Villámvédelem szerkezeti elemei

Indította JUVILL, 2012. október 07., 20:58:37 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Felfogó, levezetõ, földelés.
Szerkezeti kialakításunk változatos. A kereskedelemben kapható anyagok a villámvédelmi kivitelezés során kerülnek felszerelésre. Jellemzõ a feszített szerelés, valamint a köracélok alkalmazása.
A tervek tartalmazzák ezek helyét, de a leírások már nem térnek ki a szabványos szerelésre. A kivitelezés inkább szerkezeti lakatos munka, de villamos szakértelem nélkül sok hiba, melyek az elsõ felülvizsgálat idején kerülnek jegyzõkönyvezésre.
Mik a tapasztalok ezen a területen?

metrigraf

A meglévõ építmények villámvédelmi berendezése bõvítésének kivételével ma már csak norma szerinti kivitelezés jöhet szóba. Ilyen kivitelezésnél kizárólag gyári elemeket szabad felhasználni. A gyártók -szerintem- bõséges információval szolgálnak a szerelési technológiáról, tehát csak "oda kell figyelni". A szerelést csak olyan szakember végezheti aki a norma szerinti - MSZ EN 62305 szabvány szerint- villámvédelembõl eredményes OKJ-s vizsgát tett.
Ennyit a szabályról. De mi a gyakorlat?
A villámvédelmet a kõmûvestõl az informatikai mérnökig mindenki szereli saját belátása szerint. Fõleg ha saját házáról van szó a világért sem fizeti meg a szakembert. Pedig õrült hibákat lehet elkövetni. Szerintem a legalattomosabb hiba a biztonsági távolság be nem tartása, mert ekkor egy villámcsapás következtében a levezetõben folyó áram indukciós hatására a belsõ vezetékrendszerben komoly túlfeszültség keletkezhet. Egy ilyen "okos" szereléssel nagy kárt lehet okozni.


JUVILL


Hogy a szerelést csak olyan szakember végezheti, aki az MSZ EN 62305 szabványsorozatból OKJ-s vizsgát tett, ez nekem új.
Bár így lenne. Tervezõnek kell ehhez ilyen vizsga, meg a felülvizsgálónak, de a kivitelezõnek, azt eddig nem ismertem, és ez nem hiszem, hogy fedi a valóságot.
Egyáltalán nem biztos, hogy igazam van.
Mi írja ezt elõ? Mert az MSZ EN 62305 számú szabványsorozat és a 28/2010. BM rendelettel kiadott OTSZ tudomásom szerint nem tartalmaz ilyet.
Hogy a kivitelezést olyan szakember irányítsa, akinek van OKJ-s villámvédelmi vizsgája, az másképpen hangzik.
Ha rosszak az információim, akkor jó lenne ide vonatkozó elõírás pontos idézése.
Ha csak OKJ-s vizsgával rendelkezõ szerelne, akkor nem volna ennyi hiba, még akkor sem ha a terv valóban norma szerinti.
Sok minden technológiai utasítás van a villámvédelmi anyagokon, de az nincs rajta, hogy milyen ívben kell hajtani, az sem, hogy mennyinek kell lenni a felfogó, levezetõ kiemelésének, de az sem, hogy a kivitelezett külsõ villámvédelemnek olyannak kell lenni, hogy a villám árama felfelé nem kényszerülhet.
A veszélyes hurkokról nem is beszélek.
A másik. Nem tartom valószínûnek, hogy egy villámvédelmi kivitelezéssel foglalkozó szerkezeti lakatos, vagy ipari alpinista -aki általában nem villamos szakember - OKJ-s vizsgát tenne a villámvédelembõl. Már csak azért is, mert tudomásom szerint ehhez kifejezetten erõsáramú villamos végzettség, vagy épületgépész elõképzettség szükséges.
De majd a nagyok kijavítanak. ;)

metrigraf

Javítás: 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet.



