Egy témát gondolom megér.
Mikor, milyen körülmények között, hogyan szereljük ezeket?
Hol történhet az elhelyezésük?
Vészleállító nyomógombok, rántóköteles kapcsolók, infrasorompók, fényfüggönyök.
Kinek, milyen tapasztalatai vannak a létesítések, felülvizsgálatok ezen területén?
Itt a fórumon már egy asztalos műhelyről írtam néhány gondolatot. Előzetes megtekintés alkalmával több olyan gép is volt, amelyiken nem volt vész leállító gombja. Dugós MTk kábeles csatlakozással volt csatlakoztatva, falon kismegszakítóval lekapcsolhatóan. Természetesen ezek régi háború előtti gépek, egyéni kialakítással készültek túlterhelés védelem nélkül. Hát igen lehet találni időnként a felülvizsgálatkor ilyen kifogásolható berendezéseket is. Az is tény, hogy vannak olyan berendezések telepítve ami minden követelménynek megfelelő, öröm az ilyet felülvizsgálni.
Fa és gabonatárolók, öntödék esetén találkoztam a gyakorlatban és csak beépítése és karbantartása volt a feladatom. Minden esetben a teljes tárolót kikapcsoltuk a silóknál, gépsort az ötödénél, egyedi gépeket a faiparban, ha azok nem alkottak gépsort.
Munkavédelem szempontjából meghatározó e szerelvények alkalmazása! Minden veszélyes üzemű gépnél kell alkalmazni. Indítási helyről nem látható gépek esetén külön tiltó kapcsoló felszerelése is szükséges. Figyelemmel kell lenni még a burkolatok eltávolításánál is hogy csak álló gépet lehessen meg érinteni. Itt vagy fékezni kell a forgó gépet vagy a burkolatot kell olyan módon rögzíteni, hogy mire lebontják, legyen a gépnek ideje meg állni.
Vész gombot csak olyanokat lehet alkalmazni, hogy a visszaindítást reteszeléssel meg akadályozza (mechanikusan benn ragadós, húzással elfordítással lehessen oldani). Rántó köteles vész leállító is csak mechanikus reteszfeloldással lehessen vissza állítani. Gyalu, csiszoló gépek esetén, ha a szerszám nyitható ajtóval van védve érintés, benyúlás ellen annak nyitására a gépet teljesen le kell tiltani.
Vészgombokat mindig könnyen elérhető helyre sárgán megkülönböztető dobozfedőn, jelölő táblán kell elhelyezni. Kis üzemek és gépeknél a fénysorompók túl drágák és a pór végett nem is stabilak ezért faiparba nem javasolom. Beépítésnél ügyelni kell, hogy kapcsolással le állítással emberélet mentése mellet lehetőleg anyagi kárt sem okozzunk.
Idézetet írta: Novill Dátum 2012. november 14., 07:25:58 DÉLELŐTT
Itt a fórumon már egy asztalos műhelyről írtam néhány gondolatot. Előzetes megtekintés alkalmával több olyan gép is volt, amelyiken nem volt vész leállító gombja. Dugós MTk kábeles csatlakozással volt csatlakoztatva, falon kismegszakítóval lekapcsolhatóan. Természetesen ezek régi háború előtti gépek, egyéni kialakítással készültek túlterhelés védelem nélkül. Hát igen lehet találni időnként a felülvizsgálatkor ilyen kifogásolható berendezéseket is. Az is tény, hogy vannak olyan berendezések telepítve ami minden követelménynek megfelelő, öröm az ilyet felülvizsgálni.
Ritka eset, ha olyan a berendezés, hogy öröm benne dolgozni.
Gyakoribb, ha régi, elavult és nincs karbantartva.
Ahol nincs karbantartás, ott nem foglalkoznak a vészleállításokkal, a berendezések állapotával.
Ha kapnak egy munkavédelmi ellenőrzést, akkor viszont gond van.
Ha ilyen berendezéseket látok, mindig megfordul a fejemben az, milyen munkavédelmi megbízott van ott, és miért kapja a pénzét.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. november 14., 18:13:55 DÉLUTÁN
Ha ilyen berendezéseket látok, mindig megfordul a fejemben az, milyen munkavédelmi megbízott van ott, és miért kapja a pénzét.
Ilyen munkavédelmi megbízott azért van alkalmazva, hogy tudja mikor lesz ellenőrzés és eltüntesse azokat a gépeket az ellenőrzés idejére amik meg buknának. Ezek meg kapják az "üzemen kívül" táblát és ellenőrzés után minden mehet tovább. Vannak akik még a munkások javát is hazaküldi az ellenőrzés napján nehogy büntetés kapjanak. Mivel se munkaruha, se védőfelszerelés nincs anyagoknak helye, csak a kijelölt útvonalakat használva tudnak dolgozni, veszélyes az anyagmozgatás körülményei. És még sorolhatnám! :'(
Egy csiszológép vészkörének kapcsolása:
- 4db Biztonsági ajtókapcsoló
- 5db Vész-ki kapcsoló
- 1db Biztonsági relé
Emlékszem azokra az időkre, mikor a kereskedelemben kapható vészgombok, és a szabványban előírtak eltértek egymástól. A szabvány meghatározta a vészgomb szükséges felületét cm2-ben, és ezeket forgácsoló üzemekben kellett legyártani, majd vörösre festve felszerelni.
