Üdv a szakiknak!
Azért nyitottam ezt a topikot, mert már kezdek elgondolkozni a transzformátorokról tanult elméleti ismereteimet illetően. >:(
Történ(nik)t ugyanis több alkalommal, hogy a bótba betérvén, vagy az internetes felületeken (http://aprod.hu/hirdetes/biztonsagi-transzformator-220-24v-ID1El9X.html (http://aprod.hu/hirdetes/biztonsagi-transzformator-220-24v-ID1El9X.html)) bizonyos gyártmányok biztonsági transzformátorként vannak feltüntetve, miközben az általam tanult és alkalmazott több kritérium közül, pl. csak az fogadható el biztonságinak, amely osztott csévetesten helyezkedik el, mint pl. ez: http://aprod.hu/hirdetes/biztonsagi-transzformator-IDW5ol.html (http://aprod.hu/hirdetes/biztonsagi-transzformator-IDW5ol.html). Ennek ellenére nagyon sok gyártmányon feltüntetik ezt a titulust, miközben csupán leválasztó trafóról beszélhetünk.
Mi a véleményetek erről? ::)
Igen ezek a régi értelemben vett biztonsági transzformátorok, amelyeknél a szekunder oldal és a primer oldal között nincsenek galvanikus kapcsolatok, csak mágneses kapcsolat van. Ez a külön cséve test megnyugtatóan és láthatóan is biztonságos volt. Mérhető volt a két oldal közötti szigetelési ellenállás hitelt érdemlően, akár 1000 V-l is. Megjelentek az elektronikus biztonsági tápegységek is, valamint az európai szabványok, melyeket már sok esetben vitatni lehet.
Üdv nyaki!
Én a Kaposvárinál látok egy szabványszámot is,emblémákat is,gondolom annak megfelelően gyártották,és szerszámgépekben évtizedekig hiba nélkül üzemelt,azt gondolom hogy ide engedélyezett volt leválasztókat beépíteni.
Gyakorlatilag minden transzformátor (kivéve az autótrafót) galvanikus leválasztást csinál. Ez így rendben is van, de én úgy gondolom, hogy csak azért nevezhetőek ma már biztonságinak egyes típusok, ha nincs is külön primer/szekunder csévetest, mert a szabványi környezet hígulhatott és nagyon sok engedményt tesz a régi szabványokhoz mértem. Ezért arra lennék kíváncsi, hogy mely szabványpont az, amely egyértelműen leírja a biztonsági transzformátor definícióját? ::)
Ha kiindulunk a kaposvári trafóból, akkor monnyuk egy toroid, vagy egy kapcsolóüzemű táp trafója miért nem lehet biztonsági(?), hiszen azok is szigorú elektromos feltételeknek felelnek meg és galvanikus leválasztást is biztosítanak. Az, hogy egy trafó lemezei földelőkapoccsal vannak ellátva, az még nem nevezhető biztonságinak, csupán megerősített leválasztónak, hiszen egy túlterheléskor fellépő melegedés, vagy mostoha körülmények közötti alkalmazás a primer és a szekunder között nagyságrendekkel lecsökkenti a szigetelési ellenállást, ami átütéshez is vezethet és akkor csókolom a szekunder köri oldalnak, miközben a túláram védelmek nem feltétlen működnek. :-\
Üdv!
Régi, már visszavont magyar szabvány:
MSZ EN 60742 Elválasztótranszformátorok és biztonsági elválasztó transzformátorok. Követelmények
1.1. A szabvány tárgya
E szabvány az olyan helyhezkötött vagy hordozható, egy vagy többfázisú, léghűtésű elválasztótranszformátorokra
és biztonsági elválasztótranszformátorokra vonatkozik, melyek általános vagy meghatározott célra
készülnek és a névleges feszültségük nem több, mint 1000 V váltakozó feszültség. Névleges frekvenciájuk
nem több, mint 500 Hz, a névleges szekunder teljesítményük pedig nem több, mint
– elválasztótranszformátorok esetében:
egy fázis esetén 25 kVA
több fázis esetében 40 kVA
– biztonsági elválasztótranszformátorok esetében:
egy fázis eseték 10 kVA
több fázis esetén 16 kVA
Az üresjárási és a névleges szekunder feszültségük nem haladja meg:
– elválasztótranszformátorok esetében az 1000 V váltakozó és 1000 √2 V simítatlan egyenfeszültséget,
– biztonsági elválasztótranszformátorok esetében 50 Veff váltakozó és/vagy 120 V hullámosságmentes
egyenfeszültséget a vezetők, illetve bármely vezető és a föld között.