Üzenet összefûzve: 2012. október 09., 08:25:06 DÉLELŐTT

28/2011. (IX.6) Bm rendelet
225. §
(2) Az e jogszabály szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezõi
névjegyzékében szereplõ, a villámvédelem területén kiemelkedõen gyakorlott villamos tervezõ jogosult.
Kiemelkedõen gyakorlott az a tervezõ, aki az érvényes vonatkozó mûszaki követelményen alapuló, a Magyar
Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata
által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette.
(3) A kivitelezésért felelõs mûszaki vezetõnek, mûszaki ellenõrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés szerinti
érvényes záróvizsgával.

226. §
(3) Az e jogszabály szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi
munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott ,,villámvédelem idõszakos
felülvizsgálója" szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó mûszaki követelményen anyagából az MEE-vel és az
OKF-fel egyeztetett, MMK-nál akkreditált villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült és eredményes vizsgát tett,
vagy a vonatkozó mûszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s képzésben részesült.

A 226. § 3. pontját azt hiszem lehet úgy is értelmezni, hogy a villámvédelmi berendezésen végzett "érdemi" munkához is kell OKJ-s képesítés. A kivitelezés mi más ha nem érdemi munka. (Az OKJ-s tanfolyamon erre külön felhívta a figyelmünket az elõadó)

Persze lehet azt is érteni, hogy a felülvizsgálatban végzett érdemi munka. Ebben az esetben jogos az észrevétel.


Kinek a pap, kinek a papné.
Ez a magyar nyelv szépsége.

Azzal azért nem értek egyet, hogy egy villámvédelmi berendezést ne villamos szakember (villanyszerelõ képesítéssel) szerelje.

Nem lehet , hogy a hibák nagy része ebbõl keletkezik?

Szelei

Tisztelettel de csak így értelmezhetõ: "a felülvizsgálatban végzett érdemi munka."

A villámhárító szerelési munka teljesen lakatos feladat amit felügyelve bármelyik lakatos simán és szabványosan el tudja végezni!

A lényeg a felügyelés ezalatt természetesen teljes odafigyelést és szakértelmet értem.

JUVILL



Természetesen 28/2011. BM rendelettel kiadott OTSZ-rõl van szó.
De a különbözõ félreértések sajnos a rendelet megfogalmazásából adódnak.
Ki, hogyan értelmezi?
226. §
(3) Az e jogszabály szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi
munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott ,,villámvédelem idõszakos
felülvizsgálója" szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó mûszaki követelményen anyagából az MEE-vel és az
OKF-fel egyeztetett, MMK-nál akkreditált villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült és eredményes vizsgát tett,
vagy a vonatkozó mûszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s képzésben részesült.

Én nem látom a 226. §-ban azt, hogy csak az vitelezhet ki, akinek OKJ-s vizsgája van.
Ez a paragrafus a felülvizsgálatról szól, és nem a kivitelezésrõl.
Megbocsáss, de az érdemi munka is a felülvizsgálatra vonatkozik.
Kell OKJ-s vizsga, de én azt olvasom az 28/2011 BM rendelettel kiadott OTSZ-ben, hogy a tervezõnek, a mûszaki ellenõrnek, felelõs mûszaki vezetõnek, és a felülvizsgálónak kell ezzel rendelkezni.
A lakatos, aki a villámhárítót szereli, annak ez nem lehet elõírva. Az dolgozzon a terv szerint, és munkájába szakmai szempontból szóljon bele a felelõs mûszaki vezetõ, kifogást emeljen a mûszaki ellenõr, és kivitelezett villámhárítót minõsítse a felülvizsgáló.

Hogy a hibák mibõl keletkeznek.
A felületes munkavégzésbõl, a szakmai hozzá nem értésébõl.
Ha az a OKJ-s vizsgával rendelkezõ felelõs mûszaki vezetõ, a kivitelezés során szalmai véleményt mondana, hogy a villámvédelmi szerkezeti anyagot milyen ívben hajlítsák meg, vagy miképpen alakítsák ki a vizsgáló összekötõt, vagy hogyan kössék össze a 20 m-e belüli földeléseket, vagy éppen a kivitelezések alatt - mivel az új OTSZ ezt is írja! - az eltakarások elõtt is, megbízást adnának a felülvizsgálatra, elejét lehetne venni a nem megfelelõ szerelésnek.
Ez csak a külsõ villámvédelem problémái. A belsõ villámvédelemnek is vannak anyagai és szerkezeti elemei. Ott sem mindegy, hogy a szerkezeti elemek éppen hogyan vannak felépítve.
Évekig lehet, hogy semmi probléma nincs. Aztán egyszer tönkre megy az összes elektronikus berendezés.
"Ki fizeti a révészt?"

