Túlfeszültség védelem

Indította lackó, 2011. november 14., 23:02:13 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL

Idézetet írta: Glatz Krisztián Dátum 2012. július 06., 22:38:45 DÉLUTÁN
Végig olvasva a forumot kíváncsivá tettetek Novill milyen az A fokozatú túlfeszültségvédelem? Mert én keresgéltem csak B és C fokozatot találtam és érdekelne részletesen.
Krisztián!
D fokozat is van, írtam az elõbb is.

Üzenet összefûzve: 2012. július 06., 23:11:10 DÉLUTÁN


A csatolt linken valóban rajta van a 1. - 2. - 3. fokozat jelölés.

Gyurmaúr(fi-relé)

Van A fokozatú túlfeszvédelem is, mely általában a 10, ill 20kV-os végpontoknál, tehát a 10/0.4-es trafó elõtt szokott lenni, s mint ilyent, az áramszolgáltatók rendre "elfelejtik" cserélni, ha elszáll...
Egyébként pár hete beszélgettem 1-2 túlfeszvédelmi eszközt forgalmazó cég képviselõjével, hogy némi zsezsegést kéne csempészni a hazai B, C -tehát NEM B+C!-  fokozatú eszközök igencsak lagymatag piacának, akár némi biztosítói támogatással, ill egyéb pályázati lehetõséggel, melyet az áramszolgáltatóknál lehetne bonyolítani. És persze amennyiben ez -megfelelõ protokollok mentén- meglódul, nos ez esetben lenne melója minden profi, tehát plomba bontási engedélyjel rendelkezõ villanyásznak. Szóval, rajta vagyok a témán...  ;)

Fecó

Elvileg a mostani új illetve felújított  transzformátorállomásokban nem csak 10-20 kV-os túlfeszültségvédelem van, hanem a szekunder gyûjtõsínén is elhelyezsre kerülnek ezen eszközök. Több állomásban láttam Raychem típusú védelmi berendezéseket. Oszloptranszformátoroknál, a primer biztosító szigetelõje sok esetben egyben a túlfeszültség-korlátozó is! Elvileg a régi jelölés szerint "B" osztályú védelmet a házi fõbiztosító szekrénybe, a "C" fokozatot az elosztóba, a "D" fokozatot a szerelvénynél, vagy mint a képen látható a hosszabbítóba lehet elhelyezni. Sok lakásnak nincs is házi fõbiztosítója, és mivel ezen eszköz amúgy is a méretlen hálózat része lesz, az áramszolgáltató is szigorú követelményeket támaszt ezen berendezésekkel szemben, nem fogadnak el minden típust! Viszont úgy emlékszem a "B" és "C" fokozat között meg kell lenni némi távolságnak az impedancia miatt. Ez elosztónál nem tartható, emiatt születtek meg a "B+C" fokozatú berendezések. Az OBO forgalmazásában láttam már ilyet, 34-38 ezer környékén. De a saját tapasztalatomból kiindulva, amikor is a telefonvonalon jött be a túlfeszültségimpulzus, és a modem-router pároson keresztül kinyírt minden hálózati eszközt, sajnos a bejövõ kábeltévé és telefonvonalakat is bizony védeni kell. Szerintem egy korrektül megvalósított védelem igencsak 6 jegyû szám lesz. Ameddig a megrendelõ a kõmûvest választja, mert az olcsóbb árat ígér a villanyszerelésre, nem sok esélyünk lehet. A magyar ember nem tervez elõre, okosan megvárja a bajt, és utána cselekszik. Vonatkozik ez felújításra, riasztó kiépítésére, bármire. Ha ég a vezeték, vagy betörtek, akkor szakemberhez fordul, addig nem...

Könyves Kálmán

Én hasonló konfiguráción gondolkodtam tegnap(OBO B+C lakáselosztóba, D fok. készülékekhez, telefonvonal, antennakábel, LAN kábel védelmek)
Hétfõn kérek ezekre egy ajánlatot a kereskedõ partnertõl, de szerintem is százezres tétel lesz.
Nem mondom, hogy nem jogos a felvetés a biztosítók részérõl, de azért ilyen szabályokat visszamenõleges hatállyal csak hõn szeretett kormányunk vezetett be eddig ;)
Ha az új szerzõdéseknél teszik kötelezõvé, az a villanyszerelõknek akár még jól is jöhet.
Kivitelezésnél a hatékonyságra a szerelõnek kell felelõsséget vállalni? Vagy ezt is meg kell terveztetni, mint az új villámvédelmeket?