A névleges értékek e szabvány további részeiben, a II. és a III. főfejezetben vannak meghatározva, az egyes
transzformátortípusokra vonatkozóan.
...
2.3. Elválasztótranszformátor: olyan transzformátor, amelynek primer és szekunder tekercsei között védő
elválasztás van.
2.4. Biztonsági elválasztótranszformátor: olyan elválasztótranszformátor, amelyet úgy terveztek, hogy érintésvédelmi
törpefeszültségű (SELV) áramköröket tápláljon.
Utódok: MSZ EN 61558-2-9:2003 angol --> MSZ EN 61558-2-9:2011 angol
Igen amit a trafón látunk az MSZ 9229:Elválasztó transzformátor és biztonsági elválasztó transzformátor, című szabvány volt használatos régen kb 1998-ig.
Akkor a kaposvári-féle, a toroid és a kapcsoóüzemű milyen trafó? ::) ...hogy konkrétak legyünk.
Kellemes hétvégét minden forumtársamnak !
Egy régi ügyfelem megkeresett mivel gond van a "Nagy Vászontáskás" bútoráruháznál vásárolt konyhapult törpefeszültségű világításával. A tünetek, villog, bűzlik és időnként leveri a konyhai világítás kismegszakítóját. Mivel ő egy mérnökember bátran leszerelte és elhozta hozzám a gyanusítottat, egy tokozott, (dupla négyzetes jelzetü) "félig" tokozott toroid transzformátort. A wichman bíztosító már kicserélve kb. 100 A-es alucsőre, igaz szerepelt az úr vallomásban az előzetes hibakeresés. A szekunder részleges lebontása után látszott ami itt nem semmiképp nem fordulhatna elő a primer feltehetően hegyesen forrasztott kivezetése a sokéves rezgéstől menetzárlatot csinált és egynéhány menetes primerrész kiégette a polikarbon fóliát, amit életvédelmi célból tekertek a primer és a szekunder közé. A fotón látható mennyire volt erre alkalmas. Szerencsére ez nem egy bárpult világítás tápja, mert ott korábbann dívott a pucéran szerelt 12 V-os áramvezetés. Nem melesleg megtudakoltam mérnök úréknál nincs hibaáramvédelem és egyébkén miért aggájoskodom az csak 12 voltos rendszer és ez ugye nem lehet életveszélyes. A fémtok egyik "képakasztós" furatában egy M5-ös jó hosszú anyáscsavar, magyarázat, arra volt kötve a földelés(?). Fedél és zárócsavar nem volt, eldobta szerelő, hogy jobb legyen a hűtés.
A hiperszil transzformátor műbizonylatos cseredarab volt, most másodszorra is ugyanolyan van a helyén. A primer ismeretlen ok miatti, vagy esetleg az ott jellemző 237 V-os táp miatt leégett. Nem érthető honnan volt rá idő, mivel ez a transzformátor a berendezés jellege szerint max három percet üzemel napi néhány alkalommal. Az sem nyugtatott meg hogy ez nem egy életvédelmi célú transzformátor, bár kivitele alapján akár annak is megfelelne. Azért válsztottam ezt, mert DC 500 V-ra bizonylatolt vot a vasmag-tekercsek próbafeszültsége. Ez egy triak gyújtókörében a nullára közösítve ad tápfeszültséget.
Még egy kis múlt. Talán még a 10 éve gyártott TV készülékek fülhalgató kimenete is egy lemezelt vasmagos transzformátorral volt illesztve, (4-ről 15 ohmra) illetve "bíztonságossá" téve. Erre mi vonatkozott, mert a tekercselése nem volt életvédelmi kivitelü és még a frekvenciahatár sem fér bele a maximált 500 Hz-be.
Üdv.
Hálózati zavarok kiküszöbölésére szeretnénk egy leválasztó trafót központilag beépíteni.
A trafóról informatikai berendezések,szelepek,szivattyúk üzemelnének.
Szeretnénk szabványosan kialakítani,megoldható-e?
Tehát nem érintésvédelmi szerepe lenne a trafónak.
TR:http://shop.traconelectric.com/product/TVTR-250-F/Normal--egyfazisu-kistranszformator-230V--24-230V-max250V-A (http://shop.traconelectric.com/product/TVTR-250-F/Normal--egyfazisu-kistranszformator-230V--24-230V-max250V-A)
Én úgy gondolom, hogy tök mindegy, hogy milyen tarfóról beszélünk, az érintésvédelmet nem kerülhetjük meg, hiszen nem csak feszültségszintet illeszt, hanem érintésvédelmet is meg kel valósítson a primer/szekunder és a vastest potenciálja között.