Novill

Mint szerkezeti részhez kapcsolódóan. A fogalmi meghatározások a norma szerinti és a nem norma szerinti esetben lehetnek eltérések. Például a levezetõ fogalma, stb.  Érdekes a levezetõk faltól való távolsága a 62305 szerint kisebb.

JUVILL


Ez elég érdekes valóban.
Az MSZ 274/1 ... 4. számú villámvédelmi szabványsorozat a 28/2011. BM rendelettel kiadott, és hatálybalépõ OTSZ óta az úgynevezett nem norma szerinti villámvédelem.
Ez a szabvány a felfogóra és levezetõre - a - b - c - d - távolságokat határoz meg.
Az "a" távolság szerint a szerkezeti elem lehet akár az épületen is.
A "b" távolság már legalább 0,15 m-es kiemelést, a "c" távolság legalább 0,5 m-es kiemelést jelent.
A "d" távolság épülettõl független szerkezeti elemet.

Az MSZ EN 62305 számú villámvédelmi szabvány már európai!
Ezt az új OTSZ norma szerinti villámvédelemnek nevezi.
Az érdekes, hogy a nem norma szerinti szabványhoz képest, a szerkezeti elemek - felfogók, levezetõk - épülettõl való távolságát kisebbre határozza meg.
A felfogóra azt mondja ki, hogy ha tetõ nem éghetõ, az elhelyezési távolság legkisebb értéke 0 m.
Éghetõ anyag esetén 0,1 m.
Gyúlékony (nád, zsindely, szalma) esetén 0,15 m.

Nekem a legfurcsább a gyúlékony anyag.
A nem norma szerinti esetben ehhez legalább "c" távolság, azaz legalább 0,5 m tartozik felfogó esetén, a norma szerintinél elég a 0,15 m.
A levezetõ távolságát a norma szerinti szabvány nem éghetõ anyagnál 0 m, éghetõ anyagnál 0,1 m távolságban határozza meg.

Ezek a különbségek - fõleg felfogónál - elég nagyok.


Novill

Na erre gondoltam! De a fejlõdés útja a norma szerinti tervezés és kivitelezés.
Ha megnézzük a vb panel épületek hõszigeteléssel történõ ellátását a nem norma szerinti esetben, illetve a norma szerinti változatban hogyan befolyásolja a levezetõ távolságát a faltól?

JUVILL


Elõjáróban kimondom.
Nem kedvelem a norma szerinti szabványt!
Bonyolult, nem egyértelmû, és könnyítéseket tesz sok esetben.

Szerintem az általad felvetett vasbeton panelek szigetelésére senki nem gondolt, mikor hatályba léptették az MSZ EN 62305 számú szabványt.
Adott egy panelépület. Régi építésû. Feltételezhetõen még külsõ villámvédelemmel is rendelkezik. Itt a levezetõ futhat a falon. Nem norma szerinti a villámvédelem, kiemelése "a" távolságú. Ezt az épületet hõszigetelik. Nem éghetõ hõszigetelõ anyaggal (amit mikor meggyújtok, ég mint a rongy), vagy éppen ténylegesen éghetõ a hõszigetelés. Ez teljesen érintkezni fog a villámvédelmi levezetõvel, melyet nem norma szerinti szabvány esetén 0,15 vagy éppen 0,5 m-re kellene kiemelni, de a norma szerinti villámvédelem is elõír 0,1 m-t.
Ki gondol ezekre, a vasbeton panelek hõszigetelésekor?
Jól értelmezem felvetésed?