Ma a helyzet másabb. Korszerű vészleállítók vannak. Nem ismerem jelenleg mi az előírás.
Annak idején minden gépi berendezésen kellett lenni - kifüggesztve, vagy táblán - kezelési utasításnak. E nélkül nem volt átadás, üzembe helyezés.
Szelei kolléga írta, hogyha megtudták, hogy munkavédelmi ellenőrzés lesz, még a dolgozókat is hazaküldték, nehogy tudják ellenőrizni gépkezelői tudásukat.
Munkavédelmi oktatás nincs, naplót nem ismernek, és ki merem jelenteni, a gép kezelője nincs kioktatva a berendezés vészleállítására.
A munkavédelmi oktatást azért nem merik elsumákolni! Faipari gépek ahhoz túlontúl veszélyesek és sajnos évente van egy egy csonkolásos baleset. Volt akinek az összes ujjcsontját ki szedte a gép de a többség meg ússza kis manikűrrel. Persze ez sem megengedett de ez esetben dolgozói vétkesség is fennáll. Átalakítják a burkolat reteszét, leragasszák a végállás kapcsolókat stb.
Ma találkoztam egy eszterga géppel,amin a főkapcsolón kívül egy kismegszakító volt az összes védelem.
3 fázisu dahlander 2000W motor pörög rajta,talán most is.
Sajnos ismerős mikor az új fűrészgép beüzemelésénél a burkolat reteszének a kiiktatása is megtörtént, majd több évig semmi baj, míg egyszer csak ott maradt három ujj. Természetesen a retesz továbbra is ki van iktatva, mivel csak "így lehet hatékonyan dolgozni". :(
A szabványok pontos szövegét nem ismerem, de úgy tudom, hogy az újonnan létesített vagy átépített vezérléseknél a régen pl. egy KR relével megoldott vészrelé nem felel meg. A vészgombok mögé mindig egy biztonsági relét kell alkalmazni mint pl. czapi példarajzában látható. Biztonsági megállítást PLC elsődlegesen csak akkor kezelhet le ha az olyan minősített funkcióval rendelkezik. Tehát a vészállj kör a PLC-n kívül van.
Üdv balzsi!
Idézetet írta: balzsi Dátum 2012. november 14., 21:26:07 DÉLUTÁN
Természetesen a retesz továbbra is ki van iktatva, mivel csak "így lehet hatékonyan dolgozni". :(
Örök harc ez... Az ellentétek harca.
Minden munkabiztonsági intézkedés valamilyen szinten (kicsit vagy olykor nagyon) akadályozza a munkavégzést. Ahogy a közlekedésbiztonsági intézkedések a közlekedést, a számítógépes hálózatokban az adatbiztonság pedig az adatáramlás...
Sziasztok!
Olyan problémám lenne, hogy van egy gépünk amely ugyan körbe van kerítve (2 pár fényfüggöny, 3 húzóköteles vészleállító) de az egyik pontján eddig csak egy műanyag lánc volt. Ezt a munkások szakszerűen, nem nagy nehézség árán állandóan megbontották, így természetesen a munkavédelem ezt nem is fogadta el. Mivel targoncás közlekedés is van ezért a fix, fém lánc vagy kerítés nem jó mivel azokat oszloppal együtt úgy is kiszakítanák mert szűk helyen, kell forgolódniuk. Ezért erre a 3 méteres szakaszra a húzókötél sem lenne megoldás mert azt kiszakítanák a fényfüggönybe meg állandóan belemennének mert nem látják fizikálisan a lézersugár határait mégha egyenes szakaszról is lenne szó. Szóval nem lenne-e olyan megoldás ami hasonlít a húzóköteles alkalmazásra csak annyi különbséggel, hogy ha belemennek akkor, mint egy kézigránát biztosító sasszegét kitudnak rántani és ezzel leáll a gép de sem az oszlop, sem a biztonsági eszköz nem sérül.
Szia Mikerulz !
Szerintem valami ilyesmire gondolsz .Biztonsági termékek | Ajtókapcsolók | Általános célú | Omron, Magyarország (http://industrial.omron.hu/hu/products/catalogue/safety/safety_door_switches/safety_door_switch/default.html)
Idézetet írta: mikerulz Dátum 2013. november 11., 11:08:58 DÉLELŐTT
Sziasztok!
