Frekvenciaváltók alkalmazása a hajtástechnikában

Indította JUVILL, 2012. november 02., 22:52:38 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Javaslom váltsunk egy pár hozzászólást ebben a témában.
Vannak normál és nehéz üzemi körülmények.
Az sem mindegy milyen a vezérelt motor távolsága.
Mikor, milyet, melyik alkalmazása célszerû?

Marton

Manapság ha szabályozott motoros hajtástechnikát építünk akkor egyértelmûen a frekvenciaváltós megoldást választjuk. Egyik oka, hogy ezzel szabályozni tudjuk a legegyszerûbb villamos motort, a rövidrezárt forgórészü aszinkron motort. Másik ok, hogy az elektronika ill. szoftver fejlesztéseknek köszönhetõen szinte mindenhol használhatóak.
Ezzel kiváltódik a korábbi idõk egyenáramú tirisztoros szabályzokkal müködtetett szénkefés egyenáramú motorok valamint a forgórészen át táplált kommutátoros háromfázisú (schrage)motorok alkalmazása. Így a mechanikus kopásokból (szénkefe kopás) adódó üzemeltetési problémák megszünnek. Olcsóbb motort lehet használni.
Készülék választék széles skálán mozog, minden teljesítménynagyságot ki lehet szolgálni. A mai frekvenciaváltók lényege a szoftver, rengeteg paraméterrel, sokszor túl sok is. Elmondható, hogy egyszerû készülék nincs is. Nehéz követni némely gyártó paraméterezési logikáját, sokszor egy egyszerûnek gondolt paraméter érvénybeléptetéséhez több más ponton is úgymond engedélyeztetni kell.
Vannak olyan gyártmányok is amelyek egy-egy hajtástípusra vannak "kihegyezve", pl. ventilátor vagy szivattyú hajtásra.
Vannak olyanok is melyekbe egyszerre akár négyféle motor paramétere is lehet és azokat felváltva lehet használni. Ezt ott lehet használni ahol több motort kell müködtetni de azok mind más-más idõben vannak futtatva. Tehát egy frekiváltó több motorhoz használva.

JUVILL


Ezek a frekvenciaváltók nagyon korszerűek. Az áruk változatos, és nem is olcsók.
Tudásuk magas, külön szakértelmet kíván a beüzemelésük is.
A normál és nehéz üzemű frekvenciaváltók mellett jellemző az IP védettség.
Kiválasztásuknál ezt is mérlegelni szükséges.

Marton

Juvill, számomra nem egyértelmű mit is értesz a frekvenciaváltók esetén a normál és a nehéz üzem között. Kifejtenéd ezt bővebben?
Minden frekvenciaváltónál széles tartományban beállítható a felfutási, lefutási idők, nyomatékok, f/U görbék, kifutási, megállási módok.
Y/D indítás helyett is használható a frekiváltó, ezt vélem nehéz üzemmódnak.
IP védetség esetén az IP20 a jellemző mivel szekrénybe szerelve szokás használni, más kivitellel még nem volt dolgom.

Szelei

Idézetet írta: Marton Dátum 2012. november 03., 17:51:31 DÉLUTÁN
Y/D indítás helyett is használható a frekiváltó, ezt vélem nehéz üzemmódnak.
IP védetség esetén az IP20 a jellemző mivel szekrénybe szerelve szokás használni, más kivitellel még nem volt dolgom.

Jelenleg nehéz-indításra még mindig olcsóbb a sima csillag delta kapcsolás! 0,25-1,5 KW ig használható frekvenciaváltó úgy 120-150 ezer. 230 V. tápról ad 400 V 3 fázisú  motorindítást. 0-400 Hz. ig szabályozható vagy előre programozott 4-16 különálló frekvenciára, indítani folyamatos nyomatékkal, felfutó nyomatékkal vagy teljes nyomatékkal. Fékezés ugyanilyen szabályzásokkal. Tény IP 20 felett nem kapsz mivel szekrényt igényel már a hűtés végett is.
Árajánlatot már kaptam 4 KW-os 3 fázisú betáp és 3 fázisú kimenetre 190 ezer.

Nehéz indításra építettem 32 KW-os direkt erre gyártott indító/fékező egységet 350 ezer.
A kép nehéz indító.

Marton

Ha egy frekvenciaváltó egy fázis 230V-al van táplálva akkor nem tud 3x400V kimenetet produkálni csak 3x230V-ot, ugyanis 230*1,41=325V a belső puffer feszültség, tehát ez esetben a motort deltába köttendő amit egyébként csillagban járatnánk 400V-on.
A nehéz indító ez esetben nem egy lágyindító? A lágyinditó sokkal egyszerübb mint a frekiváltó, abban csak tirisztor(triak) van két fázison alkalmazva, ez a frekvenciát nem változtatja meg csak egy gyújtásszögvezérléssel feszültséget szabályoz mint egy fényerőszabályozó. Végeredménye a kimeneten a névleges hálózati feszültség úgy, hogy a felfutási idő végén a tirisztort egy "relével" még át is áthidalja. A fékezését nem ismerem de valószínüen azt is a tirisztoron keresztül fékellenállással oldhatják meg mert tényleg sokkal drágább volna mindezt frekvenciaváltóval csinálni.

Szelei

230/400 V-os tekercselésű motorokat csillagba kötötten indíthatod, míg 400/ 600 V-os motorokat deltába kötötten indulnak.

Igazad van lágy indító. Annak idején nehéz indítást csak kocsinál találtam mikor kurblivassal kellett indítani. ;D

Marton

Szelei Kolléga, találó a nehéz indítás meghatározásod! ;D

JUVILL

Idézetet írta: Marton Dátum 2012. november 03., 17:51:31 DÉLUTÁN
Juvill, számomra nem egyértelmű mit is értesz a frekvenciaváltók esetén a normál és a nehéz üzem között. Kifejtenéd ezt bővebben?
Minden frekvenciaváltónál széles tartományban beállítható a felfutási, lefutási idők, nyomatékok, f/U görbék, kifutási, megállási módok.
Y/D indítás helyett is használható a frekiváltó, ezt vélem nehéz üzemmódnak.
IP védetség esetén az IP20 a jellemző mivel szekrénybe szerelve szokás használni, más kivitellel még nem volt dolgom.
Ha megnézel egy OMRON katalógust, ott megtalálod ezeket a fogalmakat.
Ha jól értelmezem abban leírtakat, a nehézüzemi körülményekhez egyel magasabb teljesítményű frekiváltót javasol.
Itt megtalálod az általad írt IP20 védettség mellett az IP54-es védettségű frekvenciaváltót is.

Könyves Kálmán

A kolléga nagyon jól összefoglalta az alapokat ezen a linken, én mindenkinek ezt ajánlgatom régóta:

http://szirty.uw.hu/Alapfokon/Frekivalto/frekivalto.html

Lehet, hogy nem mindenki így áll hozzá, de én úgy gondolom, hogy minimális vezérléstechnikai ismerettel és a gépkönyv
előzetes tanulmányozásával bármelyik villanyszerelő be tud kötni és kis próbálgatással fel is tud paraméterezni egy frekvenciaváltót, egyszerűbb alkalmazásra, aztán a tapasztalatok birtokában jöhetnek a bonyolultabb, nagyobb teljesítményű alkalmazások is. Elrontani, tönkretenni kis odafigyelés mellett nagyon nehéz!

Sajnos ezek a készülékek nem szerepelnek a tantervekben, pedig ma már alapkövetelmény, legalábbis ez az én tapasztalatom.