu vezetékek. A behúzásnál ha még sérült is legrosszabb esetben a fele megmaradt. A maiaknál sajnos más a helyzet. Mert nem biztos a keresztmetszet és a szigetelés sem, kételkedésre ad okot. Nekem az üzlet kiadta minden termékre a megfelelõségi nyilatkozatot. Rajta volt, hogy származási helye EU, és mindenki tudja, hogy ez kínai volt. Egyik kolléga bevizsgáltatta a 1,5 MCu vezetéket, és vizsgálat beigazolta a kételyeit. Kisebb volt a keresztmetszete a megadottnál. Nekem az a problémám ezekkel, ha bemegyek egy üzletbe vásárolni, akkor joggal várom el, hogy ne nekem kelljen bizonyítanom az anyag megfelelõséget. A végén mindig a villanyszerelõt teszik felelõssé, úgy hogy a rendeletekkel együtt több szakembert tesznek a kivitelezõ fölé. Az volna jó ha mindenki tökéletesen végezné a munkáját, bíznának a szakemberben és a munkájáért tisztességes árat fizetnének amibõl emberhez méltóan tudna megélni. A hatósági ellenõrzések során pedig a nem megfelelõ szakemberek / az általad említett 30eFt-os is) kiesne a munka piacáról, és a tisztességes jó szakemberek maradnának meg e területen.
Ha most megvizsgálnánk, hogy hány szakembernek/ vagy nem szakembernek/ jelentenek valamit az általad említett szabvány elõírások, akkor valószínû megdöbbentõ eredményre jutnánk. Pedig elvárható lenne ezen ismeretek megszerzése. Még ilyen ismeretek mellett is merülnek fel szakmai kérdések. Melyeket a szükséges elõírások és kellõ szakmai gyakorlat mellett megfelelõ szakmai biztonságú döntéseket lehet hozni.
Gyerekek, én besírtam, fõként Fecó storyjától! :'( :'(
Egyébként, épp Novill által írottaK miatt én gyakorlatilag már mindenütt csak MBCu és/vagy MT kábeleket használok és ahol úgy itélem meg, hogy necces a helyszín, ott még Mü II, vagy III-as csõbe húzom be. MCu, MKh vezetéket szekrényen belûl, esetleg MCS csatornába teszek be,de max 1 Á.K. részére szükséges, tehát L1 (L2,L3), N, PE, tehát max 5 vezetéket.
A fórumon több téma foglakozik a felülvizsgálatokkal, kivitelezésekkel.
Korábban is írtam már itt.
Addig, míg jogszabályban nem lesz kötelezõen elõírva, hogy a villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat a lakásokban és a családi házakban is el kell végezni, végeztetni, addig sajnos ezen a területen elõrelépést nem igen lehet várni.
Míg ez nem valósul meg, addig a "szakik" olyan szerelést végeznek, mely pénzügyileg neki és a tulajdonosnak a legkisebb költségû.
A szabványokkal, elõírásokkal addig nem igen foglalkoznak annyira, hogy az általuk készített villamos szerelés kielégítse ezeket.
Baj csak akkor van, mikor baj van. Akkor viszont mindent lehet kenni a kivitelezõre, mert írásos megállapodás nincs arról, hogy a tulajdonos mit kért.
Hogy a kivitelezõ mért megy bele az "enyhítésekbe", az elgondolkodtató.
Nekem most van egy felújítási munkám, ahol a házban 2 db áramköri elosztó van beszerelve, mindegyik elosztói hálózathoz tartozik 1-1 fürdõszoba is. Mindkét elosztóba van beépítve 1-1 áramvédõ kapcsoló, 100mA-es. Mondtam a tulajnak, hogy ki kéne cserélni 30mA-esre, de nem igazán akarja ezt a költséget bevállalni. Én viszont garanciát szeretnék vállalni a munkára, úgyhogy valami kompromisszumos megoldás kell. Vegyem meg neki? Röhej, hogy cirka 12-14 ezer forinton megy a harc. Ti mit tennétek?
Hát ha a saját és családjának az életének a biztonsága ennyit nem ér meg akkor az szomorú, persze tudom sokan addig nem veszik ezeket a dolgokat komolyan. Amíg nem éri õket vagy valamelyik ismerõsüket áramütés. A te esetedben esetleg az lehet még járható út, ha mindenképpen a csere és az ügyfél megtartása irányába haladnál, hogy beszámítod a használt firelét. Ha esetleg a leszerelt áramvédõ kapcsolót fel tudnád használni egy építkezésen esetleg. Persze érdemes lenne megmérni, hogy milyen paraméterekkel rendelkezik a beépített áramvédõ kapcsoló. A mai érintésvédelmi célmûszerek ezt már simán megoldják. Hiszen ezen vizsgálattal is közelebb kerülnél az áramvédõ kapcsoló mûködési paramétereit illetõen.
Én is gondoltam erre a beszámításra, ezt járható útnak tartom. Az áramvédõ kapcsolókat meg elõbb-utóbb úgyis be lehet építeni valahol. Viszont azért megfogadom a tanácsodat és elvégzem az ÁVK-k vizsgálatát. :)
Üdv!
A napokban én is hasonló esetbe futottam. A vezetékcserét igénylő házban 100 mA-es ÁVK van felszerelve annak ellenére hogy a fürdőszobában beépített elektromos csatlakozású zuhanykabin van beépítve. Én azt gondolom, hogy az előző szerelő nem volt tisztában a megfelelő áramvédő kapcsoló kiválasztásával, így ne nekem kelljen azon görcsölni, hogy mennyibe kerül egy megfelelő ÁVK. Persze tudom, hogy a megrendelőt ez nem érdekli, hisz eddig sem volt semmi baj.