Olyan problémám lenne, hogy van egy gépünk amely ugyan körbe van kerítve (2 pár fényfüggöny, 3 húzóköteles vészleállító) de az egyik pontján eddig csak egy műanyag lánc volt. Ezt a munkások szakszerűen, nem nagy nehézség árán állandóan megbontották, így természetesen a munkavédelem ezt nem is fogadta el. Mivel targoncás közlekedés is van ezért a fix, fém lánc vagy kerítés nem jó mivel azokat oszloppal együtt úgy is kiszakítanák mert szűk helyen, kell forgolódniuk. Ezért erre a 3 méteres szakaszra a húzókötél sem lenne megoldás mert azt kiszakítanák a fényfüggönybe meg állandóan belemennének mert nem látják fizikálisan a lézersugár határait mégha egyenes szakaszról is lenne szó. Szóval nem lenne-e olyan megoldás ami hasonlít a húzóköteles alkalmazásra csak annyi különbséggel, hogy ha belemennek akkor, mint egy kézigránát biztosító sasszegét kitudnak rántani és ezzel leáll a gép de sem az oszlop, sem a biztonsági eszköz nem sérül.
Üdv!
Javaslom a fényfüggöny és a műanyag lánc együttes használatát.
A láncot 5 cm távolságra, a fényfüggöny elé kellene rakni.
Így a munkavédelem is ki van elégítve, a határ is látható, és legfeljebb a műanyag láncot kell néha javítani. :)
Üdvözlet mindenkinek.
A régi kézi behelyezésű és beállítású nyomdai szélvágók bíztonsága úgy volt megalkotva, hogy a bíztonsági rács előbb szorításgátló védelemmel lejött a munkaasztal szintjéig onnan eltoló mozdulattal előrejött kb. 20 centimétert és csak azután indul el a pakettleszorító majd a vágókés, és nem volt semmi elektromos vagy más átejthető kötyü csak finoman megszerkesztett és jól működőt mechanika. No igen a szakma szellemében viszont támogatom az olyan nyomógombos és helyzetkapcsolós reteszt, pl kétkezes indítástnál, ahol a dinamizálás alkalmazva van, tehát a nyomógomboknak és helyzetkapcsolóknak elengedett állapota is figyelt, ennek alkalmazásával nem lehet kitámasztani vagy beékelni azokat mert az alapállapot(ok) engedélyezik az újabb ciklus elindítását. Ebbe a rendszerbe nem kell bevonni a ciklikusan nem nem változó helyzetű elemeket pl. tisztítóajtó és hulladékláda érzékelő, alapanyagtár zárófedéll figyelő, stb. ezeket a generálstop rendszerben kell alkalmazni amely az áramellátást is megszűnteti.
Veszélyes térszelvények időszakos védelmére alkalmaztam padozatba dugaszolható korlátokat és ehhez csatlakozó sodonyt vagy sorompót úgy hogy a térzáró elem néhány voltos földfüggetlen AC tápfeszülségen hídkapcsolás részét képezte beépített precíz impedanciákkal, amit nem lehet akármivel kihelyettesíteni, mivel a kapcsolás még fázissfüggő is volt. Kötéldobos daru emelőaknája alatti közlekedési zóna, (targoncaútvonal) védelmére alkalmaztam. Hosszú ideig bíztonságosan szolgált amig szükség volt rá. Az "okosok" sokat próbálkoztak a kijátszásával, sikertelenül.
Figyelemmel kell lenni arra hogy a bíztonsági rendszerelem hibája mindíg a védettebb(üzemképtelen) rendszerállápotot produkálja, ez román faipari munkagépeknél nem szempont, pl. az üzemi lánchajtáson keresztül működik a motorpajzs-fék rögzítőfék ként, és még csak nem is önzáró csigahajtáson keresztül. Ha elszakad a kétmüszakban rángatott lánc ez egész előtoló és fúró egység lezuhan jobb esetben a befogó-adagoló egységre, kézi feljáratásnál a tisztítást beállítást szerszámcserét végző dolgozó kezére.
A vészgombok kiemelkedő szerelése nem ajánlott, mivel a fedél és a ráépített szerelvény sérülése esetén nem lessz megnyomható és ha a kontaktuspár a doboz alján rögzített a letiltott gép is engedélyezetté válik. Ezt tapasztaltam hosszú gépsor melletti anyagforgalmi útvonalak esetében és sokadik precedens után dupla dobozba soros tiltókapcsolót építetem a vészleállítók mellé. A billenőkapcsolókat a doboz ) oldarára szereltem, mert ot védettebnek találtam a vészkapcsoló kontaktusokat a fedél részévé szereltem át, ha szakad had szakadjon. A régi alumíniumöntvény dobozoknál kirabolt működtetőházba tettem a tiltókapcsolót, igy az még csak ki sem lógott.
Ipari zsákvarrógépnél és szorítópofás fóliahegesztőknél nagyon figyelemre méltó a gyárilag beépített, nagyméretű nyomórésszel gyártott, testfelülettel és (vagy) térdel és lábbal is működtethető vészleállítók. Ezek nem tudom miért csak fekete színben készülnek.