2 hónappal ezelõtt volt egy gyárkény felülvizsgálatom. A minõsítést már elkészítettem, de utólagosan is kikérném a szakmai véleményeket.
A kémény korábbi létesítésû, az MSZ 274 számú szabványsorozat vonatkozik rá, nem norma szerinti villámvédelem.
A csoportosítást elvégeztem, mérés stb.
A felfogó szabványos, földelés megfelelõ...
Egy érdekes építészeti kialakítást találtam. A kémény magassága 50 egy nehány méter, és mit a boroshordó, 3 méterenként abroncs vasalva a téglafalon körbe.
Az ellentétes oldali levezetõk és az abroncs vasalás közötti távolság 12 cm.
Mint ismeretes, a villám árama mindig a kisebb potenciálú hely felé halad.
Ettõl függetlenül kérdezem.
Elõfordulhat-e másodlagos kisülés a levezetõk, és az abroncs vasalás között, össze kell-e kötni ezeket a villámvédelmi levezetõvel (levezetõkkel)?
Gondolom azért nem másztál fel az 50m-re. Ezek a mászókák fémszerkezete biztosan be vannak kötve a levezetõbe alul, felül és közte legalább két helyen. Az abroncsokat úgy gondolom nem kell bekötni
Érdekes téma itt már oldalbecsapással is kell számolni,szennyezett a levegõ szerintem be kell kötni, de igazából utána néznék elõtte.
Nem másztam fel.:)
Valaha régen Szabó Iván megtanított arra, hogy egy jó távcsõ sokat segít.
A mászókák sem voltak bekötve, ráadásra nem is egy folytonos acélszerkezetû feljárat volt, hanem elemenként különálló, téglafalba épített.
Mivel a kéményt oldalsó villámcsapás is érheti, valamint szerintem másodlagos kisülés is létrejöhet, ezért a minõsítõ iratban javaslatot tettem az abroncsacélok levezetõhöz kötéséhez.
Nekem ez volt az álláspontom.
A Szabó Iván még engem is tanított annak idején. Valóban érheti az oldalsó részt is villámcsapás. De a 3m - kénti abroncs miatt nem tartom feltétlenül szükségesnek a bekötést az abroncsoknál. A 12 cm-nél át fog húzni valószínû, de nagyobb a valószínûsége a a felfogó , illetve a levezetõ, vagy az átkötésekbe csap bele. Gondolom legalább két levezetõ van kiépítve, ami elegendõ szerintem. Az abroncsok bekötése sem egyszerû feladat, nem valószínû, hogy sokan vállalkoznak rá.
Nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy mit írjak a minõsítõ iratba.
Leírtam. Tudtam, hogy a javítás nagyon "macerás", átgondoltam azt is.
A levezetõk szabványosak, a kémény ellentétes oldalán haladnak.
Gyárkéményeknél minden javítás körülményes a magasság miatt. Ezeket általában ipari alpinisták szerelik és javítják.
Gyakorlatomban elõfordult ilyen szerelés leszervezni, és végignézni.
Ott a kémény 75 m magas volt, és felfogót kellett cserélni.
Az a kémény is ez is, falazat szempontjából kifogástalan volt.
Amikor viszont már a széthullás fenyegeti a kéményt, még nagyobb a probléma.
Elismerem, nem könnyû feladat, de én a biztonság mellett döntöttem.
Egy kérdésem lenne:
Mennyivel nagyobb annak a valószínûsége, hogy a gyárkémény esetén, a villám a
levezetõbe fig belecsapni és nem az abroncsvasakba.
De mivel elismeri, hogy az abroncsvasalások és a levezetõk között áthúzás,
kisülés lehet. Ha nincsenek ezek bekötve, mekkora lehet a villám romboló
hatása a kéményre nézve.
Sziasztok!
Mostanában elég csendes a villámvédelemmel foglalkozó fórum, ezért is döntöttem egy újabb gondolatébresztő téma "bedobásán".
Adott egy meglévő épület, meglévő, régi szabvány alapján készült villámvédelemmel. Némi kazánkorszerűsítés, és máris egy szép saválló acélból szerelt kémény nő ki az épületből, a külső falon felbilincsezve. Mi a teendő, ha kérnek a kémény miatt valamiféle villámvédelmi nyilatkozatot? Ha a kémény esetleg "védett térben" van, mondjuk egy tetőn lévő szerkezet miatt, akkor nem kell bekötni sehova, és simán lenyilatkozható, hogy védett tér miatt nem szükséges a bekötés? Ha nincs védett térben, akkor beköthetem fent a villámvédelembe, és lent építsek ki csatlakozást a földelő felé? Vagy tervezőhöz kell fordulni minden esetben, mert a kémény már "új kivitelezésnek" számít? Mi a helyzet ha nincs az épületnek villámvédelme, de az új kémény miatt esetleg kellene. Bár gondolom az utóbbi kérdés a legegyszerűbb, a villámvédelmi felülvizsgáló már nem döntheti el, kell-e villámvédelem vagy sem, ilyet új létesítésnél csak tervező mondhat, kockázatelemzést követően?
Akkor "ébresztő" villámvédelem. :)
Gondolom többen is hozzászólnak majd, de először egy kérdés.
Miért nem döntheti el felülvizsgáló, hogy szükséges-e villámvédelem?
Úgy gondolom, akinek van villámvédelmi vizsgája pl. nem norma szerinti, az tudja mi az, hogy kockázatelemzés.
A felülvizsgáló, ha egy épület, vagy szabadtér erősáramú berendezéseinek időszakos felülvizsgálatát végzi, akkor a minősítő iratban kitér a villámvédelemre. Ez ott egy fejezet.
Nem azt mondja meg, hogy milyen fokozatú villámvédelem szükséges, de nyilatkoznia kell, hogy szükséges-e villámvádelem. De még szerintem a belső villámvédelemre is illene neki kitérni ebben a fejezetben.
A kazánházi lemezkémény így leírva jó téma.
A felülvizsgálónak javaslatot kell tenni - a környezet adottságait figyelembe véve - a szükséges villámvédelemre. A többi már a tulajdonosra tartozik, kivel tervezteti meg, ha kell.
Itt azért van még egy gondolat. Ezt a fémkéményt is megtervezte valaki.
Annak a vállalkozónak, tervezőnek, cégnek erre vonatkozóan azért valamit írni kellene a tervdokumentációban.
Tisztelt Kollégák!
Milyen besorolást adnátok egy 22 m magas, környezeti hatások nélküli acélkéménynek? Földgáz, illetve biogáz kazán "dolgozik" rá, 3 db kémény áll egymás mellett, kazánháztól 2 m-re.. Gondban vagyok a földelési ellenállás méréssel is, gyakorlatilag minden beton, mivel természetes földelő van, nincs mit megbontani, lakatfogós mérés kizárva, de szondát sem tudok szúrni sehova. Nem is sok értelme lenne, hiszen a kémények össze vannak kötve acélcsövekkel a kazánokkal, így pedig belemérném az egész kazánházat is kompletten, tehát csak eredőt lehetne mérni. A besorolással van gondom, elvileg a technológia szerint nem képződhetne benne robbanóképes gázelegy, de hát mégiscsak gázkazánokról van szó.