JUVILL

Idézetet írta: Könyves Kálmán Dátum 2012. július 07., 08:55:21 DÉLELŐTT
Én hasonló konfiguráción gondolkodtam tegnap(OBO B+C lakáselosztóba, D fok. készülékekhez, telefonvonal, antennakábel, LAN kábel védelmek)
Hétfõn kérek ezekre egy ajánlatot a kereskedõ partnertõl, de szerintem is százezres tétel lesz.
Nem mondom, hogy nem jogos a felvetés a biztosítók részérõl, de azért ilyen szabályokat visszamenõleges hatállyal csak hõn szeretett kormányunk vezetett be eddig ;)
Ha az új szerzõdéseknél teszik kötelezõvé, az a villanyszerelõknek akár még jól is jöhet.
Kivitelezésnél a hatékonyságra a szerelõnek kell felelõsséget vállalni? Vagy ezt is meg kell terveztetni, mint az új villámvédelmeket?
Gondolod, hogy az MSZ 274 szabvány szerinti villámvédelmet nem kellett tervezni?
Vagy kitettek egy vasat a tetõre, hogy majd ebbe fog belevágni a villám, és kész.:):)
A "régi villámvédelem" is foglalkozott belsõ villámvédelemmel. El ne szálljunk már ettõl az európai szabványtól! Mert most kockázatelemzéssel kell meghatározni a szükséges villámvédelmet.
Bocsánat, de a villám jelensége, a villám amperitásának erõssége, és a becsapás kiszámíthatatlansága sem változott azzal, hogy jelenleg az MSZ EN 62305 számú villámvédelmi szabványsorozat van érvényben.
A túlfeszültség jelensége is fennállt az MSZ 274 szabványsorozat idejében is.:)
A túlfeszvédelmeket abban az idõben sem a kõmûvesek szerelték.
A "régi" szabvány idején a szerelésért akkor ki vállalta a felelõsséget?
Ha valaki valamihez nem ért, azzal ne foglalkozzon.:)

krisz1986

Egyes biztosító társaságoknál az az általános tendencia,hogy elkerüljék a kártalanítást. Ezt azért írom mert ezt érzékelem. A biztosítás hatalmas üzletág milliárdok forognak. Sokan a kisbetûs részeket nem olvassák el. Amikor meg kiderül a baj és kár keletkezik a cég lobogtatja a papírt és az ügyfél nem tudd mit tenni. És köszönöm Juvillnak a PDF formátumú  dokumentumot. Most ültem gép elé és már tanulmányozom ebben a nagy melegben. Én úgy tudom használatba vételi engedélyt nem is adnak ki villámvédelmi terv nélkül. Ja és a biztosító is alapfeltételnek követelheti ugye?

nyaki

Nekem a "D" osztályú túlfeszvédõkkel nagyon sok rossz tapasztalatom volt, mert olyan helyeken, ahol központi ÁVK volt feltéve, szinte minden esetben lekapcsolta úgy, hogy több volt belõle a kár (pl. hûtõ-fagyasztó gépeknél, ha nincsenek otthon több napig), mint a haszon. :-\

Novill

Ki hogyan alakítaná ki a túlfeszültség védelmet?
Annak idején a mérõhelyhez a tipizált túlfeszültség védõ késes (méretlen oldal) szekrényt a tulaj nem kérte az ára miatt. Ma viszont már igényként merül a túlfeszültség védelem. Így most már a mérõhely házi elosztó (mért rész) szekrényébe kell beépíteni a védelmet a vezérelt és nappali oldalon. Innen 45-50 m-re van beépítve egy nagyobb elosztó szekrény, ahová szintén felmerült a túlfeszültség védelem beépítése. Mindkét elosztótól közvetlen áramkörök indulnak a fogyasztók felé. Nyugodtan beszélhetünk a régi megszokott B-C-D fokozatokról, de akár az 1-2-3 fokozatról is, aki a témában van az úgyis érti. Az L1,L2,L3,N bekötésével szemben lévõ PE bekötõ vezeték keresztmetszete, illetve hosszának a megvitatása is téma legyen. Én mindkét elosztóba építenék védelmet, ami természetesen növeli a költséget, de hatékonyabb lenne a védelem. A finom védelem csak az értékesebb készülék elé tenném. Na ez egy jó gyakorlati kérdés, tegyünk javaslatokat!