Ha egy trafót beépítünk, akkor annak mindkét feltételt ki kell tudnia elégíteni attól függetlenül, hogy mit üzemeltetnek róla, így nem elég a puszta leválasztási képességére támaszkodni, hanem kiegészítő védelemmel is el kell látni vagy további burkolással (kettősszigetelés) vagy/és a vastest érintésvédelembe való bevonásával, ráadásul mind a primer, mind a szekunder kört is külön biztosítóval kell védeni.
A hálózati nagyfrekvenciás zavarok nagy részét a hagyományos lemezelt vasmagú trafók igen hatásosan tudják csillapítani, de a lemezelés anyagától és formájától függ, hogy milyen frekvenciatartományban lesz hatásos, minden egyéb kiegészítő alkatrész nélkül. A hálózaton megjelenő rövid idejű impulzusokat és tranzienseket azonban nem képes maradéktalanul csillapítani, ahhoz kiegészítő csillapítótagokat kell alkalmazni a primer/szekunder oldalon. Az egyik legnagyobb csillapítást az általad választott "kocka" trafó végzi, azonban hatásfoka és szórt mágneses tere a legrosszabb és nem kimondottan biztonsági trafó, az osztott csévetest hiánya miatt.
Én inkább lebeszéllek róla, mert ha pl egy bika mágneszelep bekapcsolásakor a szekunderen esetleg akkora lehúzás keletkezik, ami a kis "hálózatot"inkább táplálási zavarforrásá teszi, ha PC vagy PLC megy róla akkor ez ciki is lehet. Ha ezt ki akarod védeni túlméretezésel csak a veszteséget meg a bekerülési költséget növeled. Ilyen transzformátorokat használnak 400 V-os primerrel négyvezetékes mobol. jellemzően építőipari berendezéseknél, ahol még néhány kilovattnyi 230V-os csatlakozás is bíztosított és a rendszer 230V-os, vagy nem érintésvédelmi törpefeszöltségü vezérlése is erről táplát. Egyéb alkalmazásoknál a látszólag értelmetlen 1:1-es áttétel sem zavar ellen alkalmazott, hanem zárlatkorlátozásra szolgál a vezérlés ekkor akár 0,35-ös vezetékezéssel is szerelhető. (Természetesen nem ajánlom.) Amire szükséged van nem a hálózat saját frekvenciáján bejövő zavaroktól kell védjen, hanem felharmonikus és más, esetleg nagyon magas frekvencián jelentkező zajoktól, erre viszon azt a zavarvédelmet kell alklalmaznom, amelyet a kimenő zajok ellen használunk, természetesen az egyes fogyasztók áramát figyelembevéve, mert a soros fojtók jellemzően réztakorékos gyártmányok vagy "bő" vasmaggal oldják meg a kellő induktivitást erről akár fel is ismerhető. A jellemzően a kétsarkú zavarvédelemi egységek az egyes fogyasztókat kizárja az egysarkú közösítésből, ha ilyen cél van és nics ezek közt zavar inkompabilitás a két (esetleg több ) egységet egy zavarvédelemben kell közösíteni. Én egy meleg (vákum) formázóban találkoztam katasztrófális zavarokkal alapos viszgálódással kiderítettük hogy azavarforrás maga a berendezés volt a beleaplikált fázishasogatós fűtéssszabályozással "Szola" táptranszforrmátorral a zavar megszűnt de errről csak a PLC és a kimeneti meghajtók lettek táplálva. Ezt esetleg te is megpróbálhatod. de az a baj vele, hogy csaknem fix terhelést jelentó fogyasztóknál alkalmazható.
Üdv
Köszönöm a válaszokat és tanácsokat.
A trafó módosult: TVTRB-250-F
http://shop.traconelectric.com/product/TVTRB-250-F/Biztonsagi--egyfazisu-kistranszformator-230-400V--24-230V--max250VA (http://shop.traconelectric.com/product/TVTRB-250-F/Biztonsagi--egyfazisu-kistranszformator-230-400V--24-230V--max250VA)
A trafó előtt és után túláramvédelmet alkalmaznánk.
A trafó a PLC,-t és a switch dugaljat (2P+f) táplálná meg.
A PLC elsősorban szelepvezérlési feladatokat látna el.Max 2db szelep üzemelne róla.
Érintésvédelmi szempontból úgy tudom ,hogy a leválasztó tr-ról csak egy berendezés üzemelhet, itt viszont 2db szelep,PLC, dugaszolóaljzat is van.
Érről mi a véleményetek?
A szabvány megengedi egynél több fogyasztókészülék használatát. De vannak feltételei, például hogy a készülékek testét össze kell kötni egymással, szigetelt vezetővel. A felsoroláshoz érdemes áttanulmányozni az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány C pontját, ott tételes felsorolás szerepel ezekre a feltételekre, Én csak kiragadtam egyet.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. december 13., 18:29:06 DÉLUTÁN
...az általam tanult és alkalmazott több kritérium közül, pl. csak az fogadható el biztonságinak, amely osztott csévetesten helyezkedik el...
Az osztott csévetest az 1989-től érvényes magyar szabványban (9229) már biztosan nem volt előírva. Kettős és/vagy megerősített szigetelés volt előírva.
Visszatértem a kérdésre kicsit részletesebben:
A főelosztóba (E1) csatlakozik egy 5x6 MT kábel kék és zöld sárga ér külön N-PE sínre.
Ide a főelosztóba van beépítve a 230/230 V leválasztó transzformátor.(TR1)
A Trafó egy vezérlő elektronikát táplál.(PLC)
A vezérlő elektronika szelepeket szabályoz (SZ1, SZ2), azon felül ,,automata üzemben" szivattyút vezérlő mágnes kapcsolót vezérel.(K1)
Vezérjel a PLC-ből a( K1) mágnes kapcsoló A1 tekercsére.)
A TR1 trafó még a vezérlő egység (PLC) közelében elhelyezett dugaszoló aljazatót (D1) is táplálja. Ide csatlakozik egy swits (S1) a távfelügyelet fenntartására.
A TR1 típusa: TVTRB-250-F
https://shop.traconelectric.com/product/TVTRB-250-F/Biztonsagi--egyfazisu-kistranszformator-230-400V--24-230V--max250VA (https://shop.traconelectric.com/product/TVTRB-250-F/Biztonsagi--egyfazisu-kistranszformator-230-400V--24-230V--max250VA)
A TR1 primer és szekunder oldalon is biztosítva van (F1, F2)
A TR1 teste, vasmagja összekötve az ( E1) elosztóban elhelyezett PE sínnel.
A vezérlő elektronika ( PLC) védővezetős érintésvédelmet igényel.
A szelepek 230V-osak és kettősszigetelésűek Siemens SAX31 típusúak.
A szivattyú Grundfos vagy Wilo típusú mely 5X1,5 MT kábel PE vezetője csatlakozik az E1 jelű elosztó PE sínére.
(F3): a szivattyú áramköri biztosítása).
A csőhálózat az elosztó mellett kialakított EPH csomóponthoz csatlakozik.
A kérdés, hogy a PLC és a D1 dugalj védővezetője hova köthető?
Esetleg a kivitelezés valami többletkövetelményt igényel-e?
Remélem érthető voltam, Móricka rajz csatolva.
Ez nem védőelválasztó, hanem alkalmazása szerint lefeljebb zárlatkorlátozó transzformátor, mivel nem egy fogyasztó táplál. Helyette egy 100-200 mH fojtótekercs is megtette volna. A dugaszoló aljzat és a PLC mindenképp bevonandó az érintésvédelemben és a szekunder oldalt is egysarkulag rá kell kötni a PE-re a feszültségszint miatt. Ennek az alkalmazásnak előnye, hogy a korlátozott zárlati teljesítmény (áram) lehetővé teszi vékonyabb szerelőhuzalok és kábelek alkalmazását, de lehet hogy nem ez volt a fő szempont....?
A nem szervós mágnesszelepek nagyot harapnak bekapcsolásukkor és ez nem közömbös egyidejüség esetén.
Szerintem simán FELV-ként kell kezelni. ::)
Köszönök minden hozzászólást!
Tehát akkor PE vezetékkel összeköthető az elosztó PE sínje és a Trafó vasteste valamint a fogyasztó berendezések, szerkezetek (PLC ,dugalj) PE csatlakozása.
A kérdés, hogy a szekunder oldali "0" kimenetét is csatlakoztassuk a PE körhöz a trafó testhez egy áthidalással?
A FELV-ként való kezelés elgondolkodtató?
A FELV-re ezt találtam(kép), itt viszont leválasztott 230V van.
Ha nem érintésvédelmi célú a transzformátor,akkor a védendő berendezések testét és minden egyebet a transzformátor tápláló áramkörének védővezetőjével kell összekötni.